Szoptatás, antitestek és allergia: átfogó útmutató

A babák, mivel még kevésbé fejlett az emésztő- és immunrendszerük, érzékenyebben reagálnak a környezetükre, mint az idősebb gyermekek. Az allergének olyan tápanyagok fehérje összetevői, amelyek a szervezet védekezőrendszerét, az immunrendszert aktiválják és allergiás, túlzott reakciót váltanak ki.

Az allergiás reakciók tünetei és típusai

Az allergiás reakciók megjelenése sokféle lehet. Jelentkezhetnek bőrkiütés formájában, mint például csalánkiütés, duzzanat az ajkakon, orron, szem körül, vagy ekcéma. Emellett bélrendszeri panaszokat is okozhatnak, például puffadást, hasgörcsöt, hasmenést, hányást, vagy légúti tünetek formájában, mint például nehézlégzés, fulladás, asztmás köhögés. Legrosszabb esetben anafilaxia is előfordulhat, ami életet veszélyeztető reakció, és azonnali mentőhívást igényel. Fontos, hogy ha ilyen tüneteket tapasztal, keresse fel a gyermekorvosát, hiszen minden allergia esetén a korai felismerés és kezelés a tüneteket kezelhetőbbé teszi.

Ételallergia és ételérzékenység közötti különbség

Ételallergia akkor fordul elő, amikor a kisbaba szervezete antitesteket termel az élelmiszerben található fehérje ellen, ez az immunválasz minden esetben jelen van és kiváltható. Az allergia típusától függően az elfogyasztott ételt követően azonnali reakció is bekövetkezhet, de előfordulhat, hogy csak órákkal vagy napokkal később alakulnak ki a tünetek.

Ételérzékenység esetén nincs immunválasz, de a kellemetlen tünetek kiválthatóak. Lassabban alakul ki, többnyire bélrendszeri panaszokat okoz, mint például többszöri hasmenés, hasfájás, bűzös nyálkás széklet. A háttérben ilyenkor egy emésztési defektus áll, a szervezet egyes anyagokat nem képes feldolgozni. Csecsemőkorban legjellemzőbb a tejcukor-érzékenység (laktózérzékenység), amikor a baba szervezete kevés vagy egyáltalán nem termel laktáz enzimet, így a meg nem emésztett laktóz kellemetlen puffadást, hasmenést okozhat. Az anyatej is tartalmaz laktózt, az erre érzékeny kisbabáknak gondot okozhat az anyatejben található laktóz emésztése. A laktózmentes diéta alkalmazása a tüneteket csökkenti vagy meg is szüntetheti.

Gyakori allergének csecsemőkorban

A szoptatás ideje alatt is megjelenhetnek az allergia tünetei magas kockázattal bíró allergiás hajlamú csecsemőknél, mivel az anya által elfogyasztott ételek molekulái kis mennyiségben, de átjuthatnak az anyatejbe. A tapasztalatok alapján a leggyakoribb allergiás reakcióért a tehéntej, a tojás, a szója, a gabonafélék, az olajos magvak, a halak és a tenger gyümölcsei felelősek.

A legtöbb kisbabának nem okoz problémát semmi, amit édesanyja megeszik. A nyugtalanság legtöbbször normális egy fiatal csecsemő esetében, és semmi köze sincs az anya étkezési szokásaihoz. Ha gyermeke érzékeny valamire, amit Ön fogyaszt, akkor valószínűleg más jeleket is észre fog venni a nyugtalanság mellett, mint például gyakori bukás vagy hányás, hasfájás, kiütés, vagy állandóan eldugult orr. A szoptató anyáknak csak egy kis százaléka észlel kifejezett változást kisbabája viselkedésében vagy egészségi állapotában, amikor bizonyos ételeket eszik. A tehéntejből készült tejtermékek a probléma leggyakoribb okozói, egyben ez az egyetlen olyan ételcsoport, amely az elvégzett kutatások szerint bizonyítottan okozhat nyugtalanságot vagy hasfájást a csecsemőknél.

