A bőrünkön időről időre feltűnő kék, zöld, lila foltok az esetek többségében ártalmatlanok, és csak egy-egy fájdalmas külső behatás színes emlékeztetői. A hematóma, avagy a véraláfutás olyan bőr alatti sérülés, amely akkor keletkezik, amikor a vérerek megsérülnek, és vér szivárog ki a környező szövetek közé. A legtöbben akkor találkoznak vele, amikor például megütik magukat, de műtétek és bizonyos beavatkozások következtében, sőt, belső szervekben, ízületekben is létrejöhet. Tehát, jellemzően valamilyen fizikai behatás következtében alakulnak ki, ám a véraláfutás nem felszíni sérülés.
A lila foltok a lábon gyakran ártalmatlanok, ám bizonyos esetekben komoly egészségügyi problémára is felhívhatják a figyelmet. A lila foltok nem mindig jelentik azt, hogy valami komoly baj áll fenn, ugyanakkor, ha nem múlnak el, fájnak, viszketnek, vagy egyéb tünetek (pl. duzzanat, hegesedés) kísérik, feltétlenül keressen fel a háziorvosát. A pontos diagnózis segíthet a megfelelő kezelés kiválasztásában.
A véraláfutások kialakulásának okai
Hematóma akkor keletkezik, amikor egy ér megsérül, és az érintett érpályából vér kerül a környező szövetek közé. A kékes-lilás színe is ennek köszönhető: a vér úgymond „kilép” a „természetes” környezetéből, így a hemoglobin bomlásnak indul. Leggyakrabban a bőrben jön létre ez a sérülés, ám komolyabb esetekben - például sportsérüléseknél - az izomszövet érintett.
A véraláfutások ütés vagy nyilvánvaló trauma nélkül is megjelenhetnek, ami számos egészségügyi problémára utalhat. A nők biológiai okokból hajlamosabbak a véraláfutások kialakulására. Nem véletlen, hogy a hölgyeknél már egy kisebb ütés vagy egy erősebb szorítás is látható nyomot hagy a bőrön, ők ugyanis genetikailag hajlamosabbak a véraláfutásokra. A férfiak bőre vastagabb és több kollagént tartalmaz, ami óvja az ereket a külső behatásoktól. A nők vékonyabb bőre alatt hamarabb pattannak el a kisebb erek, ráadásul az ösztrogén egyfajta értágítóként is működik, így az ütések hatására több vér tud távozni az erekből, mielőtt a véralvadás beindulna. Ezért lesznek nagyobbak és látványosabbak a véraláfutások a bőrükön.
Biológiai nemünk mellett életkorunktól is függ, mennyire gyakoriak a testünkön a kék-zöld foltok. Minél idősebbek vagyunk, annál inkább számolhatunk a véraláfutások kialakulásával, 60 éves kor felett bizony észrevehetően megnő ezek száma. Ennek oka, hogy az idő előrehaladtával a bőr fokozatosan elvékonyodik, sérülékenyebbé válik, ráadásul a zsírszövet és a kollagén mennyisége jelentősen csökken, ezért az erek extra védelem nélkül maradnak. Arról nem is beszélve, hogy az érfalak is veszítenek a rugalmasságukból, azaz hamarabb elpattannak a bőr alatt.
Egyes betegségek is hajlamosíthatnak a véraláfutások kialakulására, ilyen például a hemofília és a von Willebrand-szindróma, melyek fokozott vérzékenységgel járnak. Előbbi esetben egy öröklődő, X kromoszómához kötődő zavarról beszélhetünk, ami egy-egy véralvadási faktor csökkent szintjével jár együtt, míg utóbbi lehet öröklött és szerzett is, és a véralvadás folyamatában kulcsszerepet játszó von Willebrand nevű óriásmolekula rendellenes működését eredményezi.
Ugyancsak fokozza a kék-zöld foltok kialakulásának kockázatát, ha valamilyen okból vérhígító gyógyszert kell szednünk, de egyes fájdalomcsillapítók (ibuprofen, aszpirin) is véralvadásgátló hatást fejtenek ki, ezért tartós szedésük esetén gyakoribbak lehetnek a zúzódások a bőrön.
A vérlemezkékre gyakorolt hatásuk miatt egyes étrend-kiegészítők növelhetik a véraláfutások kialakulásának kockázatát. Ilyen mellékhatása lehet a többi között a fokhagyma-, gyömbér-, gingko biloba-, ginzeng-, omega-3- és E-vitamin-tartalmú táplálékkiegészítőknek. Épp ezért mielőtt ilyesmit kezdenénk szedni, mindenképp tanácsos kikérni orvosunk véleményét, már csak azért is, mert ezek a kapszulák és porok akár a rendszeresen szedett gyógyszereinkkel is kölcsönhatásba léphetnek, adott esetben akár csökkentve azok hatékonyságát.
