A beágyazódás folyamata és a rendellenes megtermékenyülés gyakorisága

A teherbeesés egy rendkívül bonyolult és összetett folyamat, amelynek számos alapfeltétele van. Rengeteg kémiai, fizikai és hormonális mechanizmusnak kell megvalósulnia, méghozzá megfelelő időben és sorrendben, ahhoz, hogy a terhesség létre tudjon jönni. A megtermékenyülését követően a petesejtre még vár a beágyazódás (implantáció), amelynek döntő szerepe van, akár természetes úton történő fogantatásról, akár lombikbébi-kezelésről van szó. A beágyazódás folyamatának lezárásával megkezdődik az embrió, a köldökzsinór, a méhlepény és a magzatburok fejlődése. A várandósság - vagy terhesség - a nő életének egyik legmeghatározóbb és legintenzívebb időszaka, amikor a szervezet jelentős változáson megy keresztül, hogy alkalmazkodjon a fejlődő magzat igényeihez. Ez a körülbelül 40 hétig tartó folyamat három fő trimeszterre osztható, melyek mindegyikében jellegzetes élettani és hormonális változások zajlanak.

A beágyazódás folyamata másféle hormonokat is beindít: többek között a progeszteron hormon termelődését, amely gátolja a menstruációt, valamint tápanyaghoz juttatja a méhnyálkahártyát. Szintén rögtön a megtapadás után kezd termelődni a humán koriális gonadotropin, más néven a méhlepény. Orvosi szempontból a sikeres beágyazódás a terhesség első hivatalos lépése: a megtermékenyített petesejt a 8. hétig zigóta, a 9. hétig embrió, majd a 9. héttől magzat. A megtermékenyülést követő első napokban a zigóta osztódni kezd, majd lassan beágyazódik a méh falába. Ez a folyamat körülbelül 7-10 napig tart. Amíg a beágyazódás nem történik meg, a szervezet gyakorlatilag „nem tud” a terhességről, a tünetek csak akkor jelentkeznek, amikor a béta HCG szintje elkezd emelkedni. A béta HCG (humán koriongonadotropin) egy hormon, amelyet a terhesség korai szakaszában a megtermékenyített petesejt kezd termelni, majd ezt követően a méhlepény veszi át a feladatot. A terhesség kezdeti szakaszában, különösen a megtermékenyülést követő első néhány hétben a fizikai változások még olyannyira minimálisak, hogy orvosi eszközök nélkül nehezen vagy egyáltalán nem észlelhetők.

Mi az a beágyazódás?

A hímivarsejt és a petesejt egyesülésével létrejön a zigóta, amely nagyon gyors osztódásnak indul, miközben elindul az egyik petevezetéken át a méh felé. 5-7 napon keresztül vándorol, és osztódása során az ötödik napra eljut a hólyagcsíra (blasztociszta) állapotba. Ekkor már 70-100 sejtből áll. Miközben a megtermékenyített petesejt blasztocisztává alakul, a méh felkészül a beágyazódásra: a méhet bélelő nyálkahártya (endometrium) megvastagodik és megtelik tápanyagokkal. A megtermékenyülés utáni 5-7. napon a blasztociszta megérkezik a méhüregbe, majd körülbelül 2 napos várakozás után beágyazódik: ez egészen pontosan azt jelenti, hogy a blasztociszta hozzátapad a méh falához és rácsatlakozik az anya vérkeringésére.

Mikor történik a beágyazódás?

A beágyazódás az ovuláció, illetve megtermékenyülés után 6-12 nappal bármikor megtörténhet, de leggyakrabban a 8. és 10. nap között szokott bekövetkezni. Ez azt jelenti, hogy egyes nőknél a ciklus 20. napja körül is bekövetkezhet, míg másoknál akár olyan későn is, mint a ciklus 26. napja. A beágyazódás egy körülbelül 5 napig tartó folyamat, amelynek végén a megtermékenyített petesejt - innentől fogva embrió - a méhfalba ágyazódva hCG (humán koriális gonadotropin) hormont kezd termelni és növekedésnek indul. A hCG hormon jelenléte jellemzően a megtermékenyülés után 12-14 nappal kimutatható vizeletből, a terhességi tesztek is pontosan ezt a hormont jelzik. Beágyazódás után a progeszteronszint is emelkedni kezd, hogy táplálja a méhnyálkahártyát és megakadályozza a menstruáció létrejöttét.