Ha egy szoptatott kisbaba érzékeny egy bizonyos ételre, akkor előfordulhat, hogy szoptatás után nyűgös, hosszú ideig vigasztalhatatlanul sír, vagy egy kis alvás után hirtelen látható kellemetlenségérzettel felébred. A reakció súlyossága többnyire a csecsemő érzékenységének fokától és az anya által fogyasztott étel mennyiségétől függ - minél többet evett, és minél érzékenyebb a baba, annál hevesebb a reakció. Az ételre adott reakció megjelenhet akár néhány percen belül, de a szoptatott kisbabáknál általában 4-24 órán belül mutatkoznak a tünetek. Ha a kicsi hirtelen érzékenyen reagál egy új ételre vagy egy olyan ételre, amiből anyja nagy mennyiséget fogyasztott, akkor néhány órán belül általában rendeződik az állapota.

A problémás étel azonosítása

A problémás étel megtalálásában segíthet, ha van egy olyan füzetünk, amiben naponta minden étkezés után rögzítjük, hogy mit ettünk és a baba hogyan viselkedett. Ha úgy gondolja, hogy gyermeke egy bizonyos ételre reagál, hagyja ki azt az ételt az étrendjéből két-három hétre, hogy lássa, javulnak-e a kicsi tünetei! Ha javulnak a tünetek, akkor valószínű, hogy az az étel jelenti a gondot gyermeke számára. Két - három hétnél rövidebb ideig nem érdemes diétázni, mert ennyi idő alatt nem biztos, hogy észlelhető lesz a hatás. A csecsemő tünetei a problémás étel elhagyása után általában öt-hét napon belül kezdenek javulni. Lehet azonban, hogy az Ön gyermeke nem javul azonnal, különösen akkor, ha olyan ételre allergiás, amit Ön rendszeresen fogyasztott. Van olyan is, hogy a kicsi rosszabbul érzi magát - akár egy hétig is -, mielőtt a tünetei enyhülni kezdenének.

Egy adott étellel kapcsolatos gyanúnk igazolására megpróbálhatjuk, hogy újra eszünk az ételből, és megfigyeljük, a baba ugyanúgy reagál-e megint. Minél hevesebbek voltak az eredeti tünetek, annál tovább kell várni, mielőtt ezt a „kísérletet” elvégezhetjük. Ha nagyon súlyosak voltak a baba tünetei, akkor jobb teljesen elkerülni az adott ételt, és nem kipróbálni, vajon hogyan reagálna rá. Ha a kérdéses ételféleség ismételt bevezetésekor azt tapasztalja, hogy a kisbaba tünetei nem ismétlődnek, akkor valószínűleg nem érzékeny arra az ételre. Abban az esetben, ha a kisbaba csak kevéssé érzékeny egy ételre, elegendő lehet, ha egyszerűen kevesebbet fogyaszt ahelyett, hogy teljesen kihagyná azt az étrendjéből.

Tehéntejfehérje-allergia és laktózérzékenység

Ha kisbabája érzékeny a tejtermékekre, kevéssé valószínű, hogy laktózérzékenység áll a háttérben, annak ellenére, hogy sokan ezt mondják Önnek. Azok a szoptatott csecsemők, akik az édesanyjuk által elfogyasztott tejtermékekre érzékenyek, a tehéntej speciális fehérjéire érzékenyek (nem a laktózra), amelyek átmennek az anyatejbe. A tehéntej (akár az anya étrendjében, akár a tápszerben) a csecsemők ételérzékenységének gyakori forrása. Ha gyermeke érzékeny az Ön étrendjében megtalálható tejtermékekre, akkor nem fog segíteni, ha laktózmentes diétára vált. A problémát a tehéntejfehérje, és nem a laktóz okozza. A tehéntejfehérje-allergiás babák jelentős százaléka a szójára is érzékeny, sőt legtöbbjük a kecske- és a juhtejre is.

