A gyermekvállalás gondolata sokak számára természetes és örömteli dolog - mégis, egyre több pár tapasztalja meg a meddőség kihívását. Évente 6 pár közül egyet érinthet a meddőség, ami latinul infertilitás. A tudomány azt tekinti meddőségnek egy pár esetén, ha a rendszeres és bármilyen fogamzásgátló használata nélküli szexuális élet mellett egy éven belül nincs terhesség. Én azt gondolom, hogy csak ezután szükséges a kivizsgálások megkezdése. A terhesség - ha az kívánt, vágyott - elmaradása krízis! Ezért van az, hogy a meddő párok tagjai között gyakoribb a depresszió, a szorongás, mint a nem meddő társaik esetén. Ez kihathat a kapcsolatra és a két társ életminőségére is.
De hogy van ez fordítva? Káros-e a stressz a nemzőképességre? Igen, sok orvosi vizsgálat jut arra, hogy a stressz káros a nemzőképességre, sőt még a lombikprogram sikerére is! Bár arról is tudni kell, hogy sok tudós nem ért evvel egyet. Van olyan vélemény, ami szerint a meddőségben a depresszió mértéke összevethető a daganatos betegség által okozottal.
A tudományosan igazolt tények alapján a krónikus stressz közvetlenül hat a szervezet hormonháztartására. A megemelkedett stresszhormonszintek hosszú távon zavarják a nemi hormonok - például az ösztrogén vagy a progeszteron hormon - egyensúlyát. Ez a hormonális eltolódás megzavarhatja a peteérést, a menstruációs ciklust, sőt, a méhnyálkahártya állapotát is, amely a beágyazódás sikerét befolyásolja. Férfiaknál a stressz a tesztoszteronszint csökkenését, valamint a spermiumszám és -minőség romlását is előidézheti.

Lakatos Enikő hazai vizsgálatain alapuló doktori munkájából tudható, hogy a meddő nők körében magasabb a munka okozta stressz (munkastressz) szintje. A meddő nők pszichés állapota (depresszió, szorongás) rosszabb a termékenyekehez képest, ugyanakkor a háztartási stressz szintje nem rosszabb. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy maga az asszisztált reprodukciós kezelés (ART) (laikus nyelven lombik-program) is káros a lelki állapotra. Ez azért mondható ki, mert az ART kezelésben részt vevő meddő nők depressziós állapota rosszabb, mint az ART kezelésben még nem részesült meddő nőké. A meddőség okozta stressz értékük viszont egyformán rossz, tehát maga a lombik-program a lelki teher.
Lakatos Enikő és munkacsoportja azt is találta, hogy a fokozott munkastressz, de a magasabb iskolai végzettség is összefügg a női meddőség előfordulásával, sőt hatásuk össze is adódik. Ezen eredmények más nemzetközi adatokkal is egyeznek. Egy dán vizsgálatban azt találták, hogy ART-programban részt vevő nők 35%-a a depresszió különböző fokozataiban szenved. Mások is azt találták, hogy a depressziósak körében a teherbeesés valószínűsége kisebb is (mindegy, hogy lombikkal vagy enélkül).
A tartós stressz emeli - a teherbeesést gátló - prolaktin szintjét és a nemi szervek hormontermelését szabályozó központi hormonok (LH és FSH) működését is károsan befolyásolja. Ezen kívül a tartós stressz, a depresszió is emeli a kortizol szintjét a petefészekben magában is, ami még a lombik-program sikerét is károsan befolyásolja. Ezek miatt a krónikus stressz, depresszió károsan hat a petefészek és a herék működésére.

