A szója: előnyök és hátrányok a csecsemő- és gyermekétkeztetésben

A szója az egyik legtöbb formában felhasznált étel a Földön, ugyanakkor a legmegosztóbb is. Számos egymással ellentétes információt hallhatunk a potenciális előnyeiről és hátrányairól. Napjainkban mindenki jól ismeri a szóját. Rengeteg élelmiszerünkben akár adalékként, akár ízesítésként megtaláljuk. Az élelmiszeripar hatalmas összegeket költ arra, hogy a szóját a "veszélyes hús" egészséges alternatívájaként propagálja, és a "természetes táplálkozás" hívei, a vegetáriánusok és bioboltok naiv bizalommal eltelt vásárlói az elsődleges áldozatai ennek a propagandának.

A szója növényi alapú alternatívaként egyre gyakrabban kerül a gyermekek étrendjébe, különösen a tehéntej helyett. Fontos azonban megérteni, hogy a szója és szójatermékek fogyasztása csecsemő- és gyermekkorban számos kérdést vet fel, amelyek az előnyöket és hátrányokat egyaránt érintik.

A szója története és alapvető jellemzői

A szója (Glycine max) őshazája Kína, ahonnan kb. 4500 év alatt terjedt el a Föld országaiban. Rendkívül tápláló, fontos rost-, vas-, magnézium-, kálium- és cinkforrás, a benne található protein pedig segíthet teljesíteni a napi ajánlott 0,8 gramm fehérje/testsúly-kilogramm bevitelét. Ez az egyik legjobb, teljes értékű növényi fehérjeforrás, mivel mind a kilenc esszenciális aminosavat tartalmazza.

A botanikusok úgy vélik, hogy Közép-Kínában már i.e. 7000-6600 körül termesztették. Rendkívül sokoldalú növény, amelyet többféle formában lehet fogyasztani, beleértve a szójatejet, a szójaszószt, a tofut és a tempeh-t. A zöld szójababot, amelyet japánul edamame-nak neveznek, körülbelül 80 nappal a vetés után takarítják be még éretlen formában. A teljesen érett szójabab sárga színű, ez képezi az alapját a tofunak, a nattónak, a szójatejnek, a szójaszósznak és a tamarinak, ezért talán ez a legkedveltebb fajta. A fekete szójabab egy ritkább változat, amely Kelet-Ázsiában található, főzési alapanyagként és hagyományos gyógyászati készítményekhez használják. Fekete színüket a magok héjában lévő antocianinok magas koncentrációjának köszönhetik.

Táplálkozási érték

A szója biológiai értéke 90 százalék feletti, hasonlóan a tejsavófehérjéhez és a tojáshoz. Magas B-vitamin és többszörösen telítetlen zsírsav-tartalma, emellett gazdag kalciumban, valamint a sejtjeink védelmére szolgáló olyan mikrotápanyagokban, mint a folsav és a szelén. Egy átlagos felnőtt számára a szükséges napi kalciumbevitel körülbelül 1000 mg, ennek 100 gramm száraz szójabab nagyjából az egynegyedét tartalmazza. A kálium esetén, amelyből 100 gramm száraz szójabab 1800 mg-ot tartalmaz, ez az érték 2-5 g, szoptató kismamák esetén 5100 mg. Gyerekek esetén ez az érték az életkortól függően változik. A foszfor napi ajánlott beviteli mennyisége szintén függ az életkortól. 6 hónapnál fiatalabb csecsemő számára 190 mg, 1 éves korig 280 mg, 10 éves korig 620 mg, 18 éves korig 775 mg. Az életkoron túl egy személy foszfor szükséglete több életviteli tényezőtől is függ.

Szója a csecsemő- és gyermekétkezésben

Növényi alapú tejhelyettesítők

A gyermekek egyre gyakrabban kapnak növényi alapú alternatívákat a tehéntej helyett. A növényi alapú tejhelyettesítők túlnyomórészt négy növényi élelmiszerből készülnek: szójából, zabból, mandulából és borsóból. A legtöbb tejhelyettesítő azonban nem tartalmaz annyi tápanyagot, mint a tehéntej. A tanulmányok azt mutatják, hogy a tehéntej komplex összetevőivel jelentősen hozzájárul a korai gyermek- és serdülőkor számos területéhez: lineáris növekedés, D-vitamin szint, csontok egészsége. A jelenleg kapható növényi alapú italok nem tudják kielégítően fedezni a csecsemők ezekkel a területekkel kapcsolatos szükségleteit. Csecsemők esetében a tápanyagszükséglet nagyobb százalékát emberi tejből vagy tápszerből (adaptált tehéntejből) kell fedezni.

