A Szegedi Fogadalmi Templom, avagy a Dóm – A Történelem és a Főoltár Baldachinja

Az 1880-ban megálmodott, majd 1930-ban felszentelt szegedi Fogadalmi templom a születése óta a város jellegzetes szimbólumának számít. Emellett a szeged-csanádi egyházmegye székesegyházaként fontos szerepet tölt be az ország vallási életében. A Fogadalmi templom (hivatalosan Magyarok Nagyasszonya-székesegyház, másik közismert nevén szegedi dóm) neoromán stílusban épült székesegyház Szeged városában, a Dóm téren. Az épület a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, tornyainak 81 méteres magasságával az ország 5. legmagasabb temploma. Ez Magyarország egyetlen 20. századi egyházmegyei székesegyháza.

Az 1879-es Nagyárvíz és a Fogadalom

Az 1879. március 12-én a haza történetének legpusztítóbb árvize sújtotta Szegedet; 5458 házból csupán 265 maradt meg. A pusztítás mértéke nem csak a magyar, hanem a nemzetközi közvéleményt is sokkolta. Március 17-én Szegedre látogatott maga a király, I. Ferenc József és Tisza Kálmán miniszterelnök is. A város fogadalmat tett, hogy Szeged újjáépítésének emlékére és az újabb árvizektől való menekülésért monumentális templomot emeltet Szűz Mária tiszteletére. Ezért is nevezik templomunkat Fogadalmi templomnak. Az 1880. november 28-án a szegedi városatyák elhatározták, hogy az újabb árvizektől való megmenekülésért fogadalomból templomot emelnek a város szívében.

A városi közgyűlés még 1880. november 13-án bizottságot hozott létre az árvíz emlékére állítandó fogadalmi templom telkének kijelölésére. Alig két héttel később, 1880. november 28-án a település újjáépítése és az árvizektől való megmenekülés reményében fogadalmat tettek egy nagy templom megépítésére. A város újjáépítésével párhuzamosan megkezdték az árvízvédelmi töltések magasítását, amire szükség is volt, mivel a még épülő Szegednél 1882 áprilisában a mindent elpusztító árvíznél jóval magasabban, 846 cm-en tetőzött a Tisza.

Helyszínválasztás és Tervezés

A leendő templom helyszínének kiválasztása váratlanul hosszú, több évtizedes vitával járt, amely során számos érdekcsoport próbált a különféle helyszínek mellett és ellen érvelni. Az 1880. november 28-i közgyűlésen két területet javasoltak az új templom felépítéséhez. Végül a régi barokk stílusú Szent Demeter-templom telkére esett a választás, mert régtől fogva e területhez fűződött a lakosság kegyelete. A város vezetése a templom építésének helyéről 1883. január 22-én a Dömötör-torony melletti területet jelölte ki. Időközben azonban megváltozott a közhangulat, és a Szent Demeter-templom szerepe felértékelődött. A város egységes látképű újjáépítése során ugyanis számos történelmi emlék megsemmisült, mint például a szegedi vár, így az árvíz előttről megmaradt kevés épület megőrzése fontossá vált.

Az első terveket Schulek Frigyes, a budai Halászbástya alkotója készítette, aki neoromán stílusú templomot tervezett és a párizsi Sacré Cœur-bazilika mintájára, a szegedi dómot is fehér kővel akarta burkolni. Ez a terv viszont túlságosan sokba került, így nem került sor a kivitelezésre. Schulek egy évnyi huzavona után lemondott, helyére Foerk Ernőt kérték fel, aki inkább a lombardiai tégla-architektúrához vonzódott, ami lényegesen olcsóbb is volt, és jelentősen módosított a terveken. A neoromán stílusú épületet Schulek Frigyes és Foerk Ernő közösen tervezték. A terveket 1913. március 18-án fogadták el a városatyák.

Az Építkezés Fázisai és a Felszentelés

A Demeter-templom elbontása 1913-ban kezdődött. Az építkezés 1913 augusztusában megkezdődött. A templom alapkövét ünnepélyes keretek között 1914. június 21-én rakták le. A díszünnepségen Glattfelder Gyula csanádi püspök kőbe épített jelnek nevezte az épülő dómot. Az első világháború kitörése miatt 1914-ben félbe is szakadt az építkezés, sőt egészen 1923-ig szünetelt a munka. 1914-1924 között kérdéses volt a templom sorsa. Végül Móri Glattfelder Gyula püspök és Klebelsberg Kunó vallási- és közoktatási miniszter összefogásával újraindult a templom építése.

