A várandósság egy semmihez sem hasonlítható, boldog, ám gyakran kihívásoktól sem mentes időszak. A 9 hónapon át tartó út alatt bizony nehézségek, kényelmetlenségek is merülnek fel. A székrekedés egyike a kellemetlen, ám meglehetősen gyakori mellékhatásoknak: egyes felmérések szerint akár minden második nő találkozik vele a terhesség valamelyik szakaszában. Sőt, a probléma a szülés utáni napokat vagy akár heteket is megkeserítheti. Cikkünkből megtudhatod a terhesség alatti/utáni székrekedés okait, illetve tippeket is adunk a hatékony kezeléshez!
Egy baba születése nagyon sok izgalmas változást hoz életünkbe és a mindennapi rutinba is. Ugyan ritkán hallhatunk róla, azonban nagyon gyakori jelenség a szülés után jelentkező székrekedés. Szülés után, a felszabaduló hormonoknak, a gyengült medencefenéknek, a megnyúlt gátizmoknak és az esetleges sérüléseknek köszönhetően az utolsó, amire az ember gondolni akar, hogy bizony a vécét is újra kell használnia. A szülés utáni „nagydolog” tényleg nagy dolog!

Mi okozza a székrekedést terhesség alatt és után?
A székrekedésnek általában véve több lehetséges oka is lehet, ilyen például a rostszegény táplálkozás, a túl alacsony folyadékbevitel vagy a mozgásszegény életmód. A székelési nehézségek egyéb emésztőrendszeri problémák, például az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteként is felléphetnek.
A terhesség kívül-belül megváltoztatja a női test működését. Egyik ilyen fontos változás, hogy a hormonszintek ingadoznak, amitől a bélizmok ellazulnak. Különösképpen a progeszteron hormon szintjének emelkedése az, aminek hatására a test úgynevezett simaizmai relaxált, ellazult állapotba kerülnek. Ettől az emésztőrendszer lelassul, a salakanyag pedig a szokásosnál lassabban mozog.
A terhesség alatti vashiányos vérszegénység elkerülésére szedett vastartalmú étrend-kiegészítő is okozhat székrekedést, különösen magas dózis esetén. A terhesség későbbi szakaszaiban a növekvő méh által a végbélre kifejtett nyomás is állhat a székrekedés hátterében.
Sajnos a székrekedés nem csak terhesség alatt jelentkezhet, hanem szülést követően is folytatódhat. Ennek számos oka lehet:
- A szervezeted progeszteronszintje továbbra is magas és időbe telik, mire ez normalizálódik.
- A császármetszéskor kapott érzéstelenítés utóhatásait tapasztalod.
- A végbélnyílás környékén lévő szövetszakadás miatt kellemetlen a székletürítés.
- Nagy babát hoztál a világra.
- Megsérültek a medencefenék izmaid, amitől a széklet ürítése nehezebbé válik.
- Szülés után a hormonális rendszer megváltozik.
- A vas tartalmú étrendkiegészítők, melyeket gyakran javasolnak a vérszegénység, vashiány kezelésére, sokszor önmagukban is székrekedést okozhatnak.
- Szülés után alapvető, hogy a baba szükségleteit a saját szükségleteink elé helyezzük és sok esetben megfeledkezünk olyan létszükségletekről mint például a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás.
Aggodalomra okot adó tünetek
A székrekedés alapból, nem kismamaként is rendkívül kellemetlen tud lenni, ezért ha terhesség alatt történik, teljesen természetes, hogy esetleg aggodalmat válthat ki. Tudnod kell azonban, hogy alapvetően normális jelenségről van szó, amit a várandósság alatt fellépő hormonális és fizikai változások miatt jelentkezik.
Mindemellett előfordul, hogy a székrekedés egyéb egészségügyi problémának a jele. Ha erős hasi görcsökkel, véres széklettel vagy hasmenéssel váltva jelentkezik, akkor keresd fel az orvosodat, aki alaposan ki tud vizsgálni. Ha a székrekedést kezeletlenül hagyod és több mint két héten át tart, egyéb komplikációkhoz, például aranyér kialakulásához vezethet.
