A terhesség és az anyává válás jelentősen megváltoztatja a nőket, mind fizikailag, mind hormonálisan. Ezek a változások különösen látványosan érintik a melleket, amelyek a tejtermelés hatására duzzadttá válnak, majd a szoptatás befejeztével megereszkedhetnek, üresnek, kilapultnak tűnhetnek.
A mell méretét alapvetően a zsírszövet mennyisége határozza meg. A tejtermelés során a mirigyállomány megduzzad, és a szoptatás után a zsírszövet és a kötőszövet aránya eltolódhat. Sok anya tapasztalja, hogy az elválasztás után a mellei kisebbek lesznek, és az alakjuk is megváltozik: a mellbimbó lejjebb ereszkedik, a kerek forma pedig esőcsepp alakúvá válik. Ez az átalakulás különösen jellemző akkor, ha a szoptatás alatt sikerült visszanyerni a babavárás előtti alakot és megszabadulni a plusz kilóktól.
A mell változása terhesség és szoptatás alatt
A terhesség első harmadában a mellek már növekedésnek indulnak, ami a terhességi hormonok hatásának tudható be. A test raktározó üzemmódba kapcsol, a zsírraktározás fokozódik az egész testben, különösen a mellekben. Ez a gyors növekedés striák megjelenését okozhatja.
A szoptatás során a prolaktin hormon hatására a tejmirigyek tejet „gyártanak”. A tej előállításához szükséges zsírt a test közvetlenül a mellekből dolgozza fel. A mellben a vér térfogata akár 40 százalékkal is megnő, így a vénák láthatóbbá válnak. Ez a fokozott véráramlás a szoptatás alatt is megmarad, majd az elválasztás után általában visszatér a normál állapotba.
A mellek szivároghatnak a szoptatás idején, például csecsemősírás hallatán, vagy amikor nagyon felteltek. Az elválasztás után átlagosan 42 napig tart, amíg az emlőcsatorna szövetei összezsugorodnak, így a szivárgás még néhány hétig fennállhat.
Felemás mellek és aszimmetria
Sok nőnek már a terhesség előtt is felemás mellei vannak, és ez a természetes különbség a szoptatás alatt még hangsúlyosabbá válhat. Előfordul, hogy az egyik mell visszanyeri a terhesség előtti méretét a szoptatás után, míg a másik nagyobb marad, lejjebb ereszkedik, vagy laposabb lesz.
Az aszimmetria egyik oka, hogy a mellek a szoptatás során részben egymástól függetlenül működnek. A tejcsatornák eltérő száma vagy tejtermelési képessége is hozzájárulhat ehhez. A szoptatás alatt kialakuló mellgyulladás is nyomot hagyhat az érintett mell formáján.
Érdemes adni egy kis időt az elválasztás után, mert lehetséges, hogy a mellek egyszerűen visszatérnek a normál állapotba, csak különböző időkeretek között. Általánosan javasolt 3 hónapot várni, mielőtt kozmetikai problémáról lenne szó.
Mellproblémák szoptatás után és a plasztikai sebészet
A legtöbb szoptatás utáni mellprobléma pusztán szépséghiba. Ha azonban a mell mérete vagy alakja radikálisan megváltozik, felmerülhet a plasztikai műtét lehetősége.
- Mellfelvarrás (mastopexia): Csökkentheti a mell lógását és magasabbra helyezheti a mellbimbót és a bimbóudvart. A mellfelvarrás végezhető zsírfeltöltéssel is, amikor a has, a comb vagy a karok zsírleszívása után a zsírt visszatöltik az emlőbe. Ez finoman növelheti az emlő térfogatát és kerekítheti a mell felső részét.
- Bemetszési típusok:
- Periareoláris metszés (kis emlőknél): a heg az areola (melludvar) szélén van.
- Körkörös ("nyalóka") metszés (közepes emelésekhez): a heg az areola körül van és függőleges a mell aljára.
