Szoptatás alatti táplálkozás: sárgaborsó és egyéb tudnivalók

A szoptató anyuka táplálkozása és életmódja nemcsak a saját, hanem a babája egészségét is befolyásolja. Bár az anyatej tápértéke stabil, összetétele bizonyos mértékben változhat, így a kiegyensúlyozott étkezésnek és a megfontolt gyógyszerszedésnek kiemelt jelentősége van. A baba 6 hónapos koráig javasolt a baba kizárólagos anyatejes táplálása, ebben az időszakban tehát a csecsemő egyetlen tápanyagforrása az anyatej. Ebben megtalálhatóak a fejlődéséhez szükséges fehérjék, zsírok, szénhidrátok és a különböző mikrotápanyagok is. A nélkülözhetetlen összetevőkön túl azonban megjelenhetnek az anyatejben az anyuka által fogyasztott élelmiszerek adalékanyagai, a bennük levő vegyszermaradványok, az arra érzékenyekben allergiás reakciót kiváltó táplálékfehérjék, a bevett gyógyszerek hatóanyagai is, ezért nem mindegy tehát, mit eszik, iszik, mit vesz be a szoptatós anyuka.

Általános ajánlások szoptatás alatt

Egészséges szoptatós anyuka elvileg mindent ehet, a legfontosabb szabály a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás. A modern ajánlások szerint kifejezetten ellenjavallt a felesleges, orvosi indok nélkül alkalmazott megszorító (restriktív), vagy az egyes élelmiszereket teljesen kiiktató (eliminációs) diéta követése. Sok nő szorong amiatt, hogy étrendjével árthat a babának. Tudni kell azonban, hogy az anyatej összetétele nagyrészt stabil, a táplálkozás csak kisebb mértékben befolyásolja azt. Még hiányos táplálkozás esetén is hamarabb jelentkeznek a tünetek az anyuka szervezetében, mint a csecsemőnél, ezért a szoptatás alatti tápanyagbevitelre is jelentős részben önmaga egészsége miatt kell figyelmet fordítania.

Folyadék- és kalóriaszükséglet

Az ételek túlzott megválogatásánál fontosabb az elegendő mennyiség: szoptatás alatt plusz napi 600-700 kcal a szervezet energiaigénye, és kb. egy liter víz az extra folyadékigény. Az anyatej mennyiségének és minőségének romlása mellett súlyos következményei is lehetnek a szoptatás idején elkezdett drasztikus fogyókúrának. Az anyának a szoptatás ideje alatt megváltozik a terhesség előtti élettani tápanyag-szükséglete. A naponta átlagosan 850 ml anyatej termelődéséhez ugyanennyi többlet folyadékra és 20-25 százalékkal több energiára, vagyis kb.: 500 kcal többlet bevitelére van szükség.

Vitaminok és ásványi anyagok

Az anyatejben lévő összes többi tápanyagra, de különösen a zsírsavak minőségére, az A-, a B2-, a B12- és a C-vitaminra, a biotinra és a folsavra is befolyással van az anya étrendjének tápértéke. Fehérjéből is többet ajánlott fogyasztani, amely eleinte 20, majd 15 grammot jelent naponta. Néhány vitaminból és ásványi anyagból is jelentősen (40-50 százalékkal) megnő a szükséglet. Az anyatejben a tápanyagokon kívül sok egyéb anyag is megjelenhet, felhalmozódhat. Ezért nagyon fontos odafigyelni, hogy a szoptatás alatt mit eszik, mit iszik a kismama. A szoptatás alatt nagyon fontos a vitaminok fogyasztása.