Mind a C-, mind a K-vitamin hiányának jelei lehetnek a látszólag megmagyarázhatatlan okok miatt kialakuló véraláfutások. A C-vitamin fontos szerepet játszik a kollagéntermelésben és a sebgyógyulásban, míg a K-vitamin a véralvadási faktorok megfelelő működéséért felel. Emellett a vashiányos vérszegénység is fokozza a zúzódások rizikóját, hiszen a szervezetnek elegendő vasra van szüksége a hemoglobin (a vörösvértestek egyik alkotóelemének) előállításához, ezért a megfelelő véralvadáshoz is elengedhetetlen ez az ásványi anyag.
A szteroidos krémekkel történő kezelést igénylő bőrbetegségek - például a súlyos ekcéma vagy pikkelysömör - esetében is az átlagosnál gyakrabban alakulhatnak ki véraláfutások az érintetteknél. Ennek oka, hogy a kortikoszteroidok hosszú távon elvékonyítják a bőrt, ezért könnyebben alakulnak ki rajta zúzódások. Nemcsak a bőrre kenhető, hanem a szájon át szedhető szteroidos készítményeknek is lehet bőrvékonyító hatása, ezeket asztma, allergia vagy egyéb gyulladásos állapotok kezelésére szokták használni.
A depresszió esetében szintén az annak kezelésére felírt gyógyszereknek lehet ilyesfajta mellékhatása. Az antidepresszánsok egyik fajtájában (szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók, SSRI) megtalálható hatóanyagok, köztük a fluoxetin, a szertralin, a citalopram és a bupropion is kölcsönhatásba léphetnek a vérlemezkékkel, beleavatkozva ezzel a normál véralvadási folyamatokba.
A bőrünkön időről időre feltűnő kék, zöld, lila foltok az esetek többségében ártalmatlanok, és csak egy-egy fájdalmas külső behatás színes emlékeztetői. De mi a helyzet akkor, ha nem tudunk felidézni olyan rossz mozdulatot, amely megmagyarázná a kialakulásukat? Bár a véraláfutások első pillantásra ijesztőek lehetnek, a legtöbbször ártalmatlanok, hiszen a szervezet természetes reakciói. Az orvosok zúzódásként emlegetik a bőr felszíne alatt futó erek sérülését, melynek következtében a bőr alatti szövetekbe vér szivárog az elpattant érből, emiatt kék, lila, néha egészen sötét, feketés véraláfutások keletkeznek.
A Prevention portál összeállításából kiderül, hogy a véraláfutások nem ritkák, ugyanakkor ha az átlagosnál is többször vagyunk tele kék-zöld foltokkal, és látszólag semmilyen külső behatás nem indokolja ezek kialakulását, akkor érdemes utánajárni a kiváltó okoknak, mert akár komolyabb betegség is meghúzódhat a háttérben.
A lila foltok gyakran ártalmatlanok, ám bizonyos esetekben komoly egészségügyi problémára is felhívhatják a figyelmet. A lila foltok nem mindig jelentik azt, hogy valami komoly baj áll fenn, ugyanakkor, ha nem múlnak el, fájnak, viszketnek, vagy egyéb tünetek (pl. duzzanat, hegesedés) kísérik, feltétlenül keressen fel a háziorvosát. A pontos diagnózis segíthet a megfelelő kezelés kiválasztásában.
Speciális okok a lábon megjelenő lila foltokra:
- Purpura - apró vérfoltok a bőr alatt: A purpura lila, vörös vagy barnás foltok formájában jelenik meg, és akkor alakul ki, amikor az apró vérerek megsérülnek és vér szivárog a bőr alá.
- Érrendszeri problémák - pangó vér és gyenge keringés: A krónikus vénás elégtelenség miatt a vér elakad a láb ereiben, ami bőrelváltozást és lila elszíneződést okozhat. A visszérben kialakuló vérrög részleges elfolyása miatti elszíneződést is tapasztalhatunk. A mélyvénás trombózis (DVT) kifejezetten veszélyes lehet, ezért mindenképpen forduljon orvoshoz, ha az alső lábszára elszíneződik.
- Vaszkulitisz - az erek gyulladása: A vaszkulitisz, azaz érgyulladás következtében az érfalak meggyengülnek és vér szivároghat a bőr alá, ami lila foltokként jelenik meg.
