A szoptatás - egymáshoz bújás, közelség, melegség, jó illat és megnyugvás. Ezek a szavak jutnak eszünkbe róla. Ugyanakkor ritka az az édesanya, aki nem kell megküzdjön a szoptatás fizikai vagy lelki oldalával is. A perinatális időszak egyik fontos eseménye a szülés után, hogy az édesanya elkezdi szoptatni babáját. A szoptatás nem egyszerű feladat, és többnyire nem is sikerül minden első próbálkozásra. Viszont az ritka, hogy valaki egyáltalán ne legyen képes a szoptatásra - a siker sokszor csak apróságokon múlik.
Miért fontos az anyatejes táplálás?
A szakértők nemzetközileg egyetértenek abban, hogy a baba egészséges fejlődéséhez az anyatejjel való táplálkozás járul hozzá a leginkább. Az anyatej élő immunanyagot tartalmaz, amely segíti a csecsemő védekezőrendszerét, illetve tartalmaz minden szükséges tápanyagot, amire egy babának szüksége van. A WHO javaslata alapján a csecsemőt legalább 6 hónapos koráig érdemes szoptatni. Ekkor a kicsinek még nincs szüksége másmilyen táplálékra. Az előtej, másnéven kolosztrum az a tápanyagban gazdag anyatej, ami a szülés után követlenül termelődik. Fontos, hogy az újszülött a lehető leghamarabb hozzájusson ehhez a tápanyagban gazdag, immunerősítő anyatejhez.
Gyakori problémák és megoldások szoptatás közben
Gyakran előforduló probléma, ha nincs elég tej, fájdalmas a szoptatás, sebes a mellbimbó, ha mellgyulladás alakul ki, túl sok a tej, helytelen a baba mellre tapadása. Ezek a problémák nem csak minket, hanem anyáinkat is jó eséllyel érintették.
A fájdalmas mellbimbó
Ha fájdalmat érzel a mellbimbóidban szoptatás közben, talán nehezen fogod elhinni, hogy a szoptatás nemcsak a picinek lehet öröm, hanem az édesanyának is. A szoptató édesanyák körében gyakori a mellbimbók fájdalma, ami azt jelenti, hogy valami nincs rendben. A mellbimbó helytelenül van a gyermek szájában, ha a bimbóudvar nincs a szájában. Ezáltal a gyermek csak felszínesen szop és ínyével nyomja a mellbimbót, holott a mellbimbónak az udvarral együtt mélyen a szájában kellene lennie (közel a lágy szájpadláshoz) és nem az ínynél. Ez a gyakori sekélyes elnyelés horzsoláshoz, harapáshoz és a mellbimbó összenyomásához vezet. Ha a mellbimbók annyira fájdalmasak, hogy lehetetlenné teszik a szoptatást, használj paracetamol vagy ibuprofén tartalmú gyógyszert 20 perccel a szoptatás előtt. Annak ellenére, hogy a mellbimbók véreznek, szoptathatod a gyermeked. A sebből származó vér nem árt a gyermeknek.
A fájdalom okai és kezelése
- Lenőtt nyelv (ankyloglossia): Amikor a gyermek lenőtt nyelvvel születik, a magzati időszakban nem tudta gyakorolni a szopási mozdulatot. Általában már a szülészeten eltüntetik ezt a problémát (levágják), és ezután a gyermek nyelve szabadon mozoghat a szájában. Rövid nyelvfék meggátolhatja a nyelv mozgását, és nem fedi le az íny teljes alsó részét, hogy megvédje a mellbimbót az íny nyomásától. Ha a gyermekének ezzel komoly problémája van, szükség lehet egy frenulektómiára - a nyelvfék átmetszésére.
- A szoptató édesanya helytelen testhelyzete: A gyermeket a mellre helyezik és nem fordítva, a gyermek magától kellene, hogy rátapadjon a mellre. Ellenkező esetben a gyermek nem ül kényelmesen, a háta hajlott és az anya a gyermek fölé van hajolva. Ezt a testhelyzetet nem lehet sokáig megtartani, mivel nagyon kényelmetlen a hátgerinc számára, az édesanya időközben elkezd javítani a testhelyzetén és kiveszi a gyermek szájából a mellet, amely sekélyebb ráhelyezést eredményez.