Az aranyér kitágult visszér a végbéltájékon. Azért alakul ki, mert a méh növekedésével a területre nehezedő nyomás is fokozódik. Ám nemcsak a terhesség, hanem a hüvelyi szülés során is kialakulhat. Sőt, ha a várandósság alatt lett aranyerünk, az a szülés során tovább romolhat. A statisztikák szerint a nők közel felénél alakul ki aranyér a várandósság és a szülés során. A jó hír, hogy az aranyér a legtöbb esetben magától visszahúzódik.

Mit tehetsz a székrekedés ellen?
Mielőtt még gyógyszerrel orvosolnád a problémát, érdemes lehet néhány természetes praktikát kipróbálnod. Ezek a lépések segíthetnek a terhesség alatt és után tapasztalt székrekedés enyhítésében:
- Fogyassz sok rostot! A gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban és hüvelyesekben gazdag étrenddel hozzájutsz az egészséges terhességhez szükséges antioxidánsokhoz, és a székrekedés enyhítését segítő értékes élelmi rostokhoz is. Fogyassz naponta legalább 3-szor gabonaféléket, melynek nagy része teljes kiőrlésű gabonaféle legyen. Zöldségeket rendszeresen, naponta legalább négyszer iktass be az étrendedbe. Szoptatáskor az alma, banán, cseresznye, görögdinnye, szilva, szőlő, őszibarack és kajszibarack mind jó választás. Az aszalt szilva, a rostokban gazdag élelmiszerek, mint a rostdús gabonafélék, a meleg folyadékok mind segítik a széklet könnyebb áthaladását a bélben.
- Mozogj rendszeresen! A testmozgás javítja az emésztést, elősegíti a gyomorürítést és fokozza a bélmozgást. Ha nem vagy biztos benne, hogy terhesen milyen és mennyi sportot végezhetsz, akkor konzultálj a kezelőorvosoddal, vagy egy gyógytornásszal.
- Maradj hidratált! Igyál naponta legalább 2 liter tiszta vagy házilag ízesített vizet - annyit, hogy soha ne érezd magad szomjasnak. Igyál citromos vizet (1 evőkanál citromlé egy pohár meleg vízben) minden reggel ébredés után! Ha vízen kívül mást is innánk, a kókuszvíz, csirkehús alaplé vagy a sportolók által is fogyasztott elektrolitos italok lehetnek még hasznosak. Szoptatás alatt az anyatej mennyisége napi 7,5-8,5 dl, emiatt ennyivel nő a napi folyadékszükséglet is. Alacsony folyadékfogyasztás esetén a bélsár besűrűsödhet, melynek következtében nehezebbé válik a székelés. Ez az állapot hosszú távon különböző krónikus problémákat idézhet elő mint például a közérzetromlás, fejfájás, koncentrációs zavarok.
- Egyél kisebb adagokat, gyakrabban! A nagyobb adagokból álló étkezések túlterhelhetik a gyomrodat és még inkább lelassíthatják az emésztésedet.
- Adj útifű maghéjat az étrendedhez! Ez a növényi rost a vízből saját tömegének akár hússzorosát is képes magába szívni. Megnöveli a széklet tömegét és lazábbá teszi az állagát, így az könnyebben távozik a szervezetből.
- Szedj napi rendszerességgel probiotikus készítményt! A jótékony baktériumok hozzájárulhatnak a bélflóra egészségéhez és a jó emésztéshez.
- Ha vaskészítményre van szükséged, válassz szerves formát (pl. vas-biszglicinát), ami kíméletes az emésztőrendszerrel és győződj meg róla, hogy a megfelelő adagot szeded belőle!
EXTRA TIPP: Áztass be este 1-2 dl vízbe 4-5 db aszalt szilvát, majd másnap éhgyomorra fogyaszd el és igyál hozzá a vízből. A szilva ősidők óta használt, kiváló és kíméletes természetes hashajtó.
A székletlazítók vagy hashajtók, kúpok segíthetnek, hogy az első bélmozgások beinduljanak szülés után röviddel. „A cél az, hogy ne kelljen nyomni, amikor a székelési inger megérkezik - magyarázta Dr. Andrea Braden szülész-nőgyógyász.

Megfelelő testhelyzet a székletürítéshez
Szerezz be egy kis sámlit vagy lépcsőt, tedd a vécével szembe, majd tedd fel rá a lábadat a vécén ülve. Tedd a könyököd a térdedre, és hajolj egy kicsit előre. Vegyél egy nagy levegőt, majd kezdj el óvatosan nyomni, miközben folyamatosan fújod ki a levegőt. Nagyon óvatosnak kell lenned, különösen, ha varratod is van.
