Mostanában a csapból is az folyik, hogy a terhes kismamák vegyék fel a szamárköhögés elleni vakcinát, hiszen ezzel védik meg a kisbabájukat ettől a súlyos fertőzéstől. A várandósok szamárköhögés (pertussis) elleni védőoltása napjainkban felkapott téma. De vajon mi az a szamárköhögés, és mit kell róla tudni?
Mi a szamárköhögés és milyen tünetei vannak?
A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző bakteriális fertőzés, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. A szamárköhögés a tüdő és a légutak rendkívül fertőző bakteriális betegsége. Ez a betegség különösen súlyos lefolyású csecsemők és kisgyermekek esetén, de minden korosztályt érinthet. Az oltás bevezetése előtt a szamárköhögés az egyik leggyakoribb gyermekbetegség volt. A fertőzés kockázata mindenkinél fennáll, aki nem részesült B. pertussis elleni védőoltásban vagy a szükséges újraoltásokban.
A betegség szakaszai
A szamárköhögés három szakaszban zajlik le, amelyek mindegyike jellegzetes tünetekkel jár:
- Első szakasz (hurutos fázis): Ez a szakasz 1-2 hétig tart és enyhe megfázásszerű tünetekkel jelentkezik, mint például alacsony fokú láz, orrfolyás és progresszív köhögés. Ez a legfertőzőbb időszak, amikor a betegség könnyen terjedhet másokra.
- Második szakasz (paroxizmális fázis): Ez a szakasz 2-8 hétig tarthat, és súlyos, rohamokban jelentkező köhögéssel jár. A köhögési rohamok gyakran végződnek jellegzetes "szamár" hanggal, amit a gyors belégzés okoz. A köhögés annyira súlyos lehet, hogy hányást, kimerültséget és légzési nehézségeket okozhat. A köhögési rohamokat jellegzetes, károgásra emlékeztető vagy magas hangú, húzó belégzési hang követi. A köhögési epizódok gyakran sűrű, tiszta váladék távozásával végződnek, amihez öklendezés, hányás társulhat.
- Harmadik szakasz (lábadozási fázis): Ez a szakasz hetekig, sőt hónapokig is eltarthat. Ebben az időszakban a köhögési rohamok fokozatosan enyhülnek és ritkulnak, de a betegség továbbra is okozhat gyengeséget és visszatérő köhögési epizódokat, különösen más légúti fertőzések esetén.
Atípusos forma is előfordulhat, különösen fiatal csecsemőknél vagy kisdedeknél. Az első fázis hiányozhat vagy csak kis vizes orrfolyás formájában van jelen. A második szakaszban hiányozhat a köhögőroham, helyette fuldoklás, hányás, kékes bőrszín köhögéskor, görcsök, légzéskimaradás jelentkezhetnek. Ezek a jelek azonnali mentőhívást/sürgősségi osztályos kórházi kezelést tesznek szükségessé!
Szamárköhögés (pertussis): Tünetek és kezelések - Kérdezze meg a nővért | @LevelUpRN
Hogyan terjed és miért veszélyes?
A szamárköhögés cseppfertőzéssel terjed. A fertőzés forrása a mikróbát a felső légútaiban hordozó, köhögő beteg. A betegség súlyos szövődményeket idézhet elő. Csecsemők esetében felléphet tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás (enkefalopátia), továbbá görcsök egyaránt, sőt, a fertőzés végzetes kimenetelűvé válhat. Az újszülötteknél vagy csecsemőknél kialakulhatnak azonban súlyos komplikációk, mint például légzéskimaradás, ami halálos is lehet. Az Európában feljegyzett halálesetek szinte mindegyike három hónapnál fiatalabb csecsemők körében következik be.
Hazánkban két otthonából kórházba szállított, védőoltásban még nem részesült csecsemő esetében igazolódott, hogy a halál oka a szamárköhögés és annak következtében kialakult szövődmények voltak. Az oltatlan újszülöttekre a legnagyobb kockázatot a velük találkozó és az ellátásában résztvevő családtagok jelentik, akik saját maguk is hordozhatják a baktériumot.
