Az anyatejes táplálásról már régóta ismert, hogy jótékonyan hat a baba egészségére és fejlődésére, de az már kevésbé köztudott, hogy az anya egészségére is számos pozitív hatással van, még évekkel a szoptatás után is. Az anyatejnek rengeteg pozitív egészségügyi hatása van a csecsemő számára: többek között csökkenti a gyermekkori elhízás és az asztma kialakulásának kockázatát, valamint összefüggésbe hozható az agyi fejlődéssel is. Noha ma már egyre jobb csecsemőtápszereket lehet kapni, ezek egyike sem nyújt az anyatejhez hasonló előnyöket. Sőt, a legújabb kutatások szerint, ha az anya szülés után nem szoptat, azzal növeli a mellrák, a petefészekrák, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint számos egyéb súlyos egészségügyi probléma kialakulásának kockázatát. A megnövekedett kockázat mögötti pontos mechanizmusok még nem teljesen ismertek, de a kutatók úgy vélik, ha az anya nem vesz részt azokban a folyamatokban, melyre a test a terhesség során felkészül, azzal a szervezet számos fontos rendszerét megzavarja, melynek hatásai még hosszú évtizedekkel a gyermek elválasztása után is tartanak.
A terhesség „negyedik trimesztere”
A szülést követő normális élettani állapot a szoptatás lenne, amit a terhesség negyedik trimeszterének is szoktak nevezni. A szoptatás babára gyakorolt pozitív hatásai miatt szakértők az első hat hónapban kizárólagosan anyatejes táplálást javasolnak, majd hozzátáplálás mellett a szoptatás folytatását legalább a gyermek egy éves koráig. Statisztikai adatok szerint ennek ellenére szülés után az anyáknak csak mintegy háromnegyede kezd el szoptatni, a gyermek fél éves korára csak 42%-uk szoptat valamilyen szinten, és mindössze 12%-uk táplálja kizárólag anyatejjel gyermekét.
A szoptatás zsírbontó hatása és testsúlykontroll
A szoptatás egyik nagy előnye, hogy segít lebontani azt a zsírt, ami a terhesség során halmozódik fel a női szervezetben. Az anyák egy része aggódik az alakja miatt, mivel a gyermekvállalás általában a has- és combtájék megvastagodásával jár. Ennek teljesen természetes oka, hogy a szervezet tartalékolni kezd, hogy a fejlődő magzatot és majd a születendő gyermeket megfelelően el tudja látni. Bár hosszú távon egészségügyi szempontból nem optimális, de az extra súly a terhesség alatt és a szoptatási időszak során fontos evolúciós funkciót lát el. Kutatások szerint a szoptatáshoz napi 480 extra kalória szükséges, és számos tanulmány bizonyítja, hogy a szoptatás hozzájárul ahhoz, hogy a kismama hamarabb visszanyerje szülés után az alakját. A pittsuburghi egyetem kutatói azt tapasztalták, hogy az általuk vizsgált, szülés után nem szoptató nők derékbősége átlagosan mintegy 7.5 cm-rel volt nagyobb, mint a szoptató nőké. A terhesség során felhalmozódó zsírréteg főként zsigeri zsír, mely a szervek körül helyezkedik el, és növeli a szívbetegségek és egyéb típusú megbetegedések kockázatát. Az általuk vizsgált 45-58 év közötti nők esetén a nem szoptatóknál 28%-kal több volt a zsigeri zsír, mint azoknál, akik annak idején következetesen szoptattak. A szoptató nők, úgy tűnik, jobban mozgósítják ezeket az új zsírraktárakat.
Ráadásul azoknál, akiknek nem sikerül leadni a terhességi extra kilókat, a későbbi terhességek során nő a különböző szövődmények, valamint a metabolikus szindróma és cukorbetegség kockázata. Maga a terhesség csökkenti a glükóztoleranciát és növelheti az inzulinrezisztenciát, így a terhességi cukorbetegség kockázatát. Kutatások szerint azonban minél többet szoptat egy nő a termékeny évei alatt, annál kevésbé valószínű, hogy 2-es típusú diabéteszben szenvedjen később. A terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél fokozott a kockázata a diabétesz későbbi kialakulásának. Ám a legújabb kutatások szerint azoknál, akik legalább 9 hónapig szoptatnak, ez a megnövekedett kockázat jelentősen csökken.
