A Szegedi Tudományegyetem Dugonics téri rektori épülete november 17-én, a Koraszülöttek világnapján lila színben tündökölt, ezzel tisztelegve azok előtt a kis harcosok előtt, akiknek már életük kezdetén komoly próbatételt kell kiállniuk. Ez a nap róluk, az őket támogató szülőkről, valamint az orvosokról és ápolókról szól, akik velük együtt haladnak a gyógyuláshoz vezető rögös úton.
Világszerte minden tizedik kisbaba idő előtt, azaz a terhesség 37. hete előtt jön a világra. Ez a szám rendkívül magas és jelentős terhet ró az érintett családokra.
A Szegedi Gyermekgyógyászati Klinika Perinatális Intenzív Centruma (PIC)
A Szegedi Gyermekgyógyászati Klinika Perinatális Intenzív Centruma (PIC) az extrém koraszülöttek és más betegséggel küzdő újszülöttek ellátásának egyik központja. A dél-alföldi régió (Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megye) minden olyan babája, aki intenzív ellátásra szorul, ide kerül. Osztályunkon jelenleg 3 neonatológus szakorvos, 3 gyermekgyógyász szakorvos, 2 rezidens, illetve 40 újszülött-intenzív ellátásban jártas nővér dolgozik azért, hogy betegeink akár hosszú hónapokig tartó gyógyulást követően, de egészségesen térhessenek szüleikkel otthonukba. Munkánkat és a babák gyógyulását ezenkívül széleskörű konziliárusi szakorvosi háttér segíti, melyet a gyermek-szemészek, gyereksebészek, gyerek-kardiológusok, -neurológusok, és idegsebészek alkotják.
Az osztály modern, az újszülöttek igényeire szabott felszereltséggel rendelkezik, beleértve a korszerű inkubátorokat, az életfunkciók folyamatos ellenőrzését lehetővé tévő monitorrendszert, a gépi lélegeztetés és légzéstámogatás különböző fajtáit, és a legsúlyosabb betegeink ellátásához használt nitrogén-monoxid terápiát és a teljes testhűtést is.
A koraszülés kihívásai és az orvosi segítség
A koraszülés az egyik legnehezebb kihívás, amivel egy család szembesülhet. Bár az orvostudomány fejlődése egyre több eszközt biztosít az ilyen helyzetek kezelésére, lelkileg szinte lehetetlen felkészülni rá. Sok esetben a koraszülés előjelek nélkül, váratlanul indul meg. Bár bizonyos betegségek vagy hajlamosító tényezők növelhetik a kockázatot, gyakran olyan édesanyáknál is előfordul, akik panaszmentes várandósságot éltek át. A spontán beindult koraszülések okai sokszor nem teljesen ismertek, bár fertőzéseket gyakran gyanítanak a háttérben. Amennyiben fennáll a koraszülés kockázata, a legfontosabb tényező, hogy minél inkább késleltessék a szülés időpontját. Az idő nyerése rendkívül fontos, hiszen minden nap, amit a baba az édesanyja méhében tölthet, növeli a túlélés esélyét és csökkenti a szövődmények kockázatát. Az egyik legfontosabb beavatkozás, amit a koraszülés veszélyével szembesülő édesanyák kaphatnak, a tüdőérlelő gyógyszeres kezelés.
Nem minden koraszülött baba helyzete egyforma. A legveszélyeztetettebbek a 22-24. hét között született koraszülöttek, náluk nemcsak az életben maradás, hanem a későbbi fejlődési kilátások is jelentős bizonytalanságot hordoznak. A koraszülésből fakadó maradványtünetek nélküli túlélés esélye még rendkívül bizonytalan, hiszen szerveik nagyon éretlenek. Korai érkezésükkor a tüdejük, veséjük, májuk és a központi idegrendszerük fejlődése még zajlik. A 25. terhességi hét felett, különösen a 28. hét után már jelentősen javulnak a túlélési esélyek. Ezekben az esetekben a babák sokszor nagyobb szövődmények nélkül, kisebb panaszokkal vészelik át ezt a nehéz időszakot. A 36. hét körül született babák esetében - bár még mindig koraszülötteknek számítanak - már jóval kedvezőbbek a kilátások.