Ha gyermeke nagyon allergiás, akkor fontos, hogy a tejfehérje minden forrását elhagyja az étrendjéből, és ehhez az élelmiszerek csomagolásán található minden feliratot gondosan el kell olvasnia. Az, hogy a kisbabája tehéntejfehérje-érzékeny, nem jelenti azt, hogy Önnek a szoptatás egész időszaka alatt diétáznia kell. Néhány hónap múlva lassan újra beiktathatja tejtermékeket az étrendjébe. Ha újra bevezeti a tejtermékeket az étrendjébe, és a kisbaba érzékenyen reagál erre, akkor hagyja el azokat ismét legalább egy hónapra. Abban az esetben, ha a kicsinek nagyon súlyos tünetei vannak, legjobb, ha legalább hat hónapot vár, mielőtt újra tejterméket fogyaszt.

Az allergia megelőzése és a szoptatás

Allergiát megelőzni többféleképpen lehet. Egyrészt beszélhetünk elsődleges megelőzésről, amikor a betegség megjelenésének próbáljuk elejét venni, másrészt szó lehet szekunder, azaz másodlagos megelőzésről, amikor már a kialakult betegség tüneteit, és a súlyosabb allergiás megbetegedéseket akarjuk kiküszöbölni. A többség sajnos általában már csak ez utóbbival próbálkozik, pedig a kockázatokat felmérve akár a probléma kialakulásának is elejét lehet venni.

Genetikai hajlam és környezeti tényezők

Az allergiára való hajlam benne van a génekben, azaz maga a hajlam öröklődik. Ha a szülők egyike sem allergiás, akkor annak esélye, hogy a gyerekük érintett lesz a problémával, nagyjából csak 10-20 százalékos. Ha az egyik szülő már eleve érintett, akkor az esélyek 30-50 százalékosra nőnek, míg ha mindketten allergiával küzdenek, akkor a betegség megjelenésének esélye a gyereknél már 40-75, de akár 80 százalékra is emelkedhet.

A csecsemőkori ekcéma döntően örökletes tényezők következtében alakul ki, és az étrenddel nem előzhető meg, azonban egyes kutatások szerint a várandósság alatti táplálkozás, bár kisebb mértékben, de képes befolyásolni azt, hogy az allergiás hajlamból kialakul-e a betegség. Az atópiás, azaz a különböző allergiás megbetegedések megjelenését eredményező hajlam öröklődik. Az atópiás hajlam egyik leggyakoribb formája csecsemőkorban az ekcéma. A legtöbb baba később az immunrendszer érésével kinövi ugyan az ekcémát, de nagyobb a kockázata más atópiás eredetű betegségeknek, például a légúti allergiáknak, asztmának is, időnként pedig az ételallergiákkal együtt is jelentkezhet a bőrgyulladás.

Anyai táplálkozás a terhesség alatt

Genetikai eredetű betegség révén nincs olyan módszer, amivel garantáltan megelőzhető lenne az ekcéma a születendő gyermeknél, azonban egyes kutatások szerint bizonyos élelmiszerek várandósság alatti fogyasztásával csökkenthető a betegség kifejlődésének kockázata. A zöld és sárga színű zöldségek, a citrusfélék és a béta karotinban gazdag (általában piros vagy narancssárga színű) zöldségek és gyümölcsök nagy mennyiségű fogyasztása a terhesség alatt csökkenti a születendő gyermeknél az ekcéma kialakulásának kockázatát egy japán kutatás szerint (Dr. Yoshihiro Miyake, Fukuoka Egyetem). Ugyanezen kutatás szerint az E-vitaminban gazdag ételek ugyanakkor nem voltak összefüggésben az ekcéma gyakoriságával, ezek azonban a nehézlégzés csökkent előfordulását eredményezték. Ajánlott élelmiszerek például a sárgarépa, paradicsom, cékla, brokkoli, káposzta, karfiol, spenót, halak, joghurt, a citrusfélék (pl. narancs) továbbá a teljes kiőrlésű gabonák.

További kutatások a probiotikumok és prebiotikumok lehetséges előnyeire utalnak, ezek szerint a várandósság időszakának egészséges bélflórája az immunrendszer részeként közvetve hatással van a születendő gyermek immunrendszerére is, csökkentve a csecsemőkorban megjelenő allergia kockázatát. A bélflóra támogatására ajánlott a joghurt, kefir rendszeres fogyasztása, természetesen csak akkor, ha az anya ezeket egyébként is fogyaszthatja.

