Változások a női szervezetben várandósság alatt: átfogó útmutató

Pozitív lett a terhességi teszted? Gratulálunk! Egy csodálatos utazás kezdődik most. Valószínűleg számos kérdés kavarog most benned: „hogyan is fog a testem megváltozni?”, vagy „milyen gyorsan fejlődik a baba?”. Habár minden nő más és más, a várandósság - ideális esetben - kilenc hónapja alatt a női szervezetben számtalan élettani, természetes és hormonális változás következik be részben a megváltozott hormonok, másrészt a növekvő magzat miatt.

Nincs a szervezetnek olyan része, amelyre ne lennének hatással a babavárással járó változások. A női test azonban könnyen alkalmazkodik és a legtöbb átalakulás a szülés után visszatér az eredeti állapotába. A terhességet a legutolsó menstruációd első napjától kell számolni, hiszen nehéz lenne a fogantatás pontosabb pillanatát meghatározni.

A változások nagy része a méhlepény fejlődéséből fakad. Ez a hormontermelő szövet HCG-t (humán korion-gonadotropin), HPL-t (Human placental lactogen), ösztrogént és progeszteront termel a beágyazódás pillanatától kezdve, a magzat születése után nem sokkal azonban távozik a méhből. A részben anyai, részben pedig magzati eredetű szerv a magzattal a köldökzsinóron keresztül van összeköttetésben. Egy állapotos nő egyébként a terhesség időszaka alatt több ösztrogént termel, mint a teljes női, nem várandós időszakban töltött élete során, ez pedig számos hatást gyakorol a szervezetre.

Első trimeszter: 1-12. hét

Mivel a teherbeesés tipikusan a menstruációs ciklus közepén történik meg, ezért az első két hétben valójában nem is vagy terhes, ennek ellenére mégis innen kell számolni. A petesejt megtermékenyítése után mintegy három héttel a terhességi hormonoknak köszönhetően jelentkezhetnek az alábbi tünetek. Az első trimesztert általánosságban jellemzi, hogy a kismama a megszokottnál fáradékonyabb, többet alszik, gyakran ingadozik a hangulata és szoronghat is.

