A szeméremtest és a hüvely változásai terhesség alatt

A terhesség és az anyává válás teljesen megváltoztatja a nőket, és ezt nyugodtan lehet szó szerint érteni. Nincs a szervezetnek olyan része, amelyre ne lennének hatással a babavárással járó változások. A várandósság ideális esetben kilenc hónapja alatt a női szervezetben számtalan élettani, természetes és hormonális változás következik be részben a megváltozott hormonok, másrészt a növekvő magzat miatt. A női test azonban könnyen alkalmazkodik, és a legtöbb átalakulás a szülés után visszatér az eredeti állapotába.

Hormonális változások és hatásuk

A változások nagy része a méhlepény fejlődéséből fakad. Ez a hormontermelő szövet hCG-t (humán korion-gonadotropin), hPL-t (Human placental lactogen), ösztrogént és progeszteront termel a beágyazódás pillanatától kezdve. Az hCG az első hormon, amelyet a méhlepény termelni kezd. Az anyai vérből és vizeletből az első kimaradt menstruáció idejére már kimutatható, azaz röviddel a beágyazódás megtörténte után, kb. a terhesség 10. napján és csak a terhesség alatt van jelen. Biztosítja a progeszteron és ösztrogén termelődését, amelyek felelősek a méhnyálkahártya fennmaradásáért a terhesség alatt.

A hPL hormon elősegíti az emlőmirigyek felkészülését a tejtermelésre, emellett hozzájárul a magzat táplálásához szükséges anyagok anyai vérszintjének fenntartásához. Az ösztrogén hozzájárul az emlőmirigyek laktációra való felkészüléséhez, valamint az anyaméh terhességnek megfelelő növekedéséhez. A progeszteron biztosítja a méhnyálkahártya fennmaradását a terhesség alatt, és a méhizomzat összehúzódásainak gátlásával akadályozza a koraszülést.

Egy állapotos nő egyébként a terhesség időszaka alatt több ösztrogént termel, mint a teljes női, nem várandós időszakban töltött élete során, ez pedig számos hatást gyakorol a szervezetre. Emiatt lesz például nagyobb a mell, vagy sokaknál hányásos tünettel járnak az első hónapok.

A hüvely és a szeméremtest átalakulása

Teljesen természetes, hogy a terhesség alatt a hüvely átalakul, hiszen fel kell készülnie a baba érkezésére. Előfordulhat, hogy a következő változások kicsit kellemetlenek, aggódni azonban semmiképp nem kell miattuk.

Színváltozások

Furcsán hangzik, de kékes színűvé válhat a szeméremtest a várandósság második trimeszterében. Ennek hátterében az áll, hogy a terhesség alatt nő az ösztrogénszint, ami a bőr színére is hatással van, méghozzá úgy, hogy sötétebb, kékes színű lesz. A mellbimbók sötétebbek lehetnek, a nemi szerv is lilásra színeződhet.

pH-szint és váladékozás

Terhesség alatt megváltozik a hüvely pH-szintje. A „normális” hüvelyi pH-szint 3,8 és 4,5 között van, várandósság alatt azonban feljebb mehet, és emiatt viszkető érzést tapasztalhatunk. A pH-szint változása miatt új szagokat is érezhetünk. A hormonális változások nagyon rossz hatással vannak a hüvelyflórára. Teljesen hétköznapi például, hogy a szervezetben zajló hormonális és egyéb átalakulások miatt a hüvelyi váladék mennyisége megnövekszik.

Szöveti változások és tágulás

A hüvelyt körülvevő szövet puhábbá és lazábbá válik, emiatt kicsit megnyúlik a hüvely, hosszabbá válik. A terhesség, majd a szülés hatására megváltozhat a hüvely rugalmassága. A baba világra jötte után pár héttel általában visszanyeri eredeti méretét, de ez nem mindig van így. Vannak édesanyák, akik később is úgy érzik, van különbség a régi mérethez képest.