Szoptatás és az allergia kockázata

A szoptatás a csecsemők táplálásának optimális, biológiai módja. Számos jótékony hatása van a gyermekre és az édesanyára nézve rövid és hosszú távon is, ezért a hatékony szoptatás támogatásnak fontos szerepe van a primer prevencióban. Az anyatej tápanyag-összetétele optimális a gyermek növekedése és fejlődése szempontjából, védi őt és az édesanyát is különböző akut és krónikus betegségek kialakulásával szemben. Immunológiai szempontból azért fontos, mivel tartalmazza azokat a védő faktorokat, melyek segítik az újszülött még gyenge nyálkahártya immunrendszerét. A védelemben szerepet játszó ágensek a laktáció során végig nagy mennyiségben vannak jelen. Az emlőmirigyek az általános nyálkahártya immunrendszer részeként működnek, az anyatej által biztosítva az újszülött részére antitesteket, sejteket és számos más védőfaktort. A késleltetett tejbelövellésnek az a célja, hogy védje az újszülöttet, tömény formában kapjon passzív immunizációt, gyakorlatilag a kolosztrum felfogható első védőoltásként is.

Azok a gyermekek, akik három hónapos korukig, vagy tovább kizárólag anyatejjel tápláltak, alacsonyabb az ekcéma előfordulása, mint a sosem, vagy ennél rövidebb ideig szoptatott kortársaiknál. A kizárólagos szoptatástól genetikai hajlam esetén önmagában nem várható az ekcéma megelőzése, azonban a tünetek kialakulásától és visszatérő fellángolásától részben megvédheti a gyerekeket. Az anyatejben antitestek, prebiotikus összetevők és gyulladáscsökkentő anyagok találhatók, melyek segíthetnek a csecsemő immunrendszerének erősítésében és érésében, csökkentve az ekcéma kialakulásának esélyét is. A szoptatott csecsemők sokkal ritkábban szorulnak kórházi kezelésre életük első három hónapjában és szignifikánsan alacsonyabb az atopiás betegségek, mint az asztma vagy atopiás dermatitis kialakulásának esélye.

Ha a szoptatás ideje alatt vegyesen és változatosan táplálkozol, akkor az anyatejen keresztül megismertetheted babáddal a különféle tápanyagokat, ellátod speciális immunösszetevőkkel, ezzel az allergénprevenciót is segíted. Egyéb más szempontok is szerepet játszanak az allergia kialakulás kockázatának csökkentésében.

Régebben azt gondolták, hogy a gyakori allergének (tehéntej, tojás, földimogyoró, hal) kiiktatása a kismama táplálkozásából segít az ekcéma vagy az ételallergiák megelőzésében. Ez az összefüggés azonban téves: a szoptatás alatti táplálkozásban csak akkor kell korlátozásokat bevezetni a tünetek megelőzése céljából, ha a baba valóban allergiás (pl. a tejre). Ebben az esetben ki kell iktatni a panaszokat okozó ételeket a kismama étrendjéből is, például a tehéntej kivezetése az anya étrendjéből ilyenkor megszünteti a baba ehhez kapcsolódó panaszait is. Egészséges, ételallergiát vagy súlyos ekcémás tüneteket nem mutató babánál felesleges, sőt káros is lehet az indokolatlan allergénmentes diéta. Ebben az esetben elegendő az, ha az erős allergénként ismert összetevők túlzott fogyasztását kerüli a szoptató anyuka, de napi 2 dl tej, heti 3 tojás vagy egy alkalommal történő halfogyasztás nyugodtan beiktatható az étrendbe. Az Egészségügyi szakmai irányelv - Az egészséges csecsemő (0-12 hó) táplálásának legfrissebb ajánlása már az allergének korai (4-6 hónapos kor közötti), de 4 hónapnál nem korábbi bevezetését javasolja az anyatejes táplálás mellett, de ez a hozzátáplálás témakörében lesz érdekes.

