A védőnői rendszer Magyarországon több mint száz esztendeje az egészségügyi tevékenység jótékony kiszolgálója, és joggal tekinthetjük az áldozatos munkát, s a diplomával rendelkező védőnőinket valódi hungaricumnak. Egyetlen európai országban sem létezik a védőnői rendszernek az a formája, ami hazánkban a gyermek- és családvédelem alapintézménye.
A területi védőnői ellátást az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett, vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnők nyújthatják. A hazai védőnők az anyai-, a női-, a kismama-, a magzat-, az újszülött-, a csecsemő- és a gyermekgondozás területén, továbbá a családvédelemben és a nevelési-, oktatási intézményekben fejtik ki áldásos munkájukat.
A magyar védőnői szolgálat története és egyedisége
A Magyar Védőnői Szolgálat mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer 2015-ben került a Magyar Értéktárba és hungarikummá nyilvánították. A hivatalos indoklás szerint: „Az idén 100 éves múltra visszatekintő védőnői hivatás gyakorlói olyan komplex, preventív, családvédelmi szolgáltatást biztosítanak hazánkban, amely egyedülálló Európában.”
A védőnői hálózat 1915-ben jött létre Stefánia belga főhercegnő javaslatára, az Országos Stefánia Szövetség, majd az utódszervezete, a Védőnői Szövetség keretében. Megalakulásának célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemőhalandóság, anyák halálozásának magas száma, súlyos járványügyi helyzet (pl. tbc) - megoldása volt. Fő célkitűzése az általuk gondozott családok - különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok - egészségének védelme, fejlesztése tanácsadással, családközpontú gondozással. Elévülhetetlen érdemeket szereztek például a védőoltási rendszer kidolgozásában és megvalósításában is.
A védőnő feladatai és szerepe a családban
A védőnő feladatait jogszabályok (49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról, valamint a 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról) és szakmai és módszertani ajánlások határozzák meg. Ezek a feladatok komplexek és az egészségügy számos területét lefedik:
- Nővédelem, beleértve a 25-65 év közötti nők részére szervezett szűrővizsgálatokat.
- Várandós- és gyermekágyas anyák gondozása.
- A 0-6 éves korú gyermekek gondozása a családban, a tanácsadóban és nevelési intézményekben.
- A 6-18 éves tanulók ellátása az oktatási intézményekben.
- Egyéni és közösségi egészségfejlesztés és egészségvédelem.
- Környezet-egészségügyi feladatok és elsősegélynyújtás.
- Szűrővizsgálatok, például személyi higiénés és fejtetvesség vizsgálat bölcsődékben és óvodákban.
- Egészségnevelés, egészségfejlesztés, és a prevenció a különböző színtereken.
A védőnő munkája során tapasztalt észrevételeit, tanácsait a gondozottak egyéni törzslapján jegyzi fel, szükség esetén mindenkor konzultál az illetékes orvossal, családvédelmi munkatársakkal, pedagógusokkal, s természetesen a családtagokkal.
Várandósgondozás
A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.
A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:
- Testsúly, testmagasság mérése.
- Vérnyomás és pulzus mérése.
- Haskörtérfogat mérése.
- Magzati szívműködés vizsgálata.
- Vizeletvizsgálat, szükség szerint vércukor mérés.
- Alsó végtag megfigyelése és vizsgálata.
- Általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.
A védőnő önálló kompetenciákkal rendelkezik, a szülész-nőgyógyásszal és a háziorvossal alkotnak egy teamet a várandós mentális-, szociális- és egészségi állapotának nyomon követésében. Fontos, a kismamák aggodalmait bölcs tanácsokkal időben megoldani, s ha szükséges, a legjobb szándékkal felhívni a figyelmet például az indokolatlan súlygyarapodásra, a helyes étkezésre, életmódra, a babavárásra, a szükséges ruhácskák, eszközök, kellékek időben történő beszerzésére. A szülést megelőzően a védőnő felkészíti a kismamát a szülésre és az újszülött fogadására.
Gyermekgondozás
A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot. Az első 6 hétben legalább hetente kapcsolatot tart velük, majd a gyermek növekedésével ezek a látogatások ritkulnak: egyéves koráig havonta, 1-3 éves korig kéthavonta, 3-6 éves kor között évente 4 alkalommal, illetve ha a gyermek közösségbe jár, évente legalább két alkalommal látja a védőnő.
