Méhpolip: Kialakulás, Tünetek, Diagnózis és Kezelési Lehetőségek

A méhpolip, más néven endometriumpolip, a méh nyálkahártyájából (endometrium) kiinduló, változó méretű, rendellenes, általában jóindulatú elváltozás. Ezek a kinövések gombákra vagy lapos dudorokra hasonlító alakúak lehetnek, és a méhet bélelő nyálkahártyán nőnek. Előfordulhat, hogy csak egyetlen polip található a méhben, de gyakori, hogy több kisebb (néhány milliméteres) vagy nagyobb (néhány centiméteres) méhpolip is kialakul egy nő méhében.

A méhpolipok több mint 95 százaléka jóindulatú, és az esetek jelentős százalékában nem igényelnek műtéti beavatkozást. Ha a vizsgálat során kisebb méretű polipokat azonosít a nőgyógyász, elegendő lehet egy ideig csak a megfigyelése és rendszeres kontroll vizsgálata, mert olykor kezelés nélkül is felszívódhatnak a kisebb polipok.

A méh anatómiája és a méhpolip elhelyezkedése

A Méhpolip Kialakulásának Okai és Kockázati Tényezői

A méhpolip kialakulásának pontos oka nem ismert, azonban számos elmélet létezik. Nagy valószínűséggel hormonérzékeny elváltozásról van szó, melynek hátterében hormonális egyensúlytalanság áll.

  • Ösztrogén stimuláció: Összefügghet a fokozott ösztrogénstimulációval, melynek oka lehet az ösztrogénreceptorok (ER) megnövekedett koncentrációja a polipmirigysejtekben a normális méhnyálkahártyához képest, és a progeszteronreceptorok (PR) csökkent expressziója.
  • Gyógyszerek és hormonpótló kezelés: Az endometriumpolip kialakulásának kockázati tényezői közé tartozik az endogén és exogén ösztrogén fokozott adagolása. Ilyen gyakori gyógyszer például a tamoxifén. Hasonlóképpen, azt találták, hogy a hormonpótló kezelést (HRT) kapó posztmenopauzális nőknél is magasabb az endometriumpolipok előfordulása. Ennek oka az endometrium ösztrogén általi folyamatos stimulálása.
  • Elhízás: Az elhízás fokozott endogén ösztrogéntermeléssel jár együtt az aromatáz (ösztrogénátalakító) enzim megnövekedett szintjén keresztül, amely a zsírban lévő androgéneket ösztrogénné alakítja.
  • Krónikus gyulladás: Az endometrium polipképződése az endometrium helyi, krónikus gyulladásának eredménye is lehet.
  • Életkor: A méhpolip egyik fő előrejelzője az életkor. Ritkán érinti a 20 év alattiakat, inkább idősödve a 40-es és 50-es korosztályban a legvalószínűbb a menopauza közeledtével. Leggyakoribb a 40 és 49 évesek között.

A Méhpolip Tünetei

Fontos tudni, hogy a méhpolip sok esetben egyáltalán nem okoz tüneteket. A legtöbb nő nincs is tisztában vele, hogy van a méhében méhpolip, ezt sokszor csak véletlenszerűen veszik észre. A polip elváltozások általában jóindulatúak, de a populáció egy kicsiny részében megtalálhatóak atipikus vagy rosszindulatú formációi is.

  • Vérzés: A kóros méhvérzés az endometriumpolipok leggyakoribb tünete, mind a pre-, mind a posztmenopauzában járó nők körülbelül 68%-ában fordul elő. A vérzés oka a polipban kialakuló vénás pangás és az ezt követően kialakuló nekrózis. A kóros méhvérzésre panaszkodó nőknél premenopauzában az esetek 13-50%-ában, posztmenopauzában 30%-ban találunk polipot. A rendellenes vérzés magában foglalja a menopauza utáni hüvelyi vérzést és a szabálytalan menstruációt.
  • Meddőség és vetélés: A méhnyálkahártya-polipok meddőséggel is társulhatnak. Előfordulásuk elsődleges subfertilitásban 3,8-38,5%, másodlagos meddőségben 1,8-17%. Ezek kombinált eredménye 1,9-24%. Az endometrium polipjai emellett visszatérő beágyazódási zavart (RIF) is okozhatnak. A lehetséges okok között szerepel mechanikus elzáródás, az embrió beágyazódásának akadályozása a polip fizikai jelenléte miatt, illetve helyi gyulladás kialakulása, ami szintén megzavarja az embrió beágyazódását.
  • Kismedencei fájdalom vagy diszkomfort: Egyes nők kismedencei fájdalmat vagy kellemetlen érzést tapasztalhatnak a méhpolip miatt. A nagyméretű méhpolip tompa fájdalmat is okozhat a hasban vagy a hát alsó részén, hasonlóan a menstruációs görcsökhöz.
  • Rendellenes Pap-kenet eredmények: Ha egy nőnél rendellenes Pap-kenetet találnak, további vizsgálatokra lehet szükség a súlyos betegségek, köztük a rák kizárása érdekében.