A bélflóra szerepe és a császármetszés hatása

Amikor a kutatók az allergiás és a nem allergiás babák bélflóráját vizsgálták, azt állapították meg, hogy a nem allergiás babák bélflórája megegyezik a csecsemőkorival, míg az allergiásoknak felnőttkori bélbaktériumaik voltak. Az anyatej jótékony hatását ez is igazolja. A császármetszéssel születő babáknál nagyobb a kockázat, közülük sokkal többen lesznek allergiások. Ennek oka bizonyos vélemények szerint egyrészt az, hogy ők gyorsan a világra jönnek, így nincs elég idejük alkalmazkodni az új környezethez, ami hajlamosít az allergiára és a cukorbetegségre is. Másrészt pedig tovább fokozza a kockázatot - és erre már több bizonyíték is van -, hogy ezek az újszülöttek nem haladnak keresztül a szülőcsatornán, és így nem találkoznak az allergia megelőzésében kulcsszerepet játszó, az immunrendszert a megfelelő irányba terelő bifidus baktériumokkal. Ezek ugyanis ideális esetben már születéskor bekerülnek a kicsik bélrendszerébe, amire császármetszés esetén értelemszerűen nem kerülhet sor.

A szülést követő azonnali és zavartalan bőrkontaktus alatt az újszülött könnyebben adaptálódik a külvilághoz, gyorsabban stabilizálódik a légzése, keringése. Instabil hőmérsékletét az édesanyja bőre precízen szabályozza. valamint az édesanya bőrflórájával kolonizálódik, nem a kórházi törzsekkel. Ösztönös viselkedési mintán megy keresztül, amelynek a végén magától szopni kezd, ezáltal csökkentve a későbbi problémák előfordulásának lehetőségét.

Hozzátáplálás és allergia

Változott az álláspont az elmúlt időszakban azt illetően, hogy az allergiára nagyobb hajlammal rendelkező csecsemők anyatej melletti táplálását mikor érdemes elkezdeni. Régebben ugyanis azt mondták, hogy a magasabb kockázati csoportba tartozó babák mellétáplálását minél később kell elkezdeni, mert az csökkenti az allergia kialakulásának esélyét. Ez az elmélet viszont nem igazolódott be. Vizsgálták azt is, hogy mi az az ideális időpont, amíg kizárólag anyatejet kell kapniuk a babáknak: az allergia szempontjából - és persze sok egyéb más ok miatt - ma már azt mondjuk, hogy ez az időszak minimum 4 hónap. És ez nem csak a magas kockázati csoportba tartozó gyerekekre vonatkozik, hanem mindenkire. Ma már tehát ki lehet mondani, hogy a hozzátáplálás a 17. hét előtt mindenképp korai, a 26. hét után viszont már túl késő az allergiamegelőzés szempontjából. Ideális esetben az anyatej melletti hozzátáplálásnak a két időpont között kellene megkezdődnie. Ebben az időszakban a glutén, azaz a gabonafélék bevezetése véd a lisztérzékenység és a cukorbetegség ellen is.

Ekcémás és ételallergiás panaszokat nem mutató gyermekeknél a hozzátáplálás a szokásos időrendben, fokozatosan megkezdhető, nem kell attól tartani, hogy az allergének bevezetése fog allergiás betegséget okozni. Ekcémás gyermekeknél azonban érdemes a tejet, tojást, halat és az olajos magvakat 1 éves kor után bevezetni az étrendbe. Ezekben sokat segít a szoros konzultáció a házi gyermekorvossal, védőnővel, szükség szerint pedig gyermek gasztroenterológussal, bőrgyógyásszal.

Tápszerek és allergia

Mindig vita övezi a tápszerek használatát, illetve azt, hogy azok közül milyet választanak az anyukák. A döntés ugyanis a későbbi allergia megjelenési esélyei miatt is megfontolandó. A fő különbség a hidrolizált tehéntej és a szója alapú tápszerek között van. Régebben egyértelműen ez utóbbiakat javasolták, mégpedig azért, mert a tehéntej allergizáló hatása már ismert volt. Viszont amikor a kismamák tömegével kezdtek szója alapú tápszereket használni, hirtelen háromszorosára ugrott a szójaallergiás babák száma.