Milyen jelek utalnak arra, hogy a beágyazódás megtörtént?

A beágyazódást követően szervezetedben hormonális változások mennek végbe, ezek okozzák a terhesség első, érezhető tüneteit is. A beágyazódásnak is lehetnek jelei, de ezek nem egyformák minden nőnél, és nem is mindenkinél jelentkeznek. Fontos tehát szem előtt tartani: az alábbi tünetek nem feltétlenül garantálják azt, hogy terhes vagy, és ha nincsenek tüneteid, az sem jelenti azt, hogy nem vagy terhes! A beágyazódás lehetséges jelei:

• Pecsételő vérzés. A terhes nők 25%-a tapasztal vérzést, pecsételést az első trimeszterben - ennek egyik oka a beágyazódás lehet. Ez a vérzés megtévesztő is lehet, mert nagyjából akkor jelentkezik, amikor a menstruációd is érkezne. Általában azonban inkább pár nappal, egy héttel a várt menstruáció előtt tapasztalható. A beágyazódás miatti vérzés színe halvány rózsaszín vagy barna, és inkább pecsételés, semmint rendes vérzés. Az esetek többségében néhány óráig vagy pár napig tart, de egyeseknél akár hét napig is elhúzódhat. A pecsételés vagy az enyhe vérzés a terhesség korai jele lehet, ami a nők körülbelül egyharmadánál fordul elő. Beágyazódási vérzésnek is nevezik, és akkor következik be, amikor a megtermékenyített petesejt a méhnyálkahártyához tapad, eközben a véredények megrepednek. Ez különbözik attól a vérzéstől, amely például egy vetélésből ered, ami általában erősebb. A beágyazódási vérzés jellemzően a fogantatás után 10-14 nappal jelentkezik, közvetlenül a menstruáció esedékessége előtt vagy annak környékén. A beágyazódási vérzés sokkal enyhébb a menstruáció során tapasztalhatónál. A beágyazódási vérzés színe barna vagy halvány rózsaszín is lehet. Ugyanakkor a terhesség korai szakaszában nem lehet teljesen biztos abban, hogy bármilyen jellegű vagy színű vérzés ártalmatlan. Néhány csepp vér fordulhat elő, és enyhe görcsök jelentkezhetnek körülbelül egy napig a beágyazódás időpontja körül - lehet, hogy nem is tud a terhességéről ekkor. Fontos tudni, hogy gyakran ezen tünetek egyike sem jelentkezik. A beágyazódási vérzés legtöbbször nem utal problémára. A túl korán végzett teszt hamis negatív eredményt adhat, mivel a hCG mennyisége a kimutathatósági korlát alatt maradhat akkor is, ha terhes. Ha az eredmény negatív, de továbbra is úgy gondolja, hogy terhes, várjon 3 napot az újabb teszt előtt. Nem. Ez a típusú vérzés csak a korai terhességek 15-25%-ánál fordul elő1. A beágyazódási vérzés miatt rendszerint nem kell aggódni. Az a legvalószínűbb, hogy annak észlelésekor nem is tudja, hogy terhes. Ha bármilyen pecsételő vérzést tapasztal a menstruációja várható időpontja környékén, és előfordulhat terhesség - végezzen el egy terhességi tesztet.
• Görcsölés. A hirtelen érkező hormonális változások, illetve a méhben lezajló folyamatok könnyen görcsöket is okozhatnak. Egyes nők hasi érzékenységet, derékfájást, görcsölést tapasztalnak a beágyazódás ideje alatt. Ezek a tünetek enyhébbek, mint a PMS-sel vagy a menstruációval járó görcsök, ráadásul kb. egy héttel korábban jelentkeznek, mint a PMS.
• Méhnyaknyák változása. Miután megtörtént a beágyazódás, a méhnyaknyák sűrűbbé, gumiszerűbbé, illetve áttetszővé vagy fehéres színűvé válik. A terhesség kezdetén pedig a progeszteronszint emelkedése miatt a méhnyaknyák még sűrűbb és nagyobb mennyiségű, a színe pedig fehéres vagy sárgás.
• Puffadás. A progeszteronszint emelkedése lelassítja az emésztőrendszeredet, ettől pedig kellemetlen puffadást érezhetsz. Ez persze a menstruációnak is egyik nagyon gyakori jele, hiszen a progeszteronszint a menstruáció érkezése előtt is megemelkedik. Puffadás vagy székrekedés időnként, de mindkettő meglehetősen gyakori a terhesség alatt. Ismét a hormonok a bűnösök.
