Az elsőgyermekes anyukák, illetve a friss családok gyakran szembesülnek olyan jelenségekkel, melyek ijesztőek lehetnek, de valójában teljesen normálisak. Az egyik ilyen jelenség a csecsemőkori rángatózás és vergődés, különösen alvás közben. Bár a szülők sokszor pánikba esnek, fontos tudni, hogy ezek a mozgások legtöbbször ártalmatlanok és a baba fejlődésének részét képezik.
Az alvás és a mozgásfejlődés kapcsolata
A kisbabák nagyon sokat alszanak, 24 órából nagyjából 14-17 órát. Az alvásuk ciklusokban zajlik, mélyebb és felületesebb szakaszokkal. A felnőttek az alvásuk nagy részét a mély szakaszban töltik, de a babáknál a felületes alvásszakaszok aránya sokkal nagyobb. Ezért is gyakori náluk a mozgolódós alvás éjjelente vagy a napközbeni alvásaik során.
Az alvás öt szakaszból áll: négy non-REM, azaz nem-gyors szemmozgásos szakaszból és egy REM szakaszból. A REM-fázis, amely az alvás legmélyebb szakasza, azután következik be, hogy a test már végighaladt a négy Non-REM-fázison. A REM-fázist a gyors szemmozgások, az álmodás és a test teljes bénultsága jellemzi. Egyes kutatók úgy gondolják, hogy a REM-alvás alatti összerándulás nem csupán az álmokhoz kapcsolódó jelentéktelen görcs vagy mozdulat. Ez azt jelenti, hogy amikor a baba megrándul alvás közben, valójában idegi áramköröket aktivál fejlődő agyában.
Az emlősökkel és madarakkal végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a korai fejlődés során nagyon sok REM-alvásban van részünk. Összefüggés lehet az alvás közbeni összerándulás és a baba új készségei között. Például láthatsz nyaki összerándulást a babánál alvás közben, amikor a fejtartás képességét fejleszti az ébrenlét idején. A csecsemőkori rángatózó mozdulatokat jóindulatú alvási myoclonusnak hívja a szakirodalom, és valójában nem veszélyesebb, mint az egyszerű csuklás. A csecsemők idegrendszere még éretlen, mozgásuk alvás közben még kontrollálatlanabb, mint ébren. Ezek a rángatózó mozgások nem különböznek attól, melyeket a felnőttek is tapasztalnak olykor elalváskor.
Miért rángatózik a baba alvás közben?
- Nyújtózkodás: A kisbabák megszokták, hogy idejüket labdaként összegömbölyödve töltik az anyaméhben. Most, hogy már a nagy, széles világban vannak, megtanulják mozgatni a lábaikat és akár csapkodhatnak, ficánkolhatnak is - ez teljesen normális.
- Új idegek: Az újszülöttek központi idegrendszere még fejlődésben van, így nem képes még megfelelően kontrollálni a test mozgásait. Ahogy a baba idősebb lesz, jobban tudja majd irányítani a lábait és képes lesz őket célirányosan mozgatni, ahelyett hogy véletlenszerűen mozgatná azokat.
- Gyenge alvók: Ebben a korban a babák nagyon gyenge alvók, és több mély alvási szakaszba nem képesek belépni. Az alvás alatt tanúsított mozgolódáson felül felfigyelhetünk arra, hogy grimaszol, szopizik a kis szájával, az ajkait ízlelgeti, szemhéját rebegteti, rövid ideig mosolyog, felriad, vagy elég könnyen felébred.
Rácsos ágy, babaágy - erre biztos nem gondolsz: a baba alvás és mozgásfejlődése is VESZÉLYBEN van!
Mikor kell aggódni és mikor forduljunk szakemberhez?
Bár a legtöbb alvás közbeni rángatózás ártalmatlan, vannak olyan jelek, amelyekre érdemes odafigyelni, és amelyek indokolttá tehetik az orvosi konzultációt. A sürgősségi gyerekorvosok és gyermekneurológusok szerint egészen addig nem kell a kórházba rohanni, amíg ezekhez a mozgásokhoz nem társul ébrenlét, kóros szem- és testmozgás, esetleg légzési nehézségek, kékülés.
Dr. Michael Zimbric gyerekneurológus megállapítása szerint a csecsemők éretlen idegrendszere és koordinálatlan mozgása gyakoribbá teszi ezt az állapotot. Ha ébredés után azonnal megszűnik, valószínűleg ártalmatlan myoclonusos rángásról van szó. Ezek ugyanis nem folytatódnak, amikor a baba ébren van. Különösen a születés utáni első hetekben fordul elő, hogy furcsa rángásokat produkálhat a baba, de később is előfordulhat.
