Közel 10 évvel ezelőtt történt, hogy a kilenc hónapos gyerekem egy affektív apnoé, vagyis indulat, ijedség kiváltotta légzéskimaradás miatt elkezdett elkékülni. Túlzás nélkül mondom, lepergett előttem az egész addigi életem. Természetesen nem is reagáltunk megfelelően, de az affektív apnoé egy sokkal ijesztőbb vészhelyzet, mint amennyire veszélyes. Vannak - és velünk is megtörténtek - olyan helyzetek, amikor nagyon sok múlik azon, hogy a szülő megfelelő tudással és lélekjelenléttel reagáljon. Hadnagy Zsuzsanna intenzív terápiás szakember, az Élet. Érzés Egyesület szakértője babaelsősegély-tanfolyamokat tart. „Nem mesélek rémisztő történeteket a mentős tapasztalataimból, mert nem az a cél, hogy a szülők megijedjenek. Épp ellenkezőleg.”
Fontos, hogy a szülők felkészüljenek az esetleges vészhelyzetekre, és tudják, hogyan kell helyesen reagálni. A csecsemőknél előforduló légzéskimaradások és félrenyelések ijesztőek lehetnek, de megfelelő tudással és gyors beavatkozással minimalizálhatók a kockázatok.
Mi az apnoe?
Apnoénak nevezzük azt az állapotot, amikor a légzés legalább 20 másodpercre megszűnik. Az apnoe előfordulhat érett újszülöttekben is, de jóval gyakoribb koraszülöttekben. Minél korábban születik meg a gyermek, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy apnoe periódus előfordul az élete kezdeti szakaszában. Az apnoet gyakran lassult szívverés kíséri (bradicardia). A légzés lassulásával a szívverés is lassul.
A koraszülöttek apnoéja
A koraszülöttek apnoéját kétféle mechanizmus okozhatja. Centrális apnoe esetén az agy légzőközpontja nem működik megfelelően. Az obstruktív apnoe esetén a légutakat valami eltömíti, ezért áll meg a légzés. Az apnoéknak leggyakrabban nincs kézzelfogható oka, ilyenkor valószínűsíthető az, hogy a légzőközpont éretlensége magyarázza a légzés leállását. Minden második koraszülöttben előfordul apnoe.
Apnoe tünetei és diagnózisa
Az apnoe különbözik az ún. periódikus légzéstől (ami a normális légzés egy fajtája a csecsemőkben). A periódikus légzés során rövid szüneteket követ átmeneti gyors légzés. A diagnózis során a legfontosabb a háttérben lévő lehetséges kórokok felderítése, illetve kizárása. Ennek érdekében a fizikális vizsgálat mellett vérvizsgálatok, oxigenizáció mérése, mellkasröntgen elkészítése is szóba jöhet.
Apnoe kezelése
Apnoe észlelésekor legfontosabb a csecsemő fizikai ingerlése, a bőr dörzsölése (hát, talp) vagy óvatos paskolása. A fokozott kockázattal bíró csecsemőknek légzésfigyelő monitor ajánlott, a szülők alapfokú újraélesztési tanfolyamon vesznek részt. Kórházi kezelés során alkalmazható gyógyszer a teofillin, melyet kúp vagy intravénás oldat formájában alkalmaznak.
Affektív apnoe
Ijesztő látvány, amikor a gyermekünk ajkai elkékülnek, esetleg eszméletét is veszti, és szemeivel egy irányba mereven tekint. Az affektív apnoé - vagyis olyan légzésszünet, melyet valamilyen érzelmi reakció vált ki - rémisztő jelenség. Érzelmi alapon történő légzéskimaradás, melynek előfordulása hat hónapos kortól ötéves korig a legjellemzőbb, mindig megelőzi valamilyen heves érzelmi reakciót kiváltó esemény. Ez lehet rémület, fájdalom, ijedtség, düh, harag, de akár nevetés is.