Allergia kezelése szoptatás alatt

A várandósság és szoptatás idején különös gonddal kell mérlegelni, hogy milyen gyógyszereket szedhet a kismama. Nincs ez másként az antihisztamin tartalmú készítményekkel sem, amelyekre ebben az érzékeny periódusban is szükség lehet, hogy a szénanátha okozta tüneteket kontrolláljuk. A kismamákat mindig aggodalommal tölti el, ha a várandósságuk vagy a szoptatás idején gyógyszert kell szedniük, hiszen a fejlődő magzat és az újszülött fokozottan érzékeny lehet bizonyos hatóanyagokra.

Rengetegen küzdenek az allergia kellemetlen tüneteivel, főleg augusztus, szeptember hónapban, amikor a parlagfű és a fekete üröm ontja a virágporát. A légúti allergiák tünetei kínzóak, az allergének többnyire nem elkerülhetők. Sok allergiás számára az egyetlen lehetőség az enyhülésre a gyógyszeres kezelés. Sajnos sok szoptató anya azt az információt kapja, hogy a gyógyszeres terápia tilos szoptatás alatt. A szoptatás és a gyógyszeres kezelés túlnyomórészt egyeztethető, mégis a legtöbb orvos és gyógyszerész inkább a tiltásnál marad, hiszen az tűnik biztonságosabbnak.

Ha csak a gyógyszer mellékelt tájékoztatóját vesszük figyelembe, akkor valóban elenyésző azoknak a gyógyszereknek a száma, amelyeknél semmiféle megkötést nem ír elő a gyártó. Van, amikor egyértelmű a tiltás, de gyakoribb, amikor a kezelőorvos döntésére bízzák, hogy javasolja-e szoptatás alatt. Sokszor arra hivatkoznak, hogy nincs elég kutatás a téma mögött, nem ismert a hatása a szoptatott csecsemőre, ezért nem javasolják a gyógyszer szedését. Valóban nem etikus szoptató anyákon és csecsemőkön vizsgálatokat végezni, de ettől függetlenül több támpontunk is van ahhoz, hogy eldönthessük, hogy mivel vállal nagyobb kockázatot az anya: ha nem szedi a gyógyszert, és tovább szoptat, ha szedi a gyógyszert és tovább szoptat, vagy ha elválasztja a kisbabát az előtt az idő előtt, ahogy neki és a gyermekének megfelelt volna. Ha szedi a gyógyszert, és szoptat, akkor a baba vagy a laktáció veszélynek LEHET kitéve. Ha szedi a gyógyszert, és elválasztja a babát, akkor az anyatej és a szoptatás hiánya okoz fizikai és pszichés veszteséget.

Információk a gyógyszerválasztáshoz

Alacsonyabb a kockázat a kisebb zsíroldékonyságú, nagyobb fehérjekötő képességű, rövidebb felezési idejű hatóanyagok esetén. Ezek kis koncentrációban jutnak át az anyatejbe. A szájon át adva rosszul felszívódó szerek alacsony kockázatúak a csecsemő tekintetében, hiszen az anyatej „szájon át” jut a szervezetébe. Fontos tudni, hogy más megítélés alá esik a koraszülött, az újszülött, a néhány hónapos vagy a totyogó szoptatott baba az anyai gyógyszerszedés szempontjából. Az sem mindegy, hogy az anyának mikor és hányszor kell alkalmaznia a gyógyszert, a biztonságot növelheti azzal, hogy közvetlenül szoptatás után veszi be, illetve, ha az adott gyógyszert napi egy alkalommal kell bevennie, akkor az esti utolsó szoptatást követően tegye meg.