- Cumisüveg vagy üveg használata: Általában eltereli a gyermeked figyelmét, mert a cumisüvegből vagy a palackból történő táplálkozás különbözik a mellből szopástól. A gyermeknek nem szükséges nyelvével alulról masszírozni a mellet (mert a tej úgy sem folyik), így zúzhatja vagy haraphatja.
- Fájdalom, amit a baba szopás közben érez: Bizonyos esetekben a baba túl sekélyen veszi szájába a mellbimbót, helytelenül szopja (vagy egyáltalán nem), mert számára a szopás fájdalmas. Ez a helyzet több okból is kialakulhat: fájdalmas szájpenész, fülfájás, fájdalmas fogzás vagy torokfájás. A túlságosan sekély tapadás és a szívási problémák másik oka lehet az eldugult orr.
Gyógyítási tippek
A fájó vagy duzzadt mellbimbók gyógyításához először el kell távolítani a probléma okozóját. Ha a frenulum okozta problémák miatt helytelen a gyermek ráhelyezése a mellre, látogass el egy neonatológiai klinikára vagy egy szoptatási tanácsadóhoz.
- Az etetési testhelyzet javítása: Neked és gyermekednek is kényelmesen kell elhelyezkednetek. Ne told erővel gyermeked szájába a melled, ha az nincs nyitva. Továbbá, ne engedd, hogy gyermeked úgy szívja a melled, mint a spagettit. Ne vedd ki a mellett a gyermek összezárt szájából. Ha a mellre helyezés után 10 másodperccel a mellbimbóid fájnak, hagyd abba az etetést és kezdd elölről. Ne várj az etetéssel addig, amíg a gyermek sírni kezd.
- Mellápolás: Etetés után töröld meg melleid a saját tejeddel és hagyd szabadon őket. Ha melltartót viselsz, használj melltartóbetétet, hogy biztosítsd a levegő áramlását és hogy elkerüld az anyag érintkezését a sebbel, amibe beleragadhat.
- Krémek és kenőcsök: Ha a saját tejeddel történő bekenés és a szellőzés nem segít, használj krémet. A piacon rengeteg krém létezik, ezért fogadd meg a gyógyszerész tanácsát. Ne feledd, hogy a krém sűrű lehet és megakadályozhatja a levegő sebhez jutását, amely így jelentősen meghosszabbítja a gyógyulási folyamatot. Mielőtt felviszed a krémet, ellenőrizd, hogy a szoptatás előtt le kell-e mosni.
- Orvosi segítség: Ha a sebek nem gyógyulnak meg és a helyzet rosszabbodik, lépj kapcsolatba orvosoddal vagy egy szoptatási tanácsadóval. Lehetséges, hogy a sebekben bakteriális vagy gombás fertőzés alakult ki.
Szoptatási pozíciók és technikák
Biztos vagyok abban, hogy az őseinknek is megvoltak a maguk szoptatási tanácsadói, akik jó tanácsokkal segítették az anyákat és csecsemőiket. Például mutattak nekik szoptatási pozíciókat, tartásokat, testhelyzeteket.
A megfelelő szoptatási pozícióban az édesanya és a gyermek is kényelmesen helyezkedik el. Nagyon fontos, hogy a gyermek stabilan, biztonságban érezze magát, akkor fog tudni 100%-ban a szopizásra koncentrálni. Legyen a mell magasságába megemelve a gyermek, forduljon egész testével anya felé (ne csak az arcával, hanem a hasával is anya felé, úgy, hogy a gyermek nyaka, háta, medencéje egy vonalban legyen). Az anya a gyermeket húzza magára a szopizásnál és ne ő hajoljon a gyermek fölé.
Szoptatási pozíciók: fekve szoptatás
Helyes mellre tapadás
A helyes mellre tapadásnál a csecsemőnek nagyra kell nyitnia a száját, így a bimbót és a bimbóudvar egy részét is a szájába vegye. Illetve ha a szabadon lévő kezével előre “szendvicset” készít a melléből a babájának, C alakban tartva a mutató és hüvelyk ujját, ezzel összefogva a mell szövetét a bimbóudvar felett és alatt, természetesen arra figyelve, hogy a kisbaba szemszögéből nézve legyen a szendvics. A gyermek a nyelvével tud vályút képezni, mellyel körül öleli a bimbót, így biztosítva lehetőséget a vákuum kialakítására.