Tünetek
A gyermek erőteljes sírásához mély, gyors lélegzetvételek, majd légzéskimaradás társul. A légzéskimaradással járó oxigénhiány az ajkak elkékülését okozza, ez az affektív apnoés esetek kétharmadában megfigyelhető jelenség. A jelenséghez eszméletvesztés is társulhat, a gyermek szemei egy irányba tekintenek mereven. Ritkábban előfordul, hogy a gyermek a heves érzelmi reakció miatt azonnal elsápad és eszméletét veszti, illetve előfordulhatnak kevert formák is. Fontos leszögezni, hogy az affektív apnoéval járó légzéskimaradás miatti átmeneti oxigénhiány nem okoz maradandó egészségkárosodást a gyermeknél, ha csak pár másodpercig tart. Bármilyen ijesztő is, ha a gyermek nem vesz levegőt pár másodpercig, elkékül, esetleg elájul, a légzőközpont a csökkenő agyi oxigénellátottság miatt „parancsot ad” az automatikus légvételekre és a gyermek gyorsan visszanyeri eredeti bőrszínét. Ennek ellenére a kéküléssel, eszméletvesztéssel, pár másodpercnél hosszabb légzéskimaradással járó súlyos forma már járhat következményekkel. Az affektív apnoéval járó rosszullétek NEM okoznak hipoxiás (oxigénhiányhoz köthető) károsodást az agyban, ezek a gyermekek általában egészségesek. Az affektív apnoének nincs köze az epilepsziához.
Teendők affektív apnoe esetén
Amennyiben a tünetek először fordulnak elő, mindenképpen vigyük orvoshoz gyermekünket a háttérben álló ok kiderítése, illetve más betegségek kizárása céljából. Amennyiben affektív apnoe a diagnózis, fontos, hogy a gyermek környezete tudjon az esetlegesen előforduló légzéskimaradásokról. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a gyermek sírási hangja és légvételének ritmusa megváltozik, fröcsköljünk egy kis hideg vizet az arcára vagy fújjunk rá közelről, mivel ezekre az ingerekre a légzése normalizálódik. Próbáljuk meg a gyermek figyelmét elterelni a kiváltó okról, és mindvégig nyugodtan beszéljünk hozzá. Ha a gyermeknek diagnosztizált affektív apnoéja van, de úgy érezzük, hogy túl sokszor fordul elő légzéskimaradása, vagy a korábbiakhoz képest más formában jelentkezik, ha elkékül, eszméletét veszti, feltétlenül vigyük őt gyermekorvoshoz, ugyanis az affektív apnoe súlyos formája következményekkel jár.
Alvási apnoe (OSAS) gyermekeknél és felnőtteknél
Az éjszakai légzéskimaradás légúti szűkület okozta tünetegyüttes, más kifejezéssel OSAS (Obstruktív Sleep Apnoe Szindróma), magyarul alvási apnoe szindróma. Gyakori jelenség, amit átmeneti garatelzáródás okoz alvás közben. Az éjszakai légzéskimaradás ártalmatlan tünetnek tűnhet, viszont ha alvás közben sokszor előfordul, már komoly egészségi károsodást is okozhat, sőt életveszéllyel is járhat.
Kockázati tényezők és tünetek
Az elhízás vagy túlsúly a leggyakoribb kockázati tényező, amely gyermekkori alvási apnoéhoz vezethet. A genetikai hajlam szintén szerepet játszhat az alvási apnoe kialakulásában. Fül-orr-gégészeti problémák, például az orrsövényferdülés vagy a megnagyobbodott mandulák is hozzájárulhatnak az alvási apnoe kialakulásához. Az alvási apnoe egyik legjellemzőbb tünete a szakaszos, egyenetlen horkolás, amelyet időnként légzésszünetek szakítanak meg. Ilyenkor a légzés rövid időre leáll, majd hirtelen újraindul. Az alvási apnoe legfőbb jellemzője a légzési szünetek előfordulása alvás közben.