Az étrend alapvetően az egészséges táplálkozás javaslatai szerint összeállított, rendszeres, napi 4-5-szöri étkezéssel, lehetőleg változatos és kiegyensúlyozott legyen. A nagyobb folyadékszükséglet fedezéséhez pedig elsősorban tejet, tejes italokat, tejes gyümölcsturmixot, magas gyümölcshányadú gyümölcsleveket, gyümölcsteákat, ásványvizet ajánlott fogyasztani. Az ételek ízesítéséhez továbbra is próbáljon a korábban megszokottnál kevesebb konyhasót használni. Azokat az ételeket, amelyek elfogyasztása után a babának nem ízlik az anyatej, tanácsos kihagyni az étrendből, vagy változtatni a fűszerezésén.

A szoptatás időszakában az édesanya szervezete folyamatosan használja fel vitamin- és ásványianyag-tartalékait. Egyes tápanyagokból akár 30-100%-kal többre van szüksége, ezért nap mint nap figyelni kell a változatos és kiegyensúlyozott táplálkozásra. Étkezéseink során ügyeljünk arra, hogy a különböző tápanyagokból megfelelő mennyiséget vigyünk be szervezetünkbe, vagyis a táplálék legyen fehérjedús, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, de zsírszegény.

Ételek, amikre érdemes odafigyelni

Természetesen fontos, hogy minél több friss ételt fogyasszunk, kerüljük az ultrafeldolgozott, tartósított élelmiszerek túlzott fogyasztását. Ez azonban általános szempont az egészséges táplálkozáshoz, nem csak a szoptatás időszakában érvényes.

Puffasztó ételek és a sárgaborsó

A puffasztó hatású élelmiszerek nemcsak a kismamánál, hanem az arra érzékeny babáknál is okozhatnak puffadást, hasfájást. Bizonyos élelmiszerekből a baba számára kellemetlen, puffasztó hatású, hasfájást okozó anyagok juthatnak át az anyatejbe. Ilyen, gázképződést kiváltó élelmiszerek a hüvelyesek, bab, borsó, lencse, káposztafélék. Egyes babák érzékenyek rá, ha úgynevezett „K” betűs zöldségeket fogyaszt az anya. Ezek a kelbimbó, kelkáposzta, karalábé, karfiol, de puffasztó hatású a körte, a hüvelyesek, mint a bab, sárgaborsó, lencse és a retek is. Az erős fűszerek, csípős paprika, bors irritatív hatású összetevői ugyancsak kimutathatóak az anyatejben. Ezek panaszokat okozó hatása azonban nem törvényszerű, az anyatejbe csak kis mennyiségben kerülnek át, továbbá jelentős az egyéni érzékenység szerepe. Rutinszerűen tehát nem indokolt kerülni fogyasztásukat, de ha megfigyelhető a baba hasfájása és a sírós időszakok előfordulása az anyai táplálkozással összefüggésben, érdemes korlátozni ezek mennyiségét.

A bab például minket azért puffaszt, mert tartalmaz olyan hosszú-rövid láncú cukormolekulákat, amik nem tudnak lebomlani a vastagbélben, ezért bakteriálisan bomlanak. Ebből keletkezik gáz, ami puffaszt, az anyatejbe azonban ezek nem mennek át, tehát a baba attól biztosan nem fog puffadni, hogy Te babot ettél. A jelenlegi tudásunk szerint nem kell a szoptatásnak tiltólistával nekiállni. Nyugodtan egyél mindent, és figyeld a babádat! Előfordulhat, hogy ő éppenséggel tényleg érzékenyen fog reagálni valamilyen ételre vagy italra, de egészen biztosan nem az összes említett (és nem említett) ételcsoportra.