Fizikai változások

• Reggeli rosszullét: A nők 80 százaléka tapasztalhat reggeli rosszullétet (hányingert vagy hányást) az első trimeszterben a terhességi hormonok megnövekedett szintjének köszönhetően. Gyakori tévhit azonban, hogy a reggeli rosszullét - nevének megfelelően - csak reggel fordulna elő. Valójában a nap bármely szakában rátörhet a várandós anyukára az émelygés vagy a hányás. A hányinger és hányás a leggyakoribb a reggeli órákban, de a nap folyamán bármikor előfordulhat, sőt egész nap is tarthat. Éjszaka ritka, bár ha a kismama felkel, ekkor is lehet hányingere. A „reggeli rosszullétre” inkább a hányinger, mint a hányás a jellemző, bár ez többnyire öklendezés, mivel a gyomor üres és csak kevés nyákot termel.
• A mellek változása: Nemcsak megduzzadnak, de érzékenyebbé is válhatnak a melleid. A mellbimbók nagyobbak és sötétebb színűek lesznek, a mellbimbó udvarán található mirigyek pedig megnagyobbodnak. Az emlő érzékenysége a terhesség egyik legkorábbi jele. A mellek a várandósság alatt megnőnek, a mellbimbók sötétebbek lesznek, a bimbóudvaron kisebb dudorok keletkeznek, az erek láthatóvá válnak a bőr alatt.
• Fáradtság: A folyamatosan fejlődő kisbaba mellett a megnövekedett progeszteron-szintnek köszönhetően a szokásnál könnyebben elfáradhatsz, kimerülhetsz. Pihenj, amennyit csak tudsz és egyél jókat - ez persze nehezebb, ha reggeli rosszullétek gyötörnek. A fáradtság, gyengeség és bágyadtság a korai időszak élettani tünete. Így érzékelik a nők, hogy a szervezetben történő változásokhoz sok energiára van szükségük.
• Fokozott vizelési inger: Ahogy növekszik a testedben a folyadék mennyisége, a méhed pedig nyomni kezdi a hólyagodat, valószínűleg egyre többet kell majd a mosdóba járnod. Ilyenkor mindig menj is ki, hogy minimalizáld a hólyagodra szükségtelenül nehezedő nyomást. A várandósság egyik legkorábbi tünete, a középső trimeszterben általában csökken, majd az utolsó harmadban ismét erőteljesebbé válik.
• Szédülés: Előfordulhat, hogy néha megszédülsz. Ez szintén a hormonális változásoknak köszönhető. Törekedj arra, hogy ne állj túl sokáig, és próbálj meg lassabban felállni/lefeküdni.
• Gyomorégés és székrekedés: Az emésztőrendszered lelassul, hogy az ételnek több ideje legyen felszívódni. A gyomorégésen segíthet, ha gyakrabban és kisebb adagokat eszel, és kerülöd a sült, fűszeres ételeket és a szénsavas üdítőket. Székrekedés ellen javasolt a magas rostbevitel, sok víz fogyasztása és az aktív életmód.
• Hüvelyi változások: A méhnyak felé több vér kezd áramolni, amitől a színe is megváltozik (kékes-lilás lesz, ami egyébként a hüvelyre is igaz lehet), másfelől pedig pár csepp vért lehet emiatt észlelni szexuális együttlét után. A hüvelyben megváltozik a PH-szint, ami a vagina szagát és ízét is átformálja a terhesség alatt, másfelől viszont - és erre jobban oda kell figyelni - teret nyit a bakteriális és a gombás fertőzések előtt. Ez ellen a test bővebb hüvelyi váladéktermeléssel védekezik - ennek normális esetben a mindennapi hüvelyváladékhoz hasonlónak kell lennie, csak nagyobb mennyiségű, sűrűbb és valamivel ragadósabb változat ürül a testből.

Hormonális és érzelmi változások

• Felfokozott érzelmek: Normális, ha érzékenyebben reagálsz, mint egyébként - ez szintén az emelkedett hormonszinteknek köszönhető. Kérd meg partneredet és barátaidat, hogy legyenek megértőbbek és toleránsabbak.
• Kívánósság: Elképzelhető, hogy bizonyos ételek után sóvárgást érzel, vagy épp ellenkezőleg, nem bírod elviselni még az illatukat sem. A kismama ízérzése mérséklődik, a sósabb és édesebb élelmiszereket jobban kívánja, míg a csípős és savanyú dolgokat kevésbé vagy egyáltalán nem. Különböző szagokkal szemben is megnőhet az érzékenység.
• Hormonális hatások: A reggeli rosszullétekért, esetleg hányásért és bizonyos ételek kívánásáért, vagy épp ellenkezőleg, elutasításáért a női nemi hormonok változása felelős. Egyes hormonokból több, míg másokból kevesebb termelődik, de ekkor már a méhlepény is állít elő hormonokat. Bár a T3, T4 és TSH szint nem változik, ennek ellenére a pajzsmirigy és az agyalapi mirigy is megnő. Utóbbi prolaktinból és növekedési hormonból a szokásosnál többet termel.

Második trimeszter: 13-26. hét

A legtöbb nő a második trimesztert már jobban élvezi, mint az elsőt, hiszen a reggeli rosszullétek, a mellek érzékenysége és a fáradtság mind enyhülnek. Az első trimeszterrel ellentétben a vérnyomás és a pulzus emelkedhet.

