Egy gyermek születése óriási öröm, és egyben változást is jelent a család életében, ugyanakkor rengeteg feladattal is jár. A hivatalos teendők elintézését érdemes az apukára bízni, amíg baba és mama pihen és ismerkedik egymással a kórházban. Fontos, hogy az anyakönyvezéshez szükséges iratokat együtt tartsuk a kézitáskában, hogy a kórházi tartózkodás alatt az ágyból is könnyen elérhetők legyenek.
A születés bejelentése és anyakönyvezése
A születést az az anyakönyvvezető anyakönyvezi, akinek működési területén a születés történt. Születési helyként azt kell bejegyezni, ahol a gyermek született. Intézetben történt születést - legkésőbb az azt követő első munkanapon - az intézet vezetője köteles bejelenteni. Intézetnek kell tekinteni a kórházat, a szülőotthont, a szociális otthont vagy más egészségügyi intézetet. Ha a gyermek otthon született, fel kell keresni a szülés helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt.
Az anyakönyvezés menete
Az anyakönyvezés végett a születést az anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A jegyzőkönyvet, amely az anyakönyvezés alapirata, általában a szülést követő munkanapon töltik ki a gyermekágyas osztályon az édesanya jelenlétében. A kórházi adatfelvételt követően, legkésőbb 2-3 héten belül érkezik meg postai úton az újszülött anyakönyvi kivonata és lakcímkártyája az önkormányzattól, TAJ kártyája az egészségbiztosítótól, és ADÓ kártyája a NAV-tól.
Szükséges iratok
Az anyakönyvezéshez az alábbi dokumentumok szükségesek:
- Az apa és az anya személyi igazolványa és lakcímkártyája.
- A szülők 300 napnál nem régebbi házassági anyakönyvi kivonata. (Amennyiben a házasság 2014. július hónap után köttetett, úgy a házassági anyakönyvi kivonat fénymásolt formában is elegendő.)
- Ha a gyermek nem házasságban született, akkor az apasági nyilatkozatra is szükség van.
- Külföldön kötött házasság esetén szükséges a házassági anyakönyvi kivonat hiteles fordítása az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. által.
- Otthon születés esetén: A szülésnél jelenlévő szakember által kiállított dokumentumok (Születési jegyzőkönyv, Központi Statisztikai Hivatal élveszületési lapja, Igazolás otthon születésről) és a Várandósgondozási kiskönyv.
Ha az édesanya 300 napon túl vált el, de az új házasságkötés még nem történt meg, az újszülött apasági nyilatkozat alapján kerülhet az új apa nevére. Élettársi viszony esetén az újszülött akkor kerül az apa nevére, ha a szülés időpontjáig beszerzi és szüléskor bemutatja az apaságot vélelmező közokiratot (apasági nyilatkozat), vagy regisztrált élettársi kapcsolatban él, ahol a közjegyző által megírt okiratban megjelölik az újszülött nevét. Ennek kiállításához a várandós gondozást végző intézmény szakorvosa igazolást állít ki a leendő szülőnek, mely tartalmazza a fogantatás vélelmezett időpontját, valamint a szülés várható időpontját is.
Az első anyakönyvi kivonat kiállítása
Az első anyakönyvi kivonat kiállítása illetékmentes. Az anyakönyvvezető az igény beérkezésétől számított 8 napon belül kiállítja azt, és a gyermek szülei az anyakönyvi hivatalban személyesen átvehetik. Elég, ha csak az egyik szülő jelenik meg, de mindkettőjük személyazonosító okmányai kellenek. Minden további anyakönyvi kivonat kiállítását 2 000 Ft-os illeték terheli. Mindig az adott anyakönyvi esemény helye szerint illetékes polgármesteri hivatal anyakönyvvezetője fogja kiállítani a kért okiratot.
Hogyan kell anyakönyvezni és születési anyakönyvi kivonatot benyújtani segítség nélküli születés esetén
Az újszülött nevének kiválasztása
Az újszülöttnek a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által közzétett listából lehet keresztnevet választani. Gyermekünk számára egy, vagy maximum kettő utónév választható az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke szerint. Külföldi szülő a hazájának nagykövetsége részéről kiállított dokumentummal igazolhatja a külföldi név anyakönyvezhetőségét.