A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.
A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb. Kiemelten fontos a hat hónapos korig tartó igény szerinti kizárólagos szoptatás ösztönzése, a szoptatás gyakorlatának megtanítása, valamint a szoptatással kapcsolatos problémák megelőzése és megoldásában segítségnyújtás.
A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:
- Megméri a kisbaba súlyát és hosszát; bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is.
- Megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket.
- Ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának.
- A gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.
Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor. A védőnő feladata, hogy hónapról-hónapra egy objektív képet adjon arról: valóban korának megfelelő fejlődést mutat-e az adott csemete, mi az, amiben különösen ügyes, és melyek azok a területek, amiben lemaradást mutat, esetleg fejlesztésre szorul. Minél hamarabb észlel eltérést, és minél hamarabb nyújt segítséget a szakember, annál nagyobb valószínűséggel tudják további, egészséges fejlődéshez juttatni a gyermeket, vagy legalább csökkenteni a lemaradását a korának megfelelő állapottól.
NORMÁL GYERMEKGYÓGYÁSZATI| CSECSEMŐGONDOZÁS ÉS ETETÉS
Iskola- és óvoda-egészségügyi feladatok
A területi védőnő a körzetében lévő bölcsődében és az óvodában elsősorban közegészségügyi és járványügyi feladatokat lát el. Negyedévente, vagy fertőzöttség esetén gyakrabban, tisztaságvizsgálatot végez, ami személyi higiénés, és fejtetvesség vizsgálatból áll.
Az általános iskola megkezdésével a tanulók az iskolaegészségügyi szolgálat gondozása alá kerülnek, ahol az iskolavédőnők az iskolaorvossal együtt végzik munkájukat. A tanulók minden páros osztályban (2., 4., 6., 8., 10. és 12. osztály) védőnői szűrővizsgálaton vesznek részt, ahol a tanulók testi-, mentális- és szociális fejlettségének vizsgálata mellett, az érzékszervek, és a mozgásszervek funkcionális szűrése zajlik.
Szakképzést végző középiskolában az iskolaegészségügy feladata kiegészül még az egészségügyi szakmai alkalmasság vizsgálatával, ahol el kell dönteni, hogy a diákok által választott szakma megfelel-e az egészségi állapotuknak, testi adottságaiknak.
A védőnő választása és a gondozási terv
A védőnő területi ellátási kötelezettséggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a családok részéről a védőnő személye nem választható, és az új, 2017. évi jogszabály módosítás értelmében, az ellátás nem visszautasítható. A háziorvos személyének tekintetében a családok szabadon választhatnak, így történhet meg, hogy az egy védőnői körzetben élő családok összessége 5-6 háziorvoshoz tartozik, ezért valamennyivel kell tartani a kapcsolatot a gondozottak megfelelő ellátása érdekében.
A várandósság elején, majd a baba születésekor a védőnő az édesanyával együtt közösen gondozási tervet készít. Ez tartalmazza a látogatások és tanácsadások számát, a különböző beavatkozások, szűrések, vizsgálatok elvégzésének indítékait és időpontját, stb. A gondozási tervet a védőnő folyamatosan egyezteti a családdal, rugalmasan alkalmazkodva a család igényeihez.
A legtöbb szülő nagyon értékesnek éli meg a védőnővel való kapcsolatát, a támogatást gyermekük fejlődésével és mindennapi ellátásával kapcsolatban. A védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.
Védőnőhiány Magyarországon
Jelenleg mintegy ötezer védőnő tevékenykedik szerte az országban, de több százan még így is hiányoznak az ellátórendszerből. Kissné Jakab Ildikó védőnő szerint jelenleg alig 5000 védőnő dolgozik országszerte, de így is majdnem 500 státusz betöltetlen, melyeket helyettesítéssel kell megoldani. A védőnőhiány az egész országot érinti, de a legkritikusabb a helyzet Pest- és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Vélhetően a méltatlanul alacsony havi keresettel magyarázható ez az állapot, hasonlóan, mint az egészségügy más területein.