Koraszülés, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés.
A PIC osztály mindennapjai és terápiák
A Szegedi Gyermekklinika Koraszülött Intenzív osztályán 17 inkubátorban látnak el betegeket, a kissúlyú koraszülöttektől az érett, fertőzésben vagy sebészeti beavatkozást igénylő fejlődési rendellenességben szenvedő betegekig. Az osztályon az osztályvezetői feladatokat dr. Tálosi Gyula adjunktus úr végzi. Az osztályos betegellátásban három neonatológus szakorvos és - fél évenkénti váltásban - két rezidens vesz részt. A főnővéri feladatokat Páhán Enikő látja el. A PIC-en olyan speciális terápiák kerülnek alkalmazásra, mint például magasfrekvenciájú lélegeztetés, nitrogén-monoxid inhaláció, teljes test hűtés.
Az osztály napja általában reggel 8-11 óra között a vizittel kezdődik, ekkor minden beteget megvizsgálnak, egyeztetik a nővérrel a gyermek aznapra tervezett gyógyszeres kezelését, a szükséges vérvételeket, vizsgálatokat. A legnagyobb öröm az osztályon, ha egy baba állapota javul, ha tudják táplálni, ha jól gyarapszik a súlya. Az orvosok minden nap részletes tájékoztatást adnak a szülőknek, amelyet általában az a doktor mond el, aki aznap a gyermeküket megvizsgálta. Mindezek mellett az új betegek akut ellátása, illetve a szakszerű ügyeletátadás is feladataik közé tartozik. Ügyeleti időszakban a betegek nagyon szoros orvosi megfigyelésére és az akut teendők elvégzésére kerül sor.
Az újszülöttellátás egyik legfontosabb alapelve az úgynevezett minimal handling, ami magyarra fordítva annyit jelent, hogy olyan keveset nyúlj be a babához, amennyire csak lehet (úgyis mondhatnánk, hogy hagyd békén). Ennek az alapja az, hogy a beavatkozásokat, vizsgálatokat, ápolási tevékenységeket a nap folyamán ne elszórtan, hanem "blokkokban" végezzék. A minimal handling lényege természetesen az, hogy a baba annyit alhasson amennyit csak lehet megszakítások, felesleges stresszhatások (hang, fény, fájdalom) nélkül, idegrendszeri éréséhez ugyanis elengedhetetlen a nyugodt, pihentető, káros ingerektől mentes alvás. Ez viszont nem azt jelenti, hogy nem vehetik kézbe - úgy az édesapa, mint az édesanya - kisbabájukat. Fontos, hogy a baba érezze, hogy közel vannak hozzá, törődnek vele, fontos, hogy elkezdjenek kötődni egymáshoz, és erre nincs jobb módszer, mint az úgynevezett kenguru-módszer, vagy bőr a bőrrel kontaktus. Ilyenkor a babát pelenkára vetkőztetik, valamint a szülőket is megkérik, hogy felsőtestüket tegyék szabaddá, a babát pedig kihelyezik a szülő mellkasára. Így érezhetik egymás testének melegét, illatát, hallhatja az újszülött szülei szívének dobogását, megnyugtató hangját. Ha babájuk nincs olyan állapotban, hogy lehetőséget biztosítsanak kenguruzásra, akkor is fontos, hogy kontaktusba lépjenek vele.
Családfókuszú ellátás és utógondozás
A koraszülött babák élete gyakran az intenzív osztályon kezdődik, ahol a szülők is rendkívüli lelki terhelést élnek át. Ez az időszak tele van bizonytalansággal és félelemmel. Az orvosi ellátás mellett azonban már ekkor fontos, hogy a család megkapja a szükséges érzelmi és gyakorlati támogatást. A szülők gyakran hónapokat töltenek a kórházban, miközben meg kell küzdeniük félelmeikkel és a jövő bizonytalanságával. A Szegedi Gyermekklinika PIC osztályán pszichológusok és mentor szülők segítenek feldolgozni a nehézségeket. A babák mielőbbi gyógyulása érdekében a szülők a gyermekeiket egész nap látogathatják, illetve ellátásukban is aktívan részt vesznek. Az anyukák a Klinikán és a Szülészeti Klinikán kialakított Anyaszállókon tudnak elhelyezkedni.