- Schamberg-betegség - visszatérő, borsszem méretű foltok: A Schamberg-betegség egy krónikus, jóindulatú állapot, amelyben a kis erek (kapillárisok) gyulladnak be, leggyakrabban az alsó lábakon vörösesbarna, borsszem méretű pöttyök formájában. Nem jár fájdalommal vagy egyéb tünetekkel, és általában nem okoz szövődményeket, ellentétben a Henoch-Schönlein purpurával.
- Livedo reticularis - hálós mintázat: A livedo reticularis egy bőrbetegség, amelyet vöröses-kék, hálózatos, hálószerű elszíneződés jellemez a bőrön, és amelyet a véráramlás zavarai okoznak. Lehet fiziológiás, például hideg hatására megjelenő, vagy kóros, ami mögött alapbetegség állhat, mint például autoimmun betegségek vagy trombózis.
A vérömleny akkor keletkezik, ha valamilyen fizikai hatás következtében megsérülnek a véredények, így kisebb vagy nagyobb mennyiségű vér jut a szövetek közé, aminek hatására kékes-lilás foltok jönnek létre a bőrön. Ezek keletkezéséhez már teljesen elegendő, ha például nekimegyünk az asztal sarkának, elesünk, esetleg barkácsolás során megütjük magunkat.
A hematomák vérképzőszervi rosszindulatú betegség következtében is gyakran alakulnak ki, hiszen a vérlemezkék száma jelentősen lecsökken, ami vérzékenységhez vezet. A leukémia esetében is gyakorlatilag a csökkent trombocitaszám a közvetlen felelőse a gyakran megjelenő véraláfutásoknak, hiszen a csontvelő nem működik megfelelően.
A vérzékenység egy olyan betegség, állapot, aminek következtében a vér alvadása nem megfelelően zajlik. Ez abból adódik, hogy hiányoznak vagy meglehetősen alacsonyak az olyan, vért alkotó elemek, véralvadási faktorok, amik ezért felelősek. Leggyakrabban az alacsony vérlemezkeszám (trombocita) a véraláfutás okozója.
A várandósság első heteiben nagyobb mértékű az anyaméh vérellátása, és már apróbb változások, például a petesejt beágyazódása is okozhat kisebb vérzéseket. Az anyaméh és az embrió folyamatos növekedése szintén okozhat véraláfutásokat, melyeknél az anyaméhben gyűlik össze a vér. Gyerekek esetében viszonylag gyakoriak a véraláfutások, hiszen mozgásfejlődésük gyakran jár kisebb balesetekkel.
A kék baba szindróma
A kék baba szindróma olyan állapot, amellyel egyes babák születnek, vagy korai életszakaszban fejlődnek ki. Jellemzője a kék vagy lila árnyalatú általános bőrszín, az úgynevezett cianózis. A kék baba szindróma olyan állapot, amelyet a csecsemők bőrszínének megváltozása jellemez. A kékes árnyalat a legszembetűnőbb a vékony bőrfelületeken, például az ajkakon, a fülcimpákon és a körömágyakon. Ennek oka a szív, a tüdő vagy a vér rendellenességei. A baba kékes árnyalatot vesz fel a rosszul oxigénezett vér miatt. Normális esetben a vér a szívből a tüdőbe pumpálódik, ahol oxigént kap. Ha probléma van a szívvel, a tüdővel vagy a vérrel, előfordulhat, hogy a vér nem kap megfelelően oxigént. Emiatt a bőr kék színűvé válik.
A kék baba szindróma veleszületett vagy környezeti problémák miatt fordulhat elő. Noha ritka veleszületett szívhiba, a TOF a kék baba szindróma elsődleges oka. Truncus arteriosus: Egyes csecsemők egy artériával születnek (két helyett), hogy a vért a szívből a test különböző szerveibe szállítsák. Ebben a hibában egy tüdőbillentyű is hiányozhat. Tricuspidalis és pulmonalis atresia: Ezeket az állapotokat a tricuspidalis és a pulmonalis billentyűk nem megfelelő működése jellemzi. Mindkettő szelep, amely lehetővé teszi a vér áramlását egy irányba a szíven keresztül. Atrioventrikuláris csatorna hiba: A szív két részre van osztva, hogy elkerüljük az oxigénnel dúsított és az oxigénmentesített vér keveredését. Tüdő magas vérnyomás: A csecsemő abnormálisan magas vérnyomással szembesülhet, ha a tüdőben lévő artériák száma kevesebb vagy túl szűk. Ez az állapot nitrátmérgezésből ered. Az állapot leggyakrabban 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél fordul elő. Ilyen fiatalon a csecsemőknek érzékenyebb és fejletlenebb a gyomor-bél traktusa, amelyek nagyobb valószínűséggel alakítják át a nitrátot nitritté. Ahogy a nitrit kering a szervezetben, methemoglobint termel. Míg a methemoglobin oxigénben gazdag, nem bocsátja ki az oxigént a véráramba.
