Szakdolgozatom célja, hogy a prehospitális ellátás során alacsony esetszámban előforduló csecsemő - és gyermekkori fájdalomcsillapítás eseteit vizsgáljam. A helyesen alkalmazott analgézia nagy jelentőséggel bír már a kórházi ellátás előtti szakaszban is, nem csak az intézményi ellátásban.
A gyermekkori fájdalom megértése és felismerése
A fájdalom szubjektív élmény, nem lehet műszerrel mérni, mint mondjuk a vérnyomást, fontos elhinnünk, hogy a gyerek valóban fájdalmat érez. Vegyük komolyan a problémáját - az olyan gondolatok, mint pl. „csak hisztizik” vagy „nem is fájhat neki annyira” - kerülendők. A gyermek fájdalmának felismerése különösen a kisebb gyermekeknél nem mindig egyszerű, hiszen nem tudják pontosan megfogalmazni az érzéseiket.
Felismerést segítő jelek
Figyeljünk az alábbi jelekre, és ha ezeket látjuk rajta, merüljön fel a fájdalom jelenléte:
- Sír, nyugtalan, ingerlékeny, feszült.
- Nem eszik, nem iszik, nem alszik jól.
- A fájó testrészt nem használja vagy kíméli.
- Nehéz elterelni a figyelmét.
- Magához húzza a térdét (pl. hasfájás esetén).
- „Arcára kiül a fájdalom”.
A nagyobb gyermekek már képesek szóban is jelezni, hogy fáj valamijük, és ők akár 0-10-ig terjedő skálán is értékelhetik a fájdalom erősségét.
A kommunikáció hiánya és a nehezítő tényezők
A fájdalom megítélése és csillapítása gyermekeknél egy igen nehéz feladat, legfőbb problémát jelentheti a kommunikálási képesség hiánya. A szülőktől/hozzátartozótól az alábbi információk szükségesek:
- a fájdalom kezdete,
- hol jelezte a gyermek a fájdalmát,
- áll-e összefüggésben valamivel (étkezés, testi megerőltetés, trauma…),
- milyen jeleket mutatott a gyermek a fájdalomra,
- hogyan jelezte azt,
- mióta tart a fájdalom,
- milyen fájdalomcsillapítót alkalmaztak már, és a jelenlegi esetben.
Ezenkívül fontos a gyermek testhelyzetének és mozgásának megfigyelése. A fájdalom megítélésében több nehezítő tényező is lehet, ilyenek az életkor, a mentális visszamaradás, intubált beteg, vagy ha a gyermek nem akar együttműködni. Ebben az esetben nem verbális viselkedési és élettani sémákat vehetünk alapul, erre megfelelően alkalmazható a FLACC skála.
What Is The FLACC Scale And When Is It Used? - First Response Medicine
A gyermekkori fájdalom fajtái és okai
A fájdalom lehet akut (hirtelen fellépő) vagy krónikus (legalább 3 hónapja fennálló).
Akut fájdalom
Az akut fájdalomról akkor beszélünk, amikor pl. valaki eltöri a kezét vagy begyullad a füle - amint beindul a gyógyulás, a fájdalom csökken, majd megszűnik. Ilyenkor a fájdalomcsillapítás a gyógyulási folyamatot támogatja.
Gyakori akut fájdalomtípusok:
- Lázhoz társuló fejfájás, ízületi- vagy izomfájdalom.
- Fogzási fájdalom (csecsemőknél).
- Oltások utáni fájdalom.
- Hasfájás (pl. fertőzések, székrekedés, stressz).
- Fertőzésből fakadó (pl. fülgyulladás miatti fülfájás).
- Sérülés okozta fájdalom (pl. horzsolás, rándulás).
- Műtéti beavatkozást követő fájdalom.
Krónikus fájdalom
Nem egyszerű megfogalmazni, mikor beszélünk krónikus, idült fájdalomról. Gyerekek esetében azt szoktuk mondani, ha a fájdalom legalább 3 hónapja fennáll, illetve visszatér. Egy másik megfogalmazás szerint akkor, ha a fájdalom a szükséges gyógyulási idő eltelte után is fennáll. Ezek azonban egyoldalú meghatározások - s bár az idő fontos szempont, lényeges az is, hogy az illető mennyire korlátozott az életvitelében (például iskolai hiányzások, visszahúzódás, kedvenc hobbik feladása stb.).
