A Szegedi Törvényszék jogerősen három év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélt egy szentesi szülészorvost, akinek egy páciense 2008 nyarán, három héttel a műtét után meghalt. A bíróság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettében mondta ki bűnösnek a férfit.
Az ítélet szerint a 31 éves asszonyon egy abbamaradt vetélés után a vádlott - aki választott orvosa volt - 2008. július 1-jén egészségügyi kaparást hajtott végre. A műtét során azonban átlyukasztotta a beteg méhfalát, és két helyen a vékonybelét is megsértette.
A páciens már ébredéskor is hasi fájdalmakra panaszkodott, szobatársai elmondása szerint éjszaka nem tudott aludni, vergődött, fájdalomcsillapítóért könyörgött. Az orvos azonban személyesen nem vizsgálta meg, csupán telefonon rendelt neki gyógyszereket.
A vádlott, amikor átadta a pácienst az ügyeletes orvosnak, a beteg állapotát jobbnak tüntette föl a valóságosnál, és az esetről nem referált megfelelően feletteseinek. Dr. Loboda Fábián azt mondta, hogy a tragikus véget ért hiba úgy történhetett, hogy miután a megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhfalba, annyira vékonyíthatta azt, hogy amikor a szondával megközelítette az elhalt területet, kilyukad a méhfal.
A műtét másnapján az orvos egy kollégája a páciensen végzett ultrahangvizsgálat során rendellenességeket fedezett föl, ezért azonnal hasfeltáró műtétet javasolt. A vádlott azonban a vizsgálati eredményt és a javaslatot is eltitkolta felettesei elől.
Az asszonyt egy újabb ultrahangvizsgálat után július 3-án műtötték meg, ekkor derült fény a sérülésekre, és arra, hogy a páciensnél hashártyagyulladás alakult ki. A beteg július 5-én az intenzív osztályra került, vérmérgezése lett, életét az intenzív kezelés és két újabb műtét ellenére sem tudták megmenteni, július 23-án meghalt.
A Citonorm+ injekcióval kapcsolatos illegális hálózat felszámolása
A rendőrség több helyszínen zajló akcióban számolta fel a Citonorm+ injekciókkal kapcsolatos illegális hálózatot. A gyógyszerhamisítás ügyében egy szentesi orvost és több társát is gyanúsítják. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Vagyonvédelmi Osztálya az NVSZ feljelentése alapján két éve folytat nyomozást a Citonorm+ nevű injekció ügyében.
A 2018 óta Magyarországon forgalmazott készítményről kiderült, hogy nem rendelkezik engedéllyel emberi egészségügyi felhasználásra, így beadása emberen végzett orvostudományi kutatásnak számít. A nyomozók az emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, valamint bűnszövetségben elkövetett gyógyszerhamisítás miatt indítottak eljárást. A vizsgálat során beazonosították a feltételezett elkövetőket és elegendő bizonyítékot gyűjtöttek össze ellenük.
A rendőrség szerint egy szentesi orvos és élettársa 2018 márciusában kezdte el forgalmazni a Citonorm+ injekciót, amelyet érelmeszesedés kezelésére ajánlottak. A vakcina alkotóelemei gyógyszernek minősülnek, ezért forgalmazásuk engedélyköteles. A páros a készítményt illegális csatornán keresztül, külföldről szerezte be, pontos összetétele pedig máig nem ismert.
A férfi halála után a nő másokat is bevont az illegális tevékenységbe: orvosokat, ápolókat és asszisztenseket, akik a készítmény beszerzésében és beadásában is részt vettek. Többször előfordult, hogy az injekciót jogosulatlan személy adta be. A készítményt weboldalon hirdették, de sok beteg ismeretségi alapon értesült a „csodaszerről”.
Vérhigító injekció beadása
A KR NNI, az NVSZ és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ közös akcióban, egyszerre 30 helyszínen tartott házkutatásokat és elfogásokat. A hatóságok 7070 ampulla Citonorm+ injekciót, betegelőjegyzéseket és több millió forintot foglaltak le, valamint külföldi valutákat is találtak.