És mi lesz szülés után? | 10 TIPP a könnyebb gyermekágyi időszakért
Szülés utáni széklet inkontinencia
Az újdonsült anyukák akár még két évvel a szülés után is tapasztalhatnak széklet inkontinenciát, ám csak kevesen számolnak be erről az orvosuknak. Egy korábbi vizsgálatban a nők mintegy 38 százaléka számolt be legalább egy székletinkontinenciás tünetről a szülést követő 3-6 hónapos időszakban. Az új vizsgálatok azonban arra mutattak rá, hogy a széklet inkontinencia tünetei akár két évvel a szülést követően is jelentkezhetnek.
A szülést követő széklet inkontinencia sokáig elhúzódhat, s kihat a nők életminőségére, valamint gyermekgondozói képességükre. Az ettől az állapottól szenvedő nők több mint fele frusztrált az állapota miatt, és több mint negyedük állítja, hogy ez negatívan hat a lelki egészségükre. Mindemellett a kutatók szerint minden ötödik anya úgy érzi, hogy a széklet inkontinencia akadályozza a gyermekgondozásban. „A szülés utáni időszak nagyon fontos az anya-gyermek kötődés szempontjából, ezért a székletinkontinencia nagyon fontos következménnyel jár az anya és a gyermek egészségére is, hiszen az állapot kihat az anya érzelmi és fizikai egészségére is” - állítja az Obsterics & Gynecology című szaklapban a kutatást vezető Jamie Lo.
A széklet inkontinencia az életminőségre is kihat
A kutatás során 1247 olyan nőt vizsgáltak, akik legalább egyszer tapasztaltak széklet inkontinenciát a szülést követő két éven belül. A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a nők 68 százaléka számolt be a széklet inkontinencia tüneteiről a szülést követő 6 hónapban, 45 százalékuk pedig 12 hónapon belül. Két évvel a szülést követően a nők közel harmada tapasztalt még mindig anális inkontinencia rohamokat. A széklet inkontinenciában szenvedő nők több mint fele a szülés utáni vizelet inkontinencia tüneteiről is beszámolt, illetve a széklet inkontinenciát kiváltó okok fokozott bélgázképződéssel is járhatnak.
Kutatók azt találták, hogy a szülést követő végbél inkontinencia több módon is jelentősen kihat a nők életminőségére. A székletinkontinenciától szenvedő nők 22 százaléka érezte úgy, hogy állapota negatív hatással van a fizikai kikapcsolódására. 12 százalékuk mondta, hogy az állapota negatívan érintette a szórakozását. 13 százalékuk mondta, hogy a fél óránál hosszabb utazás gondot okoz számára. A súlyos széklet inkontinenciában szenvedő nők esetében négy-hétszer gyakoribb a negatív életminőség, mint az enyhe tünetekkel rendelkezőknél.
| Időpont a szülés után | A széklet inkontinencia tüneteiről beszámoló nők aránya |
|---|---|
| 6 hónap | 68% |
| 12 hónap | 45% |
| 2 év | ~33% |
A széklet inkontinencia okai és típusai
A széklet inkontinencia kialakulásának esélye különösen megnövekedik a szülést követően, valamint az idő előrehaladtával bekövetkező fizikális állapotváltozással. A széklet inkontinencia a széklet visszatartásának nehézségeit jelenti. Enyhébb esetekben váladékozás jelentkezik, hasmenés esetén kisebb nagyobb balesetek történnek, mely során szükség lehet alsónemű cserére, vagy akár a teljes átöltözésre is. A komolyabb széklet visszatartási problémák esetén akár a szilárd széklet visszatartására sem képes a beteg, vagy egyáltalán nem is érzi, hogy üríteni kellene.
Kialakulásának hátterében a végbél záróizmainak, a medencefenék izmainak, a gátizomzat, valamint az aranyeres párnák sérülése, hibás működése, gyengesége áll. A sérülés történhet valamilyen fizikai behatásra (műtéti eljárások, szülés, gátmetszés), vagy akár rég óta fennálló túlzott erőlködés hatására. Okozhatja még idegrendszeri probléma vagy rosszul kezelt cukorbetegség, amelyek következtében a végbélben található érző idegek nem működnek megfelelően.