A szamárköhögés megelőzése és a védőoltások
A szamárköhögés megelőzésének legjobb módja az oltás. A cseppfertőzés útján terjedő szamárköhögés megelőzésének legbiztosabb módját a védőoltások jelentik. A magyar védőoltási rendszernek köszönhetően nincs szamárköhögés járvány, a betegség szórványosan fordul elő. Az országos átoltottság 99%-os, ami kiemelkedően magas. Azonban az elmúlt években tapasztalható, minden korosztályt érintő immunológiai változás lehetővé tette a betegség ismételt megjelenését.
A DTaP oltás (diftéria, tetanusz és pertussis elleni oltás) a csecsemők és kisgyermekek számára ajánlott, míg a Tdap oltás a serdülők és felnőttek számára. Hazánkban a gyermekek 2, 3, 4 és 18 hónaposan, 6 évesen, végül pedig 6. osztályban (vagy 11 évesen) kapnak oltást a betegség ellen. Az alapimmunizációt ezután ismétlő oltások követik. Így sem alakul ki azonban élethosszig tartó védettség, ezért az oltást később is javasolt tízévente frissíteni.
Miért fontos az oltás kismamáknak?
A terhesség alatt kapott Tdap oltás különösen fontos a szamárköhögés elleni védelem biztosítása érdekében az újszülöttek számára, akik még nem kaphatnak aktív immunizálást. Az anyai szervezetben a vakcina hatására termelődő antitestek átmeneti védelmet nyújtanak a születendő gyermeknek is a fertőzéssel szemben.
A terhesség alatti szamárköhögés elleni oltás kulcsfontosságú lépés a csecsemő egészségének védelmében. Az optimális időzítés a 27-36. hét közötti időszak, hogy biztosítsuk a megfelelő antitestszintet a csecsemő számára. A pertussis tartalmú védőoltás a 16-36. terhességi hét között bármikor beadható a várandósnak, azonban a 27-31. terhességi hét között optimálisabb. Az anyai oltás nemcsak az anyát védi, hanem közvetett módon a csecsemőt is, így biztosítva a legjobb esélyt a súlyos betegségek elkerülésére az élet első hónapjaiban.
Az anyai oltás fontossága:
- Csecsemők védelme: Az anyai oltás csökkenti a csecsemő szamárköhögésének kockázatát azáltal, hogy közvetlenül védi az anyát, így csökkentve a csecsemő expozíciójának kockázatát. Az anyai antitestek átjutnak a placentán keresztül a magzatba, és a szoptatás során az anyatejbe is, ezzel biztosítva a csecsemő passzív védelmét az élet első hónapjaiban, amikor még nem kaphatják meg az aktív immunizálást.
- Családtagok védelme: Az anya és más háztartási tagok oltása csökkenti a csecsemő fertőzésének kockázatát, mivel az esetek több mint 50%-ában a csecsemők a családtagoktól, leggyakrabban az anyjuktól kapják el a betegséget.
Javasolt oltási rend kismamáknak és családtagoknak
Amennyiben egy terhes nő korábban már megkapta a teljes háromdózisos Td oltássorozatot, akkor terhessége során egyetlen Tdap dózis beadása javasolt, lehetőleg a 27-36 hetes terhességi időszak korai részében. Ez minden egyes terhesség során ajánlott, még akkor is, ha a páciens korábban átesett szamárköhögésen vagy megkapta az oltást, függetlenül attól, hogy a következő terhesség az előzőt követő 12 hónapon belül következik be. Fenyegető koraszülés esetén a védőoltás várandósoknak korábban is beadható. A szülés után, szoptatás alatt is adható az anyának a védőoltás!
Az újszülött indirekt védelme érdekében az újszülöttel egy háztartásban élő, vele közvetlen kapcsolatba kerülő személyek (szülők, nagyszülők, 15 év feletti testvérek, gondozók) aktív immunizálása is javasolt - amennyiben az elmúlt 5 évben nem részesültek pertussis tartalmú oltásban (fészekimmunitás). A családtagok számára az oltás beadása minimum 4 héttel a szülés várható időpontja előtt javasolt, de később is hasznos.
