A 2025/26. tanév II. Záróvizsgájára (ZV) való jelentkezés a Neptun rendszeren keresztül történik.
Szakdolgozat leadása és záróvizsga
- Szakdolgozat leadás: 2026-ban a szakdolgozatot (1 példányban) személyesen kell leadni a szak ügyintézőjénél.
- Írásbeli záróvizsga: 2026. május 28.
- Gyakorlati záróvizsga: 2026. június 12.
- Szóbeli záróvizsga: 2026. június 23.
Szülésznő BSc - Szakdolgozati témák 2025/26.
A képzés során a hallgatók széleskörű ismereteket szereznek az ápolás, az egészségfejlesztés, a szülészet-nőgyógyászat, valamint a gyermekgondozás területein. A tanterv magában foglalja az alapápolástól kezdve a speciális orvosi és társadalomtudományi ismeretekig számos tantárgyat.
A képzés célja olyan egészségügyi szakemberek képzése a szülészet-nőgyógyászat területén, akik speciális szakértői tudásuk birtokában komplex döntési képességekkel és bővebb kompetenciakörrel rendelkeznek a klinikai gyakorlatban. Képesek a mentorálási feladatok magas szintű ellátására, a megfelelő kritikus gondolkodásra, az önálló munkavégzésre.
A hallgatók a végzést követően munkát vállalhatnak fekvő- és járóbeteg-szakellátást folytató egészségügyi intézmények várandósgondozási és szülészeti fekvőbeteg ellátási osztályán. Valamint bármely más egészségügyi szolgáltatónál.
A szakdolgozat a szülésznői hivatáshoz kapcsolódó feladat megoldása, kutatási téma kidolgozása, amely a hallgató tanulmányi ismereteire támaszkodva kiegészítő szakirodalmak tanulmányozásával és konzulensek irányításával két félév alatt elkészíthető.
A jelölt a szakdolgozattal igazolja, hogy kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyagok gyakorlati alkalmazásában, képes a szülésznői feladatok elvégzésére, és a tananyagon túl jártas egyéb szakirodalomban is, amelyet értékteremtő módon képes alkalmazni.
A tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettség teljesítése (240 kredit, amelyben a szakdolgozat 20 kredit értékű).
A képzés 1. félévének célja az ápolás társadalmi szerepének felvázolása, az ápolás legfontosabb fejlődési szakaszainak bemutatása, különböző színterein folyó ápolási tevékenységekkel, az ápolás hazai és nemzetközi szervezeteivel. További céljai: képet adni a kórházban folyó ápolás struktúrájáról, az ápolási egység felszereléséről, az ápolási rendszerekről.
A képzés 2. félévének célja az egészséggel kapcsolatos helyes szemlélet kialakítása és az egészségmegőrzéssel kapcsolatos általános elvek megismertetése. Megismertetni a hallgatót a fizikális vizsgálat céljaival, menetével, az általános és részletes tartalmával, illetve az életkoronkénti higiénés, táplálkozási, mozgási, biztonsági szükségletekkel és ezek kielégítésének módjaival.
A képzés 3. félévének célja a biokémia, patobiokémia, mikrobiológia ismeretekre alapozva a hallgatók szemléletének továbbfejlesztése a kóros működések megértésének irányában és a klinikai kórképek, tünet együttesek összefoglalása a hozzájuk csatlakozó diagnosztikai szempontból fontos laboratóriumi vizsgálómódszerek ismertetésével együtt. Rávilágít a betegségek patobiokémiai hátterére és azok klinikai kémiai módszerekkel való vizsgálatának lehetőségére.
A képzés 4. félévének célja az alapápolási készségek megerősítése az elméleti és demonstrációs termi oktatásra alapozva.
A képzés 5. félévének célja a fiziológiás terhesség anyai és a magzat életfunkcióinak megfigyelése, mérése. A szövődményes terhesség korai felismerése és az ápolói beavatkozások lehetőségei, és szükségleteken alapuló ápolása. Megszültek ápolása a korai és a késői gyermekágyban (fiziológiás és szövődményes esetekben). A védőnő szerepe a nőgyógyászati betegségek primer, szekunder és tercier prevenciójának megvalósításában. A nőgyógyászati betegek kórképek szerinti szakápolása. A terhesség és a nőgyógyászat pszichoszomatikus megközelítése, betegvezetés.
A képzés 6. félévének célja a hallgatók felkészítése az alapvető sebészeti beavatkozásoknál való segédkezésre, sürgősségi ellátást igénylő helyzetek felismerésére és az első ellátás megkezdésére (vérzés csillapítás, sebellátás, reanimáció, kötésformák alkalmazása).
A képzés 7. félévének célja a hallgató kompetenssé tétele az egészséges és beteg gyermek állapotának felismerésére, az ápolási diagnózis meghatározására, adekvát ápolási terv készítésére, a gyermekápolásban alkalmazott speciális eljárások végrehajtására, a nyújtott ápolás értékelésére.
A szülészet-nőgyógyászat szakápolástana a védőnők számára részletesen kitér a várandóssággal kapcsolatos edukációs feladatokra, valamint szülésvezetési és újszülött-ellátási tapasztalatokat is nyújt.
