A koraszülés, vagyis amikor a baba a 37. terhességi hét előtt jön a világra, nemcsak orvosi, hanem komoly lelki kihívás is az egész család számára. A várandósság tervezett ívét hirtelen megtöri a bizonytalanság, a félelem és a tehetetlenség érzése. A szülők sokszor egy krízis közepén találják magukat, miközben a legfontosabb dologért küzdenek: gyermekük életéért és egészségéért.
November 17-e a koraszülöttek világnapja, ennek kapcsán pedig érdemes megismerkedni azokkal a kockázatokkal, melyek képesek növelni a koraszülés esélyét. Különösen fontos kiemelni, hogy ezeknek a kockázatoknak egy jórésze bizony megelőzhető, és ehhez igazán csak az kell, hogy a szülők felkészüljenek a várandósságra, támogassák azt. Igen, a szülők, vagyis a koraszülés lehetősége az édesanyán és az édesapán is múlik!
Mit jelent a koraszülés?
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) meghatározása szerint akkor beszélünk koraszülésről, ha a gyermek életjelenséget mutat, születési súlya pedig ugyan az 500 grammot meghaladja, de nem éri el a 2500 grammot. Azok a kicsik, akik a 36. gesztációs hét előtt érkeznek erre a világra, koraszülöttek. A súly is egy fontos kérdés, de a koraszülöttek esetében a problémát az jelenti, hogy túlságosan kevés időt töltenek az anyaméhben, vagyis a fejlődésük nem tökéletes, ennek megfelelően életben maradási esélyeik rosszabbak, mint az időben érkező babáké.
Magyarországon a gyermekek 8-9%-a koraszülött (minden 10 újszülött közül 1 koraszülött). Általában elmondható, hogy a fejlett országokban a koraszülés előfordulása az elmúlt 20 évben változatlan. Magyarországon a minden előjel nélküli koraszülés egyre kevesebb, köszönhetően az orvostudomány és a technika fejlődésének.
Mennyire veszélyes a koraszülöttség?
A sorozatokban és filmekben a koraszülések jellemzően nem tűnnek olyan nagy problémának, a valóságban azonban ez az állapot komoly veszélyeket rejt. A koraszülöttek szervei bár kifejlődtek, kicsik és éretlenek, ennek megfelelően a működésük még nem tökéletes. A bőrük vékonyabb, szakadékony és az alatta lévő zsírréteg vastagsága még nem megfelelő.
Mivel a máj és az epe fejlettsége sem megfelelő, a koraszülöttek a sárgaságra is hajlamosabbak. Az állapot egyik legveszélyesebb velejárója a fokozottabb vérzékenység. Ez hajlamosabbá teszi a kicsiket többek közt az agyvérzés kialakulására, melynek következtében sokszor maradandó sérüléssel is számolni kell. Ez kisebb vagy nagyobb mértékű mozgáskorlátozottságot eredményezhet, és sajnos az értelmi képességek elmaradásával is járhat.
A koraszülöttek immunrendszere sem működik kielégítően, ennek megfelelően pedig sajnos sokkal fogékonyabbak a fertőzésekre is. Alapvetően már maga a születés is veszélyeket rejt a baba számára, ez a koraszülöttek esetében fokozott. Nehezen ellenőrizhető, ezért korrigálni sem tudják időben, így a halláskárosodás sajnos igen gyakran fordul elő. A látás és az idegrendszer sérülései szintén a veszélyek között szerepelnek.
A koraszülés kiváltó okai
A koraszülés kialakulásának számtalan oka lehet a genetikai tényezőktől kezdve a terhesség alatt, vagy akár előtte jelentkező betegségekig. Tény, hogy hazánkban a koraszülések aránya 8-10% körül alakul, ami bár elsőre nem tűnik olyan nagynak, de ha belegondolunk, hogy ez azt jelenti, hogy minden 10. baba koraszülött, akkor már látjuk, hogy ez nagyon magas arány.
Az alábbi tényezők fokozottan emelik a koraszülés kockázatát:
- Megelőző koraszülés: a koraszülések ismétlődési kockázata akár 50%-is lehet.
- Korábbi spontán vagy művi vetélés (művi abortusz).
- Méh rendellenességei: a méh szerkezete, helyzete és a méhlepény tapadása eltér a szabályostól, például fejlődési rendellenesség vagy korábbi beavatkozás miatt.
- Méhszáj-elégtelenség.
- Dohányzás, alkohol- vagy drogfogyasztás: a függőséget okozó szerek gyakori fogyasztása szintén fokozza az idő előtti szülés megindulásának rizikóját.
- Stressz, lelki tényezők.
- Anyai társbetegségek: belgyógyászati és pszichiátriai betegségek befolyásolhatják a magzat fejlődését és a koraszülés kockázatát.
- Anyai fogágybetegség (parodontitis).
- Fertőzések: az anya felől bekövetkező fertőzések fokozzák a koraszülés kockázatát (például nemi úton szerzett fertőzések, hüvelyi vagy húgyúti fertőzések).
Egyes terhességgel összefüggő állapotok szintén vezethetnek koraszüléshez. Ezek lehetnek például:
- Magzat fejlődési rendellenességei.
- Ikerterhesség.
- Méhlepény-rendellenesség.
- Fokozott méhfeszülés.
- Terhességi toxémia (praeeclampsia).
Az esetek mintegy 50%-ában nincs azonosítható ok, a koraszülés spontán bekövetkezhet.
A férfi is számít!
Sokszor hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a férfiak “hozzájárulása” a babához 50%, vagyis abban is jelentős szerepet játszanak, hogy a baba egészséges legyen, és időben érkezzen. Elsőre talán fura, hogy a férfinek is szerepe van a koraszülés kialakulásában, de igaz.