A mozgásfejlődésben elmaradott babáink fejlesztését már az osztályon tartózkodásuk alatt megkezdik a Dévény-módszerben képzett gyógytornászaink, akik amennyiben szükséges, hazamenetelt követően is folytatják a fejlesztést. Ez az időszak a szülőkben számtalan kérdést és kétséget vet fel, melyek megválaszolásában és megoldásában pszichológusunk és személyes tapasztalattal rendelkező önkénteseink vannak segítségükre. A babák ellátásával kapcsolatos kérdéseiket pedig védőnőinkkel tudják részletesen és rendszeresen megbeszélni.
A koraszülöttségből fakadó nehézségek azonban nem érnek véget a kórház elhagyásával. Sok gyermek igényel speciális fejlesztést, például gyógytornát, gyógypedagógiai foglalkozásokat vagy egyéb terápiás támogatást. Ez a szülők számára hatalmas idő- és energiabefektetést jelent, melyhez elengedhetetlen a különböző intézmények és civil szervezetek segítsége. Szerencsére nem minden koraszülött gyermek találkozik hosszú távú problémákkal, de azoknak, akiknél fennállnak, a családnak folyamatos támogatásra van szüksége.
Az utógondozási ambulancián rendszeres és szerteágazó utógondozási vizsgálati rendet tartanak. A vizsgálati rend egyik eleme a Bayley teszt felvétele, amit minden rizikó újszülöttnél megcsinálnak, ha kell, többször is. Amennyiben indokolt, speciális szakemberhez irányítják a családot, táplálási, gasztroenterológiai, neurológiai kérdésekben. Az utógondozásban a folyamatdiagnosztikát igyekeznek megvalósítani. Nem csak egy-egy állapotot rögzítenek, van arra lehetőség, hogy kontrollálják a gyerekeket, különböző területeken tudják figyelni a fejlődési görbéket. Ennek köszönhetően azt is látni fogják, hogy a megfelelő fejlesztést kapja-e a gyermek. Azaz a gyerekeket önmagukhoz képest tudják mérni, és egyéni javaslatokat tenni az előrehaladásukban. Ez azért is hasznos, mert pontosan meg tudják mondani, mikor van itt az ideje a gyógypedagógiai fejlesztésnek, ami a gyógytornászi munka mellé becsatlakozhat. Ezzel a metódussal azt is jobban alá tudjuk támasztani, hogy egy gyereknek ne maradjon abba idő előtt a korai fejlesztése, és milyen specifikus támogatásra lehet szüksége az óvodába lépés előtt.
Havi rendszerességgel összevont megbeszélést tartanak, ahol jelen vannak a neonatológusok, osztályos orvosok, a gyógypedagógus, a pszichológus és a konduktor, illetve az utógondozást végző kollégák. Az adott szakorvos kollégát igyekeznek személyesen is felkeresni, például egy-egy utógondozási kérdésben megbeszélni a szükséges vizsgálatokat, amivel kiegészítene egy-egy utógondozási vizsgálatot az adott betegnél. Ez lehet pulmonológiai, gasztroenterológiai, hepatológiai kérdés.
Az utógondozási napokon a szomatikus fejlődés szoros követése a sarokkő. Hazamenetelkor a szülők kapnak percentilis görbéket, amiket igyekeznek vezetni és követni, hogy a súlyfejlődés, a hossz és a fejkörfogat hogyan változik, illetve van-e ezzel bármi probléma. Fontos a táplálás részletes átbeszélése, hogy a szülő tapasztal-e ezzel kapcsolatban nehézséget, és ha kell, ebben is tanácsadást nyújtanak. Követik a szűrővizsgálatok meglétét, eljutottak-e kötelezően előírt vizsgálatokra (pl. neurológia, szemészet, fül-orr-gégészet). Részletesen átbeszélik a szülőkkel, hol tart a gyerek a fejlődésben, miket csinál már otthon, és ha szükséges, részletesebb tájékoztatást és tanácsadást nyújtanak. Átbeszélik a szükséges fejlesztéseket, kikérdezik a szülőket arról is, hogy nekik mi a tapasztalatuk az adott terápiával kapcsolatban, mennyire vannak megelégedve azzal.
