Spontán teherbeesés utáni problémák és a meddőség okai

Orvosi értelemben meddőségről akkor beszélünk, ha egy éven keresztül történő rendszeres, védekezés nélküli házasélet során sem csönget a gólya, vagy ha a várva-várt terhességnek rendszeresen spontán vetélés vet véget.

Ma hazánkban a párok kb. 15-20 százaléka küzd meddőséggel, amely nagyjából 150 ezer párt jelent, és sajnos ez az arány évről-évre egyre növekszik.

Mi történt velünk? Miért nem jön össze a baba?

Az okok sokfélék lehetnek: társadalmiak éppúgy, mint biológiaiak vagy pszichológiaiak. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a gyermekvállalás a nők húszas éveiben volt jellemző, addig napjainkra a családtervezés későbbre tolódott, s nem ritka, hogy a nők az első gyermeküket csak a harmincas éveik derekán szülik meg. Az életkor előre haladtával azonban csökken a fogamzóképesség, egyre kevesebb az esély a teherbeesésre.

Ugyanakkor a férfiakkal is „baj van”, hiszen laborvizsgálatok mutatják, hogy az ondóban található életképes spermiumok száma az elmúlt évtizedekben drasztikusan lecsökkent. A meddőség valódi okát tehát nem is olyan könnyű megtalálni, de ha a fenti okok kizárhatóak, tehát fiatal, fogamzóképes párról beszélünk, akkor először is érdemes az esetleges biológiai kiváltó okokat számba venni.

Mik lehetnek ezek?

A meddőség gyakori okai nőknél

Fertőzések

A női meddőség sokszor valamilyen fertőzésre, azon belül is a nemi úton terjedő Chlamydiára vezethető vissza, ami kismedencei gyulladást, majd a petevezeték elzáródását és károsodását okozza. Mindkét esetben csökken a megtermékenyülés esélye, hiszen a petesejt nem tud a méhbe jutni.

Endometriózis

Az endometriózis során a normálisan kizárólag a méh belső felén megtalálható nyálkahártyája a méh üregén kívül is megjelenik, ami menstruációs fájdalmak formájában jelentkezik. Hosszú távon azonban a meddőség kialakulásában is szerepet játszhat, ezért kezelni kell. Életmódváltás, diéta ajánlott, de a diagnózishoz és az endometriumok eltávolításához laparoszkópos műtét szükséges.

Petefészek- és méhproblémák

A méh vagy a petefészek fejlődési rendellenességét sem lehet kizárni a meddőségi okok közül. Emellett a jóindulatú daganatok, például a mióma, a petefészekciszta vagy a policisztás petefészek szindróma (PCOS) is negatívan hathatnak a fogantatásra. Műtéti beavatkozásokkal többnyire megszüntethető a panasz, ami után általában a gyerekvállalásnak sincs akadálya.

Ovuláció hiánya

A PCOS a hormontermelésre van hatással. Ilyenkor a nő szervezete túl sok férfi hormont termel, ami a peteérést gátolhatja. Olyannyira, hogy valódi peteérés nem is történik, így a fogantatás esélye is minimálisra csökken.

A férfinál is lehet probléma

Alacsony spermiumszám

Az elmúlt 30 évben a magyar férfiak átlagos spermaszáma a milliméterenkénti 73 millióról 31 millióra csökkent. Sokakat érintő problémáról van tehát szó, ami mögött állhat genetikai rendellenesség is, általában azonban az életmód és az étkezés okozza. Ondóvizsgálatot rutinszerűen végeznek szinte minden klinikán, így érdemes szakemberhez fordulni a probléma feltárására.

Fertőzések

A férfi meddőség hátterében az esetek többségében az ivarcsatorna-fertőzés áll. Kiváltó oka rendszerint a prosztatagyulladás, és sajnos számos ondórendellenességet eredményezhet. Más fertőzések a spermiumok teljes hiányához vezethetnek, ami szerencsés esetben antibiotikumos kúrával orvosolható.

Impotencia

A merevedési zavarok sok esetben járulnak hozzá a sikertelen családalapításhoz. Az impotenciának lelki és szervi okai egyaránt lehetnek, sokszor pedig a stressz, az alkohol vagy a dohányzás a ludas.