A genetika okozza a legtöbb veleszületett szívhibát. Az egészségügyi szolgáltató fizikai vizsgálatokat és teszteket végez ennek az állapotnak a megerősítésére. A kezelések az okoktól függenek. A veleszületett kék baba szindróma nem megelőzhető. Annak ellenére, hogy a kék baba szindrómának nincs konkrét kezelése vagy megelőző módszere, az okok fejlett technológiával hatékonyan kezelhetők. Csökkentette a halálozási arányt.
A cianózis a bőr elszíneződése a szervezetben az oxigénnel dúsított vér hiánya miatt, de a felnőtteket is érinti. Ez a vérerek alacsony hőmérséklet miatti szűkülése miatt fordulhat elő.
A véraláfutások kezelése
A szokványos, egyszerű véraláfutásokkal nincs igazán teendőnk, hiszen azok maguktól elmúlnak. Az érintett területet jegeljük kb. 15-20 percig. Ehhez tekerjünk jeget vagy jégzselét egy konyharuhába, majd azt helyezzük rá a sérült testfelületre. A hideg vizes borogatás is jó alternatíva lehet.
Egy nagyobb duzzanat esetén polcoljuk fel az érintett testrészt, és pihentessük. A heparin tartalmú kenőcsök szintén hatékonyan fellépnek a véraláfutásokkal és duzzanatokkal szemben. Nagy és gyorsan terjedő hematómák esetén minél előbb fel kell keresni egy orvost, aki meg tudja kezdeni a szükséges kezelést. A vérveszteség akár életveszélyes sokkos állapotot is okozhat! Ezen kívül különféle fertőzések is kialakulhatnak, továbbá ezek a vérömlenyek akár nyomást is gyakorolhatnak érzékeny szövetekre.
A köröm alatti vérömlenyt szintén el lehet tüntetni. Amennyiben látható helyen van a hematóma, értelemszerűen nincs szükség vizsgálatokra. Ultrahang segítségével viszont megállapítható a térdben vagy a mélyebb szövetekben kialakult vérömleny.
Ha valakinél nagyon gyakran alakulnak ki vérömlenyek vagy vérzések, melyek lassan állnak el, akkor az orvos a szedett gyógyszerekre is rákérdez, ugyanis bizonyos készítmények akár lelassíthatják a véralvadást.
A várandósság során keletkező vérömleny esetén pihenés vagy akár teljes ágynyugalom is javasolt lehet addig, amíg a vérzés el nem áll. Értelemszerűen tilos a sportolás, javasolt a magnézium és a progeszteron szedése, a szexuális együttlétet szüneteltetni ki, és fokozottan kell figyelni a kiegyensúlyozott táplálkozásra.
Véraláfutásokat bármikor szerezhetünk, de sokkal nagyobb esély van erre sportolásnál. Ilyen esetben fokozottan figyeljünk a megfelelő védőeszközök használatára, hiszen ezekkel megelőzhetjük a sérüléseket, ezzel együtt a vérömlenyek kialakulását.
A fekete nadálytő régóta ismert gyulladáscsökkentő és sebgyógyító tulajdonságairól. Véraláfutások esetén például a Fekete nadálytő gél vagy Fekete nadálytő alkoholos kivonat segíthet a gyorsabb gyógyulásban sportsérüléseknél vagy kisebb baleseteknél.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A legtöbb esetben nincs szükség semmilyen kezelésre. Azonban vannak olyan esetek, amikor erősen ajánlott szakorvost felkeresni vagy azonnali orvosi beavatkozás szükséges. Ilyen eset például az erős fájdalom, ha nehezen múlik a hematóma, ha túlzottan nagy kiterjedésű, ha gyakran jelennek meg véraláfutások testszerte, minden különösebb ok nélkül.
A vérömlenyek néha más sérülésekkel - horzsolások, zúzódások vagy csonttörések - együtt jelentkeznek. Akár műtétek után is keletkezhetnek hematómák, ha a beavatkozás során megsérülnek a véredények.
A hematomák kialakulása szokványos jelenség a mindennapokban. Újszülöttkorban viszonylag ritkán merül fel a veleszületett vérzékenység gyanúja, de feltétlenül gondolni kell rá, ha az újszülött gyorsan vérszegénnyé válik.