- Mindhárom bemetszés esetén a mellbimbó és az areola az alsó mellszövethez kapcsolódik, vagyis a tejcsatornákhoz és az idegvégződésekhez egyaránt.
Műtét előtt alapos kivizsgálásra van szükség egy képzett plasztikai sebész által. A műtét után a hegek szép gyógyulásáért érdemes szilikonos hegkezelő termékeket alkalmazni.
Mellkisebbítés vs. Mellfelvarrás: Melyik a megfelelő számomra?
Az Egészségügyi Világszervezet a kisbaba hat hónapos koráig kizárólagos szoptatást ajánl, amit hozzátáplálás mellett legalább két éves korig javasolnak. Fontos tudni, hogy a szoptatás előnyei hosszan sorolhatók - ideális összetételű táplálékhoz juttatja a babát, segíti az anya és a baba közötti erős kötődés kialakulását, és csökkenti a későbbi mellrák kialakulását az anyában.
Gyakori kérdések a szoptatásról és a mell állapotáról
Nagyon sok kérdést kapok azzal kapcsolatban, mi történik akkor, ha abbahagyjuk a szoptatást. Fontos tudni, hogy a szoptatás abbahagyására ugyanúgy felkészült a testünk, ahogy a szoptatás elkezdésére. A női hormonális rendszer az egyik legizgalmasabb, és legnehezebben kiismerhető dolog a világon. Szinte nincs két nő a világon, aki teljesen azonosan éli meg a menstruációs ciklust, a terhességet, a szoptatást, a változó kort. Így aztán semmiről nem tudunk tökéletesen biztosat mondani, de kapaszkodókat mindenképpen adhatunk.
Tejmennyiség csökkenése
Önmagában attól, hogy idősebb a baba, vagyis időben távolodunk a szüléstől, nem fog csökkenni a tejmennyiség. Nagyobb babáknál általában azért kevesebb az anya teje, mert a baba már sok mást is eszik az anyatejen kívül. Nem kell a tej mennyiségét csökkenteni. A tejtermelés normális esetben mindig attól függ, hogy mennyit szopik a baba. Ha a baba hatékonyan, ügyesen szopik, és mindig szopizhat, amikor csak akar, akkor a mell megtermeli azt a tejmennyiséget, ami a babának kell. Tehát tulajdonképpen a baba csinálja a tejet. Ha a baba fokozatosan választódott el, akkor a tejtermelés is csökken, szépen fokozatosan. Nincs szükség gyógyszeres beavatkozásra.
Hirtelen elválasztás
Hirtelen elválasztásnál annak érdekében, hogy a mell ne feszüljön, ne fájjon, hűvös borogatás, nem szteroid gyulladáscsökkentő (fájdalomcsillapító) szedése, és - ha nagyon feszül a mell - egy kis megkönnyebbítő fejés szükséges. Csak akkor, ha nagyon kellemetlenül feszül a mell. Ilyenkor éppen csak annyit fejjen az anya, hogy megkönnyebbüljön.
Túlzott tejtermelés
Ha túl sok a tej, akkor sokszor túltelítődik, feszül a mell; pang az anyatej, ami hajlamosít mellgyulladás kialakulására. Ilyen esetben javasolt az igény szerinti szoptatás mellett megkönnyebbülésig fejni, esetleg feszülő mellre hűvös borogatást alkalmazni. Kihívást továbbá az jelenthet, amikor együtt jár a bőséges tejhozam erős tejleadó reflexszel, ami olyan erős tej áramlatot okoz, amit nehéz az újszülöttnek elfogyasztania. Ilyenkor azt tapasztalja az anya, hogy a kicsi köhög, fuldoklik, elengedi a mellet, miközben spriccel a tej a mellből. Ez nagyon meg tudja nehezíteni a szopizásokat, akár odáig fajulhat, hogy az újszülött elutasítja a mellet. Ilyen helyzetben nagyon fontos, hogy a szopizási pozíció a lehető legideálisabban megvalósulhasson, olyan pozíciókat érdemes megpróbálni, ahol a baba magasabban helyezkedik el, mint az anya, így a gravitáció is a javára dolgozik. Érdemes gyakran mellre tenni a babát, már korai éhségjelekre, mikor még nincs annyira túltelődve a mell és a kicsinek is van türelme az evéshez. Megoldást jelenthet, ha anya leveszi pár pillanatra a gyermeket a ciciről, amikor észleli az erős tejleadó reflex megindulását, és felitatja a spriccelő tejet, majd az áramlás enyhülésével veszi mellre ismét gyermekét. Előfejés is segíthet az erős tej áramlaton, azonban ez hosszútávon a tejszaporítás irányába hat. Érdemes gyakrabban tartani büfi szüneteket a kicsinek.