Veleszületett rendellenességek, hormonális problémák

Minden ötszáz férfiból egyet érint a Klinefelter-szindróma, ami legalább egyel több női, vagyis X nemi kromoszómát eredményez. Ez pedig a megtermékenyítő-képességre is hatással van. Hormonproblémákat a herék betegsége vagy az agyalapi mirigy hibás működése is okozhat. Utóbbi esetben a herék lényegében nem kapnak megfelelő utasítást a spermiumtermelésre.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Meddőségi kivizsgálást 12 hónap sikertelenség esetén ajánlott végezni, azonban az életkor előrehaladtával nem kell kivárni ezt a „türelmi időt”, hiszen a fogamzóképesség akár hónapról-hónapra is csökkenhet. Ha a pár női tagja elmúlt 34 éves, már hat hónap védekezés nélküli házasélet után is célszerű ellátogatni egy meddőségi centrumba.

Ha az alábbi problémák bármelyike fennáll, érdemes meddőségi szakemberhez fordulni:

• Egy éve védekezés nélkül nem sikerül a nőnek teherbe esni
• Többször is sikerült a teherbe esés, de már legalább kétszer vetéléssel végződött a terhesség
• A próbálkozások ellenére az elvégzett otthoni tesztek (vizeletből, nyálból, hüvelyváladékból) nem mutatnak tüszőérést és tüszőrepedést.
• A menstruációk hosszabb idő óta szabálytalanok és ritkábban jelentkeznek, vagy egyáltalán nincs menzesz
• A menstruáció erős, alvadékos.
• Menzesz idején vagy attól akár függetlenül is fokozott alhasi fájdalmak jelentkeznek
• Fájdalmasak az együttlétek

Meddőség kezelése: van remény?

Ha a meddőség oka valamilyen alapbetegség (pl. cukorbetegség, fertőzés, endometriózis), akkor nyilvánvalóan először ezt szükséges kezelni. Ha azonban nem valamilyen alapbetegség áll a gyermekáldás elmaradása mögött, olyankor jöhet szóba a lombikprogram vagy a mesterséges megtermékenyítés.

Egy meddőségi kivizsgálás során jó, ha a pár mindkét tagja találkozik genetikussal, aki az esetleges öröklött problémák feltárásában és kezelésében tud tanácsokkal és kezelési javaslatokkal szolgálni, illetve pszichológus is sokat segíthet a pszichikai gátak feloldásában. Összességében elmondható, hogy az esetek közel 90 százalékában sikerül a meddő párokon segíteni.

Az állam is támogatja

A meddőség jeleinek korai észlelése fontos, hiszen manapság már több módszer is létezik a kezelésére, hazánkban pedig az állam is támogatja a párokat. Mind a meddősség okának feltárása, mind a gyógyszeres kezelés ingyenessé vált 2020 júliusától. A Munka törvénykönyve pedig úgy rendelkezik, hogy aki lombikbébi-programban vesz részt, fél évig biztosan nem veszítheti el a munkahelyét.

Másodlagos terméketlenségről akkor beszélünk, ha egy vagy több gyerek után a következő baba fogantatása vagy kihordása akadályokba ütközik.

Az életminőség is befolyásolhatja a családalapítási esélyeket: a nők termékenységét károsíthatja a dohányzás, a szexuális úton terjedő fertőzések és a túlsúly is. Szerencsére a másodlagos terméketlenségi problémák okát az esetek körülbelül kétharmadánál meg lehet állapítani.

A párok korosodásával termékenységi esélyük is folyamatosan csökken. A nők termékenysége harmincas éveik elejétől kezdve mutat hanyatló tendenciát: a petefészek egyre ritkábban bocsát ki érett petesejtet, amelyek minősége is folyamatosan romlik. Szakemberek arra is figyelmeztetnek: a nők petefészkei az idő múlásával egyre kevesebb ösztrogént termelnek. A férfiak termékenysége szintúgy alábbhagy a korral.