• Mellérzékenység. Beágyazódást követően a hCG, ösztrogén és progeszteron hormonok szintje hirtelen megemelkedik, ami jelentős mellérzékenységet okozhat. Habár sok nő tapasztalja ezt a tünetet menstruáció előtt is, a terhesség korai szakaszában a szokottnál általában észrevehetőbb, erőteljesebb. A mellek érzékenysége és megnagyobbodása, a bimbóudvar besötétedése és kiszélesedése ugyancsak a megnövekedett hormontermelésnek köszönhető. A mellek ezeknek a változásoknak köszönhetően a szoptatásra készülnek fel, amelyek részben arra szolgálnak, hogy a csecsemő könnyebben megtalálja a mellbimbót a szoptatás során.
• Rosszullét. A beágyazódás utáni progeszteronszint-emelkedés rosszullétet okozhat, habár ez a terhesség 4-5. hetében (nagyjából a menstruáció elmaradása idején) a leggyakoribb. A progeszteron lelassítja az emésztésedet, a hCG-szint emelkedése pedig érzékenyebbé teszi a szaglásodat - ezek a mellékhatások még rosszabbá tehetik a problémát. A reggeli rosszullét a legismertebb a terhesség tünetei közül. Már a fogantatás után 1-2 héttel megmutatkozhat, néhányan azonban egyáltalán nem tapasztalnak hányingert vagy hányást.
• Fejfájás. A hormonszintek emelkedése elengedhetetlen a sikeres terhességhez, ám sajnos ezek (különösképpen a progeszteron) a beágyazódás után fejfájást is előidézhetnek. Kevésbé lehet feltűnő, akinél alapvetően a frontváltozás hajlamosít a fejfájásra. Ha még tapasztaljuk, érdemes ügyelni a gyakori vízivásra.
• Hangulatingadozás. Egyik pillanatban a fellegekben jársz, másikban bőgsz a tévé előtt? Alig várod, hogy, a nap végén láthasd a párodat, de később ok nélkül begurulsz rá? Ha vadul ingadozik a hangulatod, lehet, hogy ez a beágyazódás utáni hormonváltozások eredménye. A hangulatváltozások a terhesség nagyon korai szakaszában is jelentkezhetnek, de nem mindenkinél. Ez szintén hormonális változásoknak köszönhető, mivel a progeszteron és az ösztrogén befolyásolják a szerotonin és dopamin szintjét az agyban, amelyek a hangulatért felelősek. Fokozott érzékenység és ingerültség jelentkezhet, és hangulat gyorsan változhat, a boldogságtól a szomorúságig.
• Testhőmérséklet-változás. Jellemzően egy nő testhőmérséklete lecsökken az ovuláció előtt, majd megemelkedik és menstruáció előtt ismét lecsökken. A terhességet jelzi az, ha emelkedett marad. Ám úgy tűnik, a nők egy részénél a beágyazódás idején - egy napra - leesik a testhőmérséklet. Ez eltér a menstruációt jelző csökkenéstől, ugyanis nem tartós, egyetlen napig tart és utána visszaáll. A változás néhány tized fok (pl. 36,6 °C-ról 36,4 °C-ra), ezért nagyon tudatosan kell figyelned a bazális hőmérsékletet (végbélben mért testhőmérséklet reggel, közvetlenül ébredés után, mozgás és étkezés előtt), hogy észrevedd.
• Fokozott szagérzékenység. Nagyon gyakori jelenség, hogy a várandós nők fokozottan érzékenyek lesznek a különböző szagokra, ami a hormonális változásoknak köszönhető. Az ösztrogén és a progeszteron hormonok szintjének emelkedése befolyásolhatja a szaglóreceptorokat, így egyes szagok erősebbnek és kellemetlenebbnek hatnak. Egyes elméletek szerint a fokozott szagérzékenység védőmechanizmus lehet, amely segít a várandós anyának elkerülni azokat az ételeket vagy anyagokat, amelyek károsak lehetnek a fejlődő magzatra.
• Gyakori vizelési inger. A progeszteron nemcsak a méh és a tejmirigyek működését befolyásolja, hanem számos más szervrendszert is érint, köztük a vizeletrendszert. A progeszteron hatására fokozódik a véráramlás a vesékben, ami több vizelet termelődését eredményezi. Ez a hormon a hólyag izomzatát is érzékenyebbé teheti, így hamarabb jelentkezik a vizelési inger.
• Fáradtság. A terhesség korai fázisában gyakori a fáradtság.