Eddig egy férfit és négy nőt hallgattak ki gyanúsítottként. Őket az emberen végezhető kutatás szabályainak megszegésével, gyógyszerhamisítással és kuruzslással gyanúsítják. Mindannyian tagadják a vádakat, és szabadlábon védekeznek. A rendőrség arra kéri a lakosságot, hogy ismeretlen eredetű, be nem vizsgált és engedély nélküli készítményeket ne vásároljanak.
Az orvosi műhibák tanulságai és az orvos-beteg kapcsolat
Az elmúlt egy évtizedben a Szegedi Törvényszék ítélete az első hazánkban, amikor orvost foglalkozás körében elkövetett szakmai szabályszegés miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetéssel sújtott a bíróság. Dr. Kovácsy Zsombor ügyvéd, egészségügyi szakjogász ezzel kapcsolatban elmondta: "nem tartom jónak, hogy a számos műhiba közül egyes hibák elkövetőit komoly szankcióval illetjük."
A bíróság nyilván jogszerűen alkalmazta a törvényt, és az eset összes körülményei alapján döntött, azonban az orvos gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy bármilyen irányú döntése utólag vitatható, az eredménytől függően. Hazánkban gyakran elrejtik a hibákat, mert fél az adott intézmény, az érintett orvos a meghurcolástól, pedig tanulni kellene belőlük, minden szakmában vannak tévedések, a továbbképzések, a folyamatos tájékoztatás, a szemlélet megváltoztatása sokat segítene - teszi hozzá dr. Kovácsy Zsombor, aki az eset kapcsán kiemelte: "helyesebbnek tartanám a hibák megvitatását, ismétlődésük megelőzését, mint a bűnbakkereső gyakorlatot".
A fent említett eset minősített esete annak, hogyan nem szabad így eljárni akkor, ha valaki hibát követ el - mondta kérdésünkre dr. Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center orvosa. - Akár állami, akár magán intézményről van szó, fontos kiemelni, milyen nagy jelentősége van az orvos-páciens kapcsolatban a kölcsönös bizalom és megbecsülés kialakításának és fenntartásának. Ezek nem csupán a magas színvonalú betegellátás részét kell, hogy képezzék, de jelentősen hozzájárulnak a beteg gyógyulásához is.
Amikor az orvos már jól ismeri a betegét - mert régi, visszajáró páciensről van szó -, sokkal hamarabb fel tudja ismerni, ha baj van. Ha a beteg amúgy nem panaszkodó típus, de mégis panaszkodik, akkor komolyan kell venni a jelzéseket. - Betegségek kezelése során - beavatkozások, műtétek után különösen - fontos nyomon követni a páciensek állapotát, gyógyulását. Ezzel a szakmai hozzáállással tudja az orvos fenntartani a beteggel való együttműködési készségét, és a megfelelő bizalom továbbépítését. Erre lehetősége is van, amíg a páciens az intézményben tartózkodik.
Az abortusz körüli viták és veszélyek
Október 22-én, múlt csütörtökön alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság Lengyelországban a beteg magzatok abortuszát. Lengyelország eddig is a legszigorúbb abortusztörvényekkel rendelkezett, de eddig a beteg magzatokat elvetethették a lengyel nők. Az új szabályozás szerint már csak azok kérhetnek művi terhességmegszakítást, akik nemi erőszak áldozatai, vagy konkrétan veszélyezteti az életüket a terhesség. Az országban eddig kétezer legális abortuszt végeztek évente. Az esetek 98 százalékában beteg magzat volt az ok, és csak két százalék nemi erőszak, vérfertőzés vagy súlyos veszélyeztetettség miatt.
A becslések szerint az illegális vagy külföldön elvégeztetett abortuszok száma azonban ennek százszorosa. Hogy önmagában mennyire veszélyes az illegális terhességmegszakítás, az talán nem is kérdés. Egy biztos: olyan súlyosan nyirbálja meg az új rendelet az emberi jogokat, és tehet tönkre életeket, komplett családokat, hogy ezek következménye egyelőre beláthatatlan.
tags: #szentesi #orvos #abbamaradt #veteles