Aktív szopizás jelei
Amikor a csecsemő elkezd szopizni, kezdetben gyors rövid szívásokkal ingerli a mellet, hogy kiváltsa a tejleadó reflexet. Amikor a tej elindul, akkor jönnek a nagyobb nyelések, tehát néhány felszínes szívó mozdulatot több nagyobb nyelés követ. Sok babánál ez kortyolás hallható és látható. Az aktív szopizás jeleire azért kell figyelni, mert ebből tudunk következtetni arra, hogy a kicsi megfelelően táplálkozik-e. A jelek: lassú, intenzív mozgás, ellazult testtartás, ha végzett, elengedi a mellet, és elalszik. Ha azonban az újszülött rendszeresen alszik el a szopizás korai fázisában, ezáltal nem jutva elég tápanyaghoz, javasolt ébresztési technikát alkalmazni, azzal ösztönözve a kicsit az evésre.
Szoptatási pozíciók variációi
Érdemes többet is kipróbálni, hogy a kismama megtalálja a számára és a kicsi részére legkényelmesebbet. Néhány a legismertebbek közül:
- Bölcsőtartás
- Keresztezett bölcsőtartás
- Oldalt és hason fekvő szoptatás
A szoptatást elősegítheti továbbá egy szoptatós párna is, ami mind az anyukának, mind a kicsinek könnyebbséget jelenthet.
Táplálkozás és egyéb tényezők
A szoptatás az anyán és a babán múlik, mindkét félnél lehet valami gátló tényező, ami miatt nem sikeres a táplálás - viszont számos praktika segíthet a szoptatásban. Azt is tisztázni kell, hogy nincs egy olyan módszer, ami mindenkinél beválik: számos technikával lehet próbálkozni, azonban nem lehet előre tudni, hogy kinek mi fog beválni.
Az édesanya táplálkozása
Nem mindegy, hogy a szoptató anyuka mit fogyaszt. A táplálkozásnál oda kell figyelni arra, hogy olyat ne fogyasszon, amitől a kicsi közérzete rossz lehet. Például a káposzta puffasztja a kicsit is. Továbbá a rendszeres és megfelelő mennyiségű folyadék bevitelére is figyelni kell. Lehetőleg csak vizet fogyasszon, de a koffeines, cukros üdítők mindenképpen kerülendők. Ahogy korábbi cikkünkben írtunk róla már a terhességet megelőzően, majd a terhesség alatt és után egyaránt fontos a vitaminok pótlása. A kicsi az anyatejjel együtt kapja meg a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat. Az édesanya szervezetének tehát rendelkeznie kell két embernek elegendő vitaminmennyiséggel ahhoz, hogy egészséges maradjon ő is, és a kicsi is.
Igény szerinti szoptatás
Érdemes odafigyelni arra, hogy a szoptatás a baba igénye szerint történjen. Ezt igény szerinti szoptatásnak nevezzük, és ennek az a lényege, hogy a kicsi akkor szopizik, amikor szeretne. Ehhez arra van szükség, hogy az anyuka figyelje a korai éhség jeleit: cuppogás, tátogás, ajkak nyalogatása, kezét a szájához veszi, fej forgatása, nyelv nyújtogatása. Ha a kicsi ebben a fázisban nem kap enni, akkor a kései éhség szakaszába lép, amikor nyűgös lesz, és sírni fog. Ha ebbe a fázisba lép a kicsi, akkor előbb meg kell nyugtatni, hogy szoptatásra kerülhessen a sor.
Növekedési ugrások és tejtermelés
A táplálkozásban megfigyelhetőek lesznek növekedési ugrások. Érdemes rá felkészülni, hogy a kisbaba táplálkozásában lesznek olyan hullámok, amikor hirtelen nagyobb lesz az étvágya. Vannak olyan esetek is, amikor az anyatej termelése a szokottnál eltérőbb - túl sok, vagy érzékelhetően túl kevés tej termelődik, és a fenti technikák nem válnak be.