Visszerek és aranyér

A szeméremtesten visszerek is megjelenhetnek, hiszen az egyre nagyobb nyomás miatt a vénák is megnyúlnak. A kismamák életét az aranyér és a tágult alsó végtagi vénák is megnehezíthetik, mivel a méh nagyobb súlya és nyomása csökkentheti a megfelelő véráramlást, ezzel elősegítve a kellemetlen panaszokat. A hormonális változások okozta székrekedés miatt aranyér is kialakulhat.

Libidó és szexuális élet

A szülés után egy évbe is telhet, mire a nők libidója normalizálódik. Szex közben különösen érzékeny lehet a nő, és nagyobb lehet az orgazmusa, ami a fokozott véráramlásnak és a vénák megváltozott állapotának köszönhető. A megnyúlt medencefenék-izmok miatt az orgazmushoz kapcsolódó összehúzódások lehetnek gyengébbek, mint korábban. Előfordulhat, hogy szex közben enyhe pecsételő vérzést fog tapasztalni, ami viszont teljesen normális.

Húgyúti változások és inkontinencia

Terhesség alatt meggyengülhet a hólyag, és emiatt előfordulhat, hogy nem tudjuk visszatartani a pisilést. Gyakori probléma az akaratlan vizeletvesztés, a hüvelyi szülés ugyanis gyengítheti a medencefenéki izomzatot. A terhesség során inkontinencia is előfordulhat, vagyis az, hogy a hüvely gyengül, emiatt pedig nem vagy képes mindig visszatartani a pisilést. Gyakori a vizelési inger, mivel a méh nyomja a hólyagot. A terhesek vizeletével több cukor távozik, ami hajlamosít húgyúti fertőzésekre.

Hüvelyi fertőzések terhesség alatt

Bármelyikről is legyen szó, a terhesség alatt jelentkező hüvelyi fertőzések mindig nőgyógyászati szakvizsgálatot indokolnak. A várandósság ideje alatt a kismamáknak fokozottan kell figyelniük testük jelzéseire, és nagyon körültekintően kell kezelniük az adott problémát, hiszen a baba épsége, megfelelő fejlődése az elsődleges szempont.

Mi válthat ki hüvelyfertőzést várandósság idején?

Terhesség alatt a női nemi hormonok (ösztrogén, progeszteron) szintje általában megemelkedik. Ehhez társul még a terhességi hormon (béta HCG) megjelenése és emelkedése. Hasonlóképpen változik a hüvely normál flórája is. Ennek hatására az arra érzékeny pácienseknél kialakulhat hüvelygyulladás, változatos panaszokkal.

Egy hormonális változás a hüvely pH-jának megváltozását idézi elő. Ekkor a hüvelyben normálisan is jelenlévő kórokozók egyensúlya megborul, és akár gombás, akár bakteriális irányba tolódik el, az panaszokat okoz. Tehát egy belső változásról van szó inkább - bár a terhesség első harmadában az emelkedő hormonszinteknek köszönhetően a kismamák sokkal fogékonyabbak a kívülről jövő fertőzésekre is. A terhesség utolsó harmada szintén kiemelten fontos időszak: változik az anatómia, kissé tágultabbá válik a hüvely, ez is fogékonyabbá teszi a terhes nőket a fertőzésekkel szemben.

A hüvelyfertőzés nem egy nemi úton terjedő betegség, ugyanakkor az együttléteket érdemes a gyógyulás idejéig szüneteltetni. A gyulladt hüvelynyálkahártya nagyon sérülékeny, érzékeny. Olyan pici mikrosérülések keletkezhetnek rajta, amin keresztül tápanyagban dús szövetközti folyadék juthat a hüvelybe, ami pontosan azokat a kórokozókat táplálja, amit mi nem szeretnénk. A terhesség végén az ondóváladékban lévő prosztaglandinok akár érlelhetik is a méhszájat.