Nőgyógyászati és hormonproblémák lelki háttere (biologika, ujmedicina)

A Méhpolip Rosszindulatú Elfajulása

A polipok nagyon kis része, körülbelül 1%-a mutat hiperpláziát vagy rosszindulatú átalakulást. Tanulmányok szerint a premenopauzában lévő nők között 100-ból 1 esetben rosszindulatú csupán a méhpolip. A posztmenopauzában lévő nőknél valamivel magasabb, kb. 5%-os a rosszindulatúság aránya. A leggyakoribb rákaltípusok az endometrioid és a szerózus adenokarcinóma. A rosszindulatú daganat kialakulásának kockázata a következő tényezőkhöz kapcsolódik:

  • Tünetek (különösen a hüvelyi vérzés posztmenopauzában)
  • Életkor
  • Elhízás
  • Magas vérnyomás
  • A polip mérete (egyes tanulmányok szerint a 15 mm-nél nagyobbak hajlamosabbak a malignus transzformációra)
  • Tamoxifén és HRT alkalmazása

Diagnosztizálás

A méhpolip (endometrium polip) kivizsgálása kapcsán fontos, hogy a nőgyógyász szakorvost őszintén részletesen és pontosan tájékoztassuk a panaszainkról, a korábbi betegségeinkről, vizsgálati eredményeinkről. A diagnózis felállításához többféle képalkotó és szövettani módszer áll rendelkezésre.

  • Hüvelyi ultrahangvizsgálat (TVUS): Az endometriumpolipok kezdeti diagnózisának elsődleges eszköze. Az endometrium polipjai „világosabb” elváltozásként jelennek meg, szabályos kontúrokkal. A képalkotás a menstruációs ciklus 10. napja előtt - a menzesz után - a legjobb, amikor a méhnyálkahártya a legvékonyabb.
  • Color-flow vagy power-Doppler: Javíthatja a TVUS diagnosztikai képességét, megmutathatja az endometriumpolipokra jellemző szinguláris ellátó eret.
  • Sóoldatos infúziós szonográfia (sonohysterography - SIS): Növeli a kontrasztot a méhnyálkahártya-üreg és a polip között, amely lehetővé teszi a méret, elhelyezkedés és egyéb jellemzők pontosítását. Hátránya, hogy nem teszi lehetővé a szövettani diagnózist.
  • Hiszteroszkópia (méhtükrözés): A diagnosztika és a kezelés egyik legpontosabb eszköze. A hiszteroszkópos méhpolip műtét (hysteroscopos polypectomia) során speciális full HD kamerát vezetnek a hüvelyen, a méhszájon, majd a méhnyakon keresztül a méh üregébe.
  • Endometrium-biopszia: Ha az orvos rosszindulatú polipokra gyanakszik, endometrium-biopsziát fog javasolni. A biopszia során sebészi úton mintát vesznek a polipból vagy az endometrium szövetéből, melyet egy patológus mikroszkóp alatt elemez.
  • Szövettani diagnózis: Az endometriumpolip diagnózist a patológusnak kell szövettanilag megerősíteni.

A Méhpolip Kezelése

Az endometrium polipjainak kezelése a tünetektől, a rosszindulatú daganat kockázatától és a termékenységi problémáktól függ. A kezelést meghatározza a méhpolip mérete, elhelyezkedése, hogy okoz-e tüneteket, valamint, hogy milyen életkorú és milyen egyéb rizikófaktorú az érintett hölgy. A kezelési stratégiák egyike a méhpolip eltávolítása, a másik lehetőség a megfigyelés és várakozás, illetve gyógyszeres kezelés.

A méhpolip eltávolítása hiszteroszkópiával

Konzervatív (Nem Műtéti) Kezelés

  • Megfigyelés és várakozás: A kis tünetmentes polipok spontán megszűnhetnek, ezekben az esetekben a várakozás javasolt. Általában akkor választják ezt a stratégiát, ha az illető még a reproduktív korban van, és a méhpolip nem okoz tüneteket. Ilyenkor a szoros utánkövetés (félévente UH-kontroll) ajánlott.
  • Gyógyszeres kezelés: Tüneteket okozó esetben gyógyszereket is javasolhatnak azok enyhítésére. A gyógyszeres kezelés célja, hogy egyensúlyban tartsa a hormonokat. Erre a célra olyan gyógyszerket javasolhatnak, mint például a progesztinek vagy a gonadotropin felszabadító hormon agonisták.
  • Progeszterontartalmú méhen belüli eszköz: A levonorgestrel (progeszteron) tartalmú méhen belüli eszköz az endometriumpolipok és a hyperplasia megelőzésére használatos az ösztrogénpótló és tamoxifén terápiában részesülő nőknél.