A hallgatók megismerik az élet fogalmát, keletkezését, fejlődését. Bemutatásra kerül a sejt kémiai felépítése, betekintést adva a sejt molekuláris biológiai és biokémiai folyamataiba, valamint megtanítják a sejtosztódás típusait.
A molekuláris biológia tantárgy fő témái: Genetikai alapfogalmak, molekuláris genetika; Mendeli szabályok. Családfa elemzés. Mendeli öröklődés (autoszomális recesszív öröklődés). Nem Mendeli öröklődés. Citogenetika. A nem szerkezete és szerepe az öröklődésben. Genetikai és környezeti tényezők szerepe az egyes betegségek kialakulásában.
A mikrobiológia tantárgy célja, hogy a hallgatók elegendő ismerettel rendelkezzenek a különböző baktériumok, vírusok, gombák, paraziták tulajdonságairól. Megfelelő ismeretre van szükségük a sterilitás típusainak alkalmazására. A hallgatók megismerik a leggyakrabban előforduló antibiotikumok és kemoterápiás szerek alkalmazását a kórokozók elleni terápiában.
A biokémia és biofizika tantárgyak a középiskolai biológia és kémia ismeretekre alapozva fejlesztik a hallgatók természettudományos szemléletét és bemutatják a szervezet biokémiai szintű működését. Megismertetik az életfolyamatok molekuláris alapjait és a szervezetet felépítő fontosabb kémiai anyagok átalakulását, lebomlását.
Az anatómia tantárgy keretein belül a hallgató megismeri az emberi szerveket, szervrendszereket felépítő alapszöveteket, a szív, a kis- és nagyérkör, a nyirokrendszer, a légző-, emésztő- és az urogenitális rendszer alapvető felépítését. Kiemelt fontosságú a védőnőjelöltek számára a női nemi szervek felépítése, a női kismedence, valamint a csípőizület, talpboltozatok szerkezete.
Az élettan tantárgy célja, hogy a hallgatók megértsék az egészséges emberi szervezet működését olyan szinten, hogy ismereteiket alkalmazni tudják a gyakorlati foglalkozás, valamint gyakorlati munkájuk során. Megalapozza a szakmai tárgyak elsajátításához szükséges alapismérveket. Elősegíti az emberi test funkcionális szerkezeti felépítésének megértését, a vér, a szív, a nedvkeringés és a légzőrendszer működésének alapos megértését és ezen szervek funkcionális kapcsolatát.
A képzés része továbbá az ápolás társadalmi szerepének felvázolása, az ápolás fejlődési szakaszainak bemutatása, a kórházi ápolás struktúrájának megismertetése, valamint a speciális ápolástudományi ismeretek.
A hallgatók elsajátítják az alapápolási készségeket, a sebészeti beavatkozásoknál való segédkezést, a sürgősségi ellátást, valamint a gyermekek ápolását és gondozását.
Gyakorlati képzés
Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kötelező, külső szakmai gyakorló helyen történik.
Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama 14 hét. Féléves elosztásban az elméleti képzéssel párhuzamos gyakorlati ismeretek megszerzésére irányul, az első 3 félévben teljesítendő gyakorlat kreditértéke: 6 kredit /félév. A negyedik félévben letöltendő 6 hét időtartamú összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: 10 kredit.
A képzés során a hallgatók betekintést nyernek az orvosi fizika alapjaiba, megismerik az emberi szervezetben lejátszódó életfolyamatokhoz szükséges fizikai jelenségeket és azok hatásait. Bemutatásra kerülnek a gyógyításhoz és egészségmegőrzéshez leggyakrabban felhasznált fizikai, illetve biofizikai alapelvek.
A képzés magában foglalja az ápolás és betegellátás alapozó ismereteit (anatómia, élettan, biológia, biokémia, klinikai ismeretek, gyógyszertan), valamint a speciális szakmai ismereteket a szüléssel és a nőgyógyászati betegségekkel kapcsolatban.
A záróvizsga formája és részei:
- Írásbeli vizsga (tesztvizsga)
- Gyakorlati vizsga (klinikai területi gyakorlati záróvizsga szülészet-nőgyógyászat)
- Szóbeli vizsga
Mint diplomás egészségügyi dolgozók a magyar értelmiség részévé válnak az egyetem elvégzése után. Az elhelyezkedési lehetőségek sokrétűek. A szülészeti és nőgyógyászati állami és magán fekvőbeteg-ellátó intézmények, szülészeti tevékenységet végző magánvállalkozások, várandósgondozással és nőgyógyászati szakellátással foglalkozó járóbeteg rendelők, asszisztált reprodukcióval foglalkozó intézmények, szakirányú ultrahang szakrendelések szívesen foglalkoztatják végzett hallgatóinkat.
A szülésznő mesterképzési szakra jelentkezők esetében 5 éves, egészségügyi intézményben szerzett szakirányú szakmai gyakorlat munkáltató által kiállított igazolása szükséges.
A szülésznő mesterképzési szakra jelentkezőknek Egészségügyi alkalmassági nyilatkozatot kell kitölteniük.
A meghatározott kreditek teljesítésén túlmenően további feltétel, hogy a jelentkező a felvételt megelőzően, egészségügyi intézmény szülészeti és nőgyógyászati osztályán az elmúlt 10 évben fekvőbeteg ellátásra irányuló (szülészet-nőgyógyászati) szakmai tevékenységet folytatott.