Allergének és a szoptatás

A kifejezetten allergénkerülő (tejmentes, tojásmentes, halmentes, földimogyoró-mentes stb.) anyai diéta kerülendő. Ennek csecsemőkori allergiát, ekcémát megelőző hatása nem bizonyított, ezért egészséges baba esetében nem indokolt. Az allergiás betegségek kialakulása inkább a baba immunrendszerének érésével van összefüggésben, ennek fejlődését magával a szoptatással és a kiegyensúlyozott táplálkozással támogathatja az anyuka, nem az allergének kerülésével. Az erős allergénként ismert élelmiszerek túlzott fogyasztása nem javasolt, de napi 2 dl tej, heti 3 tojás, heti 1 adag hal beillesztése az étrendbe ajánlott. A szoptatás alatt az anyuka által elfogyasztott élelmiszerek, tápanyagok fehérjéi kis mennyiségben kiválasztódnak az anyatejben, így mire eljön a hozzátáplálás, addigra a szoptatott baba szervezete is sok mindennel találkozik már. Amelyik családban előfordult ételallergia, a babánál allergiás tünetek jelentkezhetnek az anya által elfogyasztott tojástól, tejtől, citrusféléktől, apró, magvú gyümölcsöktől, mint a földieper és a málna, szeder. Ha orvosilag indokolt a diéta, akkor mindenképp fel kell keresni a panaszokkal a gyermekorvost, gyermekallergológust, és csak igazolt ételallergia esetén indokolt fenntartani a panaszokat kiváltó allergént nem tartalmazó étrendet. Ilyenkor a szoptatós anyuka kalcium- és vitaminpótlását külön vitaminokkal, vitaminkészítményekkel kell megoldani!

A másik ok, ha a várandós és szoptatós anyuka maga szenved ételallergiában vagy ételintoleranciában. Ilyenkor a betegség esetén indokolt diétát fenn kell tartani, de gondoskodni kell a szükséges tápanyagok fokozott beviteléről étrendi úton és gyakran étrend-kiegészítők segítségével. Fontos tudni, hogy az összes baba mindössze 1%-a ételérzékeny! Ha valaminél problémát tapasztalsz, hagyd el az adott ételt kb. 2 hónapig, majd próbáld újra - általában ennyi idő alatt meg is szűnnek ezek a tünetek.

Egyéb kerülendő élelmiszerek

• A szoptatás alatt nagyon fontos a vitaminok fogyasztása, viszont érdemes kerülni az epret, málnát és a citrusféléket.
• A túl sok csokoládé fogyasztása is nyugtalanná, ingerlékennyé teszi a babát, így érdemes a csoki fogyasztást is mérsékelni.
• Néhány ételt jobb kerülni, vagy kis mennyiségben kipróbálni, mert megváltoztatják az anyatej ízét. Ilyenek a paradicsom, az erősen ízesített sajtok, a citrusfélék, az eper, a málna, a savanyúságok.
• A gyümölcsök általában fogyaszthatók, a cseresznyével óvatosan kell bánni - egy-egy szem még nem árt-, mert hasmenést okozhat a babánál.
• A fokhagyma, vöröshagyma és a káposztafélék, hüvelyesek sok csecsemőnél kellemetlen puffadást okozhatnak, így ezeket terhesség alatt sem javasolják.
• Ha egy szoptató édesanya túl sok citrusfélét eszik, annak a következménye kisebesedett babapopsi lehet.
• Amit tényleg érdemes kerülni, azok a magas higanytartalmú halak, mégpedig a higany neurotoxikus hatásuk miatt. A ragadozó halak jelentenek nagyobb kockázatot, a többi nyugodt szívvel ehető.
• A vegetáriánus étrend sem ajánlott, mert hiánybetegségek alakulhatnak ki a csecsemőnél.

Kávé, alkohol, dohányzás, gyógyszerek

A koffeinnek 1%-a átkerül az anyatejbe. Természetesen megengedhető napi egy-két csésze hígabb, kis mennyiségű kávé elfogyasztása, de túlzott koffeinbevitel esetén a baba nyugtalan, ingerlékeny lesz. Az alkoholnak 25%-a átkerül az anyatejbe. Alkalmanként egy-egy korty alkohol elfogyasztása szoptatás ideje alatt nem okozhat gondot, de ez ne váljon rendszeressé vagy egyszerre nagyobb mennyiségűvé. Tilos az alkohol, a kábítószer, egyes gyógyszerek fogyasztása szoptatás alatt. Gyógyszerszedés csak orvosi javaslatra történjen.