Szója a terhesség alatt

Terhesség alatt az étrend orvos felügyelete alatt áll. Annak eldöntésekor, hogy egy adott összetevőt fel kell-e venni az étrendbe, figyelembe veszik az előnyök és az esetleges kár közötti egyensúlyt. A szója tej, szemben a babbal, kevés kalóriát tartalmaz - csak 45 kcal / 100 g. A szója tej B, C, E, D vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz: kalcium, kálium, nátrium, szelén. A szója tej és a szójatermékek előnyei egy egyedülálló proteinben vannak, amely helyettesítheti az állati fehérjéket. A szójatej, a tofu vagy a szójahús-helyettesítők mérsékelt fogyasztása jótékony hatással van a testre. A szója ételeket a test könnyebben emésztheti meg, mint az állati fehérjéket.

A szójatermékekben található izoflavonok azonban negatív hatással vannak a pajzsmirigyre, csökkentve a hormontermelést. A szójatermékekben található fitohormonok bizonyos kockázatot hordoznak, provokálhatják az abortuszt. A túlsúly a terhesség alatt veszélyes a várandós anya és a magzat egészségére.

Szója szoptatás idején

A szoptató nő táplálkozása jelentősen eltér a terhes nő étrendjétől. A biztonságos táplálkozás a terhesség ideje alatt szoptatással járhat. A csecsemő életének első 2-3 hónapjában a szoptató anya diétája nagyon szigorú. Ennek oka az a tény, hogy a gyermek gyomor-bélrendszere még mindig fejlődik. Élesen reagál az anyatej legkisebb változásaira. Három hónappal a szülés után legfeljebb 2-3 nap alatt kezdheti új termékek bemutatását kis mennyiségben, jobb reggel. Ezután meg kell figyelnie a gyermeket. Ha valami zavar, vagy kiütés jelentkezik, a terméket kizárják az étrendből. A szója tej és a szójatermékek legfeljebb három hónappal a szülés után is felvehetők a szoptató anya étlapjára.

Szója a hozzátáplálás során

A hozzátáplálás nem csupán egy biológiai szükséglet kielégítése, hanem egy rendkívül fontos fejlődési mérföldkő is a baba életében. Ez az a pont, amikor a pici elkezdi felfedezni az ízek, textúrák és illatok gazdag világát, ami eddig ismeretlen volt számára. Bár a legtöbb szakmai ajánlás a hat hónapos kort jelöli meg a hozzátáplálás megkezdésének ideális időpontjaként, rendkívül fontos megérteni, hogy minden baba egyedi. A naptárnál sokkal fontosabbak azok a fejlődési jelek, amelyeket a kisbaba mutat. Az idő előtti vagy túl késői hozzátáplálásnak egyaránt lehetnek hátrányai, ezért kulcsfontosságú a baba finom jelzéseire odafigyelni.

A csecsemőknél a felszívódási zavarok komolyabb veszélyt jelentenek, lévén, hogy táplálkozásuk sokáig a tápszerre szorítkozik. A gyártók ezt úgy próbálják ellensúlyozni, hogy telenyomják a tápszereket ásványi anyagokkal, amelyek azonban gyengén szívódnak fel. A szójában az anyatej mangántartalmánál 20-100-szor több mangán van. A túl sok mangánt kapcsolatba hozták a később megjelenő tanulási, figyelmi és viselkedési zavarokkal.

Ajánlott életkor a szója bevezetésére

Fontos! A szója tej megengedett a 2,5-3 éves kortól a bébiételekhez. A szójakefir túlságosan kevés kalciumban és vitaminokban, mint a hagyományos. Ezért gyakrabban használják gyermekek etetésére vegetáriánus családokban. Ugyanebben az időszakban gyermekeknek tofu sajtot is adhat. A húst helyettesítő szójatermékek 5 éves kortól megengedettek a bébiételekben.