A másodlagos meddőség - csakúgy, mint az elsődleges - diagnosztizálható és kezelhető: egyszerű tesztekkel felderíthetőek a hormonális problémák, a spermaszám eltérései és a petevezeték elzáródásai. A pontos diagnózis és a probléma mihamarabbi kezelése nagyon fontos, a terápia természetesen a diagnózistól függ.

Az életkor előrehaladtával egyre nehezebb akadályokba ütközhet a gyermekvállalás, ezért már időben keressük fel orvosunkat! Ha első alkalommal sok időbe telt a fogamzás, pár hónapnál tovább nem érdemes várni az orvosi konzultációval.

Meddőségről abban az esetben beszélünk, amikor védekezés nélkül egy év után sem jön létre terhesség. Ennek oka több minden is lehet, ám sokszor a nő hormonális zavarai állnak a sikertelenség mögött.

A várandósság útjában igen gyakran pajzsmirigyprobléma húzódik. A szakemberek szerint a legideálisabb, ha teherbeeséskor a TSH szintje 1-2,5 mIU/l között mozog, ezért ha ettől a tartománytól eltér az eredmény, akkor azt gyógyszerrel szükséges normalizálni.

A 2-es típusú cukorbetegség és az inzulinrezisztencia (IR) gyakran lappangva alakul ki, ezért igen sokszor a meddőségi kivizsgálás során derül fény a problémára. Fontos, hogy a cukorterhelés során ne csupán a glükóz szintjét figyeljék, hanem az inzulin mennyiségét is, ugyanis IR esetén általában a cukorértékek a normál tartományon belül vannak, miközben az inzulin sokszorosára is emelkedhet.

Az ösztrogén a legfontosabb női nemi hormon, melynek szintje a menopauza táján csökken. A progeszteronnak kiemelt szerepe van a ciklus szabályozásában, valamint a terhesség létrejöttében és megtartásában. Normál esetben szintje az ovuláció után jelentősen megemelkedik, így lehetővé teszi az esetleges beágyazódást. Amennyiben nem mutat pozitívat a terhességi teszt, úgy előfordulhat, hogy progeszteronhiány áll fenn. A problémára leggyakrabban rendszertelen vérzés és a menstruációt megelőző barnás folyás hívja fel a figyelmet.

A terhesség megtartásáért, valamint a tejelválasztásért felelős prolaktin előfordulhat, hogy várandóság nélkül is magasabb mennyiségben van jelen. Ez lényegesen megnehezíti a teherbeesést, ugyanis gátolja a nemi hormonok termelődését. A megemelkedett érték hátterében leggyakrabban stressz áll, ám nem ritka, amikor egyéb betegséget jelez (pl. pajzsmirigy alulműködés, IR, agyalapi mirigy daganata).

A gonadotrop hormonok közé tartozó LH és FSH a petefészek hormon-szabályozásában vesz részt, így fontos szerepe van tüszőérésben-és repedésben. Érdemes tudni, hogy a két hormon egymással egyensúlyban van, így ha ez valamilyen okból felborul, az kihat a teherbeesésre is. Megeshet, hogy a probléma fennállása PCOS-re hívja fel a figyelmet.

Az Anti Müller Hormon lényegében a nők fogamzóképességéről ad pontosabb felvilágosítást, ugyanis előre jelzi a jövőben termelődő petesejtek mennyiségét. Az életkor előrehaladtával egyre inkább csökken a szintje, így ekkor a teherbeesési esélyek is romlanak.

Az egyik fő férfi nemi hormon, a tesztoszteron a női szervezetben is megtalálható, csak kevesebb mennyiségben.

A fogamzás élettani feltételei

A spermiumok és a petesejtek termelését szabályozó hormonokat gonadotropinoknak nevezzük, két típusuk a tüszőstimuláló hormon (FSH) és luteinizáló hormon (LH). Ezek a hormonok nőknél a petefészkekre hatnak: serkentik a női nemi hormonok termelését (ösztrogén, progeszteron), ezáltal befolyásolva a menstruációs ciklust és a peteérést (ovuláció), a férfiaknál pedig serkentik a tesztoszteronszintézist és a spermatogenezist.