Az építkezés 1923-ban folytatódott, az akkor beépített vörös téglák színe némileg eltér a korábbiaktól. 1924 augusztusában emelték fel a kupola aranyozott, napsugaras keresztjét a helyére. Ugyanazon év karácsonyán celebrálta Glattfelder Gyula csanádi püspök az első szentmisét az új templomban. 1925-ben és 1926-ban tették fel a gömböt és a keresztet a tornyokra. A közelgő gazdasági válság miatt a templom belső építészeti munkáit nem tudták teljességgel a tervek szerint befejezni, az későbbi időkre maradt. Végül 1930. október 24-én felszentelték a templomot Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jelenlétében. A korabeli újságok beszámolói szerint közel harmincezer ember vett részt a díszes ünnepségen. Az ünnepi miséhez a zenét Dohnányi Ernő komponálta.

Székesegyház Szerepe és Művészeti Értékei

A szegedi dóm eredetileg fogadalmi templomnak épült, de 1930-ban székesegyházzá vált, ugyanis a trianoni határok véglegesítését követően az egyházmegye püspöke Temesvárról áttette a székhelyét Szegedre. A dóm a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, a 20. századi magyar egyházi építészet egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma.

A háromhajós templom belsőépítészeti megoldásai közül kiemelkedik a Szentháromság-apszismozaik és a főoltár fehér márványból faragott baldachinja. A kupola alatt álló márvány baldachin Foerk Ernő tervei alapján készült el. Kék velencei üvegmozaik mennyezetét a Szentlélek jelképe, a fehér galamb ékesíti. A szentély nagy mozaikképe Mária megkoronázását ábrázolja, felül a Szentháromsággal. A 90 négyzetméteres kép hozzávetőlegesen 350 ezer üvegkőből készült, 2800 színárnyalattal. E felett látható a „Szögedi Madonna” is - díszes alföldi szűrben és szögedi papucsban. A szentély falán félkörívben húzódó, ötrészes domborműsorozat és hat szobor az árvízi fogadalom és a város régebbi fogadalmainak megvalósulását ábrázolja.

A főoltár fölöslegesnek tetsző baldachinjától alig látható a szentély középfalának Magyarok Nagyasszonya mozaikja, amelyet Reischl Károly tervezett. Tóth István kezemunkája a szentélynek az árvízi fogadalmat megörökítő félkörívben elhelyezett szerény reliefsorozata. A templomnak máig ez a legjobb leírása. A templom kiemelkedő alkotásai Ohmann és Márton művein kívül a kupolatartó hevederívek homlokán a próféták és az Ószövetség kiváló alakjai, jelenetei, amelyeket Muhits Sándor a középkori miniatúrák ihletében alkotott. Ő a mestere a négy csegelyre, vagyis ívsarokra festett, megszemélyesített négy főerénynek (Okosság, Bátorság, Mérséklet, Igazságosság) is. Márton Ferenc műve még a szentélymennyezeten látható Szeplőtelen Fogantatásnak magyar népviseletbe öltöztetett freskója is. Körülötte üres felületek, ide hódoló magyar szentek kerültek volna. Hasonlóan ő festette a főhajó két oldalfalán Szent Ferenc, Loyolai Szent Ignác, Szent Leó pápa és Lisieuxi Szent Teréz képét is.

A Főoltár Baldachinjának Jelentősége és Felújítása

A Dóm plébánosa, Kondé Lajos szerint építészeti bravúr volt a hatvantonnás baldachin áthelyezése a felújítás során. „Most már elvileg jó helyen van, az építkezés során praktikus okokból helyezték a korábbi pontba.” A baldachin Foerk Ernő tervei alapján készült, kék velencei üvegmozaik mennyezetét a Szentlélek jelképe, a fehér galamb ékesíti. A kormány által 2011-ben történelmi emlékhellyé nyilvánított fogadalmi templom és környékének legnagyobb felújítása 2014-ben kezdődött és egészen 2023-ig tartott.

Az Érem - A Baldachin Emléke

Az „új arculata lett a templomnak, s fontosnak éreztük, hogy ezt megörökítsük, legyen valami olyan, ami kézzel fogható módon emlékeztet erre” - indokolta az érem megalkotását Kondé Lajos. A legújabb veret egyik oldalán az áthelyezett baldachin van, a másikon a dóm a szerb templom felől nézve, „Szegedi Fogadalmi Templom 1879-1930” felirattal. Átmérője 42 milliméter, anyaga réz, amelyet az úgynevezett kénmájazás módszerével antikoltak. Az éremkép ötlete Szabó Géza ötvösmestertől származott, aki határozott elképzelései után találkoztak a szándékai Fritz Mihályéival.