Fizikai változások

• Fájdalmak: Fájhat az oldalad és a hasad alsó része, ahogy növekszik a pocakod. A plusz súly miatt hátfájás is jelentkezhet, a lábad pedig begörcsölhet.
• Bőrviszketés: Ahogy a babával együtt a hasad is növekszik, a feszülő bőr esetleg viszkető érzést okozhat.
• Visszér és aranyér: A terhesség alatt a kismamák hajlamosabbak a visszeres és aranyeres panaszokra. Próbáld meg elkerülni, hogy sokáig egy helyben kelljen állnod, ülés közben pedig ne keresztezd a lábaidat.
• Hüvelyi folyás: Normális, ha ebben az időben bővebb, fehéres folyásod van - ezt leukorrheának hívják. Ez segít a hüvelyedet egészségesen tartani.
• Apró, sötét foltok: A terhességi hormonoknak köszönhetően sötét kis pöttyök jelenhetnek meg az arcodon és a hasadon is.
• Megnövekedett étvágy: Bár állandóan éhesnek érezheted magad, mára elavult az a nézet, hogy kettő helyett kellene enned.
• Hüvelyi változások: A várandósságod második trimeszterében a szeméremtested színe valószínűleg elkezd megváltozni. Ennek oka, hogy az ösztrogénszint jelentősen megemelkedik a terhesség alatt, ami a bőr színére is kihat, méghozzá úgy, hogy sötétebb, kékes színű lesz.

Belső szervi változások

A méh növekedése hatással van a húgyutakra is. Nyomhatja a húgyhólyagot, ezáltal gyakoribbá válik a vizelési inger. A méh mellett a vese nagysága is nő, így a kiválasztási képessége is fokozódik, ezenkívül több cukrot választ ki, ami hozzájárulhat a húgyúti fertőzések kialakulásának gyakoriságához. A növekvő méh a húgyhólyagot is nyomja, amitől sűrűbben jelentkezik vizelési inger, közben pedig maguk a vesék is változnak: méretük 1-1,5 cm-el megnő a terhesség során, vérellátásuk pedig fokozódik.

A méh növekedése persze nem hagyja érintetlenül a hasüreg szerveit: a gyomrot és a beleket például eltolja a hasi régió hátsó és oldalsó részei felé. Ez - valamint a vitaminok vastartalma és a hormonális változások, leginkább a beleket elernyesztő progeszteron fokozott termelése - lelassíthatja az emésztést, amitől puffadás és székrekedés jelentkezhet. A növekvő nyomás és progeszterontermelés másfelől aranyeret is okozhat.

Harmadik trimeszter: 27. héttől a szülésig

Már nincs is olyan sok hátra a szülésig! Egyre kényelmetlenebbül érezheted magad a terhesség utolsó heteiben, ahogy a baba egyre nagyobbra nő. Próbálj meg annyit pihenni, amennyit csak tudsz. A harmadik trimeszterre jellemző, hogy a második trimeszteri változások, tünetek fokozódnak, de leginkább a megnövekedett méh okoz problémákat.

Fizikai változások

• Duzzadt végtagok és ödémás arc: A vízvisszatartás miatt a kezeid és a lábaid megduzzadhatnak, az arcod pedig puffadtabbnak tűnhet.
• A mell váladékozása: Már elkezdhet szivárogni az előtej (kolosztrum), ami a tejtermelés beindulásáig táplálja majd a babát.
• Braxton-Hicks kontrakció: Azaz jóslófájások. Ahogy a tested felkészül a szülésre, néha, meglehetősen szabálytalan időközönként érezhetsz gyengébb „gyakorló” méhösszehúzódásokat (megkeményedik a hasad).
• Légzési nehézség: A várandósság vége felé a megnövekedett méh a hasűri szerveket és a rekeszizmot felfelé - a bordák alá - tolja és a légző-munkában szerepet játszó rekeszt gátolja a mozgásban. Ez nehezített légzéshez és időnként légszomjhoz vezet.
• Vena cava inferior szindróma: Az alsó testfélből és a hasüregből érkező vénák egy véna cava nevű gyűjtőérbe ömlenek, mely a szívbe vezeti az elhasznált vért. Ez az ér az anya gerincoszlopának jobb oldalán fut felfelé. Amikor a várandós nő a hátán fekszik és a méh súlya ránehezedik a véna cavara, abban a keringés lassul. Az anya először légszomjat, szédülést, rosszullétet érezhet, és amennyiben nem történik testhelyzet változtatás (legjobb ilyenkor az anyának a bal oldalára fordulni, így a megnövekedett méh súlya lekerül a vénáról), akár el is ájulhat.