Sok mindentől függ, ez egy nagyon összetett, az emberben egyszerre több síkon zajló folyamat. Ha tömören szeretnénk kifejezni, talán úgy lehetne a legtalálóbban megfogalmazni, hogy - bármilyen furcsán is hangzik - agyunk „megtanulja” a fájdalmat. Ez egyénenként nagyon különböző lehet.
Természetesen az első, hogy van-e valamilyen konkrét testi betegség (pl. reuma) a panaszok hátterében - ha igen, ennek kezelése alapvető. Fontos emellett a jó hozzáállás, a megfelelő szemléletmód, a tévhitek felülbírálása, felülírása: nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a fájdalom nagyon összetett élmény, amelynek - minden esetben! - testi, lelki és szociális oldala is van (ezek aránya persze jelentősen eltérhet az egyéntől illetve az adott helyzettől függően).
A krónikus fájdalommal élő gyermekek és családjaik megsegítésére jött létre, németországi tapasztalatokból merítve, a Bethesda Gyermekkórház Fájdalomterápiás Ambulanciája.
Nagyon fontos annak a tudatosítása, hogy a krónikus fájdalom más bánásmódot igényel, mint a heveny változata.
A terápiának nagyon fontos része, hogy a gyerekek és a szülők is a lehető legtöbbet tanuljanak a krónikus fájdalomról. Azért, hogy javuljon az életminőségük, hogy a fájdalom ne korlátozza őket a mindennapjaik lehető legteljesebb megélésében. Ez alatt nem csak az iskolai teljesítményt értjük, hanem azt is, hogy pl. találkoznak-e a barátaikkal vagy marad-e energiájuk a hobbijukra.
Sokan tapasztalták már, hogy az a sikeres út, amelyet a krónikus fájdalom okán gyermekükkel bejártak, az egész család számára életre szóló megerősítő, pozitív élmény, amely az élet más területeire is kihat. Ezeknek a gyermekeknek nemcsak az életminőségük javul, hanem tapasztalhatják, hogy nagy dolgokra képesek és teljes életet tudnak élni. A szülők, a család közreműködése nélkül meg van kötve a kezünk.
A fájdalom lelki okokat kísérő formái is előfordulhatnak.
Fejlődési szemléletváltás a csecsemők fájdalomérzékelésében
Sokáig úgy gondolták, hogy az újszülöttek agya nem elég fejlett a fájdalom érzékeléséhez, emiatt még a nyolcvanas években született kisbabákat is altatás nélkül műtötték meg. A szakmai konszenzus ugyanis az volt eddig, hogy az újszülöttek agya nem elég fejlett ahhoz, hogy érezze a fájdalmat. Ebben a hitben egyes beavatkozásokat, műtéteket egészen a nyolcvanas évek közepéig fájdalomcsillapítók nélkül végeztek. Erre a következtetésre agyi képalkotó vizsgálatokkal jutottak. Sokak szerint az újszülöttek agya nem elég fejlett a fájdalom érzékeléséhez, csupán reflexek mozgatják őket.
Egy friss tanulmány ennek az ellenkezőjét igazolta. A tudományos konszenzus ugyanis az volt, hogy a csecsemők idegrendszere annyira fejletlen, hogy gyakorlatilag nem éreznek fájdalmat. Ezt a bizarr tudományos babonát téves tanulmányok sora táplálta, amelyekkel a newsweek.com összefoglalója szerint az volt a fő probléma, hogy az orvosok nehezen tudták elkülöníteni a magzatok és a felnőttek fájdalomreakcióit, ezt a végzetes félreértést pedig kiterjesztették az újszülöttekre is.
1987-ben jelent meg az a mérföldkőnek számító tanulmány, amelynek hatására az újszülöttek műtéteit már altatásban végezték. De az injekciókat és az intravénás eszközök bekötését továbbra is fájdalomcsillapítás nélkül kapták a betegek.