A hazai és külföldi meddőségi kezelési protokollok nem foglalkoznak a meddő párok pszichológiai állapotával. Ennek ellenére remélem (de nem tudom), hogy a hazai "lombik centrumokban" foglalkoznak-e evvel. A saját betegeimnél azt látom, hogy az érintettek alig tudnak erről. Én az endokrin megbetegedésük miatt meddő, vagy ART-kezelésben részesülő betegeim esetén figyelmet fordítok a nők és férfiak pszichés állapotára való figyelmeztetésre. Azt gondolom, hogy az ART eljárások igénybevételét megelőzően, de az ismételt ART eljárásoknál is szükség lenne a stresszmentes lét megteremtésére, kezelésére. Energiát fordítok arra, hogy erre felhívjam a figyelmet, sőt teszt is rendelkezésre áll a meddőségben szenvedők stresszel kapcsolatos életminőségének felmérésére, amivel ki lehet szűrni azokat, akik érintettek.
Összefoglalva nem mindig egyértelmű, hogy mi volt előbb: a meddőség, ami krónikus stresszt, depressziót, szorongást okoz, vagy épp fordítva, ezek épp vezetnek meddőséghez. Tovább nehezíti a kérdést, hogy a nők kezelésében a lombik-programban (ART) alkalmazott hormon-kezelések mellékhatása is lehet a szorongás. Azt gondolom, talán mindegy is, mert a probléma felismerése az elsődleges.
Dr. Gidai János szülész-nőgyógyász, meddőségi specialista felhívja a figyelmet: „A stressz nem csupán lelkiállapot: a termékenység egyik legkevésbé látványos, ám annál meghatározóbb befolyásolója”. A stressz kezelése kulcsfontosságú része lehet a termékenységi zavarok, illetve a nehezített teherbeesés kezelésének. Számtalanszor látom azt, hogy van egy pár, dolgoznak a gyerekért, nem jön össze, évekig próbálkoznak, elmennek lombikprogramra, sikerrel járnak, megszületik a gyermek - majd pár hónappal később spontán újra teherbe esnek. Senki ne mondja, hogy a pszichének nincs hatalma a termékenység fölött.
A jelenség nem egyedi. Több tanulmány is alátámasztja, hogy a túlzottan „ráfeszülő” hozzáállás - amikor a gyermekvállalás projektjévé válik a pár életének - jelentős belső feszültséget szül, ami csökkentheti a spontán fogantatás esélyét. Dr. Gidai János az alábbiakat javasolja:
- Mozgás - a természetes feszültségoldó: A rendszeres testmozgás csökkenti a stresszhormonokat, miközben serkenti az endorfinok - a boldogsághormonok - termelődését. A mozgás javítja a vérkeringést, támogatja a hormonháztartás egyensúlyát, és kedvezően hat a testösszetételre, ami szintén lényeges a termékenység szempontjából.
- Tudatos táplálkozás: A kiegyensúlyozott étrend különösen fontos a hormonális egyensúly fenntartásában. Érdemes csökkenteni a finomított szénhidrátokat, hozzáadott cukrot, transzzsírokat - ezek túlzott fogyasztása hozzájárulhat az inzulinrezisztencia kialakulásához, amely gyakran összefügg a PCOS-sel (policisztás ovárium szindróma), ami az egyik leggyakoribb meddőségi ok.
- Flow élmény - mentális regeneráció: Fontos, hogy a pár tagjai olyan tevékenységet találjanak, amely „kikapcsolja” őket: legyen az sport, zene, kertészkedés, festés vagy bármi, ami örömet okoz és jelenléttel tölti meg a pillanatot. Az ilyen meditatív állapotok segítenek oldani a belső feszültségeket.
- Pszichológiai támogatás: A termékenységi problémák érzelmileg megterhelők lehetnek, ezért érdemes igénybe venni pszichológus vagy termékenységi tanácsadó segítségét. A szakember támogatást adhat a stresszkezelésben, az önbizalom fenntartásában és a párkapcsolati egyensúly megőrzésében is.
A stressz hatékony csökkentésére számos módszer létezik. A mindfulness, a jóga és a légzőgyakorlatok aktiválják a paraszimpatikus idegrendszert, ami ellazuláshoz és a stresszreakció csökkenéséhez vezet. A mentális jóllét támogatásának és a stressz csökkentésének egyik természetes módja az ún. forest bathing (erdőfürdőzés). Az alkohol- és koffeinfogyasztás, dohányzás kerülése, a megfelelő alvás (napi 7-8 óra) és a kiegyensúlyozott táplálkozás is hozzájárul a stressz szint csökkentéséhez.
Stressz, termékenység és hormonok: Befolyásolja-e a stressz a termékenységet?
Tény, hogy a nők esetében már harminckét éves korban elkezdődik a teherbeesés esélyének csökkenése. Harminc év fölött, különösen harminchét éves kor után a petesejtek száma drasztikusan lecsökken, és minőségük is romlik. Bár a vitaminok szedése feltehetően javítja a spermaelemzési paramétereket, és az antioxidáns vitaminok csökkenthetik a spermiumokban az oxidatív stresszt, az IVF technológia alkalmazása sem garancia a terhesség létrejöttére. Minél idősebb egy nő, annál valószínűbb, hogy problémái vannak a teherbeeséssel.
Közismert, hogy az életkor, a dohányzás, az elhízás és az alkoholfogyasztás befolyásolja a teherbeesés sikerét, de egyre több kutatás mutatja ki, hogy a magas stressz-szint is késleltetheti a várt „eredményt”. Az Oxfordi Egyetem szakemberei megmérték a babát tervező asszonyok stresszhormon-szintjét, és azt találták, hogy a legidegesebbeknek volt a legkisebb az esélyük arra, hogy megfoganjanak. Azoknak a nőknek, akiknek a nyálában a legtöbb volt az alfa-amiláz (az adrenalinszint jelzője), 12 százalékkal csökkent az esélyük a teherbeesésre a termékeny napjaikon. Az eredmények alátámasztják az elképzelést, hogy a babára váró pároknak mindent meg kellene tenniük a nyugalmuk érdekében.
A stressz nehezítheti a teherbeesést. A túlzottan sok stressz hatással van az ovulációra: a stresszhormonok befolyásolják a hipotalamusz működését, mely a nemi hormonok egy csoportjának termelődéséért felel. A túlhajszoltság okozhatja a menstruáció késését vagy akár teljes elmaradását is. Ez nyilvánvalóan rendkívül rontja a fogantatás esélyét. Bizonyos tanulmányok megállapították, hogy a nagymértékű stressz és a depresszió negatívan hathat a férfi termékenységre. Emellett a stressz sokszor olyan rossz szokásokkal társul, melyek a meddőség kockázatát tovább növelik - például dohányzás és alkoholfogyasztás.
A meddőségi kivizsgálások során kiemelt figyelmet kell fordítani a párok pszichés állapotára. Az Unica klinikán hisznek abban, hogy a sikeres terhességhez vezető út nem csupán az orvosi kezelésről szól, hanem a test és a lélek teljes egyensúlyáról is. Ellátásuk részeként különböző területek szakértőivel működnek együtt, kínálnak pszichológiai konzultációt, táplálkozási tanácsadást, akupunktúrát, fizioterápiát és hormonjóga foglalkozásokat.

A stressz közvetlen hatással van a szervezetünkre és a termékenységre, de megfelelő eszközökkel és megközelítésekkel ez a hatás csökkenthető. Tudjuk, hogy a meddőség kezelése megterhelő lehet. Ezért vagyunk itt, hogy minden lépésnél támogassuk Önt.
tags: #stresszeseb #teherbe #lehet #esni