A szülés utáni széklet inkontinencia a hüvelyi úton szülő nőket érinti elsősorban. A szülés során sérülhetnek, megnyúlhatnak a széklet visszatartásáért felelős izmok, és ideiglenesen vagy maradandóan az azokat beidegző idegek. A terhesség vagy szülés közben kialakuló aranyér is okozhat tüneteket. A komolyabb belső aranyér betegségben szenvedőknél az aranyér folyamatosan elől van, így a végbél nem zár rendesen.
A természetes úton szülő nők kb. 30%-nál figyelhető meg kisebb nagyobb izomsérülés a szülés következtében, azonban mindössze 1-2%-uknál jelentkeznek maradandó, közvetlenül a szülés után kezdődő a kontinencia problémák. Az épen maradt izomzat igyekszik átvenni a sérült működésű izmok szerepét, de általában ez további problémákhoz, az izmok túlfeszüléséhez, hosszú távú elgyengüléséhez vezet.
Széklet inkontinencia fokozatai
- Elsőfokú székletinkontinencia: amikor a szelet nem tudja tartani a páciens, vagy elmegy a szél úgy, hogy nem érzi.
- Harmadfokú inkontinencia: amikor a szilárd székletet sem tudja mindig tartani.
Kismedencei sérülések és szülészeti fisztula
Sokkal gyakoribb, hogy valamilyen szintű gátsérülés történik szülésnél, mint azt gondolnánk. A szülő nők életét szinte teljesen felborító, testi és lelki szempontból sem könnyű témát sajnos az is bonyolítja, hogy később nem mindig fedi egymást a panasz és a sérülés mértéke. Nagyobb sérülés mellett is lehet, hogy alig jelentkezik tünet, és kisebb sérülések is párosulhatnak komoly tünetekkel.
Szülés után azt vehetik észre a hölgyek, hogy odalent megváltozott valami, nem tudják úgy tartani a vizeletet, a szelet vagy a székletet. Érezhetik, hogy a hüvelynél valami leereszkedett, kifordul. Sokféle panasz lehet a szeretkezéssel kapcsolatban is: úgy érezhetik, hogy szűkebb vagy tágabb a hüvely, fájdalmat vagy éppen semmit sem észlelnek, és mindezt az is komplexszé teszi, hogy az anatómiai problémák mellett lelki eredetű gondok is jelentkezhetnek.
Alapvetően két csoportra oszthatjuk a sérüléseket: amit a szülőszobában felismernek, és amit nem ismernek fel, később viszont panaszok formájában felhívják magukra a figyelmet. Egyes országok szülészeti protokollja szerint a hüvelyi szülések után be kell nyúlni a végbélnyílásba, és megállapítani, hogy sérült-e a végbél záróizom vagy sem. Magyarországon ez még nem része a rutinnak. A gátmetszés nem feltétlenül védi meg a hölgyeket a záróizom-sérüléstől, sőt a gát meggyengítése miatt annak az előfordulása bizonyos statisztikák szerint gyakoribb. A gátvédelem mellett történő szülések aránya az utóbbi időben nőtt.
Dr. Willner-Haring Péter külön megemlíti a szülések kevesebb, mint 1%-ánál előforduló negyedfokú gátsérülést. Ilyenkor a gát teljesen átszakad, a hüvely és végbél egy közös nyílással végződik, egybenyílik.
Kétmillió nő szenved szülést követően rectovaginális sipolytól vagy fisztulától a világban, elsősorban a Ázsiában és a Szaharától délre eső Afrikai országokban, mert nem jutnak hozzá az egészségüket helyreállító rutinműtéthez. A betegek vizelettartási problémákkal, depresszióval küzdenek. Sokhelyütt az állapotuk miatt kiközösítve, szövődményektől szenvedve, egyedül, elszigetelten és mérhetetlen szegénységben élik le az életüket ezek a nők, akiknek gyakran semmi esélyük sincs a műtét elvégeztetésére. Sokan közülük azt sem tudják, hogy az állapotuk gyógyítható.

Sipoly, fisztula
A rectovaginális sipoly vagy fisztula két természetes testüreg kóros összeköttetése. Szülés után rengeteg nőnél alakul ki ez a kórkép, főleg ott, ahol nincs szakszerű orvosi ellátás. Elhúzódó szülés, a legsúlyosabb fokozatú gátrepedések hiányos ellátása, vagy szövődményes gyógyulása következtében alakul ki. Az is előfordul, hogy a szülés alatti hüvelyfali sérülés vagy gátrepedés ellátása közben véletlenül összeöltik a végbéllel a hüvelyt. Nem, nem csak Afrikában, itt Magyarországon is megesik az ilyesmi.