A helyzet csak 1987-ben kezdett drasztikusan megváltozni: részben annak is köszönhetően, hogy az orvostársadalom végre azokra a szülőkre is odafigyelt, akik azt állították, hogy gyermekük nyilvánvalóan súlyos fizikai fájdalmakat él át. Szintén 1987-ben az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia hivatalosan kijelentette, hogy etikátlan érzéstelenítés nélkül műtéti beavatkozásokat végezni csecsemőkön. Az orvosok többé nem tehetnek úgy, mintha a csecsemők nem éreznének fájdalmat.
A brit nemzeti egészségszolgáltató (National Health Service) ajánlásai között ma is a gyermek átölelése szerepel, és nem a fájdalomcsillapítás - amit például szükségtelennek tartanak a letapadt nyelvet korrigáló műtét során.
Újabb kutatások eredményei
A kutatók egy-hat napos egészséges újszülöttek agyáról készült felvételeket hasonlítottak össze 23-36 éves felnőttek agyáról készült felvételekkel. Funkcionális mágneses rezonancia képalkotással már korábban összehasonlították a felnőttek és az újszülöttek agyi reakcióit ugyanarra az ingerre, az eredmények azt mutatták, hogy a fájdalom a felnőttek agyának 20 régiójában a csecsemőknél 18 helyen fokozta az aktivitást.
A fájdalom enyhítése azért is fontos a csecsemőknél, mert a csillapítás nélküli ismételt fájdalomérzet tartós neurológiai következményekkel járhat, például a fájdalom fokozott érzékelésével.
Néhány évvel ezelőtt az orvosok azt találták, hogy az anya hangja megnyugtatja a koraszülötteket, ha fájdalmas beavatkozáson kell átesnie, de ezen túl általánosan bevett gyakorlat volt évtizedekig a cukros víz, ami csökkentette az oltás utáni nyugtalanságot.
Zene szerepe a csecsemők fájdalomcsillapításában
Egy új kutatás során egy connecticuti kórházban 100 csecsemőt vizsgáltak, hogy reagálnak az altatódalokra, ha fájdalmat éreznek. A csecsemők egyik csoportjának a sarokszúrás előtt nyugtatásul cukros vizet adtak, egy másik csapatnak a cukros vízen kívül altatódalt is lejátszottak (a szúrás előtt, alatt és után). Az altatódalt hallgató csoport alacsonyabb pontszámot ért el az újszülöttkori fájdalomskálán a szúrás idején és utána, mint a csak cukros vizet kapó babák. Az altatót 20 perccel a fájdalmas sarokszúrás előtt elindították, és utána is folytatódott még öt percig, a kutatók közben egy fájdalomskálán mérték a babák fájdalmának szintjét - arckifejezésüket, sírásukat, légzésüket. A fájdalomskála 0-tól 7-ig terjed.
Fájdalomcsillapítás fajtái gyermekkorban
A fájdalomcsillapításnak két módját ismerjük. Enyhe fájdalom jelentkezése esetén a nem gyógyszeres módszereket alkalmazzuk, míg közepes/erős fájdalom esetén gyógyszeres kezelésre van szükség. (Ez utóbbiak esetében megkülönböztetünk vény nélküli és vényköteles készítményeket.)
Nem gyógyszeres fájdalomcsillapító módszerek
A fájdalom nem mindig igényel gyógyszeres kezelést - sok esetben hatékony lehet a hideg/meleg borogatás, csecsemőknél a szoptatás, megnyugtatás, ölelés, figyelemelterelés, közös játék vagy épp a pihenés.