A terhességre való felkészülés nem csak a nők, hanem a férfiak számára is fontos. A megfelelő tápanyagellátottság ugyanis alapfeltétele a megfelelő minőségű és mennyiségű spermiumnak. Az alacsonyabb minőségű spermiumokban a DNS sérülésének esélye is nagyobb, illetve csökken a megtermékenyítés valószínűsége is, de nem lesz lehetetlen. Az alacsony minőségű spermiummal létrejött megtermékenyítés után azonban jelentősen megugrik a vetélés, a koraszülés és a genetikai gondok kialakulásának esélye.
A férfiak esetében is fontos, hogy kifejezetten számukra kialakított vitaminkészítményt válasszunk, hiszen igényeik eltérnek a nőétől. Emellett pedig akár a várandósvitaminok esetében, itt is fontos kérdés a komplexitás, illetve a szerves kötések megléte, hiszen a férfiak szervezetében is jelentősen növelik a hasznosulást!
Táplálás: mire kell figyelni?
A 32-34. gesztációs hét előtt a szopóreflex még nem, vagy nem megfelelően alakult ki, így az ilyen korban érkező babák táplálása nehézkes. A még ennél is fiatalabb babák esetében a nyelési mechanizmussal is gondok lehetnek, éppen ezért a táplálás a legtöbb esetben szondán keresztül, vagy vénásan történik. A szondán lefejt anyatejet juttatnak a baba gyomrába, a lehetőségekhez mérten az édesanya tejét.
Ez azért fontos, mert kutatások igazolták, hogy a koraszülő kismamák teje jelentősen eltér a normál időben érkező babákat szülő nők tejétől. Az összetételbeli eltérés alkalmasabbá teszi a tejet a koraszülöttek táplálására, vagyis az anya szervezete igyekszik mindent megtenni, hogy a csöppségnek javítsa az esélyeit.
A szülésindítás kérdése
A szülésindítás, vagy ahogy szaknyelven nevezzük, az indukció, nem egy rutinszerű beavatkozás, hanem egy gondosan mérlegelt orvosi döntés eredménye. Célja, hogy elindítsa a méh összehúzódásait, ha a terhesség folytatása veszélyeztetné az anya vagy a magzat egészségét. A leggyakoribb ok, amiért a szülés megindítása szükségessé válhat, az a túlhordás. Bár a 40. hét a hivatalos terminus, a 41. hét után a placenta működése csökkenhet, ami oxigénhiányos állapotot és egyéb komplikációkat okozhat a magzatnál.
A modern szülészet számos eszközt használ a szülés mesterséges elindítására. Ezek a módszerek két fő csoportba sorolhatók: a kémiai (gyógyszeres) és a mechanikai eljárások. A leggyakrabban alkalmazott kémiai módszerek a prosztaglandinok, amelyek természetes módon is részt vesznek a méhnyak érésében és a méh összehúzódások elindításában. A mechanikai módszerek fizikai nyomást alkalmaznak a méhnyakra a tágulás elindítására.
A szülésindítás célja éppen a magzat védelme, de a beavatkozásnak vannak saját magzati kockázatai is, amelyeket figyelembe kell venni. Ha az indítás a 37. hét előtt történik, a babának nagyobb esélye van a koraszülöttségből adódó légzési problémákra és a neonatális intenzív osztályra (NICU) kerülésre.
Magyarországon a szüléseknek körülbelül a harmadát indítják be orvosi eszközökkel és a szülésbeindítás leggyakoribb oka nem más, mint a terminus túllépése, vagyis az a tény, hogy elmúlt a “kiírt” dátum… Ilyenkor a legtöbb leendő édesanya gondolkodás nélkül elfogadja az indítást, sajnos anélkül, hogy valóban tisztában lennének a szülésbeindítás tényleges előnyeivel és kockázataival.
A szülésindítás komplex orvosi döntés, amely tele van bizonytalanságokkal, de a megfelelő tájékoztatás és felkészülés segíthet abban, hogy a kismama aktív és pozitív résztvevője legyen ennek a folyamatnak.
HOGYAN KEZELIK A SZÜLÉST? MIRE SZÁMÍTHAT A KÓRHÁZI SZÜLÉS MŰKÖDÉSE SORÁN? | Cervidil, Misoprostol, Pitocin
A koraszülés lehetséges szövődményei
A koraszülés következtében az újszülöttek egy részénél maradandó károsodások alakulhatnak ki, mivel idő előtt, még bizonyos mértékben fejletlen állapotban jönnek a világra. Ennek számos hosszú és rövid távú hatása lehet.
Rövid távon:
- Újszülöttkori légzési distressz szindróma (IRDS), ami a légutak fejletlen állapota miatt alakul ki.
- A koraszülöttek keringési rendszere, hőszabályozása, immunrendszere és anyagcseréje is fejletlen, ami megnehezíti alkalmazkodásukat a méhen kívül élethez.
Hosszabb távon:
- Idegrendszeri problémák.
- Látás-, illetve hallászavarok.
- Személyiség- és tanulási zavarok.
- Mozgáskoordinációs zavarok.
- Alkalmazkodási nehézségek.
- Szív- és érrendszeri megbetegedések.
A szülők és a koraszülöttek ritkán jutnak szerephez abban, hogy számukra is releváns kimeneteli mutatókat vizsgáljanak azokban a klinikai kutatásokban, amelyeknek ők az alanyai. Tapasztalataik arra hívják fel a figyelmet, hogy az utógondozásra 2 éves koron túl is szükség van, az oktatásban jóval több figyelmet kell fordítani a koraszülöttségre és a felnőtt egészségügyi ellátásban a koraszülöttség felnőtt korig ható következményeit sokkal jobban meg kell ismerni.