A nőknél a női nemi hormonok szintjének ciklikus változása, illetve ennek kifejtett hatásai hozzák létre a menstruációs ciklust, illetve váltják ki a peteérést. Menstruációs ciklusnak a vérzés első napjától kezdve a következő vérzés kezdete előtti napig számítjuk. Egy átlagos 28 napos ciklusban az ovuláció a 14. napon történik, azonban, ha a ciklus rövidebb, akkor az ovuláció korábban történik, valamint később, ha a ciklus hossza hosszabb.

Az ovuláció során a domináns tüszőből egy petesejt szabadul fel a petefészekből, és vándorol a petevezetékbe. Ha ebben az időben életképes spermium is jelen van, a petesejt megtermékenyíthető: a fogamzás egy spermium és egy petesejt találkozásakor következik be.

Ezután a megtermékenyített petesejt osztódni kezd, és különböző differenciálódási stádiumok során jön létre az embrió, és megtörténik a beágyazódás a méh nyálkahártyájába. Az ovuláció után a petefészekben megrepedt domináns tüsző (sárgatest) progeszteront termel, amely előkészíti és fenntartja a méh nyálkahártyáját - az endometriumot - a növekvő embrió számára. A beágyazódást követően a kialakuló szövettani struktúrák sejtjeiben, majd később a méhlepényben koriongonadotropinokat (HCG) kezd termelődni - ez adja a pozitív terhességi teszt eredményét.

Ha nem jön létre megtermékenyítés, illetve nem történik beágyazódás, aminek hormontermelése fenntartja a vastagodó méhnyálkahártyát, akkor a sárgatest által termelt progeszteron egy idő után nem képes fenntartani a méhnyálkahártya integritását, és lelökődésével kezdődik a következő ciklus (menstruációs vérzés).

Tényezők, amelyek befolyásolják a fogantatást

A fogamzást elsősorban az időzítés, az életkor, az életmód, az általános egészségi állapot és a testsúly befolyásolják.

Időzítés

A terhesség létrejötte elméletileg csak az ovuláció napja körüli közösülés esetén történik meg. A legtermékenyebb napok az ovulációt megelőző három nap. Az ovuláció után 12-24 órával a nő lehet, hogy nem képes teherbe esni, mert a petesejt már nincs a petevezetékben. Azonban ezek a szabályok csak irányadó jellegűek, mivel a spermiumok és a petesejt életképessége sok mindentől változhat, így a teherbeesés megelőzése érdekében ez a módszer csekély biztonságot nyújt, még állandó ciklus hosszúságú nőknél is.

A menstruációs ciklus hosszának meghatározása: az 1. nap a menstruáció első napja, a ciklus utolsó napja pedig a következő menstruáció megkezdése előtti nap.

Életkor

A nők termékenységét és esélyét a gyermekvállalásra jelentős mértékben befolyásolja életkoruk: a megtermékenyülés legideálisabb időszaka 30 éves kor előtt van. Biológiai tény, hogy a nők és a férfiak életkorával csökken a termékenység, bár ennek időpontja egyénenként változhat, de általánosságban elmondható, hogy a gyermekvállalás esélye sokkal nagyobb a 35 évesnél fiatalabb nőknél és a 40 évesnél fiatalabb férfiaknál.

Ennek egyik oka, hogy a fiatalabb nőknek több és egészségesebb petesejtjük van, mivel az életkor növekedésével a petesejtek is öregszenek: számuk és minőségük is csökken. A férfiak esetében is hasonló a helyzet: 40 éves koruk alatt aktívabb és jobb minőségű a termelt spermium. Egy férfi naponta több millió új spermiumot termel, de a spermiumokat tartalmazó folyadék mennyisége és a spermiumok mozgékonysága idővel folyamatosan csökken.