Gyógyszeres fájdalomcsillapító módszerek
Gyermekeknél mindig figyelembe kell vennünk az alapbetegségeket, rendszeresen szedett gyógyszereket, valamint a dózis meghatározásánál az életkort és a testsúlyt. Jelen összefoglaló táblázat tartalmaz olyan hatóanyagokat is, mely túlmutat az otthon, laikusként alkalmazható gyógyszerelésen.
| Hatóanyag | Életkor | Mire jó? | Beadás módja | Mellékhatások |
|---|---|---|---|---|
| Nem-opioidok: Paracetamol | Újszülöttkortól | Enyhe-középsúlyos fájdalomra (pl. fejfájás, fogzás, izomfájdalom), lázcsillapításra | Kúp, szirup, rágótabletta, kapszula, injekció | Allergiás reakció, májkárosodás túladagolás esetén |
| Nem-opioidok: Metamizol | 3 hónapos kortól | Erős fájdalom, magas láz esetén, ha más szerek nem hatékonyak | Tabletta, csepp, injekció formájában | Csak orvosi javaslatra! Ritka, de súlyos mellékhatás lehet az agranulocitózis (fehérvérsejtszám-csökkenés) |
| NSAID-ok: Ibuprofén | 3 hónapos kortól | Középsúlyos fájdalmakra (fogfájás, fülgyulladás, torokfájás), gyulladáscsökkentő és lázcsillapító is | Szirup, rágótabletta, kapszula, kúp, injekció | Hasi fájdalom, gyomorirritáció, ritkán allergiás reakció, vesekárosodás. Asztma esetén kerülendő |
| Egyéb NSAID-ok: pl. diklofenák, naproxen | 1 éves kortól | Általában műtét utáni fájdalom, gyulladás és duzzanat (pl. fogászati, illetve ortopédiai sebészeti beavatkozást követően) | Csepp, kúp | Leggyakrabban fejfájás, szédülés, hányinger és hányás, hasmenés, hasfájás, fokozott bélgáztermelődés, étvágytalanság, illetve bőrpanaszok jelentkezhetnek |
| Dinitrogén-oxid ("nevető-gáz") | Sürgősségi ellátásban, kisebb sebészeti vagy fogászati beavatkozások során | Fájdalomcsillapító, szorongásoldó és enyhén altató hatású | Csak megfelelően felszerelt egészségügyi intézményben | Gyors hatás és gyors kiürülés, mellékhatások ritkák (hányinger, szédülés) |
| Sevofluran | Altatáshoz használják (maszkon keresztül) | Bizonyos esetekben enyhe, rövid hatású fájdalomcsillapítóként is alkalmazzák | Csak megfelelően felszerelt egészségügyi intézményben | Gyors hatás és gyors kiürülés, mellékhatások ritkák (hányinger, szédülés) |
| Opioidok: pl. morfin, tramadol, kodein, fentanil | --- | A legerősebb fájdalomcsillapítók közé tartoznak, csak igen erős, mással nem csillapítható fájdalmak esetén alkalmazzák (pl. rosszindulatú daganatos betegséggel járó fájdalmak, égéssérültek fájdalomcsillapítása során) | Vényköteles szerek | Fontos: Soha ne adjunk ibuprofent kiszáradt, hányós-hasmenéses gyereknek - fokozhatja a vesekárosodás kockázatát! |
Az adagolást illetően nagyon fontos, hogy mindig be kell tartani az ajánlott egyszeri dózist, az ajánlott maximális dózist, illetve a két egymást követő adagolás közti minimális időt! Ebben kérjük ki kezelőorvosunk vagy gyógyszerészünk véleményét! Két azonos hatóanyagú fájdalomcsillapító között másik hatóanyagú fájdalomcsillapító is adható a fájdalomcsillapító hatás fenntartása érdekében.
A gyógyszer beadásának módjai
A gyógyszer kiválasztásánál nemcsak a hatóanyag számít, hanem az is, hogyan tudjuk azt beadni a gyermeknek:
- Szirup, csepp
- Előny: könnyen adagolható, ízesített, csecsemőknek is könnyen beadható.
- Hátrány: pontatlan lehet az adagolás, ha nem használunk mérőeszközt.
- Kúp
- Előny: hányós vagy alvó gyermeknél is adható.
- Hátrány: nehezebb adagolni, egyes gyerekek elutasítják.
- Rágótabletta, kapszula
- Előny: nagyobb gyermekeknél praktikus.
- Hátrány: kisgyermekek nem tudják lenyelni.