Bakteriális vaginózis

A bakteriális vaginózis a terhes kismamák között az egyik leggyakoribb és legáltalánosabb hüvelyfertőzés, ami általánosságban minden ötödik nőnél kialakul. Ha valamilyen baktérium elszaporodott a hüvelyben, akkor annak az egyik első tünete minden esetben a hüvelyváladék jellegének megváltozása lesz. Terhesség esetén a bakteriális hüvelyfertőzés nemcsak nagyobb odafigyelést, hanem más kezelési módot is igényel. Noha a bakteriális vaginózis gyakran gyógyul spontán is, áldott állapotban azonban nem érdemes várni vele. A fertőzés kezelésére a megfelelő ellenanyaggal rendelkező hüvelykúpok a leghatékonyabbak, de alkalmazhatók speciális krémek is.

Ha a baktériumok száma növekszik meg jelentősen, akkor alakul ki a bakteriális vaginózis, amit ha nem kezelünk megfelelően, akkor akár vetéléshez, vagy a terhesség későbbi szakaszában koraszüléshez is vezethet. Egy kezeletlen hüvelyfertőzés aztán a baba születésénél is károkat okozhat. A spontán hüvelyi szülés során a hüvelyben lévő baktériumok bejutnak a magzat tápcsatornájába, így nagyon fontos annak megfelelő kiegyensúlyozott összetétele. Bizonyos baktériumok (pl. B-csoportú Streptococcusok) légzési nehezítettséget okozhatnak a picinek a megszületést követően, ezért ezekre célzott szűrés történik a terhesség végén.

Gombás fertőzés

A gombafertőzés egyik legjellemzőbb tünete a hüvely szüntelen viszketése, amihez gyakran fájdalom társul. Gombásodás esetén is jellemző a hüvelyi folyás megváltozása. Ha gombás fertőzést diagnosztizálnak egy kismamánál, a kezelés jellemzően ugyanúgy zajlik, mint normál állapotban. Külön odafigyelést igényelnek viszont azok a kismamák, akik súlyos immunhiányos állapotban kaptak el valamilyen gombafertőzést. A gomba egy élősködő, mely csak és kizárólag olyan esetekben és helyeken tud megtelepedni, ahol adottak hozzá a körülmények.

GBS fertőzés

A GBS fertőzés az egészséges nők körében is nagyon gyakori. A terhes kismamáknál általában inkább a hüvelyben jelenik meg, és mivel nagyon nehéz felismerni, ezért a terhesgondozás részeként az állapotosság 35-37. hete között szűrik. Ehhez ma már nagyszerű antibiotikumos terápiák érhetők el a kismamák számára, melyeket a szakorvos ír elő megfelelő időközönként, illetve meghatározott mennyiségben.

Trichomoniasis

A Trichomoniasis egy rendkívül kellemetlen parazitafertőzés. Noha keveset hallani róla, valójában azonban az egyik legáltalánosabb hüvelyfertőzésről van szó, ami nagyon jól kezelhető.

Tanácsok kismamáknak a hüvelyi fertőzések megelőzésére és kezelésére

• Alapszabály, hogy lehetőleg jussunk el orvoshoz. Ez leginkább akkor igaz, ha először találkozunk ilyen panasszal, vagy gyakran visszatérő tünetekről van szó.
• A megfelelő terápia beállításakor meg tudjuk beszélni az orvossal a hüvely normál flóra visszaépítését is a következő, hasonló gyulladás kivédése érdekében.
• Szedjünk prebiotikumot, amely a hüvely normál flóráját adó Laktobacillusokat táplálja a tejsav és glikogén tartalma révén.
• Ha a kevés Laktobacillus flóra miatt alakulnak ki a panaszok, érdemes azt visszapótolni, erre valók a probiotikumok.
• Érdemes elkerülni a jódos hüvelytablettákat, a hüvelyöblítést úgy általában.
• Kerüljük a finomított szénhidrátot tartalmazó, magas cukortartalmú ételeket.
• A legfontosabb, hogy viseljünk mindig tiszta, jól szellőző, méretben is megfelelő alsóneműt a hétköznapok során.

Egyéb testi változások terhesség alatt

A terhesség nemcsak a szeméremtestet és a hüvelyt, hanem az egész testet érinti.