Életmód

Az alábbi életmódbeli tényezők igazoltan befolyásolják a fogamzás esélyét:

• Dohányzás: a dohányzó férfiak és nők esetében hosszabb ideig tarthat a teherbeesés, mint a nem dohányzók körében, ez részben igaz a passzív dohányzási ártalmat elszenvedőkre is. A cigarettában lévő vegyi anyagok károsíthatják a petesejteket és a spermiumokat, ami kihat a születendő gyermek egészségére is. A kutatások szerint a dohányosok nagyobb eséllyel válnak meddővé, mint a nem dohányzók. A tervezett családalapítás előtt legalább három hónappal kell abbahagyni a dohányzást a spermium egészsége érdekében.
• Koffein-fogyasztás: a kávé, egyes fekete- és zöldtea-fajták, energiaitalok, néhány üdítő koffeint tartalmaznak. Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a koffein befolyásolja a megtermékenyülés képességét, de néhány tanulmány szerint a nagy mennyiségű koffeint fogyasztó nőknek hosszabb ideig tarthat a teherbeesés, nagyobb a vetélés és a magzat alacsony testsúllyal születésének kockázata. Ezért érdemes lehet a nőknek a napi koffeinbevitelüket 200 mg-ra (kb. két csésze kávé) korlátozni gyermekvállalás előtt.
• Alkohol-fogyasztás: az alkoholfogyasztás - még kis mennyiségben is - csökkentheti a férfiak termékenységét, nagy mennyiségben (hetente legalább hét és egyszerre háromnál több ital fogyasztása) megnöveli a teherbeeséshez szükséges időt, és csökkenti az egészséges baba születésének esélyét. Az alkohol nőknél befolyásolhatja az ovulációt, a férfiaknál pedig impotenciát okozhat, csökkentheti a nemi vágyat (libidó) és a szexuális teljesítményt, befolyásolhatja a spermiumok minőségét. Az alkohol teljes elhagyása javítja az egészséges csecsemő fogantatásának esélyét, és a férfiak is hozzájárulhatnak az egészséges terhességhez azáltal, hogy az alkoholfogyasztást biztonságos határok között tartják.
• Kábítószer-fogyasztás: a kokain, a heroin, az ecstasy, a kannabisz és egyéb drogok fogyasztása csökkenti a termékenységet, és súlyos problémákat okozhatnak a terhesség során a magzat fejlődésében is.
• A testépítéshez, versenysporthoz használt anabolikus szteroidok szedése a herék sorvadását, a hormonrendszer felborulását eredményezheti, és leállíthatja a spermiumtermelést is. Fontos tudni, hogy a szteroidok abbahagyása után még körülbelül két évig tart, amíg a spermiumtermelés teljesen rendeződik.
• Vegyi anyagok: mindennapi életünkben számos vegyi anyaggal érintkezünk az elfogyasztott ételeken, a belélegzett levegőn, az általunk használt termékeken keresztül. Bizonyos vegyi anyagok megzavarják a hormonrendszer működését, csökkenthetik a spermiumok és a petesejtek minőségét, emellett kedvezőtlenül befolyásolják az anyagcserét, a növekedést, az alvást is.

Ezeket az ún. endokrin rendszert károsító anyagokat modern korunkban nem tudjuk teljesen elkerülni, de sokat tehetünk a hatásuk csökkentése érdekében, melyekre különösen a gyermekvállalást tervező pároknak érdemes odafigyelniük:

• Alapos mossuk meg a gyümölcsöket, zöldségeket a permetszerek eltávolítása érdekében!
• Kevesebb feldolgozott, konzerv, előrecsomagolt élelmiszert fogyasszunk!
• Korlátozzuk az olajos halak (lazac, tonhal, szardínia) és zsíros húsok fogyasztását, mert ezekben az állatokban felhalmozódhatnak peszticidek, nehézfémek és a zsírban oldódó vegyszerek!
• Kerüljük a puha műanyag palackokból való ivást, mert olyan vegyi anyagok juthatnak az italba, amelyek befolyásolják a sperma és a petesejt minőségét!
• Az ételeket porcelán- vagy üvegtálban melegítsük, papírtörlővel vagy tányérral takarjuk le (a puha műanyag elvihető edények és fólia helyett)!
• Kerüljük a légfrissítők, erősen illatosított termékek, kézfertőtlenítők, az erős vegyszerek (ragasztó, festék, lakk) használatát!
• A peszticidek és gyomirtók helyett „zöld vegyszereket” használjunk a kártevők és a gyomok ellen!
• Olyan kozmetikumokat (sampon, balzsam, hajfesték, testlemosó) használjunk, melyek nem tartalmaznak parabént!
• Kerüljük az adalékokat, tartósítószereket tartalmazó termékeket!