Általános szervi változások a terhesség alatt

Nemi szervek

Természetesen a külső és belső nemi szervek mutatják fel az egyik legjelentősebb változást. Míg a terhesség előtt a méh nagyjából 50 gramm súlyú volt, a terhesség során szép fokozatosan egykilóssá terebélyesedik, méretében pedig az ötszörösére nő, és mindeközben enyhén a test jobb oldala felé csavarodik. A hüvelyt körülvevő szövet a várandósság alatt lazábbá és puhábbá válik, aminek következtében a hüvely egy kicsit hosszabb lesz.

Keringési rendszer

A vér mennyisége is gyarapodik: a vérplazmáé akár 50 százalékkal is növekedhet, de nemcsak a plazma, hanem a vörösvérsejtek száma is megnő, nagyjából 18 százalékkal - illetve ha valaki a táplálék-kiegészítői között vasat is szed, akkor ez az érték akár 30 százalék is lehet. A terhes nők testének a megnövekvő oxigénigény kielégítésén túl egyrészt azért van szüksége több vérre, hogy megfelelően el tudja látni a növekvő nemi szerveket, másrészt pedig hogy ellensúlyozza a szülés folyamán esetleg jelentkező vérveszteséget.

Úgyszintén a szüléses vérzés mérséklése miatt lesz nagyobb a terhes nők vérében bizonyos alvadást elősegítő anyagok mennyisége is, amitől viszont megnő a trombózisveszély - ezért fontos a rendszeres séta, illetve a lábak átmozgatása hosszabb utazások során.

A terhesség első trimeszterében a hormonális változások miatt szív- és érrendszeri átrendeződés megy végbe a női szervezetben. Az első hónapokban csökken a vérnyomás, megnő az erek rugalmassága és lazasága, ezek a változások pedig gyakori szédüléses, ájulásos tüneteket okozhatnak. A harmadik trimeszterben eltérő folyamatok lépnek életbe: ekkor már a vérnyomás emelkedése a gyakoribb, mely kóros terhességi magas vérnyomás betegséget is jelezhet!

A terhesség során a szív megnagyobbodhat, mivel akár 30-50%-kal keményebben dolgozik, mint terhesség előtt. A vérkeringés fokozott terhelése miatt telt nyaki vénák és szívzörejek jelenhetnek meg. A perctérfogat emelkedése hozzájárul a magzat és a méh vérellátásának fedezéséhez.

Emésztőrendszer

A gyomor és a bél lassabban mozog, ezáltal a táplálék felszívódásának üteme is csökken, és ezek együtt gyakori székrekedést okozhatnak, a székrekedés pedig aranyeret. Gyomorégés mellett epepangás is kialakulhat, valamint megnő az epekövesség eshetősége is.

A várandósság során a szokásosnál több nyál termelődik, aminek az összetétele is változik, ez pedig különböző szájüregproblémákat okozhat, mint például fogszuvasodás vagy különböző ínybetegségek. Ezért kell részt vennie fogorvosi vizsgálaton a kismamának a várandósgondozás során.

Bőr és haj

A terhesség a testszőrzetet is befolyásolja: dúsabb, tömörebb lesz a kismamák haja, mert kevesebb hajszál hullik ki a megváltozott hormontermelés miatt, ugyanakkor a karokon, a lábakon és az ágyéknál is több, hosszabb, dúsabb lehet a szőr. Emellett a bőrön is sokféle változás lesz észlelhető. A legtöbb nőnél megjelenik az úgynevezett linea nigra, egy fekete vonal, amely a köldöktől a szeméremcsontig ível. Ez az ösztrogénszinttel van összefüggésben, ami megváltoztatja a bőr színét is meghatározó pigmentanyagok termelését.

A terhességi maszkként is ismert melasma pedig nagyobb, sötétebb foltokat jelent az arcon - ezzel párhuzamosan a szeplők és az anyajegyek is sötétebbé válhatnak. Az úgynevezett terhességi csíkok, melyek a nők hasán, mellein, fenekén, combján jelenhetnek meg, genetikailag meghatározottak, és bár megjelenésük pontos okát még nem ismerik, bonyolult folyamatokkal lehet összefüggésben, amelyek a táguló bőr alkotóelemeit érintik.