Amennyiben a szülők úgy látják jónak és biztonságosabbnak, érdemes gyermekük 7 éves koráig elkerülni a szójatermékeket, legalábbis a tömény (szójaital, szójaszósz, tofu, yofu, stb.) változatokat.

Allergiák és érzékenységek

A szója hivatalosan is az egyik leggyakoribb élelmiszer-allergén. Az allergiát az immunrendszer fokozott válasza okozza valamely összetevővel szemben. Kialakulásának oka lehet a kisgyermek hozzátáplálása során a túl korai szója adása. A gyerekek emésztő- és immunrendszere csecsemőkorban még nem elég fejlett. Az ilyenkor elfogyasztott antigéneket (allergiát okozó összetevő) még beenged olyan helyekre is, ahová nem szabad eljutnia. Ezért fontos, hogy amikor elkezdtük a hozzátáplálást, onnantól számítva legalább egy évig ne adjunk szóját vagy szója tartalmú ételt gyermekünknek, hogy a lehető legkisebb esélyt adjuk az allergiának.

Az emberek körülbelül 0,3 százalékát érinti. Az allergia tünetei lehetnek az ajkak vagy a száj viszketése, az arc duzzanata, ziháló légzés, hasi fájdalom vagy vörös bőr. Az életveszélyes allergiás reakciók ritkák, de előfordulnak. Az allergiás tünetek nem mindig jelentkeznek azonnal, hanem akár 24-48 óra múlva is felbukkanhatnak. Ha bármilyen gyanús tünetet észlelünk, azonnal hagyjuk abba az adott étel adását, és konzultáljunk gyermekorvosunkkal vagy védőnőnkkel.

Fontos! A tehéntej intoleranciája esetén a "mesterséges" emberek táplálkozásukhoz tisztított, genetikailag nem módosított szójafehérjék alapján készült anyatej-helyettesítő tápszert használnak. A szójaalapú tápszereket 1929 óta használják tehéntej-allergiában szenvedő csecsemők számára. Minden csecsemőtápszernek meg kell felelnie bizonyos kritériumoknak, hogy biztonságosan kielégítse a baba táplálkozási szükségleteit.

A szója lehetséges hátrányai

A szója a nyugati táplálkozás egyik időzített bombája, ugyanis az élelmiszeripar oly mértékben támaszkodik rá, és oly mértékben része rejtett módon táplálékainknak, hogy a kiiktatásában reménykedni sem lehet, ugyanakkor sok veszélyt hordoz magában.

Antinutriensek

Az antinutriensek azok a vegyületek, amelyek akadályozhatják bizonyos tápanyagok felszívódását. A szója is tartalmaz ilyeneket fitátok, lektinek, proteázgátlók, oxalátok és szaponinok formájában. Ezért tudósok átfogóan vizsgálták azt, hogy ezek hogyan hatnak a szervezetre. A szójakészítményekben található, ember számára emészthetetlen szerves anyagok, az oligoszacharidok komoly gázképződést okoznak. Más babfélék is, de a szója különösen sok proteáz gátlót tartalmaz. A proteáz enzimek felelősek a fehérjeemésztésért, a szója tehát fehérjeemésztést gátló anyagokat tartalmaz. A gyártás során alkalmazott hőkezelés ennek egy részét semlegesíti, azonban még így is a szójakivonatban az eredeti mennyiség 10%-a megmarad. Az emberek eltérő mértékben érzékenyek a fehérjeemésztést gátló anyagokra. A csökkent hatékonyságú fehérjeemésztést a szervezet a fehérjebontó enzimek túltermeléssel kompenzálja, ami rendszeres szójafogyasztás esetén a hasnyálmirigy túlműködését és megnövekedését eredményezi. Minden, ami fölösleges sejtburjánzást okoz, rákhoz vezethet.

A szójabab igen sok fitátot tartalmaz, amely meggátolja különböző fémek, így a kalcium, a vas, a jód, a réz, a cink felszívódását. A fitátok nem reagálnak a hőkezelésre, így a szójafehérje kivonatban is szinte eredeti mennyiségben jelen vannak. A fitát tartalom felnőtteknél is komoly felszívódási zavarokat okoz, különösen vegetáriánusoknál, akik fehérjepótlásukban nagyban támaszkodnak a szójatermékekre.