Mi okozhatja a beágyazódási problémákat?

A beágyazódás a peteérés után 6-12 nappal kell, hogy megtörténjen, ám sajnos több olyan állapot is létezik, amely miatt meghiúsulhat. Ilyenkor beágyazódási (implantációs) sikertelenségről vagy beágyazódási zavarról beszélünk. Természetes fogantatás és lombikbébi-kezelés esetében egyaránt ez az egyik leggyakoribb oka a sikertelen terhességnek. A megtermékenyített petesejt az esetek 25-30 százalékában ágyazódik be, míg a petesejtek 70-75 százaléka elhal, és a következő menstruációval távozik. Előfordul, hogy a méhfal még nem készült fel a blasztociszta fogadására vagy a zigóta blasztocisztává fejlődése előtt érkezik a méhbe, így nem tud beágyazódni.

A beágyazódási problémák hátterében llhat:

• a sperma vagy a petesejt nem megfelelő minősége
• a méh veleszületett vagy szerzett rendellenességei, pl. mióma, méhpolip
• a méh gyulladásos betegsége, pl. endometriózis, adenomyosis, petevezeték-elzáródás, méhnyálkahártya-gyulladás (endometritis)
• policisztás ovárium szindróma (PCOS)
• sárgatest-elégtelenség, vagyis alacsony progeszteronszint
• pajzsmirigy-alulműködés
• elhízottság
• dohányzás
• korai klimax (30-35 éves korban meginduló menopauza)

A méhen kívüli terhesség kockázata minden fogantatás során fennáll, ugyanakkor a meddőségi programok résztvevői körében a komplikáció rizikója magasabb. A jó hír, hogy a lombikbébi program rendszeres orvosi felügyelet mellett történik, így a probléma időben felismerhető. Méhen kívüli terhességről beszélünk, ha a megtermékenyített petesejt nem a méh üregében, hanem annak falában, a petevezetők bevezető szakaszában, vagy a hasűrben valahol (leggyakrabban a kürtökben) ágyazódik be és indul fejlődésnek. A méhen kívüli terhesség egy életveszélyes állapot, ugyanis a méhen belüli terhességgel azonos tünetek jelentkezése mellett a hasűri vérzés miatt nagyon súlyos állapothoz vezethet.

A méhen kívüli terhesség okai főleg olyan tényezők, amelyek növelik az esélyét a helytelen beágyazódás miatt méhen kívüli terhességnek:

• Gyulladás miatti méhen kívüli terhesség. A női nemi szervek gyulladása legtöbbször valamilyen fertőzés következtében alakul ki. Ezek sok esetben nemi úton terjedő fertőzések. Olyankor mint: Kankó, Chlamidia. Ezek a fertőzések tartós és komoly gyulladás okozhatnak a petevezetékekben és a környező szervekben is. Ha pedig a petevezeték be van gyulladva, az megnöveli az esélyét annak, hogy a terhesség ne a méhben, hanem azon kívül alakuljon ki.
• Termékenységi kezelés miatti méhen kívüli terhesség. A mesterséges, szervezeten kívüli megtermékenyítés szintén növelheti az esélyét a méhen kívüli terhesség kialakulásának. Mivel ezeket a kezeléseket olyankor szokták alkalmazni, amikor valami miatt természetes módon nem lehet teherbe esni, ezért érdemes tudni, hogy a korábbi terméketlenség is növelheti a kockázatát a méhen kívüli terhesség kialakulásának.
• Petevezeték-műtét miatti méhen kívüli terhesség. Abban az esetben, ha korábban műtétet hajtottak végre a petevezetéken, könnyebben alakulhat ki terhesség a méhen kívül. Ilyen műtétre több okból lehet szükség. Például: Baleset, Petefészekrák, Mióma.
• Eszközös fogamzásgátló miatti méhen kívüli terhesség. A fogamzásgátló eszközök egyik csoportja azok az eszközök, amelyek felhelyezve fejtik ki fogamzásgátló hatásukat. Ezek közül a legnépszerűbb a spirál. Egyre népszerűbb a gyógyszeres gyűrű is. A módszerek jól működnek fogamzásgátlásra. Amikor azonban eltávolításuk után teherbe akar esni, akkor sajnos gyakrabban jelentkezhet méhen kívüli terhesség. A kockázat nem nagy, azo...

A méhen kívüli terhesség fajtái aszerint különülnek el, hogy a méhen kívül pontosan hol ágyazódik be a megtermékenyített petesejt:

• Kürtterhesség. Kürtterhesség során, ahogy már az áttekintő részben említettük, a megtermékenyített petesejt a petevezeték falába ágyazódik be. Ez a vezeték felelős azért, hogy a petefészekből a petesejteket eljuttassa a méhbe. Szerencsétlen esetben azonban előfordul, hogy a megtermékenyített petesejt nem jut el a méhbe. Hanem korábban elakad. Ilyenkor tud beágyazódni a méhfalba. Valószínűleg a méhen kívüli terhességek közül ez a leggyakoribb fajta.
• Hasüregi méhen kívüli terhesség. A hasüregi terhesség a méhen kívüli terhességtípusok közül az egyik legritkább. Ilyenkor az történik, hogy a megtermékenyített petesejt a hasüregben ágyazódik be. Pontosabban a hashártyába. A beágyazódás után itt kezd el növekedni és fejlődni az embrió. Ezzel számos tünetet is okozhat, amelyeket később mutatunk be. A hasüregi terhességnek két fajtája van: Elsődleges hasüregi terhesség, ahol a petesejt egyből a hasüregbe ágyazódik be, teljesen elkerülve a méhet (rendkívül ritka). Másodlagos hasüregi terhesség, ahol először normális méhen belüli terhesség jön létre, majd a petesejt „kiszökik” a hasüregbe.
• Méhnyaki méhen kívüli terhesség. A méhnyaki terhesség egy olyan fajtája a nem-méhben-történő terhességnek, amely a méhnyakban alakul ki. Az ilyen típusú terhesség a legtöbbször az első trimeszter idején vetéléssel végződik. Ha azonban a petesejt beágyazódása a méhhez közelebb történik, akkor ennél tovább is tarthat a terhesség. Ez a fajta terhesség is súlyos szövődményekkel járhat.
• Petefészeki méhen kívüli terhesség. A petefészekben jelentkező méhen kívüli terhesség egy ritka fajta. Olyankor alakul ki, amikor a megtermékenyített petesejt nem mozdul el a petefészekből. Ilyenkor a petesejt beágyazódik a petefészek falába.

Hogyan támogatható a sikeres beágyazódás?