A bőr feszülése, a gyors és nagyfokú hízás, az egyénre jellemző kötőszöveti gyengeség esetén a bőr „megrepedezik” és kialakulnak a terhességi csíkok. Típusosan a hasfal két oldalán, a csípőn, a farpofákon, a combokon és a melleken a leggyakoribb a megjelenésük, de előfordulhatnak a karokon is.

A szőrnövekedés beindul, fokozódik, olyan helyeken is megjelenhet szőr, ahol korábban nem nőtt. Gyakran megfigyelhető, hogy a haj dúsabb, erősebb lesz. Terhesség után ugyanakkor hajhullás, a haj elvékonyodása jellemző. A legtöbb panasz azonban a bőr feszülése és gyors változása miatt kialakuló striák kapcsán hangzik el.

Hormonrendszer

A szerveken túl a hormonrendszerben is erőteljes változás zajlik ilyenkor. A két legfontosabb terhességi hormon az ösztrogén és a progeszteron. A nők több ösztrogént termelnek egy terhesség alatt, mint amennyit egész életükben termelnének, ha nem esnének teherbe. Ez segíti a méhet és a méhlepényt, hogy vérereket alakítsanak ki, továbbá a tápanyagok eljuttatását is megkönnyíti a babához, illetve a mellek növekedésében is szerepet játszik. Szintje folyamatosan és igen gyorsan növekszik a terhesség során, ami összefügghet az első trimeszterre jellemző hányingerekkel; a csúcsra ez a folyamat a harmadik trimeszterben ér el.

A progeszteronszint úgyszintén rendkívüli mértékben megemelkedik ilyenkor, amitől a szalagok és az ízületek lazábbak lesznek az egész testben. A terhesség hormonális viharaiban növekszik továbbá a testben a prolaktin szintje, ami lehetővé teszi majd, hogy az anya szoptassa a babáját, továbbá a kortizol és a renin szintje, ami a vérmennyiséget növeli.

Immunrendszer

Ami az immunrendszert illeti, korábban úgy vélték, hogy működése alacsonyabb fokozatra vált a terhesség során, hogy ne akarjon az anya szervezete megszabadulni az új elemtől, vagyis a magzattól. Ma már nem így gondolják: a frissebb vonatkozó vizsgálatok alapján a terhes nők immunrendszere a terhesség különböző szakaszaiban más és más, de egyként igen aktív és döntő jelentőségű szerepet játszik - az immunsejtek közreműködése nélkül például sem a magzat beágyazódása, sem a szülési folyamat nem játszódhat le. A fertőzések pedig azért különösen rizikósak a terhes nők esetében, mert ezektől még aktívabbá válik az immunrendszer működése, és ez már érintheti a magzatot is - még olyan esetekben is, amikor maga a fertőzés egyébként nem jut el hozzá.

Testsúly és anyagcsere

Végül, mint tudjuk, a terhesség alatt megnövekszik az anyák testsúlya. 10-15 pluszkiló tökéletesen elfogadhatónak számít, ezekből a számokból pedig máris láthatjuk, hogy a többletsúlyért távolról sem csak a bennük növekvő magzat felelős (hiszen ő csak 3-4 kiló lesz a harmadik trimeszter végére).

Nagyjából két-két pluszkilót jelent a testben megnövekvő vér-, illetve egyéb folyadékmennyiség, nem beleszámítva a magzatvizet, ami további 1 kilót jelent. A várandósság előrehaladtával az egyik legszembetűnőbb változás a testsúly gyarapodása. Ennek egyrészt a magzat növekedése az oka, másrészt hozzájárul a többletsúlyhoz a placenta, a magzatvíz, a megnövekedett mellszövetek és a szervezetben megnövekedett mennyiségű víz- és vérellátás is.

tags: #szervek #varandossag #alatt