Szavak tanítása babáknak: módszerek és tippek a beszédfejlődés támogatására

Minden újdonsült szülő fejében megfogalmazódik a kérdés: mikor kezd el beszélni a baba? Ahogy sok másban a gyerekekkel kapcsolatban, ebben a kérdésben sincsen egzakt válasz, hiszen a gyerekek különböző ütemben fejlődnek. A kognitív funkciók fejlődése, mint a kúszás, mászás, felállás és járás, mind fontos mérföldkövek, és ezek mellett a beszédfejlődés is kiemelt figyelmet kap. Fontos, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a csöppség fejlődésének fontos szenzitív szakaszait, melyek bepótlása vagy korrigálása később nehezebb lehet.

A beszédfejlődés szakaszai és jellemzői

A beszéd fejlődésének szakaszai a legtöbb kisgyereknél maguktól épülnek egymásra, mindenfajta beavatkozás vagy speciális külső segítség nélkül. Ezek a szakaszok megkerülhetetlenek, átléphetetlenek és kihagyhatatlanok. Azok a gyerekek is ezen az úton haladnak lépésről lépésre, akiknek megkésett a beszédfejlődése, és logopédiai terápia szükséges a korrigáláshoz.

Az első hangok és szavak

• Az első hangok már újszülött korban előjönnek.
• 6-10 hónapos kor körül elindul a "babbling", vagyis a babanyelv használata. Ilyenkor általában egyszerű magánhangzókat és mássalhangzókat tesznek egymás mellé, és ezeket ismételgetik.
• Általában 1 éves kor körül a gyerekek elkezdik használni az első szavakat. Kezdetben ezek egyszerű tárgyak, állatok vagy emberek nevei lehetnek, amelyeket könnyen azonosíthatnak. Például „mama”, „apa”, „kutya”. Gyakran azok a szavak válnak az elsővé, amelyeket a gyerek leggyakrabban hall és kapcsolatot tud velük teremteni.
• 18-24 hónapos korban a gyerekek elkezdik kombinálni a szavakat rövid mondatokká. Például „mama jön” vagy „nagy kutya”. Ebben a fázisban kezdenek megjelenni az egyszerű kérdések és utasítások is.

A beszéd további fejlődése

A beszéd tovább fejlődik a 2-3 éves kor között, és a gyerekek egyre több szót és kifejezést tanulnak meg. Ebben az időszakban a mondatok hosszabbak és összetettebbek lesznek. Képesek beszélni múlt időben és elkezdenek beszélni arról, hogy mi történt velük vagy másokkal. A beszédfejlődés rendkívül egyedi, mindenkinél más és más ritmusban, időben indul meg. Van, aki már igen korán a gőgicsélés szakaszából eljut oda, hogy rövid dajkanyelvi szavakat mondjon, melyhez értelmet lehet kötni (mama, papa). Vannak, akiknél pedig az a szakasz nyúlik ki, amikor a szavak első szótagját mondják (ez teljesen normális, és természetes).

Hogyan segíthetjük a beszédfejlődést?

A normál beszédfejlődés egyik legfontosabb alappillére az ép hallás. Ma már újszülött korban, még a kórházban szűrik a csecsemők hallását, amely arra elegendő, hogy kiszűrje a nem halló babákat, vagy azokat, akiknél minimális hallásmaradvány van. Azonban nem elegendő arra, hogy jelezze azt, ahol épp csak annyi decibel a halláscsökkenés, melytől látszólag hallja a világ zajait, de a beszédhangokat pont nem, vagy nem megfelelően. Fontos, hogy megértsük és reagáljunk a gyermek nyelvi kísérleteire, figyeljünk a gügyögéseire, próbálkozásaira, és válaszoljunk neki.