Csecsemőknél a combizomzatba adott védőoltás okozhat súlyos szövetközötti (izom) bevérzést, mely a babának jelentős fájdalmat okoz, nem mozgatja az alsó végtagját, az duzzadt és meleg tapintatú lehet, sokszor tályog gyanúját kelti. „Kék folt” legtöbbször nincs, mert a bevérzés a mélyebb rétegekben van.
A másik jellegzetes vérzésforma, hogy ha a csecsemő ráfekszik a cumijára, játékára, csomós tapintatú, nehezen felszívódó bőrvérzések jelentkeznek. Ha az ágy rácsába üti a fejét, a koponyáján is „dudorokat” lehet tapintani. Amikor kúszni, mászni kezd, a jellegzetes csomós bevérzések a könyökén, térdén, sípcsontján egyre nagyobb számban jelennek meg. Erre az időszakra szinte minden súlyos vérzékeny kisgyermek eljut hozzánk kivizsgálásra.
Nagyobb gyermekeknél a legjellemzőbb az ízületi és izombevérzés, a véres vizelet (haematuria). Ma már súlyos haemophiliásoknál is nagyon kevés vérzés fordulhat csak elő, hiszen ők megelőző kezelést kapnak.
Egyéb veleszületett vérzékenységgel jóval ritkábban találkozunk, de ezeknek a ritka betegségeknek a diagnosztizálása és kezelése is megoldott ma Magyarországon, ezekkel is foglalkozik a kórházunkban évtizedek óta működő vérzékeny gyermekeket (is) gondozó Haematológiai ambulancia, mely országosan a legnagyobb, veleszületett vérzékenységben szenvedő gyermeket ellátó gondozó központ. Kb. 400 csecsemőt, gyermeket és fiatalt gondozunk újszülöttkortól 18-20 éves korig. Évente kb.
Sokszor orvosok utalják be a gyermekeket valamilyen vérzés észlelése, vagy éppen műtét előtti rutin vizsgálatnál észlelt kóros véralvadási lelet miatt. Nem ritka, hogy műtéti utóvérzés után merül fel a vérzékenység gyanúja. Máskor a szülő maga kéri a kivizsgálást, mert a családjában ismert vagy gyanított vérzékeny beteg van.
Gyori beutalási ok az ismétlődő vagy elhúzódó orrvérzés. A külvilág felé történő váratlan vérvesztés mindig nagy riadalmat kelt a betegben és a környezetében lévő felnőttekben (szülők, óvónők, tanárok) egyaránt. Nehezen tudják megítélni az elvesztett vér mennyiségét, ami nagyon soknak szokott tűnni még nem jelentős vérzés esetén is, mert rengeteg papírzsebkendőt használnak, vízzel mosogatják a gyermek orrát, arcát, esetleg ismételten kifújatják az orrát, amitől újraindul az orrvérzés. Gyakori, hogy a hátára fektetik a gyermeket vagy éppen hátrahajtatják a fejét, így a lenyelt vért később kihányja, ami tovább fokozza az ijedtséget. A csontos orrgyök nyomása, a tarkóra vagy homlokra tett vizes ruha nem segít. Nagyon fontos az orrvérzés csillapításának helyes technikáját megtanulni: a puha orrszárnyakat kell összeszorítani 5-10 percig, a fejet kissé előre hajtva. Az erős orrfújás az orrvérzés csillapodása után kerülendő. Az orrvérzés oka lehet vérzékenység (pl. gyakran Willebrand betegség), de legtöbbször csak helyi értágulat, nátha miatt kiszáradt orrnyálkahártya, orrpiszkálás áll a háttérben.
A ZÚZULÁSOK MÉLYEBB Okai (Nem Sérüléses Típus)
A gyermekágy és a szoptatás időszaka egyszerre csodálatos és fizikailag megterhelő időszak. A legtöbb probléma átmeneti és jól kezelhető, különösen akkor, ha időben felismerjük. A legfontosabb tanácsok: figyeljünk a testünk jelzéseire ne bagatellizáljuk a tüneteket kérjünk segítséget, ha szükséges Az anya egészsége ugyanolyan fontos, mint a baba jóléte!
A zúzódások teljes gyógyulása akár két hétig is eltarthat, ezalatt a foltok a szivárvány több színében is pompázhatnak. A kezdetben sötétkék, lilás, feketés véraláfutás idővel zöldes, barnás, sárgás árnyalatúvá változik, ahogy a szövetekbe szivárgott vért a szervezet lebontja. Ahogy a folyamat végbemegy, a zúzódás körüli duzzanat és érzékenység is fokozatosan megszűnik.