Aggodalomra okot adó jelek:
- Ha az összerándulás külső, vagy vélhető belső inger nélkül, sorozatosan, többször egymás után jelentkezik, esetleg napról napra egyre több alkalommal észlelhető, akkor érdemes neurológushoz fordulni.
- Ha a rángatózáshoz ébrenlét, kóros szem- és testmozgás, esetleg légzési nehézségek vagy kékülés társul.
- Ha a baba nem reagál semmire miközben rángatózik. Ez sajnos lehet kezdődő epilepszia is. Bár elég fiatal még a baba ehhez, de ha volt valami gond a terhesség, szülés alatt (elhúzódó szülés vagy kitolási szakasz), az hajlamosíthat oxigénhiányos állapotra, ami később epilepsziát okozhat.
- A laza és a feszes izomtónus is lehet alkati adottság, de bizonyos esetekben súlyos idegrendszeri vagy izombetegség állhat a háttérben. Ha a gyermek magzat korában is keveset mozgott, vagy ha néhány hetesen etetési, légzési nehezítettség áll fenn, mihamarabb neurológiai vizsgálatra van szükség.
- Ha a baba 4 hónapos kora után sem mutat javulást a fejemelésben, érdemes lehet felkeresni egy gyermekorvost vagy gyógytornászt.
- Ha napközben, ébrenléti időben is folyton nyugtalan, sírós, ingerlékeny a baba.
Az újszülöttnél sok aggodalmat keltő furcsasággal találkozhat a szülő a szopizási nehézségtől a gyakori csukláson át a hirtelen összerándulásokig. Mind közül talán az idegrendszert érintő betegség gondolata a legijesztőbb. Mindenekelőtt nagyon fontos tudni, hogy a várandósság vagy szülés körül volt-e valamilyen nehézség, illetve a családban előfordul-e idegrendszerrel kapcsolatos megbetegedés (pl. mozgáskorlátozottság, értelmi fogyatékosság, epilepszia, örökletes rendellenesség stb.). A szakember is nagyobb jelentőséget tulajdonít egy-egy tünetnek, ha olyan csecsemőt vizsgál, akinél a terhelő a családi előzmény, vagy a szülés során fellépett valamilyen komplikáció.
A remegés és rángás elkülönítése
A remegés (tremor) általában nagyobb frekvenciájú és lecsengő jellegű, tehát a mozgás amplitúdója néhány másodperc alatt csökken, majd a jelenség megszűnik. A rángás ennél monotonabb megjelenésű, általában elhúzódóbb jelenség. Az elkülönítésben segít, ha megpróbálunk a babával kapcsolatot teremteni, megsimogatni, finoman megfogni a kezét, figyelni, hogy a végtag mozgása ennek hatására megszűnik-e. Ha ez nem sikerül, továbbra is össze-összerándul, akkor rángásról lehet szó, ami felveti epilepsziás görcs lehetőségét. Ilyenkor a lázas betegség kapcsán jelentkezik a tünet (többnyire, amikor épp szökik fel a láz). Ha először tapasztalnak ilyet, hívjanak orvost!
| Jelenség | Jellemzők | Mikor forduljunk orvoshoz? |
|---|---|---|
| Remegés (Tremor) | Nagyobb frekvenciájú, lecsengő jellegű, mozgás amplitúdója néhány másodperc alatt csökken, majd megszűnik. | Ha a baba nem ébred fel, vagy más aggasztó tünetek kísérik. |
| Rángás | Monotonabb, elhúzódóbb jelenség, nem szűnik meg simogatásra, érintésre. | Ha felmerül az epilepsziás görcs gyanúja, azonnal orvoshoz kell fordulni. |
| Moro-reflex | Hirtelen kar- és lábmozdulatok, ijedt arc, légzéskimaradás. Külső ingerre (hang, rázkódás, leeséstől való félelem) jelentkezik. | Általában normális. Ha tartósan fennáll 6 hónapos kor után, konzultáljunk orvossal. |
| Affektív apnoe | Heves érzelmi állapotban (sírás, nevetés) hirtelen légzéskimaradás, elernyedés, eszméletvesztés. | Bizonytalan eredetű, eszméletvesztéssel járó rosszullét esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. |
A görcsgyanús jelenségek közé sorolható az affektív apnoe. Ilyenkor a csecsemő vagy kisgyerek heves érzelmi állapotban, többnyire sírás (ritkán erős nevetés) kapcsán hirtelen nem vesz levegőt, és rövid időre elvész vele a kontaktus, elernyed, esetleg eszméletét is veszti. Bizonytalan eredetű, eszméletvesztéssel járó rosszullét kapcsán azonban érdemes felvenni a kapcsolatot orvossal. Ilyenkor a rosszullét körülményeinek alapos feltárása után tud dönteni az első ellátó orvos, hogy neurológushoz, vagy inkább kardiológushoz küldi tovább a gyereket kivizsgálásra.