Diagnózis és kezelés
Az alvási apnoe kivizsgálás célja megállapítani, hogy valóban fennáll-e éjszakai légzéskimaradás és ténylegesen alvási apnoéról van-e szó. Az alvásvizsgálat segítségével objektíven és pontosan mérhetők a légzési és egyéb élettani paraméterek is. Az otthoni, vagyis poligráfiás alvásvizsgálat előnye (ApneaLink), hogy otthon, a páciens megszokott környezetében végezhető el. A poliszomnográfiás, vagyis alváslaborban elvégzett alvásvizsgálat a poligráfiásnál részletesebb kivizsgálási módszer. Az alvási apnoe kezelése attól is függ, hogy mennyire súlyos, illetve, hogy mi pontosan a kiváltó oka. A CPAP terápia a légsínterápiák egy konkrét típusa. A berendezés folyamatos pozitív légúti nyomással akkorára nyitja, hogy a garatizomzat alvás közben ne tudjon elzáródni.
Alvási apnoe, okai, jelei és tünetei, diagnózisa és kezelése.
Félrenyelés csecsemő- és gyermekkorban
Félrenyelésnek nevezzük, ha evés közben egy ételdarab nem a nyelőcsőbe, hanem a légutakba kerül, ami legtöbb esetben köhögéssel távozik a légutakból. Előfordulhat, hogy a nagyobb falat, vagy gyermekeknél egy idegentest (pl. játék) részben vagy teljesen elzárja a levegő útját. A félrenyelés nem ritka, bármelyik életkorban előfordulhat, de kisgyermekeknél, illetve egyes betegségekben szenvedőknél gyakrabban fordul elő. Sajnos itt is betegek 78 %-a 5 év alatti.
Kiváltó okok és gyakran félrenyelt tárgyak
Félrenyeléshez vezethet gyerekeknél, ha evés közben, falattal a szájukban szaladgálnak, nevetnek, esetleg elesnek vagy egyéb váratlan mozdulatot tesznek, és az ételdarab ennek következtében kerül a légutakba. Az ijedtség kapcsán beszippantott apró tárgyak is ezt eredményezhetik. Olykor központi idegrendszeri szabályozási zavar miatt történik meg pl. Mit nyelnek leggyakrabban félre a gyermekek? Darabos étel, olajos magvak, pattogatott kukorica, toll kupak, borsó, apró bogyós gyümölcsök (áfonya, ribizli), alma, szőlő, banán, répa, virsli, kenyérhéj, cukorka, rágógumi, apró játékrészek, lufi, cukorka csomagolás.
Tünetek és teendők félrenyelés esetén
A félrenyelt, a légutakba került ételdarab akadályozza a légzést, hatására heves köhögési inger, erős köhögés jelentkezik, az érintett megpróbálja a köhögéssel eltávolítani a légutakba került idegen testet. Ha a gyermek köhögése elég erőteljes, a légútba került folyadék, kisebb falat felköhögésével a probléma megoldódik. Ebben az esetben a legfontosabb, hogy megőrizzük a nyugalmunkat és biztassuk a gyermeket a köhögésre. Ha a köhögés HATÁSTALAN (azaz nincs hangadás köhögés kapcsán), de a gyermek eszméleténél van, gyenge, ijedt, képtelen levegőt venni, bőre szürke, alkalmazzon 5 háti ütést. Csecsemő (1 év alatt) esetén alkarunkra fektetve, nagyobb gyermeknél ülve, páros térdünkre hajtva alkalmazzuk a háti ütéseket a lapockák közé, legfeljebb 5 alkalommal. Ha a háti ütések hatástalanok, csecsemőknél 5 mellkasi nyomás, kisgyermekeknél (1 év felett!) 5 hasi lökés (Heimlich-féle műfogás) próbálható. Nagyobb gyermeknél a Heimlich manővert alkalmazza.