Szoptatás és a szív egészsége
A szoptatás hozzájárul a kardiovaszkuláris rendszer egészségéhez is! Posztmenopauzális nők vizsgálatánál azt tapasztalták, hogy azoknál a nőknél, akik korábban több mint 12 hónapon át szoptattak, 10%-kal kisebb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A stroke, szívinfarktus és egyéb kardiovaszkuláris problémák kockázata jelentősen magasabb azoknál, akik nem szoptattak, mint azoknál, akik legalább 3 hónapon át anyatejjel táplálták gyermeküket! A terhesség alatt nő a koleszterinszint, és a nem szoptató anyáknál kb. 3 hónappal tovább tart a triglicerid értékeknek a terhesség előtti szintre való visszaállása, mint a szoptató anyáknál. A szoptató kismamáknak emellett magasabb a HDL-, az úgynevezett jó koleszterin szintjük a szoptatás alatt. A szoptatás hosszú távú szívvédő hatása a vérnyomás értékeinek vizsgálatánál is megmutatkozik. A vérnyomás szignifikánsan magasabb azoknál a nőknél, akik nem szoptattak. Kutatók szerint a posztmenopauzális magas vérnyomásos esetek jelentős része megelőzhető lenne, ha a nők legalább 12 hónapon át szoptatnának a termékeny éveik alatt. Mivel a fent említett kutatási eredményeknél a BMI-értékektől függetlenül jelentős volt a kardiovaszkuláris megbetegedés kockázata a nem szoptató nők esetén, a kutatók szerint a szoptatás nemcsak a zsigeri zsírok csökkentésével járul hozzá a szív egészségéhez, de a hormonális változásoknak is vannak ilyen irányú pozitív hatásai. A szoptatás során felszabaduló oxitocin ugyanis segít az újdonsült anyának megbirkózni a szülővé válással járó stresszel. A gyakori szoptatás által felszabaduló hormon segít a későbbiekben is a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásában és a stresszel való megbirkózásban.
A szoptatás csökkenti a rák kockázatát
A szoptatás talán legismertebb hatása az anyai szervezetre, hogy segít csökkenteni a mell- és petefészekrák kialakulásának kockázatát. Egy új kutatási eredmény szerint minden szoptatással töltött egy év 4.3%-kal csökkenti a mellrák kockázatát, azoknál a nőknél pedig, akiknek a családjában öröklődik a betegségre való hajlam, a szoptatás 60%-kal csökkenti a kockázatot. A petefészekrák 18 hónapnyi szoptatás után másfélszer kevesebbszer fordul elő, mint azoknál, akik nem szoptattak. A szoptatás védő hatása a betegséggel szemben még erősebb, ha az anya a legutolsó gyermekét is szoptatta.
Egy olasz közleményben 594 idült fekélyes vastagbélgyulladásban és 225 Chron betegségben szenvedő beteget vizsgáltak fogamzásgátló szedése, dohányzás és anyatejes táplálás ezen betegségekre való befolyásoló hatásának megállapítása céljából. Arra a következtetésre jutottak, hogy az anyatejes táplálás mellőzése fokozott kockázattal jár a krónikus vastagbélgyulladás kialakulása szempontjából, és ugyanez vonatkozik a nők Chron betegségének legnagyobb hányadára.
A szoptatás hatása az anya immunrendszerére
A szoptatás során a baba anyatejen keresztül kapja meg azokat az antitesteket, amelyeket az anya immunrendszere termel. Ez nem csak azt jelenti, hogy a baba védettebb lesz a betegségekkel szemben, hanem azt is, hogy az anya immunrendszere folyamatosan alkalmazkodik a baba környezetéhez. A szoptatás nem csak a babának, hanem az anyának is számos egészségügyi előnyt biztosít. Kutatások kimutatták, hogy a szoptatás csökkenti a mellrák, a petefészekrák és a csontritkulás kockázatát.
Közismert, hogy a szoptatásnak hosszú távú pozitív hozadéka van. Ebben az új tanulmányban a kutatók először fedezték fel, hogy egy bizonyos típusú immunsejtek - az ún. szabályozó T-sejtek - a szoptatott babák életének első 3 hetében megnövekednek, és majdnem kétszer annyi ilyen immunsejtjük lesz, mint tápszeres társaiknak. Ezek a sejtek szabályozzák a baba immunválaszát és segítenek csökkenteni a gyulladásokat is. A kutatás azt is kimutatta, hogy a szabályozó T-sejtek működését támogató, Veillonella és Gemella nevű specifikus baktériumok nagyobb mennyiségben vannak jelen a szoptatott csecsemőknél. Az egyik szerző Toldi Gergely, a Birminghami Egyetem kutatója neonatológus elmondta, hogy korábban nem vizsgálták ennek a sajátos sejttípusnak a korai szoptatásban gyakorolt kiemelkedő jelentőségét. A kutató azt reméli, hogy az eredményeik növelni fogják a szoptatási hajlandóságot és még több csecsemő élvezheti az anyatej előnyeit. A tanulmányt hároméves kutatási projekt előzte meg, amely 38 egészséges anya és egészséges csecsemőjük adatait elemezte. Kis mennyiségű vér- és székletmintát gyűjtöttek születéskor, majd később az otthoni látogatások során, amikor a csecsemők három hetesek voltak.