Lépcsőzetes terápia az allergiás tünetek enyhítésére

Az allergiás páciensek kezelése során mindig a lépcsőzetes terápia elve érvényesül. Az első lépés mindig az allergénkerülés, gyakori kéz és hajmosás, szükség esetén gyakori takarítás, portalanítás, plüssállatok, textíliák tisztítása, és más megoldások az allergénhez igazítva. Ha ez nem elegendő, akkor következő lépésként lokálisan ható készítményeket ajánlunk, amelyek a tünet megjelenésének helyén fejtik ki hatásukat: orrcsepp, szemcsepp, inhalációs szuszpenzió stb. A lokális szerek esetében elsőként a fiziológiás szerek közül válogatunk, ilyen például a fiziológiás sóoldatot tartalmazó orrspray. A száraz sóterápia és az orrnyálkahártyán alkalmazott Rhinolight fénykezelés is jelentősen mérsékli a panaszokat. A várandósság első három hónapjában fokozott elővigyázatosság szükséges. Ha a tünetek a nyugodt alvást és munkavégzést is akadályozzák, és kedvezőtlenül befolyásolják a kismama életminőségét, akkor az egyéb kezelések hatástalansága esetén orrdugulásra az allergiás nátha kezelésére szolgáló szteroid orrspray-t, allergiás szempanaszokra pedig elsőként a nátrium-kromoglikát tartalmú szemcseppet javasoljuk. Az érszűkítő hatású orrspray-k használata azonban a terhesség során nem ajánlott.

Ha a helyi kezelés nem képes kontrollálni a főleg orrfolyással, tüsszögéssel, szemviszketéssel járó tüneteket, akkor megfontolandó a szájon keresztül alkalmazott antihisztaminok alkalmazása is. Az antihisztaminok széles körben alkalmazott készítmények allergiás megbetegedésekben, ám várandósság és a gyermekágy idején történő használatuk alapos mérlegelést kíván a szakember részéről. A második generációs antihisztaminoknak már nincs álmosító hatásuk, és sokkal biztonságosabb alternatívát jelentenek a betegeknek, ám csak olyan hatóanyag tartalmú készítményt szedhet a kismama, amelynek várandósság alatti biztonságosságáról elegendő tapasztalat áll rendelkezésre. Kismamák esetében a loratadint vagy a cetirizint tartalmazó készítmények jelentik az első választást, hiszen a terhesség alatti alkalmazásukkal kapcsolatos klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy nem károsak a magzatra.

Konkrét gyógyszerek és hatóanyagok szoptatás alatt

• Budesonid tartalmú orrspray/inhalációs por: naponta csak egy-két alkalommal kell befújni. A szoptatás alatti alkalmazást a mellékelt tájékoztató is engedélyezi. Perceken belül megjelenik az anyatejben, de csak elenyésző mennyiségben. Magas fehérjekötődés, alacsony felezési idő jellemzi.
• Mometason tartalmú orrspray: nincs mérhető mennyiség az anyatejben, magas fehérjekötődésű hatóanyag.
• Fluticason tartalmú orrspray: magas fehérjekötődésű, a plazmaszint alacsony, valamivel hosszabb a felezési ideje, de így is ártalmatlan.
• Azelastin tartalmú orr és szemcsepp: magas fehérjekötődés, viszonylag hosszú felezési idő, nem jelenik meg kimutatható mennyiség az anyatejben.
• Epinastin tartalmú szemcsepp: magas fehérjekötődés, alacsonyabb felezési idő, alacsony kockázatú szer szoptatás esetén.
• Nátrium kromoglikát tartalmú szemcsepp illetve olopatadin tartalmú szemcsepp: nem jelenik meg az anyatejben.
• Hörgőtágítás: salbutamol: nem jelenik meg szignifikáns mennyiségben az anyatejben.
• Inhalációs szteroidok: fluticason, budenosid: magas fehérjekötődés, elhanyagolható mennyiség jelenik meg az anyatejben.
• Hosszú hatású béta agonisták: salmeterol, formoterol: magas molekulatömege miatt kicsi az esély rá, hogy megjelenjen az anyatejben, valójában nem is kimutatható.
• Antikolinerg gyógyszerek: ipratropium bromid: hörgőtágító, rohamoldó.
• Cetirizin, loratadin, desloratadin: az antihisztaminok közé tartozó hatóanyagok. Magas fehérjekötődés jellemzi, napi egy alkalommal kell bevenni, ha az anya aggódna, akkor javasolható, hogy az utolsó esti szoptatás után vegye be. Az AAP és az Angol Immunológiai és Allergológiai Társaság a szoptatással összeegyeztethetőnek találta.

tags: #szoptatas #antitest #allergia