A nátha, vagyis a felső légúti hurutos tünetek, leggyakrabban vírusok okozzák, és cseppfertőzéssel, tüsszentéssel vagy köhögéssel terjednek. Fiatal csecsemőknél, akik szinte kizárólag orron át vesznek levegőt, a hurutos állapot a táplálást is megnehezíti. A náthás gyermeket tartsuk otthon, és gondoskodjunk róla, hogy elegendő folyadékot fogyasszon.
A kezelés lényege a tünetek enyhítése és az esetleges szövődmények megelőzése. A nátha leginkább az első napokban fertőz, de a tünetek enyhülésével a gyermek fokozatosan gyógyul. Fontos, hogy a szülő figyelmesen kövesse a gyermek állapotát, és szükség esetén forduljon orvoshoz.
A náthás csecsemő ápolása megterhelő a szülő számára is, így amikor csak módunk van rá, pihenjünk. Az alvás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az immunrendszer jól, egészségesen tudjon működni, betegség esetén tehát az alvásnak a gyógyulásban is fontos szerepe van.
A nátha tünetei és szövődményei
A megfázás jelei és tünetei általában egy-két nappal a "megfertőződés" után jelentkeznek. Gyermekeknél az orrdugulás a legszembetűnőbb tünet, de előfordulhat orrfolyás, tüsszögés is. Egyéb tünetek közé tartozik a torokfájás, hidegrázás, izomfájdalom, fejfájás, kimerültség, köhögés, ingerlékenység, alvási nehézség és csökkent étvágy. A nátha gyakran okoz hőemelkedést, illetve lázat, melyet a lázcsillapítást általános szabályai szerint 38 °C felett gyógyszeresen és fizikálisan is csillapítani kell.
A legtöbb náthás gyermeknél nem alakulnak ki szövődmények. Az újszülöttek és kisgyermekek immunrendszere azonban még gyenge, fejletlen, ezért egy egyszerűnek tűnő náthának is súlyos szövődményei lehetnek. Nagyon gyakori például a középfülgyulladás, ami legrosszabb esetben akár hallásvesztéshez is vezethet. Ha egy kisgyermeknél a nátha tüneteinek első három napja után láz (38,0 C° felett) jelentkezik, gondolni kell fülészeti szövődményre is. A kínzó köhögéssel és légszomjjal járó bronchitis (hörghurut) sem ritka szövődmény. Hosszabb ideig (10 nap) fennálló orrdugulás esetén keressük fel házi gyermekorvosunkat - orrmelléküreg-gyulladás is fenntarthatja az állapotot. A nátha tüneteinek első három napja után lázas gyermekek bakteriális tüdőgyulladásban is szenvedhetnek, különösen akkor, ha köhögnek és szaporán veszik a levegőt. Amennyiben magatartásbeli változásokat (ingerlékenység, letargia), légzési nehézséget, nehézlégzést, szapora légzést tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz!
A gyermekeknél egy sima megfázás miatt úgynevezett ál- vagy pszeudokrupp is felléphet. Ilyenkor a hangszálak alatti nyálkahártya megduzzad, ami fájdalmas, rekedtes és "ugató" köhögést okoz. A duzzadás fekvő helyzetben rosszabbodik, ezért az éjszakai órák ekkor sem kíméletesek. A hosszan elhúzódó tünetek allergiára is utalhatnak. Ha a kicsi gyakran tüsszent, folyik az orra, és viszket, könnyezik a szeme, lehet, hogy allergiás. Ilyenkor érdemes kivizsgálást kérni egy szakorvostól, hogy biztosan meg tudd állapítani az érzékenységet.
Mit tehetünk otthon a náthás csecsemőért?
A náthás csecsemő orra eldugul a nyálkahártya duzzanat és az intenzív váladékképződés miatt. Ez nemcsak az evést és az alvást nehezíti meg, de szövődményeket is okozhat. A legkisebbeknél a műanyag, kézi orrszívó használata javasolt. Ha ezzel nem érjük el a kívánt hatást, elektromos vagy porszívó orrszívót érdemes bevetni a cél érdekében.
Gondoskodjunk arról, hogy kapjon az orrán levegőt. Csecsemőknél nedves, puha textíliával vagy a csapnál mossuk le az orrkagylókra kívülről rászáradt váladékot és használjunk kenőcsöt, hogy a bőr felmaródást megakadályozzuk. Az orrból a váladékot a patikában kapható kézi orrszívóval, vagy orrszívó-porszívóval óvatosan távolítsuk el. Vírusos fertőzéseknél az orrváladék víztiszta, híg, ha sárgás-zöldes, sűrű orrváladékot látunk, keressük meg a háziorvost, hiszen ez lehet egy baktériumok okozta felülfertőződés jele, mely másfajta kezelést igényel.
Nagyobb gyermekeket tanítsuk meg orrot fújni. Használjunk papírzsebkendőt, melyet minden egyes orrfújás után eldobunk. Úgy fújatunk helyesen orrot, hogy felváltva befogja az egyik oldali orrlyukát a gyermek és "mérgesen", erősen kifújja a másikon a levegőt, majd a másik oldali orrjárat következik. Az orrkenőcs használatát náluk is javasoljuk.