Műtéti Kezelések

A méhpolip eltávolításának elsődleges célja a rendellenes méhvérzés tüneteinek enyhítése, és segíthet a lehetséges mögöttes állapotok diagnosztizálásában. A beavatkozást általában járóbeteg-ellátásban végzik, ami azt jelenti, hogy a betegek gyakran még aznap hazamehetnek. A műtéti kezelések a polipok méretétől és helyétől, valamint a beteg általános egészségi állapotától függnek.

Hiszteroszkópia (Méhtükrözés) és Polipektómia

A legpontosabb műtéti kezelés, amely során az orvos a méh üregét közvetlen látás mellett vizsgálja, majd a polipot célzottan eltávolítja. Létezik „office” változata is ambuláns beavatkozásként.

  1. Előkészületek: A beavatkozást általában a menstruációs vérzés megszűnése utánra, de még az ovuláció előtti időpontra ütemezik. A kezelőorvost tájékoztatni kell a szedett gyógyszerekről, beleértve a természetes vagy növényi eredetű táplálékkiegészítőket is, mivel ezek vérhígító hatásúak lehetnek. Éhgyomor szükséges.
  2. Eljárás menete: A hiszteroszkópos polipektómiát hüvelyi úton végzik, rövid altatásban vagy érzéstelenítés mellett. A méhnyak kitágítását követően egy vékony, megvilágított csövet (hiszteroszkópot) vezetnek be a méhnyakon keresztül a méhbe. Ebben a speciális műszerben van egy optika, amelyik a méhüreg belső képét kivetíti egy képernyőre, és csatornákkal rendelkezik a mosófolyadék be- és kifolyására. Ezzel a folyadékkal a méh üregét tágítják. A polipot sebészeti ollóval, csipesszel, lézerrel vagy elektromos eszközzel (elektrosebészeti dróthurokkal) távolítják el.
  3. Műtét után: A beavatkozás jellemzően kb. 15-30 perc. Orvosa antibiotikumot és fájdalomcsillapítót írhat fel. Előfordulhat némi kellemetlenség, menstruációhoz hasonló görcsölő fájdalom és enyhe vérzés, valamint váladék távozása akár 14 napig is.

Méhnyaktágítás és Curettage (Kurettázs (méhkaparás))

A méhnyaktágítás és a kurettázs (D&C) még most is szokásos módszer a terápiás listában. Fő probléma lehet ezzel, hogy a polipok nem kerülnek így célzottan eltávolításra, hiszen ez egy „vak eljárás”.

Hiszterektómia (Méheltávolítás)

Ez egy nőgyógyászati nagyműtét, amelynek során eltávolítják az egész méhet. A hüvelyi hiszterektómiát a hüvelyen keresztül végzik. A hasi hiszterektómia során a méhet a hasfalban végzett metszésen keresztül távolítják el. Amennyiben méheltávolítás történt, a menstruáció megszűnik.

Felépülés és Utógondozás

A méhpolip eltávolítása utáni felépülési folyamat általában egyszerű, de személyenként változó. A legtöbb páciens várhatóan még aznap hazamehet a beavatkozás után, különösen, ha ambuláns műtétként végezték.

  • Azonnali utóeljárás: A beavatkozás után előfordulhat némi görcs és enyhe vérzés, hasonlóan a menstruációs vérzéshez.
  • Első hét: Az első héten elengedhetetlen a pihenés és a megerőltető tevékenységek kerülése. A könnyű tevékenységek, például a séta, a vérkeringés serkentése érdekében javasoltak.
  • Két hét: Két hét végére a legtöbb nő jelentősen jobban érzi magát. Általában ajánlott legalább két hetet várni a szexuális élet újrakezdésével.
  • Négy-hat hét: A teljes felépülés általában négy-hat héten belül bekövetkezik.
  • Fájdalom kezelése: A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, mint például az ibuprofen vagy az acetaminofen, segíthetnek a kellemetlenségek kezelésében.
  • Hidratálás és táplálkozás: A megfelelő hidratáltság és a kiegyensúlyozott étrend segíthet a felépülésben. Kerülje az alkoholt és a koffeint néhány napig.
  • Monitoring tünetek: Figyelje a tüneteit. A fertőzés jelei közé tartozik a láz, hidegrázás, fokozott fájdalom vagy szokatlan váladékozás. Erős vérzés (egy óra alatt átázik a betét) esetén azonnal forduljon orvoshoz.
  • Kontrollvizsgálatok: A kontrollvizsgálatok elengedhetetlenek a felépülés nyomon követéséhez és a polipok teljes eltávolításának biztosításához. Bár az eljárás hatékonyan eltávolítja a meglévő polipokat, idővel új polipok alakulhatnak ki, ezért rendszeres ellenőrzésre van szükség.

tags: #polip #leszeese #a #mehszajrol