A dohányzás teljes tilalmát javasoljuk, beleértve a passzív dohányzást is. Egyértelműen bizonyított, hogy a szoptatás alatti anyai dohányzás is jelentősen növeli a baba későbbi hajlamát az asztmás betegségekre. Tehát: ne legyen dohányfüstből származó káros anyag se a baba körül a szoba levegőjében, se az anyuka vérében!

Gyógyszerek vonatkozásában sok a félreértés. A legtöbb szoptató anyuka láz- és fájdalomcsillapítót sem mer bevenni ebben az időszakban, inkább szenved a láztól, fejfájástól. Pedig a legtöbb vény nélküli gyógyszer nem okoz semmilyen károsodást a szoptatott kisbabánál, mert minimális mértékben választódik ki az anyatejben és a hatóanyag nem jelent veszélyt a csecsemőre. A krónikus betegségek kezelésére felírt gyógyszerek többsége mellett megengedett a szoptatás néhány hónapig, de ilyenkor nem cél a 3-4 hónapon túl fenntartott szoptatás. Ma már viszonylag gyakori, hogy epilepszia, depresszió, pajzsmirigybetegség, trombózishajlam, magas vérnyomás vagy cukorbetegség miatt állandó gyógyszert szedő anyukák szülnek és szoptatnak is. Léteznek olyan gyógyszerek is, melyek szedése nem nélkülözhető az édesanya egészsége szempontjából, ugyanakkor szoptatás alatt nem szedhetőek. Ilyen esetben mindig beszélje meg a tennivalókat orvosával, kezelőorvosa tudta nélkül ne hagyja abba a gyógyszerszedést.

A baba hasfájása és sírása

Miért gondoljuk, hogy nem ehetünk bizonyos ételeket? Ahogy látható, az indokolt tiltás elég szűkkörű. Az édesanyákban azonban van egy berögződés, mely szerint, ha a kisbaba sír, akkor valami baj van, amit meg kell oldani. A statisztikák szerint minden 3. babát hasfájósnak gondolnak a szülei, mert rendszeresen sír, nyűgösködik akár órákon át, jellemzően a nap második felében. Az anyákban ettől bekapcsol az ösztön, hogy ezt meg kell oldani, és elkezdenek gondolkodni, vajon mi lehet a baj. Anyatejes pici esetében pedig az eredmény rendszerint az, hogy bizonyára én ettem valamit, amit nem kellett volna - így kerül pillanatok alatt szinte minden étel tiltólistára. Ezzel szemben a valóság: az összes baba mindössze 1%-a ételérzékeny!

De akkor miért sír? Az újszülöttek sokszor sírnak különösebb látható ok nélkül. Mondjuk, azért, mert nemrég születtek, minden új nekik, alkalmazkodniuk kell a világhoz. Az állandó után a változó hőmérséklethez, a tompa zajok után az éles hangokhoz, a sötétség után a fényekhez, az illatokhoz. Egy babát millió dolog zavarhatja élete első heteiben, és ezekre - jobb híján - sírással reagál. Vele lehetsz, vigasztalhatod, ringathatod, de aligha fogja a táplálkozásod befolyásolni a helyzetet. Egyél mindent, és figyeld a babádat!

Probiotikumok és Omega-3 zsírsavak

A különböző Lactobacillus törzsek segítik az emésztést, a baba bélcsatornájának érését, gátolják a fertőző kórokozók megtelepedését. Hasfájást megelőző és táplálékallergia kialakulását gátló szerepük is jelentős. Az anyuka által szedett probiotikumok hatására az anyatejben mérhető IgA immunglobulin szintje is megemelkedik, ami fertőzések elleni védelmet nyújt az újszülöttnek. Bizonyos magzatvédő vitaminokban már megtalálhatóak omega-3 zsírsavak, melyek támogatják a baba idegrendszerének egészséges fejlődését, de allergiát megelőző hatásuk is feltételezett.

tags: #szoptatas #alatt #sargaborso