A Dóm Külső és Belső Részletei

A templom főhomlokzatát a két karcsú harangtorony határozza meg, kisebb tornyok állnak a kupola négy sarkán és a szentély két oldalán, a templomot összesen 57 torony ékesíti. A toronyórák Magyarország legnagyobb számlapú órái, 4.3 méter átmérőjűek, a kilátószint 46 méter magasságban helyezkedik el. Az 53,6 méter magas, tizenhat szögletű, gúlával lefedett kupola csúcsán toronygömb és napsugaras kereszt található. A középrész főkapujának baldachinját oroszlán tartja, a két vörösréz ajtószárnyat 12-12 bibliai tárgyú dombormű díszíti. A kapu fölött Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya látható Jézussal, két oldalán a 12 apostol mozaikképe sorakozik. A Mária-szobor fölött hatalmas rózsaablak húzódik, két oldalán a magyar címer két mezejével. A rózsaablak fölött görögkereszt látható a négy evangélista jelképével, fölötte 13 fülke, közöttük két ülő, koronás alak, akik a pápaságot és a királyságot jelképezik. Az oromzat csúcsán két angyal tartja a napsugaras keresztet. A két oldalbejárat a Béke és a Háború kapuja, felettük a felirattal: Venite adoremus (Jöjjetek, imádjuk!), illetve Vae victis (Jaj a legyőzöttnek!).

A Dóm híres orgonája építésekor Európa harmadik legnagyobb ilyen hangszere volt, 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig), 134 féle hangszínváltozattal rendelkezik. Legnagyobb sípja 5 méteres, a legkisebb 1,5 centiméteres. Sípjai a kóruson, a kupolában és a szentély két oldalán találhatók. Patay László munkája a kupolát díszítő festmény. A szentélynek, de az egész templomnak is legfőbb dísze az egykori főoltár, ma tabernákulum. A toronyórák felett, a hármas árkádsorok mögött találjuk a harangházakat. A két toronyban összesen öt harang található. A Tisza felőli toronyban lévő Szent Gellért, vagy Hősök harangja 85,4 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb harang. A város felőli torony látogatása során Szeged csodálatos panorámájának megtekintése mellett különleges látványt nyújt a torony négy harangja. A 26,7 mázsás Szent Imre-püspökharang, a 10 mázsás Magyarok Nagyasszonya-harang, az 580 kg-os Szent Teréz-harang és a 250 kg-os Lélekharang.

A Dömötör-torony és Keresztelőkápolna

Mellette áll a Dömötör-torony, Szeged legrégebbi épülete, a dóm építése miatt lebontott középkori Szent Demeter-templom tornya. A torony alapját még a 11. században építették, alsó, négyszögletes román stílusú része 12. századi, míg felső, nyolcszögletű folytatásának emeletei a 13. századból valók. A műemlék az egykori barokk stílusú Szent Demeter-templom bontásakor került felszínre 1925-ben. 1931-ben falába ajtót vágtak, ennek íves felső részébe Szeged legrégebbi szobrát, a 12. századi "kőbárányt" illesztették. Belsejét - olasz mintára - keresztelőkápolnává alakították. 1932-ben Aba-Novák Vilmos meghívásos pályázaton nyerte el a torony oldalfalainak festési jogát; freskójának terveit a páduai nemzetközi egyházművészeti kiállítás nagy aranyérmével ismerték el. A keresztelőkút Weichinger Károly, a máris salétrommarta freskók pedig Aba Novák Vilmos méltó alkotásai.

A Dóm tér és Rerrich Béla Épületei

A szegedi dóm a 20. századi magyar egyházi építészet egyik legmonumentálisabb alkotása, amelynek méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929-1932 között épültek, szintén dekoratív téglaarchitektúrával. Rerrich Béla árkádos épületcsoportja, a két világháború közötti időszaknak legszebb magyar építészeti alkotása. U-alakban fogja közre a legartisztikusabb hazai modern térkompozíciót, a Dóm teret. Nyugati része egyetemi internátus és papnevelő intézet, délnyugati sarka püspöki rezidencia, déli és keleti szárnyán pedig egyetemi kutatóintézetek foglalnak helyet. Az égetett mázas (klinker) téglából készült együttest főleg az észak-európai országok téglaarchitektúrája sugallta.

Látogatási Információk

A Szegedi Dóm komplexuma számos látogatói élményt kínál, beleértve a toronykilátót, a kupolát, a Dömötör-tornyot és egy egyháztörténeti kiállítást. Az alábbiakban összefoglaljuk a jegyárakat és a kedvezményeket:

10 fő feletti csoport esetén 10% kedvezmény jár minden jegytípusra. Diák kedvezmény 6-26 év között, érvényes diákigazolvánnyal, nyugdíjas kedvezmény 62 év felett, érvényes nyugdíjas igazolvánnyal vehető igénybe.

Díjtalan belépés illeti meg a 6. életévét be nem töltött gyermekeket, fogyatékkal élő személyeket és kísérőjüket (1 fő), közoktatásban dolgozó pedagógusokat és a 70. életévét betöltött személyeket. Nemzeti ünnepek alkalmával minden látogató, valamint minden hónap első vasárnapján a 26 év alatti személyek, illetve a 18 év alatti személyek és kísérő hozzátartozójuk (legfeljebb 2 fő) számára díjtalan a belépés az állandó és időszaki kiállításokra.

tags: #szegedi #dom #baldachin