Az oltóanyag és a beadás módja
Jelenleg Magyarországon az Adacel Polio oltóanyag áll rendelkezésre, amely receptköteles és térítés ellenében érhető el. A közforgalmú gyógyszertárak általában nem tartják készleten, de a nagykereskedőktől megrendelhető. Az oltás biztosítása érdekében a kismamáknak érdemes előre gondoskodni az oltóanyag beszerzéséről.
Az Adacel Polio egyetlen adagját (0,5 ml) kell egyszer intramuszkulárisan alkalmazni. A beadás helye lehetőleg a deltaizom legyen (felkar külső része).
Mellékhatások és biztonságosság
A védőoltást követően leggyakrabban jelentett mellékhatás az injekció helyén kialakuló helyi reakciók (fájdalom, bőrpír, duzzanat). Ezek a tünetek rendszerint enyhe lefolyásúak, és az oltás után 48 órán belül jelentkeztek. A forgalomba hozatali engedélyezéshez végzett vizsgálatok alapján a tünetek további következmény nélkül elmúlnak.
Az oltóanyag engedélyezéséhez végzett klinikai vizsgálatok alapján a vakcina alkalmazásával összefüggésben nem merült fel a várandósságra vagy a magzat/újszülött egészségére gyakorolt káros hatás. Egyes országokban már 2012 óta végzik a várandósok pertussis elleni immunizálását. Kellő mennyiségű tapasztalat áll rendelkezésre, amelyek azt mutatják, hogy a védőoltás nem növeli a halvaszületés, a koraszülés, az anyai vagy újszülöttkori halálozás, a pre-eclampsia vagy eclampsia, a magzati distress, a méhrepedés, a placenta vagy vasa praevia, a császármetszés, az alacsony születési súly, az újszülöttkori veseelégtelenség, továbbá olyan súlyos rendellenességek kockázatát, amelyek egyébként is, természetesen előfordulhatnak a várandósság alatt.
Szamárköhögés helyzete Magyarországon és Európában
Európa néhány országában (pl. Ausztria, Dánia, Norvégia) már 2023-ban megkezdődött a szamárköhögés (pertussis) esetek számának emelkedése, míg számos további országban csak 2023 végén, vagy 2024 tavaszán. Hazánkban 2024. 20. hetétől kezdődően emelkedett a bejelentett pertussis gyanús esetek száma, az elmúlt öt hétben a heti esetszám 16 és 21 között változott. 2024-ben eddig összesen 153 szamárköhögés gyanús megbetegedésről érkezett bejelentés. Az eddig rendelkezésre álló laboratóriumi vizsgálatok 65 esetben megerősítették, 37 esetben nem támasztották alá a klinikai diagnózist, a többi esetben a vizsgálatok még nem fejeződtek be.
Hazánkban a legtöbb eset szórványosan fordul elő, néhány esetben családon belüli halmozódást tapasztaltak, országos járványról nem beszélhetünk. Az NNGYK hangsúlyozottan kéri, hogy a szülést követő első 6-8 hétben ne menjenek vendégségbe az újszülöttel, kerüljék a zsúfolt helyeket, korlátozzák az újszülöttet látogatók fogadását. Az újszülött immunrendszere még részben védtelen a környezeti hatásokkal és fertőzésekkel szemben. Az NNGYK felhívja a lakosság figyelmét, hogy a csecsemővel egy háztartásban élő családtagok és a csecsemő gondozásában résztvevők számára is javasolt a védőoltás.
Ha bármilyen kérdése van az oltással kapcsolatban, mindig konzultáljon kezelőorvosával vagy szülészével, hogy a legjobb döntést hozhassa meg saját maga és születendő gyermeke számára. Bármilyen terhesgondozással kapcsolatos kérdés esetén érdemes felkeresni egy szakorvost.
tags: #szamarkohoges #elleni #vedooltas #kismamaknak