Kommunikáció a babával

• Beszéljünk gyakran és sokat a gyerekkel! Fontos, hogy gyermekünk rendszeresen hallja a beszédet, ezért beszéljünk hozzá folyamatosan. Már egészen a korai hónapoktól érdemes pár percre befelé fordulni és beszélgetni, azaz beszélni a babánkhoz. Bátran beszéljünk a babához pelenkázás, fürdés közben, gügyögjünk, nyugodtan használjunk úgynevezett dajkanyelvi szavakat (paci, bibi, poci stb.).
• A kommunikációhoz elengedhetetlen, hogy a csöppség felé forduljunk, láthassa az arcunkat (mimikánkat, artikulációnkat). Hagyjuk, hogy a csemete megfogja a szánkat, hogy megfigyelhesse a nyelvünk mozgását.
• Ne összetett mondatokat, kisregényeket mondjunk fel neki. Egyszerű hangokat, szótagokat, játékos hangsorokat ismételgessünk, berregjünk, csettintsünk, adjunk ki mindenféle vicces hangot a nyelvünkkel, szánkkal.
• A rengeteg ismétlés elengedhetetlen. A napi rutinok (fürdés, etetés) során nagyjából ugyanazokat a mondatokat mondhatjuk.

Játékos tanulás

• Versek és mondókák: Már pár hónapos babáknak érdemes ritmusos, játékos gyerekverseket előadni, együtt mozogni, játszani velük a vers ritmusára. Weöres Sándor csodás gyerekversei tökéletesen alkalmasak arra, hogy míg az anyuka jól hangsúlyozva, ritmusosan és játékosan mondja vagy énekli a verset, addig a babát ringatja, döcögteti, végtagjait a vers ritmusára mozgatja. Ezzel gyakorlatilag a szótagolás világába vezetjük be a gyerekeket.
• Mesekönyvek és képeskönyvek: Olvassunk gyakran meséket és könyveket, ugyanis ez segíthet a szókincs bővítésében és a nyelvi kifejezőkészség fejlesztésében. Válasszunk érdekes és színes könyveket, és beszéljünk a képekről, a történetről vagy a karakterekről a gyerekkel. Már egészen kicsiknek is kínálnak aranyos mesekönyveket. Meséljünk ezekből már ölben minél korábban, hiszen a beszéd prozódiai elemeit (hangsúly, dallam, hanglejtés) ilyenkor figyeli meg a csöppség.
• Hangszerek és ritmusjátékok: Énekelhetünk együtt dalokat és mondókákat, hiszen az éneklés és mondókázás játékos módon támogatja a beszédet és a ritmusérzéket. Énekeljetek gyerekdalokat, mondókákat vagy ujjjátékokat a gyerekekkel, és bátorítsátok őket, hogy csatlakozzanak hozzátok. A jó beszédritmus kialakulásához elengedhetetlen a kora gyerekkori ritmizálás, a ritmus megismerése. Ezt pedig úgy lehet elősegíteni, ha ütős és csörgős hangszerekkel a babával együtt verjük a ritmust egy-egy mondókánál.
• Bábozás és hangutánzás: A gyerekek imádják a bábokat. Kutya, cica, kígyó, vonat, méhecske, lovacska, repülő, autó, malac, halacska mind-mind alkalmas arra, hogy előcsalogassuk az első hangutánzó szavakat. Már az egészen pici kisgyereknek bábozhatunk vele, és a bábbal való bohóckodásnál utánozzuk annak hangját.
• Szógyűjtő játékok: Érdemes egészen kis gyerekkel is szógyűjtő játékot játszani, amikor magazinokat, szórólapokat lapozgatva szavakat gyűjtünk és fogalmak alá rendezünk. Szerezzünk be egy kis füzetet, amibe témakörönként ragaszthatunk képeket, ezeket együtt megrajzolhatjuk, kiszínezhetjük a gyerekekkel. Például lehet gyümölcs, zöldség, jármű, bútor, játék kategóriák, és ezekhez gyűjthetünk képeket az újságokból.