Mellek

A női mellek meglehetősen látványos változásokon mennek keresztül a terhesség alatt és után. A mell méretét alapvetően az határozza meg, hogy mennyi zsírszövetet tartalmaz. A tejtermelés hatására a mirigyállomány megduzzad, a szoptatás után pedig a zsírszövet és a kötőszövet aránya eltolódhat. Nem csak a méret, sok esetben a forma is teljesen átalakul. A szoptatás során a tej áramlása megnyújthatja a bőrt és a többi szövetet, és emiatt a mell megereszkedhet, üresnek, kilapultnak tűnhet. A mell érzékenysége a terhesség egyik legkorábbi jele. A mellek a várandósság alatt megnőnek, a mellbimbók sötétebbek lesznek, a bimbóudvaron kisebb dudorok keletkeznek, az erek láthatóvá válnak a bőr alatt. A harmadik hónap környékén a mell kolosztrumot, vagyis előtejet kezd termelni. A szülést követően van, akinek a melle tovább növekszik az anyatej termelődése miatt, és van olyan édesanya is, akinek a baba megszületése után kisebb lesz a mellmérete, függetlenül attól, szoptat-e. A mell kötőszövetei megnyúlhatnak a szülés után.

Méh

Normál esetben a női méh körte méretű, de a terhesség alatt eléri egy görögdinnye nagyságát. A harmadik trimeszterben számíthatsz a legtöbb változásra, ugyanis ekkorra a méhed ökölnyi méretűből görögdinnye méretűre nő. A magzat fejlődése miatt a méh növekszik, a has alakja fokozatosan változik. A 24. hét környékén a méh teteje eléri a köldök vonalát. A későbbiekben egyre följebb kerül. Az utolsó harmadban azért érdemes kerülni a háton fekvést, mert a méh növekvő súlya nyomhatja az ereket, és ez nem jó se a mama, se a baba keringésének. A nyolcadik hónaptól a növekvő méh légzési nehézséget, gyomorpanaszokat okozhat.

Testsúly és lábméret

A terhesség végére általában 12-13 kg súlynövekedéssel számolhatunk, mivel ennyi összesen a magzat, a méh, a méhlepény, a magzatvíz, a megnövekedett emlők és a visszatartott víz tömege. A lábméret változásának két fő oka van: a súlygyarapodás és a hormonok. A lábfejjel kapcsolatos változásokat főként a lábfejre nehezedő többletsúly okozza, amely a lábboltozat süllyedéséhez és a csontok szétterüléséhez vezethet. Sok édesanya tapasztalja, hogy szülés után nagyobb lábbelit kell vennie. A láb fél, esetleg egy egész számmal is nőhet. A szülés utáni hónapokban nem minden kismamának sikerül megszabadulni a súlytöbblettől, sőt, a kutatások szerint minden negyedik nő a szülés utáni években újabb felesleget szed fel magára.

Bőr és haj

A terhesség különféle bőrelváltozásokkal jár, az egyik legismertebb ezek közül a melazma. A terhességi maszk az arcbőrön, a homlokon, az orcákon, az ajkak körül vagy az orr környékén található, barnás színű foltok elnevezése. Sokan tapasztalják, hogy a hajuk világosabb és sűrűbb lesz a terhesség alatt, ez pedig a hormonoknak tudható be. Gyakran megfigyelhető, hogy a haj dúsabb, erősebb lesz. Terhesség után ugyanakkor hajhullás, a haj elvékonyodása jellemző. Hajunk a gyermekünk egyéves korára lesz olyan, mint a terhességünk előtt.

Fogak

Egy 2008-as tanulmány bizonyította, hogy minél több gyermeket szült egy nő, az évek előrehaladtával annál több fogát vesztette el. A terhességi hormonok és a növekvő kisbaba fokozott kálcium igénye is megnövelheti az anyánál a fog- és szájüregi panaszokat. Gyakran ínyvérzéssel, rossz lehelettel is járhat. Fontos a megfelelő szájhigiénia, mert a szájban kimutatható és megnövekedett kóros baktériumok a véráramba kerülve megnövelhetik a koraszülés kockázatát.

tags: #szemeremajkak #valtozasa #terhesseg #alatt