További fontos dokumentumok
Lakcímkártya
A lakcímkártya kiállítása alapesetben az anya állandó lakcímére történik, mely az újszülött állandó lakcíme is lesz. Tartózkodási helyet külön bejelentés után lehet megadni.
TAJ kártya
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő automatikusan kiállítja a TAJ kártyát, melyet postai úton küldenek meg. Ehhez nem kell külön kérelem, a Magyarországon született, magyar állampolgárságú újszülöttek részére a hatósági igazolvány kiállítása hivatalból, automatikusan történik.
Adókártya
A baba adókártyáját is postán küldi a NAV, és ez az igazolás is ingyenes.
Személyi igazolvány
Személyi igazolványt személyesen kell igényelni bármelyik kormányablakban. Egy szülő jelenléte elegendő az igényléshez, de mivel a gyermekről fénykép készül, ezért neki is jelen kell lennie. Szükséges okmányok: Gyermek születési anyakönyvi kivonata, gyermek lakcímkártyája, szülő személyi igazolványa, útlevele vagy jogosítványa, szülő lakcímkártyája vagy Digitális Állampolgár mobilalkalmazása.
Külföldön született gyermek anyakönyvezése
Külföldön születés esetén is magyar állampolgár lesz a gyermek, és Magyarországon is anyakönyveztetni kell. Ehhez fel kell keresni az adott ország konzuli szolgálatát vagy bármelyik magyar települési anyakönyvvezetőt vagy kormányablakot a szükséges okmányokkal.
Kapcsolódó jogszabályok és jogorvoslat
Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályait a 429/2017. (XII. 20.) Korm. Rendelet az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól, valamint a 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról tartalmazza. A felettes szerv a lakóhely szerint illetékes közigazgatási perben eljáró törvényszék. Jogorvoslat benyújtására a közléstől számított 30 napon belül van lehetőség az anyakönyvvezetőnél benyújtott, az illetékes törvényszékhez címzett kereset formájában. A jogorvoslat költsége 30.000 Ft.
Egészségügyi teendők az újszülöttel
Védőnői látogatások
A védőnő a hazamenetel után - hétvége és munkaszüneti napok kivételével - 2 napon belül, majd a gyermek 6 hetes koráig hetente meglátogatja a családot. A védőnő segít a felmerülő kérdésekben, és nyomon követi a gyermek fejlődését.
Gyermekorvosi ellátás
A gyermek születéséről értesíteni kell a választott vagy a lakóhely szerint illetékes gyermekorvost, akivel az első találkozás időpontját is egyeztetni tudjuk.
Kötelező szűrővizsgálatok és oltások
A gyermek 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korában kötelező szűrővizsgálaton kell részt venni a védőnőnél és a gyermekorvosnál. A vizsgálatokon megmérik a gyermek súlyát, hosszát, és elvégzik az adott fejlődési szakasznak megfelelő egyéb vizsgálatokat. Magyarországon hatályos jogszabályoknak megfelelően minden gyermeket kötelező beoltani bizonyos betegségek ellen. 0-6 hónapos kor között az alábbi oltások kötelezőek:
- 0-4 hetes kor között: BCG
- 2 hónapos korban: DTPa + IPV + Hib + PCV
- 3 hónapos korban: DTPa + IPV + Hib
- 4 hónapos korban: DTPa + IPV + Hib + PCV
Támogatások és juttatások újszülöttek után
A magyar állam számos támogatást nyújt a gyermekvállaláshoz. Érdemes tisztában lenni a családtámogatások formáival.
Alanyi jogon járó támogatások
- Babakötvény: Egy állam által nyújtott egyszeri, gyermekenként 42 500 forint összegű életkezdési támogatás, amely a csemete 18 éves koráig kamatozik.
- Családi pótlék: A gyermek 16 éves koráig havonta jár, összege a gyermekek számától függ.
- GYES (Gyermekgondozási Segély): Munkaviszonytól függetlenül, minden szülőnek, a gyermek 3 éves koráig jár.
Feltételekhez kötött támogatások
- Anyasági támogatás (kelengyepénz): Erre az egyszeri juttatásra az az anya jogosult, aki terhessége alatt legalább négy alkalommal megjelent terhesgondozáson.
- CSED (Csecsemőgondozási díj): A szülést követő 24 hétig jár. A CSED lejártát követő naptól legfeljebb a gyermek 2 éves koráig jár a GYED (Gyermekgondozási díj).
tags: #ujszulott #anyakonyvezese #baja