Elégtelen tejtermelés
Számos oka lehet annak, hogy egy Édesanya úgy érzi, nincs elég teje gyermeke számára. A tejtermelés legtöbbször, - megfelelő gyakoriságú és hatékonyságú szoptatás mellett - képes alkalmazkodni az igényekhez. Ennek megértéséhez tudnunk kell, hogy a tejtermelés fő mozgatórugója a mellek kiürítése, amely azt az “üzenetet küldi” a szervezet számára, hogy további termelésre van szükség.
Az egyes szoptatásokat mérni és önmagában értékelni - más adatok nélkül - nem érdemes, ennek alapján nem megítélhető, elég-e a tej. Ami azonban kiválóan jelezheti ezt nekünk: a gyermek hosszútávú súlygyarapodása. Ha egy csecsemő jól gyarapszik, súlya megfelelően növekszik, fejlődése az életkorának megfelelően halad, akkor eleget szopizik.
A szoptatások gyakoriságának növelése pozitívan hat a tejtermelésre, érdemes lehet tehát több szoptatási alkalmat beiktatni. Fejéssel hasonlóan tejszaporító hatást lehet elérni, melynek segítésére ma már számos kézi és elektromos eszköz áll rendelkezésre. Lehet fejni akár szoptatás után vagy külön beiktatni két szoptatás között egy-egy fejést. A lefejt anyatej odaadásához jó módszer lehet a szoptanit készülék alkalmazása, mely amellett, hogy plusz anyatejet biztosít a baba számára, a szopizással további inger éri a melleket, és ezáltal növelheti a tejtermelést.
Vizsgálatok és megelőzés
A súlyos problémák, elsősorban a mellrák megelőzése érdekében nem szabad elhanyagolni a mell rendszeres vizsgálatát. Havonta egyszer érdemes tapintásos önvizsgálatot végezni, akkor is, ha valaki szoptat, illetve különösen fontos a szoptatás abbahagyása utáni hónapokban. Bármilyen csomó, korábban nem tapasztalt bemélyedés vagy redő észlelésekor orvoshoz kell fordulni.
Orvosi kivizsgálásra van szükség akkor is, ha szoptató nőnél vörös, fájó, forró duzzanat keletkezik a mellben (ezt okozhatja elzáródott tejcsatorna), nem szoptató nőnél váladék vagy vér ürül a mellbimbón keresztül, szokatlan kiütések jelentkeznek a mellen vagy a korábban normális helyzetű mellbimbó befelé fordul.
Évente egyszer pedig akkor is érdemes mellvizsgálatra jelentkezni az orvosnál, ha semmilyen gyanús jelet nem tapasztalunk. A mell megröntgenezésével, vagyis mammográfiával olyan csomók is kimutathatók, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy tapintással ki lehessen mutatni őket - és köztudott, hogy a daganat korai kimutatása a mellrák esetében is jelentősen javítja a gyógyulás esélyét. Szükség esetén a szoptatás ideje alatt is lehet mammográfiás vizsgálatot végezni, ez nem befolyásolja a tej minőségét, illetve a baba egészségét.
tags: #szoptatas #utan #mellcsokkenes