Rácsos ágy, babaágy - erre biztos nem gondolsz: a baba alvás és mozgásfejlődése is VESZÉLYBEN van!
Egyéb gyakori csecsemőkori jelenségek, amelyek ijesztőek lehetnek
Légzési furcsaságok
Az őszi időszakban a babák egészen hamar benáthásodhatnak. Ám időnként vírusfertőzés nélkül is szokatlanul vehetik a levegőt, apró orruk pedig mintha nem szelelne rendesen. Légzésük alvás közben hangos, főleg lányok esetében. Ezt akár az ösztrogén is okozhatja, ami egyfajta orrjáratzáró stimulánsként működik. A hormonkoktél terhesség alatt és szoptatás közben érkezik a kis testbe, de jellemzően csak két hónapig okoz tüneteket. Hat hónapos korban pedig, amikor az orrjáratok már tágabbak, szinte teljesen eltűnik. Ez persze nem jelenti azt, hogy az eldugult orrocskát ne nézessük meg gyerekorvossal, és ne zárjuk ki a fertőzés lehetőségét.
A csecsemők tüdeje a testükhöz képest kicsi, a szén-dioxidot jelző kémiai érzékelők pedig fejletlenek. Néha az apró szervezet nem veszi észre, mikor kéne levegőt venni, és addig tartja ki a szünetet, amíg a szén-dioxid magas szintje nem ad végre jelzést. A baba bőre ilyenkor nem szürkül, nem kékül, nem kapkodja a levegőt fulladozva.
Hormonális hatások
Az ösztrogén nem csak a lányokra hat: a fiúk szervezete még különösebben reagálhat rá. Megduzzadhatnak, olykor ki is vörösödhetnek a mellbimbó körüli területek. A különös állapotot az anyai ösztrogén fokozatosan csökkenő hatása adja, ami a prolaktin nevű hormon átmeneti emelkedését okozza. Emiatt alakul ki az átmeneti mellnövekedés. A jelenség olyan gyakori, hogy az egészséges kisfiúk és kislányok ötven százalékánál megfigyelhető, gyakran aszimmetrikusan. A fiúk öt százalékánál még tejszerű anyag termelése is megfigyelhető, de szerencsére három hónapos kor után ezek a furcsaságok már elmúlnak.
Sárgaság
Születés után a sárgaság normális folyamatnak mondható, és általában még a kórházban kezelik. A színt a vörösvérsejtekben található hemoglobin bomlásterméke, a bilirubin okozza, ami könnyen felhalmozódik a kis szervezetben. Az éretlen máj és vese még nem tudja hatékonyan kiválasztani és lebontani, erre segítenek rá fényterápiával. Ugyanakkor a sárgaság később, otthon is jelentkezhet, akár erős narancssárga színű bőrt eredményezve. Ilyenkor karotenémiáról beszélünk, azaz túl sok béta-karotin kerül a kicsi szervezetébe. A hozzátáplálás megkezdése után nemcsak az édesburgonya vagy a sárgarépa okozhatja ezt, béta-karotin található a spenótban és a brokkoliban is, csak a zöld színű klorofillpigmentek miatt nem látszik. A felesleges narancssárga anyag az izzadsággal távozik, ezért jelentkezhet akár foltokban is.
Székrekedés
Miközben az anyatejes széklet rakétaként lövell ki a babából, beterítve mindent, később előfordul, hogy napokig nem történik ürítés. Mielőtt a népi tanácsokat követve hőmérőzni kezdenénk, előbb kérdezzük meg a gyerekorvost, meddig normális a széklet elmaradása. Egyes babáknál öt nap is belefér. Közben látni, hogy vöröslő fejjel, morogva küzdenek és nyomnak, hasuk feszülhet, de ez még nem feltétlenül jelent akkora bajt, amivel orvoshoz kell rohanni. A fekvő testhelyzet, amiben a csecsemők idejük nagy részét töltik, eleve nem tesz jót a bélmozgásoknak. A záróizom irányításának képessége is hiányzik.
tags: #6 #hetes #babam #rangatozik #vergodik