Pajzsmirigy működése

Sok vita folyik a szójában található ösztrogénszerű vegyületek körül. Egy szakirodalmi áttekintés szerint kevés a bizonyíték arra, hogy a szója károsan befolyásolná a pajzsmirigy működését egészséges egyénekben. Azoknak viszont, akik szóját esznek, különös figyelmet kell a megfelelő mennyiségű jódbevitelre fordítaniuk. A szója valószínűleg elősegíti a golyva kialakulását. Ez logikusnak hangzik, hiszen a szója viszonylag sok fluort tartalmaz, amelyről tudjuk, hogy akadályozza a pajzsmirigy számára oly fontos jód felszívódását.

Hormonális hatások (fitoösztrogének)

A szójában a nagy mennyiségű létfontosságú aminosavakat is tartalmazó, tehát a húsokkal szinte egyenértékű fehérje mellett ún. fitoösztrogének is találhatók. Felépítésük hasonló bizonyos nemi hormonokéhoz (az ösztradiolhoz), és ez lehetővé teszi, hogy kapcsolódjanak az ösztrogénreceptorokhoz. A fitoösztrogének segítik a szervezet védekezőképességét a daganatok elleni harcban. Növelik a daganatos sejtek ellen küzdő fehérvérsejtek aktivitását és csökkentik a génmutációkért és az öregedésért is felelős szabad gyökök szintjét. Hormonális hatásuk miatt jól használhatók a csontritkulás (osteoporosis) kezelésében is. A táplálékkal a szervezetbe kerülő nagyobb mennyiségű fitoszteroid csökkenti a kórkép kialakulásának esélyét. A csontritkulás mellett jó hatása van más menopauzális tünetek, a hőhullámok, vérnyomás-ingadozás, hangulatváltozások megelőzésében és kezelésében is.

A szójában található fitoösztrogének a szervezetben könnyen konkurálhatnak a természetes hormonjainkkal, különösen, ha a szükségesnél nagyobb mennyiségben visszük be őket a szervezetbe. Mint mindenre, így a szójára is igaz: mértékletesen kell fogyasztani ahhoz, hogy az egészségünk őre lehessen.

További beláthatatlan következményei vannak a szójaalapú bébitápszerek fitoösztrogén tartalmának. Az ösztrogénszerű anyagok felszívódva komoly befolyást gyakorolnak az agyfejlődésre, pl. az agy maszkulinizációját idézik elő, és negatív hatással vannak a hormon- és immunrendszer fejlődésére is.

Genetikailag módosított szója (GMO)

A szójanövény volt az egyik első haszonnövény, amelyet genetikailag módosítottak. Sajnos a nem módosított génállományú termékek közé is mindig keveredik némi GMO. A GMO-szóját azonban nem az embernek szánt élelmiszerekhez, hanem takarmánynövényként termesztik, ugyanis az állattartásban fontos szempont az olcsó takarmány. Világszerte óriási mértékben növekszik a szójatermesztés, hogy a robbanásszerűen növekvő takarmány iránti igényeket ki tudják elégíteni.

Különböző szójatermékek és felhasználásuk

A szójabab finomítva tofu formájában, illetve szójatészta, -szósz, -tej, -csíra és -joghurt formájában kerül asztalunkra. A szójaolaj (akár főzés során felhasználva, akár salátaöntetként) különösen gazdag az egészségünknek fontos telítetlen zsírsavakban.

A legtöbb félkész húskészlet, kolbász, kolbász, tejtermék növényi összetevőket, különösen szóját tartalmaz. Maga a szója nem csak ártalmatlan, hanem az is hasznos, ha mérsékelten fogyasztják. A szóját - széleskörű felhasználása miatt - nehéz kikerülni, de nem lehetetlen. Mivel legelterjedtebben a húsipar használja, érdemes figyelnünk a megvásárolni kívánt termék hústartalmát. Válasszuk a minél magasabb százalékút, akkor nem érhet baj. Ezt leginkább az ára jelzi egy árunak. De ha az ára nem árulkodik, akkor az összetevők felsorolására kell rápillantani.

tags: #szojabab #egeszseges #babaknak