Egészségi állapot

Több egészségügyi probléma is akadályozhatja a fogamzást, melyek közül alábbiakban a gyakoribb okokat ismertetjük röviden.

• Policisztás ovárium szindróma: az egyik leggyakoribb panasz a PCOS, amit számos szerteágazó tünet jellemez, de abban megegyeznek, hogy három fő területet érintenek: a termékenységet, az anyagcserét és a lelki egészséget.
• Anatómiai rendellenességek: különböző veleszületett, illetve szerzett anatómiai variációk és eltérések is befolyásolhatják a termékenységet. A petesejt útját keresztező fizikai akadály ellehetetleníti a spermium és a petesejt találkozását, így például alulfejlett vagy hegesedett, átjárhatatlan petevezetékek esetén a spontán teherbeesés esélye közel nulla. Ezekre az állapotokra általában meddőségi kivizsgálás során derül fény.
• Cukorbetegség: nőknél a cukorbetegség szabálytalan menstruációs ciklust vagy akár a menstruáció hiányát is eredményezheti, míg férfiaknál csökkenti a tesztoszteron szintjét, illetve problémát jelenthet miatta az erekció elérése és fenntartása. A cukorbetegség kezelése magában foglalja a vércukorszint rendszeres ellenőrzését, az egészséges táplálkozást, a rendszeres testmozgást, a testsúly normalizálását, a stressz és szorongás csökkentését, a dohányzásról való leszokást, valamint szükség lehet gyógyszeres kezelésre is.
• Rosszindulatú daganat: a rosszindulatú daganatok egyes típusai és azok kezelésének egyes módszerei (kemoterápia, sugárkezelés, célzott onkológiai kezelés stb.) csökkenthetik a fogamzás esélyét a petefészkek, illetve az endokrin rendszer károsodása miatt. A kezelés mellékhatásairól mindig kérjen tájékoztatást kezelőorvosától. Ha kórelőzményében rosszindulatú betegség található, családtervezéskor kérje kezelőorvosa segítségét a helyzet értékelésében.
• Endometriózis: az endometriózis a termékeny korú nők 10-15%-át érinti, és az esetek körülbelül 30 százalékában vannak termékenységi problémák, ugyanakkor megfelelő kezelés és támogatás mellett a gyermekvállalás általában lehetséges.
• Nemi úton terjedő betegségek: termékenységi problémákat okozhat például a Chlamydia, a gonorrhoea, a szifilisz és a Mycoplasma genitalium, ráadásul egyes betegségek tünetmentesek, ezért diagnosztizálás és kezelés nélkül még fertőzhetnek is.
• Gyógyszerek: egyes gyógyszerek biztonságosan alkalmazhatók a terhesség előtt és alatt is, de vannak, amelyek csökkentik a megtermékenyülés esélyét, és károsíthatják a magzatot is. Ezért ha rendszeresen gyógyszert szed, a családtervezés és a várandósság során is egyeztessen kezelőorvosával a szedhető gyógyszerekről. Elengedhetetlen lehet a gyógyszeres kezelés folytatása például az asztma, cukorbetegség, depresszió esetén.

Testsúly

A női túlsúlyosság hatással lehet a hormonszintekre, ami befolyásolhatja a menstruációs ciklust és a petesejtek minőségét; a férfi túlsúlya pedig csökkentheti a spermiumok minőségét, és erekciós problémákat okozhat, illetve mindkét nemnél hatással lehet a férfilibidóra és a női libidóra (nemi vágyra) is. Az egészséges testsúlyt a testtömegindex (BMI) használatával ellenőrizhetjük.

A BMI-értékünk:

• 18,5 és 24,9 között egészséges testsúlyt jelent;
• 25 és 29,9 között túlsúlyt jelent;
• 30 felett elhízottságról beszélünk.

Az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás javítja az egészséget és az esélyt a teherbeesésre. Fontos tudni, hogy a testmozgás csak bizonyos mértékig növeli a női termékenységet, túlzott intenzitás esetén már csökkentheti azt.

A normál testsúly javítja a terhesség esélyét, ennek elérésére a legjobb módszer az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás. A kívánt terhesség előtt a szükséges tápanyagok megszerzésének legjobb módja az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás.