Jövőbeli tervek és kihívások
Nagyon jó lenne, ha egy vagy két olyan családi szoba is működne az osztályon, ahol egy volt koraszülött, vagy súlyosabb állapotból gyógyuló érett újszülött gyermekkel mindkét szülő együtt tudna lenni. Természetesen mindehhez egy PIC-es nővéri és orvosi háttér is tartozna. Ez azért nagyon fontos, mert ki tudnák próbálni a szülők, milyen lesz az, amikor már hazamennek, és önállóan kell gondoskodniuk a gyermekükről. A pszichológus kollégákkal szülőcsoportot szeretnének indítani az osztályon lévő kismamáknak. Emellett online is szerveznének egy másik szülőcsoportot, a már hazatérő szülőknek, hogy maradjon még egy kis köldökzsinór közöttük. Nagyon sokféle kérdés, félelem és bizonytalanság lehet az otthoni létben, az intenzív kórházi nyomonkövetés után ez is egy nehéz időszak.
Sajnos az újszülött ellátás fejlődése ellenére vannak nehézségeink is, mint például az állandó anyagi forráshiány és a szakképzett munkaerő hiánya. Munkájuk során a legnagyobb megrázkódtatás, ha elveszítenek egy beteget, vagy ha tehetetlenül állnak a gyermek mellett és tudják, hogy a terápiás lehetőségeik végére értek és már nem rajtuk múlik a beteg életben maradása.
Koraszülés, okok, jelek és tünetek, diagnózis és kezelés.
Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány
A Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány 33 éven keresztül mentette Dél-Magyarország 3 megyéjéből (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, valamint Jász-Nagykun-Szolnok Megye, Mezőtúr térsége) az életveszélyben lévő újszülötteket, koraszülötteket a régió újszülötteket ellátó központjaiba a szegedi Gyermekgyógyászati Klinikára, valamint a kecskeméti és a gyulai Perinatális Intenzív Centrumokba. Az Alapítvány feladata volt, hogy a kis betegeket minél hamarabb az őket ellátó regionális központok intenzív osztályára szállítsa, ahol a különböző betegségek azonnali ellátásához szükséges feltételek biztosítottak számukra (pl.: gyermeksebészet, újszülött szívsebészet, stb.). Ellátta az otthonszüléseknél az újszülötteket, majd az intézetbe történő szállításukat végezte, valamint az intézeten kívül született újszülötteket és csecsemőket újraélesztette. Az utóbbi 10 évben átlagosan 1000 újszülöttet mentett a Szolgálat. Mentés az év minden napján folyamatosan három műszakban történt. Az Alapítvány további közhasznú feladata a mentést követően a prevenció, melyre ezidáig is nagy hangsúlyt fektet/fektetett. Az egészségmegőrzés, és az életek megmentése - csecsemő és felnőtt újraélesztésen keresztül - elsődleges feladatává vált.
Elérhetőségek
Cím: 6720 Szeged, Korányi Fasor 14-15., SZTE Gyermekklinika, I. Osztályvezető: dr. Tálosi Gyula.
Szakorvosok: dr. Kiss Judit egyetemi adjunktus, dr. Mader Krisztina egyetemi adjunktus.
Klinikai orvosok: dr. Pásztor Pál, dr. Lázár Andrea.
A látogatási idő 14-től 18 óráig tart. (Új beteg felvétele esetén a szülőket sajnos ebben az időszakban is ki kell, hogy küldjék az osztályról, amíg az újszülöttet ellátják.) Látogatási időben szülők és nagyszülők látogathatják a babákat. A betegek állapotáról minden nap a beteget aznap vizitelő orvos ad felvilágosítást. A klinikánkon kezelt kis súlyú koraszülötteket 3, 6 havonta hívják vissza ellenőrzésre.
tags: #szegedi #perinatalis #intenziv #centrum