Technológia okos használata

Az erős és gyors vizuális élmény az egészen pici gyerekeknek nem ajánlott. 2-3 éves gyerek azonban okosan is használhatja a tabletet, okostelefont. Ha előre lefektetjük a szabályokat, hogy maximum 10 percet nézheti, és csak és kizárólag azt a tartalmat, amit neki szánunk, akkor akár a magunk oldalára is fordíthatjuk az eszközt. Nagyon mókás és igényes verses-zenés videók érhetőek el a Youtube-on. Ezeket tegyük kedvenceink közé, és a ha a gyerkőc ezekből mazsoláz alkalomadtán 10 percet, azzal baj nem lehet.

Mikor kell aggódni és hová forduljunk?

Mivel a beszédfejlődés üteme más és más minden kisgyereknél, valaki viszonylag korán elkezd beszélni, valaki pedig később, de még a normál tartományban. Fontos megjegyezni, hogy a beszédfejlődés megindulása valóban minden kisgyereknél más és más. Nem szabad összehasonlítani gyerekünket a szomszéd gyerekével, a játszótéri pajtásokkal, mert a nyelvelsajátítás folyamata tényleg mindenkinél máshogy indul el.

Késik a beszédfejlődés?

Ma már azt mondjuk, hogy bizony 2 éves korban egy jó 30-50 szavas aktív szókincstárral minimum rendelkeznie kell a gyermeknek, és már rövid, esetleges mondatokat képes legyen alkotni (apa pápá, mámmám). Ha gyermekünk közel két évesen nem beszél egyáltalán vagy csak pár (nem 30-50) szótöredéket, szósalátát használ, kérjünk mielőbb szakembertől segítséget. Amennyiben kisbabád 18 (fiúk esetében 2 év) hónapos koráig nem szólal meg, mindenképpen gyermekorvost kell felkeresni! Ha a kivizsgálás során nem állapítottak meg semmilyen problémát, ami a beszédet akadályozhatná, gyermeked viszont még mindig nem beszél, akkor sem kell megijedni, 2.5 éves korig még normálisnak, vagyis elkésett beszédfejlődésnek tekinthető, és a gyermek otthoni fejlesztésével érdemes kiemelten foglalkozni.

Pösze beszéd vagy érthetetlenség

Teljesen normális, ha egy 3 éves beszéde még alakilag nem ép, azaz sapka helyett szapkát mond, vagy éppen róka helyett jókát vagy lókát, de az sem gond még, ha épp a kakasból lesz tatasz. Nagyon fontos tudni, hogy a lenőtt nyelvfék egy erek és idegek nélküli bőrhártya, amely kifejezetten meggátolja például az l, r, t, d hangok helyes ejtését. Fül-orr-gégész hivatott ezt felcsípni, amely egy teljesen rutineljárás, ambuláns keretek között végzik el, lehetőleg minél kisebb korban. Ha gyermekünk beszéde feltűnően érthetetlen, legalább 10-12 hang ejtése hibás, akkor 4-5 éves korában (középső csoportban) már játékosan, rövid foglalkozások keretében lehet artikulációs gyakorlatokkal (ajak és nyelv tornája) előkészíteni a hangok helyes formálását.

Szakemberek segítsége

• Pedagógiai Szakszolgálat: Minden városban működik Pedagógiai Szakszolgálat, melynek vannak megyei és országos központjai is. Első lépésben a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálatnál kell időpontot kérni vizsgálatra, mely általában több lépcsős lesz.
• Logopédus: A logopédus hivatott a nem beszélő gyerekek beszédét megindítani, később a torzan, nem jól ejtett (pösze) hangokat javítani. Minden óvodába hetente egy-két alkalommal a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa jár ki fejleszteni a gyerekeket.
• Audiológiai központok: Ha azt gyanítjuk, gyermekünk nem hall megfelelően, fordulhatunk a megyeileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálatokhoz, valamint a megyei kórházak audiológiai központjaihoz, illetve az Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Szolgáltató Központhoz.

tags: #szavak #tanitasa #babaknak