Orrcseppet csak orrtisztítás, illetve orrszívás után használjunk. Ha váladékos a gyermek orra, az orrcsepp hatóanyagai nem tudják kifejteni hatásukat. Hogyan csöpögtessünk? A csecsemőt fektessük a hátára, nyugtalan kisbabánál kérjünk segítséget. Rögzítsük egyik tenyerünkkel a homlokát és a kissé hátra- és oldalra hajtott fejű babának csöpögtessünk felváltva egy-egy cseppet - balra hajtott fejnél jobb, jobbra hatott fejnél bal orrlyukba. Csepegtetés után kissé emeljük meg a fejecskéjét, vagy vegyük karra és nyugtassuk meg. Ügyeljünk arra, hogy az orrcseppből nagyobb mennyiség ne csorogjon a gyermek orrába, mert ez köhögést, félrenyelést okozhat. Nagyobb gyermeknél ülve a fejét hátrahajtva végezzük el az orrcsepp beadását. Becseppentés után a két orrnyílását összefogva a fejét kissé előrehajtva biztosíthatjuk azt, hogy az orrcsepp hatóanyagai az orrnyálkahártya nagy felületén szívódjanak fel.
Az orrcsepp alkalmazása előtt győződjünk meg arról, hogy valóban a gyermek számára elrendelt gyógyszer van a kezünkben! A gyermek gyógyszereit, ha lehet, mindig tartsuk külön. Nézzük meg a lejárati időt is! Amennyiben az orrcseppet a hűtőszekrényből vettük ki, két tenyerünk között picit melegítsük meg és forgassuk össze, hogy az oldat alkotórészei keveredjenek.
Szellőztessünk gyakran! Párásítsunk. Ehhez egy egyszerű megoldás lehet a fűtőtestre rakott vízzel telt nagy felületű edény vagy vizes törülköző. A magasabb páratartalom enyhítheti a kínzó köhögést és megakadályozza az orrnyálkahártya kiszáradását. Fontos, hogy az inhalátor készülékeket a gyártó által leírt módon, rendszeresen tisztítsuk, hogy megelőzzük a penész és egyéb kórokozók elszaporodását. Emellett természetesen fontos az időnkénti légcsere a szobában, ehhez egy pár perces kereszthuzat elegendő, amíg mi a csecsemővel egy másik helyiségben tartózkodunk.
Mérjük gyakran a gyermek testhőmérsékletét. A lázcsillapítószer mindig legyen otthon! Ezek a gyógyszerek nemcsak a gyermek testhőmérsékletét csökkentik, hanem a fájdalmat is csillapítják, tehát pl.: a kaparó torokra, fejfájásra is igen jótékonyan hatnak.
Folyadékpótlás és táplálás
Kínáljuk náthás gyermekünket gyakran, kis mennyiségű folyadékkal. A lenyelt váladék és a nehezített légzés, lázak miatt étvágytalan, bágyadt gyermeknek sokszor nehéz a szükséges folyadékot és táplálékot elfogyasztania. Étrendje tehát legyen könnyű, kapjon sok-sok gyümölcsöt és ügyeljünk arra, hogy bőségesen fogyasszon folyadékot. Ez lehet gyümölcslé, tea, limonádé.
Még fontosabb a folyadékpótlás nátha esetén, az orrnyálkahártya gyulladt, duzzadt, a csecsemő orrlégzése gátolt. Ha a csecsemő orra bedugult, a szájlégzés miatt még több folyadékot veszít, mint az orrlégzés mellett. Emiatt nagyon fontos a bőséges folyadékfogyasztás. Láz mellett pedig tovább nő a folyadékszükséglet. Anyatejes babáknál folytassuk az igény szerinti táplálást - vagy akár kínáljuk még gyakrabban a babát - nátha esetén is. Tápszeres kicsiket babavízzel vagy forralt és lehűtött vízzel kínáljunk. Az életkori ajánlásokat betartva adhatunk még készen kapható, gyerekek számára készült gyógynövényes teakeveréket is.
A méz fogyasztása közkedvelt gyógymód nátha, torokfájás esetén, de 12 hónapos kor alatti gyerekeknek nem szabad adni! A mézben természetes módon előfordulhat a Clostridium botulinum nevű baktérium, amely a botulizmus nevű - izomgörcsöket és izombénulást kiváltó - súlyos ételmérgezés okozója.
Az orrtisztítás mindig előzze meg az étkezést! Csecsemőknél ennek különös jelentősége van, hiszen az orrtisztítás és az orrcsepp beadása hányingert, hányást provokálhat!
Mikor forduljunk orvoshoz?
A náthás tünetek olykor súlyosabb állapotokhoz vezethetnek. Mindenképp orvoshoz kell fordulni:
- ha a csecsemőnek magas, 38,5 fok feletti láza van, és a folyadékot sem fogadja el, nem iszik;
- ha a nátha, orrdugulás mellett egyéb tüneteik is jelentkeznek: a füle fáj, vagy légzési nehézségei vannak, sokat köhög;
- tartós panaszok: elhúzódó orrfolyás, orrdugulás és köhögés esetén.
A legtöbb esetben enyhe vírusfertőzésről van szó, így nincs szükség orvosi vizsgálatra vagy antibiotikumra. Mégis, mit tehetünk, hogy a betegség lehetőleg enyhe lefolyású legyen, ne alakuljanak ki szövődmények, és gyorsabban kilábaljon belőle gyermekünk? A sok mozgás a friss levegőn, a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás, a gyümölcs- és zöldségfogyasztás mind támogatja az immunrendszert, hogy hamarabb legyőzze a náthavírusokat.
Hogyan segíthet gyermekének otthon felépülni a megfázásból?
A nemrég még köhögő, orrfolyós gyermeknél 4 dolgot gondoljunk át, mielőtt visszavinnénk közösségbe: Láztalan? Jó a kedve? Jó az étvágya, eleget iszik? Tud nyugodtan aludni? Amennyiben ezekre a kérdésekre igen a válasz, nyugodt szívvel visszaengedhető.