A szoptatás során az anya és a baba közötti fizikai érintkezés és szemkontaktus erősíti a kettejük közötti kötődést. Ez az érzelmi kapcsolat biztonságérzetet nyújt a babának, és hozzájárul az érzelmi és szociális fejlődéséhez.
Hormonális változások és az anyai szervezet
A várandósság ideje alatt a mell felkészül a szoptatásra, a tejtermelő sejtek elkezdenek burjánzani és átveszik a zsírpárnák helyét. A mell megnagyobbodik. Az anyatej a szülést követően termelődik, eltekintve a kis előtejtől, amely a terhesség végén már előfordulhat. A szülés után drámai módon lecsökken az ösztrogén és progeszteron hormon szintje, ez a csökkenés váltja ki az agyalapi mirigyben a prolaktin kiválasztódását.
A prolaktin nevű hormon hatására a tejtermelő sejtek tejet választanak ki az emlőben. A prolaktin termelődését viszont a csecsemő szopása serkenti azáltal, hogy stimulálja a mellbimbóban levő idegvégződéseket és ezek üzenetet küldenek az édesanya agyába. Az agy veszi ezeket az üzeneteket és prolaktint választ ki. A tejleadási reflex a „let-down” továbbítja az anyatejet a tejcsatornákban oly módon, hogy az oxitocin nevű hormon hatására összehúzódnak a mellben a sima izmok és ez a tejet a tejöblökbe juttatja. Az oxitocin felszabadulását is maga a szoptatás idézi elő. Ebből is érződik, hogy tengernyi információáramlás zajlik egy nő testében, melyhez energia van szükség.
A szoptatás és az anyai mentális egészség
A szoptatás anyai mentális egészségre gyakorolt hatásai még jórészt ismeretlenek. Annyi azonban bizonyos, hogy a szoptatás az anya és gyermeke közötti bensőséges kötelék megerősítését is szolgálja, a már említett stresszcsökkentésen túl. Egy, az USA-ban végzett áttekintő tanulmány eredményei szerint, mely 55 korábbi vizsgálatot analizált, a szoptatás pozitívan hat az anya lelki egészségére abban az esetben, ha szoptatási nehézségek nem állnak fenn. Egyértelműen látszik, hogy a szoptatás csökkenti a szülés utáni depresszió kockázatát. Azonban, ha a szoptatás nem az anyuka elvárásainak megfelelően történik, a szoptatási élmény nem olyan, ahogyan azt elképzelte vagy nehézségek adódnak a szoptatással kapcsolatban, az nem meglepő módon negatív hatással lehet az anyuka mentális állapotára. Ezek a problémák azonban orvosolhatók, ezért mielőbb érdemes segítséget kérni védőnőtől, szoptatási tanácsadótól vagy a kezelőorvostól. Fontos, hogy a kismamák már szülés előtt halljanak azokról a problémákról, amik esetleg felmerülhetnek, hogy felkészülhessenek azokra.
Szülés utáni depresszió magyarázata: tünetek, kockázati tényezők és kezelés | Brigham tábornok
A szoptatás anatómiai és élettani hatásai az anyára
A szoptatás folyamata számos anatómiai változást idéz elő az édesanyában: visszahúzza a méhet az eredeti méretére, csökkenti a szülés utáni vérzést, segíti visszanyerni a szülés előtti testsúlyt, valamint csökkenti a mellrák esélyét.
Az emlő mirigyekből, és az azt körülvevő kötőszövetből és zsírszövetből áll. A mirigyek 15-25 különálló, elágazó rendszert alkotnak. A tejtermelő sejtek, az alveolusok, az egyes ágak végén helyezkednek el, és ezeket sima izom sejtek veszik körül. Az ezekből kiinduló tejcsatornák ágrendszerszerűen futnak a bimbóudvar mögötti tejgyűjtő öblökbe, amelyek külön nyílással nyílnak a mellbimbón.
Az anyák többsége szeretne fogyni a szülés után. Erős az aggodalom azonban amiatt, hogy a környezetszennyezésből származó, és a zsírban felhalmozott anyagok a zsírlebomlás során bekerülhetnek az anyatejbe. Egy vizsgálatban összehasonlítottak erős környezeti szennyező hatásnak kitett spanyol bevándorló, és ilyen hatás szempontjából kevésbé érintett californiai asszonyokat. A poliklorfenolok és a dioxin elsősorban a tej- és tejtermékekben és a húsban halmozódik fel. Ezen környezetből származó szennyezőanyagok szintje jelentősen emelkedett a szoptatott csecsemőkben.
18 hónapig szoptató asszonyok csontsűrűségét vizsgálták, és hasonlították össze nem szoptató anyákéval. A poliklórfenilek hatásának kitett magzatok esetében a megszületéskor és 18 hónapos korban észlelt káros következmények 42 hónapos korban már nem voltak észlelhetőek.