- Intravénás
- Előny: gyorsan hat, nagyobb dózisú szerek is beadhatók.
- Hátrány: kizárólag erre kiképzett szakszemélyzet adhatja be, lehetőség szerint fekvőbeteg intézményben.
- Intraossealis (csonton keresztül)
- Előny: biztonságos, gyors és könnyű vénás hozzáférést biztosít, főként életveszély esetén alkalmazandó.
- Hátrány: kizárólag erre kiképzett szakszemélyzet adhatja be.
Nem ajánlott gyógyszerek
- Aspirin (acetilszalicilsav): Gyermekeknél nem ajánlott, különösen vírusfertőzés idején, mert súlyos szövődményt, úgynevezett Reye-szindrómát okozhat.
- Kodein tartalmú készítmények: Alkalmazásuk gyermekeknél tilos, mivel májkárosodás és súlyos légzési depresszió is felléphet.
Beteg által kontrollált fájdalomcsillapítás (PCA)
A beteg által kontrollált fájdalomcsillapítás már gyermekeknél is használatos, melynél a gyógyszeradagolást speciálisan programozható pumpákkal végzi a beteg. A pumpa alkalmazása során meghatározható mekkora dózist kapjon a gyermek, milyen gyakran és mennyit adagolhat magának fájdalom esetén és azt hányszor ismételheti. A PCA alatt szoros monitorizálás szükséges.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Bizonyos esetekben a fájdalom mögött komolyabb betegség is állhat. Ilyenkor mindenképp gyermekorvosi kivizsgálás szükséges. Forduljunk gyermekorvoshoz, ha az alábbiak közül bármelyiket észleljük:
- A fájdalom hirtelen, nagyon erősen jelentkezik.
- A fájdalom több mint 1-2 napja tart.
- A gyermek lázas és bágyadt.
- A fájdalom helye nem egyértelmű.
- A gyermek hányt, nem eszik és kiszáradás jelei mutatkoznak.
- Fájdalommal együtt kiütés jelenik meg.
- Sérülés után duzzanat, deformitás, mozgáskorlátozottság tapasztalható.
- A gyermek nehezen veszi a levegőt, eszméletvesztés jelentkezik.
Tippek szülőknek
Szülőként az egyik nehezen megítélhető feladatunk, hogy hogyan csillapítsuk a gyermekünk fájdalmát, az akár testi vagy lelki eredetű. Ne feledjük, hogy mi ismerjük leginkább gyermekünk jelzéseit, viselkedését, illetve a fájdalom mértékét. Felnőttként is nehéz megfogalmazni a panaszokat, de gyermekeknél még inkább kihívást jelent, hiszen ők sokszor nem tudják pontosan elmondani, hol és milyen fájdalmat éreznek. Szülőként természetes, hogy enyhíteni szeretnénk a gyerek szenvedését - de fontos, hogy ezt körültekintően, biztonságosan és a megfelelő eszközökkel tegyük.
- Mindig legyen otthon a gyermek részére láz- és fájdalomcsillapító, lehetőség szerint két különböző hatóanyagú.
- Ne adjunk gyógyszert találomra - mérjük a testtömeget és tartsuk be a dózisokat!
- Ha bizonytalanok vagyunk, kérdezzük meg a gyermekorvost vagy gyógyszerészt.
- Figyeljük a gyermek viselkedését - sokszor többet elárul, mint a panaszai.
- A szeretet, türelem és figyelem legalább olyan fontos, mint a gyógyszer!
A fájdalomcsillapítás gyermekkorban nemcsak a kellemetlenségek enyhítéséről szól, hanem a gyógyulás elősegítéséről is. A szülőknek fontos tudniuk, hogy milyen szerek biztonságosak, hogyan kell azokat megfelelően adagolni, és mikor van szükség orvosi segítségre. A megfelelő információval és odafigyeléssel azonban a gyermekkori fájdalmak jól kezelhetők, és a kis betegek gyorsabban visszanyerhetik jókedvüket.
tags: #a #fajdalom #nagysaganak #megitelesere #szolgalo #modszerek