A szülés közben szerzett sérülés nyomán egybeszakad a hüvely a végbéllel, vagy a húgycsővel. A hüvelyből ennek hatására akaratlanul széklet és bélgáz (vagy vizelet) ürül. Szakszerű orvosi beavatkozás nélkül ráadásul nehezen gyógyul, mert a sipollyal közlekedő üregből folytonosan váladék kerül bele, és ez akadályozza a rés összeforrását. A szülészeti fisztula nemcsak egy megalázó állapot, de traumatikus elváltozás is.
A gátsérülések kezelése és megelőzése
Legelőnyösebb, amikor azonnal, a szülőszobában felismerik a problémát, és a szülést vezető orvos azonnal ellátja az édesanyát. Régebben az érintett hölgyek sajnos több éven át bolyongtak az egészségügy labirintusában, a TritonLife Kismedence Központ egyik küldetése azonban az, hogy ezt az utat lerövidítsék, tapasztalt szakorvos- és gyógytornász-gárdával segítsenek a pácienseknek.
A helyreállítás hatékonysága frissen, egyből szülés után a legjobb. A tapasztalat azonban inkább azt mutatja, hogy a szülés utáni fél és egy év közötti időszakban kerül felismerésre a sérülés. Gyakori kérdés, hogy vajon később is érdemes-e hozzánk fordulni, akár évek, évtizedek múltán. Erre mindig az a válaszom, hogy igen, érdemes! A sérülés felismerésére időnként csak 50 éves kor körül kerül sor, amikor a kompenzációs mechanizmusok kimerülnek, az izmok gyengülnek. Végeztünk például gátrekonstrukciós műtétet olyan páciensen is, aki 30 évvel ezelőtt szült.
A pontos diagnózishoz elengedhetetlen a profi ultrahangkészülék, amellyel a TritonLife Kismedence Központ is dolgozik. Ez egy speciális, 3 dimenziós (3D-s), forgófejes eszköz, ami olyan képet ad a kismedencéről, mint egy sokkal drágább, időigényesebb és a páciens számára megterhelőbb MRI-vizsgálat.
A gátrekonstrukciós műtét (bár nem kis operációról beszélünk, a lábadozás általában 6 hét) az életminőséget jelentősen javító beavatkozás! A mellette szóló érvek táborát erősíti, hogy kezelés nélkül az idő előrehaladtával sajnos nagy valószínűséggel súlyosbodni fognak a panaszok, elsőfokúból másodfokú inkontinencia is kialakulhat.
Mivel hatalmas kockázata van a kismedencei gyulladásnak, a sebgyógyulási zavarnak, először laparoszkóppal kivezetjük a hasfalra a vastagbelet, tehát kialakítjuk az úgynevezett sztómát. Ez rutinműtét, laparoszkóppal elvégezhető, és fizikai értelemben nem megterhelő a páciens számára, de természetesen a lelki megterhelés nagy.
A gyógyulásban a gyógytorna, a kismedencei rehabilitáció szerepét is ki kell hangsúlyozni. A tornát már szülés előtt érdemes elsajátítani, mint prevenciót is érdemes gyakorolni. A főorvos azt vallja, minden nőnek célszerű lenne szülésfelkészítő tornára járnia. Ha pedig már túl vannak a beavatkozás utáni lábadozáson, a gyógytornász kollégák kiváló segítséget nyújtanak a funkció mihamarabbi helyreállításában. A 6 hetes felépülési idő elteltével a hölgyek teljes értékű aktív életet élhetnek. Megszűnnek a panaszok, és a páciens szexuális élete is ismét normális lesz.
Minden esetben elmondják, és a dokumentációban is feltüntetik, hogy a páciens megfelelő idő elteltével vállalhat gyermeket, ám a továbbiakban hüvelyi úton nem, hanem csakis császármetszéssel szülhet. 24 órás, állandó szülészet-nőgyógyászati, aneszteziológiai és neonatológiai ügyelet van jelen, amely képes azonnal a tettek mezejére lépni.
Konzultálj a kezelőorvosoddal, ha erős fájdalmakat érzel vagy bármilyen szokatlan tüneted, aggodalmad van!