Ennek érdekében mindennap szerepelniük kell étrendünkben az alábbi élelmiszercsoportoknak: zöldségek és hüvelyesek (bab); gyümölcs; gabonafélék; sovány hús, baromfi, hal, tojás, dió, különféle magok; tej, sajt, joghurt vagy alternatívái. Cukortartalmuk miatt kerüljük az üdítők és a gyümölcslevek fogyasztását.

A vitaminok és ásványi anyagok elengedhetetlenek testünk működéséhez. Természetes módon is előfordulnak az elfogyasztott ételekben, de kiegészítőként is bevehetők. Ajánlott, hogy a terhességet tervező nők kiegészítsék étrendjüket bizonyos mikroelemekkel, pl. folsav, jód, D-vitamin, cink és szelén. A megfelelő étrend-kiegészítők megválasztásához kérje kezelőorvosa segítségét!

Mikor forduljon orvoshoz?

Meddőség esetén keresse fel nőgyógyászát a kivizsgálás megkezdése érdekében. A babát tervező pároknál gyakori kérdés, hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni sikertelenség esetén, meddig várjanak ezzel, meddig érdemes otthon próbálkozni a gyermekvállalással.

Egy 35 évnél fiatalabb, egészséges pár esetén - természetesen rendszeres együttlét mellett - a teherbeesés esélye egy év alatt 85%, tehát semmiképp sem kell megijedni attól, ha pár hónap alatt nem sikerül a terhesség! Általánosságban elmondható, hogy egy egészséges pár esetén, amennyiben 35 évnél fiatalabbak, egy évnyi spontán próbálkozás sikertelensége esetén javasolt orvoshoz fordulni. Ennél hamarabb is javasolt az orvosi konzultáció, amennyiben ez előzményekben olyan betegség, műtét szerepel, mely meddőségi kockázatot rejt magában, vagy ha a nőgyógyászati rutin vizsgálat alkalmával eltérést találnak, illetve 35 évnél idősebb korban.

Számos ilyen tényező létezik, a legfontosabbak a korai petefészek kimerülés (ennek oka lehet ismeretlen, de okozhatja a petefészkeken végzett korábbi műtét, sugár- vagy kemoterápia, droghasználat, dohányzás, autoimmun betegségek, de lehet öröklött is), endometriosis (természetesen leginkább a komolyabb stádiumú endometriosisos páciensek érintettek), a méh vagy a petevezetők öröklött vagy szerzett eltérései (ezekre leginkább a rutin éves nőgyógyászati szűrések alkalmával derülhet fény). Természetesen amennyiben a férfi partner részéről merül fel gyanú valamilyen eltérésre, neki érdemes egy andrológust felkeresnie.

A fentiek alapján még várnom kellene a kivizsgálással, de tehetek valamit, hogy könnyebben sikerüljön? A fiatal, egy évnél rövidebb ideje próbálkozó pároknál érdemes odafigyelni az időzítés fontosságára, akár ovulációs tesztek segítségével ellenőrizni a tüszőrepedés idejét. Ezen túl életvitelbeli változtatásokra is szükség lehet. Törekedni kell az ideális testsúly elérésére (normális testtömeg-index), érdemes leszokni a dohányzásról, mérsékelni a koffein és alkoholfogyasztást. Gondolom nem árulok el nagy titkot, hogy nem ebben az életszakaszban javasolt kipróbálni az új, még ismeretlen kábítószereket sem… Érdemes tisztában lenni a síkosítóknak a teherbeesést potenciálisan megnehezítő hatásával is, hiszen ezen anyagok károsak lehetnek a spermiumokra.

Ha már meghoztátok a döntést, hogy szeretnétek egy kisbabát, természetes, hogy minél hamarabb szeretnétek. Gyakorlatilag rögtön akkor, amikor nekiálltok próbálkozni. Ha fejben már meghoztad a döntést, nem biztos, hogy a tested is így akarja. A teherbe esés gyors és természetes folyamatnak tűnhet (és sok pár számára az is), de valójában rettentően összetett. Rengeteg kis hiba jöhet létre, ami megakadályozhatja a megtermékenyülést (pl. egy pár genetikai összetétele, a hormonok, a jó minőségű petesejt és hímivarsejt találkozása).