A beágyazódás, megtapadás elősegítése érdekében fontos, hogy egészséges életmódot élj. Káros szokásaidat hagyd el és alakíts ki jó szokásokat, úgymint: minden nap legalább fél óra edzés, több zöldség és gyümölcs fogyasztása, egészséges alvási rutin kialakítása, és így tovább. A termékenységre jótékonyan ható étrenddel nem kell a gyermekvállalásig várni, tanácsos minél előbb elkezdeni, hiszen szervezetünk annál előbb a lehető legmegfelelőbb állapotba kerülhet. Méregtelenítés. Egy kezdeti salaktalanítás mindig jól jön, ehhez alkalmazhatunk különböző természetes összetevőkből elkészített méregtelenítő teákat, folyadékokat, amelyeket bioboltokban megtalálunk. Megfelelő tápanyagok, megfelelő arányban. Az egészséges étkezés fontos része, hogy változatosan együnk, mindenféle tápanyagot fogyasszunk, azonban figyelmet fordítsunk arra, milyen formában visszük be ezeket a szervezetbe. A zsírok közül érdemes a telítetlen, illetve a többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó fajtákat választani: előbbiek az olívaolaj, a diófélék, utóbbiak a növényi olajok, tengeri halak olajai. A szénhidrátok közül a lassan felszívódó típusokat ajánlatos fogyasztani: a teljes kiőrlésű pékárukat, a hüvelyeseket vagy a gyümölcsöket. Utóbbiakat cukortartalmuk miatt inkább a délelőtti órákban, vagy sportolás előtt. A rendszeres sportolás, legyen az valamilyen edzés, vagy a gyakori hosszabb séta, fontos szerepet játszik abban, hogy megfelelően felkészítsük a szervezetet az embrió befogadására. Az alkoholfogyasztás és a túlzott koffein sem ajánlott a babavárás időszakában, illetve az arra való készülődés alatt is érdemes húzni egy határt ezekkel kapcsolatban. Például napi egy csésze kávéban maximalizálni a koffeinfogyasztást. A dohányzást jobb teljesen mellőzni: egyrészt rossz hatással van a hormonrendszerre, emellett negatívan befolyásolja a pajzsmirigy működését, amely igazán megnehezítheti a teherbeesést. Természetesen fontos a vitaminfogyasztás, az A-, C-, E-, B-vitaminok mind segíthetik az embrió megtapadását, csakúgy, mint a leglényegesebb nyomelemek: a folsav, a magnézium, a vas, a cink vagy a szelén. Orvosi javaslatra szükséges lehet speciálisabb étrendkiegészítő, mint a melatonin, amely nem csupán az alvásra gyakorol jótékony hatást, de szabályozza a vérnyomást, valamint antioxidáns hatású. Számos gyógynövény támogatja a peteérést, valamint a beágyazódást. Teaként elkészíthető a cickafark, a málnalevél, valamint a palástfű: előbbit a peteérés előtt kell inni éhgyomorra, a palástfű a beágyazódást, a málnalevél az érést támogatja. Hasznos tápanyagot szolgáltat még a méhpempő, valamint a barátcserje.

A rendszeres vizsgálatok révén időben azonosíthatók a vérnyomás-, vércukor- vagy magzati fejlődési problémák, amelyek kezelése javítja a szülés kimenetelét, valamint hozzájárul a magzati és anyai egészséghez is. A nőgyógyász által javasolt várandósgondozási protokoll betartása minden kismama esetében ajánlott.

A várandósság során előfordulhatnak anyai szövődmények, amelyek rendszeres orvosi ellenőrzéssel és életmódbeli változtatásokkal általában jól kezelhetők. Kockázatot jelenthet a magzati növekedés visszamaradása, a koraszülés vagy a magzatvíz mennyiségének eltérései, melyeket ultrahang- és CTG-vizsgálatokkal időben fel lehet tárni.

A szülés utáni időszakban a kismama fizikai regenerációja és a babával való korai kötődés kialakítása egyaránt fontos. A védőnői és orvosi tanácsok segítenek a megfelelő gyógyulásban és a baba első napjainak zökkenőmentes megkezdésében.

A csecsemőápolási rutin kialakítása és a megfelelő táplálási mód kiválasztása elősegíti a baba fejlődését és az anya jó közérzetét. A szakemberek tanácsainak megfogadásával gördülékenyebb és könnyebb lehet a kezdeti időszak.

A szülés utáni hónapokban az anya mentális állapota kulcsfontosságú, mivel a hormonális ingadozások és a megváltozott élethelyzet jelentős stresszt okozhatnak. A családi támogatás ebben az időszakban elengedhetetlen az anya számára.

tags: #spontan #terhessegekben #a #rendellenes #megtermekenyules #gyakorisaga