Újraélesztés félrenyelés után
Ha a háti ütések és mellkasi lökések (5+5 alkalommal) hatástalanok, ismételje őket, illetve hívjon segítséget (112), ne hagyja magára a gyermeket! Még ha idő közben a gyermek jobban is lett, felköhögte a folyadékot, idegen testet, minden esetben kórházba szállítás szükséges! Ha a gyermek a mentést követően eszméletlen, kiáltson segítségért és azonnal kezdje el a gyermek újraélesztését. Fektesse kemény alapra, tegye szabaddá a száját, ha lát benne elérhető idegen testet, távolítsa el, egy mozdulattal törölje ki a folyadékot! Emelje ki az állát vagy enyhén hajtsa hátra a fejét (neutrális fejhelyzet 1 év alatt) és figyelje a légzését. Ha jó légzést tapasztal, őrizze a gyermeket a mentő kiérkezéséig, időről-időre vizsgálva, állapota változott-e? Ha nem tapasztal légzést (legfeljebb 10 másodpercig vizsgálva), azonnal kezdje el az újraélesztést! 5 kezdeti befújás után vizsgálja a keringés jeleit (mozgás, köhögés, szem nyitás...), ha nem tapasztal keringést, 15 mellkasi nyomást alkalmazzon a szegycsont alsó harmadában, 100-120/perces frekvenciával. Csecsemőnél 2 ujjal, 1 év felett egy kézzel kéztővel, nagyobb gyermeknél a felnőtteknél tanult kétkezes technikával! Ezt követően kb. 1 percig 2 befújást majd 15 mellkasi nyomást ismételjen. Ha senki nem értesítette a mentőt (112), ekkor hívja őket, majd a kiérkezésükig folytassa az újraélesztést!
Krupp és lázgörcs
Krupp
A krupp egy elsősorban kisbabákat, legsúlyosabban egyéves kor alatti gyerekeket érintő vírusos megbetegedés-alapú nehézlégzési helyzet. Hajlam kérdése, és azért gyakoribb és veszélyesebb kisebb korban, mert akkor még nagyon szűkek a légutak, és a nyálkahártya-duzzanat elzárja őket. Ez egy belégzési nehézség (míg az asztmatikus helyzetek kilégzéskor nehezebbek, a légzési rendellenesség meg mindkét irányban), „sípoló” belégzéssel és jellegzetes ugató köhögéssel jár. Fontos az azonnali reakció: a hideg levegő gyorsan csökkenti a duzzanatot, és segíti a levegő áramlását. Ez télen azt jelenti, hogy érdemes kimenni vagy kiállni a babával az ablakba, nyáron pedig a nyitott hűtő elé beállni. akkor is, ha ezt megtettük, és javult a helyzet. Mentőt kell hívni!
Lázgörcs
A lázgörcs elnevezés teljesen hibás, mert sokan azt gondolják miatta, hogy ez a betegség magas láz esetén alakul ki, holott nem. A láz a szervezet teljesen természetes reakciója a szervezetbe jutott kórokozóra. Itt már feltételezünk a háttérben egy fejletlen idegrendszert, amiért egy ilyen fokozott reakció van. Általában felszökő szakban jelentkezik, ugyanúgy, mint a hidegrázás, de ugye nem lehet összekeverni, mert a hidegrázásnál eszméleténél van, tudunk vele kontaktusba kerülni, a rázkódásnál eszméletlen, ott nem fogunk tudni kontaktusba kerülni. Mivel a lázgörcs nem függ a testhőmérsékletétől, ezért nem tudjuk gyógyszeres lázcsillapítással megelőzni.
Teendők lázgörcs esetén
Visszatérve a lázgörcsre, nagyon fontos, hogy ebben a helyzetben oldalra fordítsuk, hiszen eszméletlen gyermekről van szó, lehetőleg úgy, hogy a végtagokat nem mozgatjuk. A lázgörcs az lehet rángógörcs is, és lehet merevgörcs is vagy vegyesen. Éppen ezért a végtagokhoz ne nyúljunk, ne fogjuk le, mert azzal sérülést okozhatunk. Azért kell oldalra fordítani, hogy a nyelve oldalra essen, de nem nyúlunk a szájába, nem fogjuk meg a nyelvét. Ha menet közben hányna, vagy az oldódásnál hányna, akkor a fején még plusz egy oldalra fordítást teszünk, hogy mindenképpen kifelé folyjon belőle, nehogy félrenyeljen. És utána gyakorlatilag kísérjük az eseményeket, tehát figyeljünk, hogy ne történjen sérülés. Ezekben a helyzetekben rengeteget segít, ha a szülő ismeri a betegséget.
tags: #csecsemo #felrenyeles #apnoe