Ha nem jön össze azonnal a baba, nem szabad kétségbe esni. Ha a baba késik, az nem jelenti azt, hogy meddő vagy. Mindenkinek más a teste, és mindenki máshogy működik együtt a partnerével.

Egy európai tanulmány szerint a párok 26-38%-ánál már az első hónapban sikerül a baba, rögtön azután, hogy elkezdtek próbálkozni. De ez a teherbe esési arány sajnos nem igaz minden nőre, bármely életkorban. Egy másik tanulmány alapján a 35 éves nők 30 %-a esik teherbe az első hónapban, majd az azt követő hónapokban ez a teherbe esési arány a hónapok számával fokozatosan csökken. Összességében elmondható, hogy fél éven belül a párok többségénél sikerül a terhesség (65-85 %), és majdnem biztos, hogy teherbe esnek 1 éven belül (90%).

Ha nem jön össze a baba 35 év alatt 12 hónap alatt, vagy 35 év felett 6 hónap alatt, meddőségi szakemberhez kell fordulni. Ha tudod, hogy korábban volt már nőgyógyászati betegséged, kismedencei gyulladás, endometriózis, mióma, vagy van öröklött hajlamod arra, hogy a petefészked idő előtt kimerüljön, vagy a párodnak volt már urológiai problémája, érdemes még családtervezés előtt klinikánkon időpontot egyeztetni.

Ha egy hölgy megtudja, hogy endometriózissal küzd, általában az az első kérdése, lehet-e gyereke, teherbe tud-e esni. Egyes adatok szerint minden harmadik meddőség hátterében az endometriózis áll, és az endometriózistól szenvedő nők több mint fele nem tud spontán teherbe esni.

Sajnos, ez a rejtélyes betegség több irányból is támadja a termékenységet. Szerepet játszhat abban, hogy nem esik valaki teherbe, például a medence anatómiája, a kismedencei szövetek gyulladása, az immunrendszer hibás működése, a petevezetékek hegesedése, és emiatti összeszűkülése, a petesejtek minőségének romlása, a felborult hormonháztartás, vagy éppen az, ha a megtermékenyített petesejt nem tud megtapadni a méh nyálkahártyájában. Emellett természetesen nem szabad elfelejteni a lelki vonatkozást sem, hiszen az állandó fájdalom, a görcsök, a diszkomfortérzet és az egyéb kellemetlen tünetek könnyen vezethetnek lehangoltsághoz vagy stresszhez, a kiegyensúlyozottság hiánya pedig szintén nem tesz jót a teherbe esésnek.

Gyakran éppen úgy derül ki az endometriózis, hogy az egyébként egészséges, hormonálisan is rendben lévő pár sikertelenül próbálkozik a kisbabával. Sokszor épp a meddőség okait feltáró laparoszkópiás beavatkozásnál veszik észre a szakemberek, hogy nincs minden rendben. Ez úgy fordulhat elő, hogy a betegség nem minden esetben jár együtt fájdalmas görcsökkel vagy menstruációs zavarokkal - "csak" kisebb kellemetlenségekről és persze a gyermekáldás elmaradásáról van szó.

Minél súlyosabb természetesen a betegség, annál nehezebb a spontán teherbe esés, azonban nem lehetetlen, orvosi segítséggel pedig az endometriózisban szenvedő nők nagy része néhány hónapon belül pozitív terhességi tesztnek örülhet. Akinél pedig a betegség súlyosabb formája jelentkezik, annál először gyógyszeres kezelés, hormonterápia, laparoszkópos műtét, majd inszemináció, esetleg lombikbébi-program jelentheti a megoldást.

Ugyanakkor az endometriózis egyik lehetséges "terápiájának" magát a terhességet, illetve a gyermekszülést tartják - a szakemberek javaslata szerint érdemes ezt minél korábban megpróbálni, mert ha nem is minden esetben, de a szülés után az endometriózis nyomtalanul eltűnik, nem újul ki, nem tér vissza.

tags: #spontan #teherbeeses #utan #nem #jon #a