A ferdenyak (torticollis) a fej fájdalmas elcsavarodását és oldalra dőlését jelenti. A veleszületett ferdenyak a csípőficam és a dongaláb után a harmadik leggyakrabban előforduló születési rendellenesség. Ebben a cikkben a csecsemőkori veleszületett ferdenyakról olvashat. A ferdenyak egy összefoglaló tünet, ami annyit jelent, hogy valaki ferdén tartja a nyakát, azaz a nyaka kicsit oldalra dől, az álla pedig az ellenkező irányba mutat.
A ferde nyaktartás, közismert nevén ferdenyak, csecsemő- és kisdedkorban viszonylag gyakori eltérés: a fej az egyik váll felé billen, az áll pedig az ellenoldal felé fordul. A ferdenyak a csípőficam és dongaláb után a harmadik leggyakrabban előforduló születési rendellenesség. Emiatt az újszülött feje egyik oldalra billen és a nyak mozgása nehezített. A szakirodalom a ferdenyak előfordulását kb. fél százalék körülire teszi, de rendelői gyakorlatban ennél gyakoribbnak tűnhet.
A Ferdenyak Okai
A ferdenyak mindkét fajtájának hátterében általában izomsérülés áll, egyéb ok ritkábban fordul elő. A csecsemőkori ferdenyak legtöbbször szülés során elszenvedett izomsérülés következménye. Nagyobb a rizikója nagyméretű magzat esetén. A szülőcsatornán áthaladás közben a fejbiccentő izom sérül, bevérzés történik, mely hegesedéssel gyógyul, ez izomrövidülést okoz. Ritkábban csigolyafejlődési rendellenesség vagy más elváltozás a gerinc nyaki részén okozza a ferde nyaktartást.
A veleszületett torticollis formánál valószínűleg a fejbiccentő izom a szülés alatt sérül meg. A ferdenyak oka a fejbiccentő izomnak a szülés során elszenvedett sérülése, bevérzése. A bevérzés hegesedést okoz, mely az izom hosszát csökkenti, és annak normális növekedésést gátolja. Így alakul ki a jellegzetes fejtartás. A torticollis és a koponyaalak-változás kapcsolata jól ismert a gyermekgyógyászati irodalomban is. Gyakori a társulás csípőfejletlenséggel és dongalábbal, ezért a ferdenyak felismerésekor a csípő és a láb vizsgálata is fontos.
A tortikolliszos csecsemők felénél a várandósság utolsó heteiben méhen belüli kényszertartás áll fenn a magzat hossza vagy rendellenes elhelyezkedése - például farfekvés - miatt. A kedvezőtlen elhelyezkedés nehezíti a vajúdást és a szülést, ez közrejátszhat abban a hiedelemben, hogy a tortikolliszt születési sérülésnek tartják. A szülők többnyire azt látják, hogy a fej mindig azonos oldalra dől, a baba az ellenoldal felé néz, és nehezített a nyak fordítása.
A Ferdenyak Tünetei Csecsemőknél
A veleszületett ferdenyak általában már születéskor látszik, az orvosok ekkor észreveszik: ilyenkor a fő tünet az, hogy a baba nyaka egyik oldalra dől. Az elváltozást gyakran kíséri fájdalom is, az izom bevérzik, és kisebb vérömleny keletkezik rajta - ez szép lassan felszívódik, de egy ideig fájdalmas csomóként van jelen. A vérömleny feszíti, rövidítheti az izmot, maga az izomfeszülés pedig ki is tapintható.
A tünetek egyes esetekben a születés után észlelhetők, más esetekben fokozatosan alakulnak ki, és válnak egyre feltűnőbbé. A csecsemő folyamatosan egyik oldalra billentve tartja a fejét, a másik oldalra nehezen vagy egyáltalán nem fordítható át a feje. Gyanújel, ha van kedvenc oldala, akkor sem fordítja a másik oldalra a fejét, ha abból az irányból jön az inger. Testét kifli formába hajlítva fekszik, egyik vállát felhúzva tartja, aszimmetrikus testhelyzetben a csípők sem azonos magasságban vannak. Csökkent vagy fokozott izomtónus lehet a kísérő tünete.
Olykor mindkét oldalon sérül a fejbiccentő izom, ilyenkor a fej előre, a mellkasra billen. Ha a ferdenyakat nem ismerik fel és kezelik mindjárt újszülött kortól kezdve, egyéves korra az arc, később a koponya aszimmetrikusan torzul. A szokatlan, aszimmetrikus fejtartás mellett előfordulhat a koponya és az arc aszimmetriája is, illetve társulhat hozzá csípőficam is.
Diagnózis
A diagnózist az orvosok fizikális vizsgálattal, a jellegzetes tünetek alapján állítják fel. A ferdenyak a gyanújelek alapján fizikális vizsgálattal diagnosztizálható: a tünetek láthatók, a fájdalmas csomó, vérömleny, hegesedő izom kitapintható, a csecsemő mozgása féloldalas. Képalkotás általában nem szükséges, kivéve atípusos esetben (nincs izomrövidülés, súlyos fájdalom, neurológiai jel), amikor ritka kórképek (pl. Klippel-Feil-szindróma, atlantoaxialis subluxatio/Grisel) vagy gerinctumor kizárása indokolt.
A tapasztalatok szerint a torticollis-al született babáknál gyakran csípő-fejlődési rendellenesség (ún. csípő hypoplasia) is előfordul, ezért az orvos a ferdenyakkal született babát alapos vizsgálatnak veti alá, hogy az efféle, esetlegesen társult problémákra is időben fényderüljön.
Kezelés
Fontos a kezelés mielőbbi megkezdése, ezért abban az esetben is javasolt a tornáztatás, Dévény-féle speciális manuális technika alkalmazása, ha enyhe gyanújelek utalnak a ferdenyakra. Nyújtógyakorlatokkal megakadályozható az izom tartós rövidülése. Célzott fektetéssel késztessük a csecsemőt arra, hogy a kevésbé preferált irányba is mozgassa a fejét: a kiságyban úgy helyezzük el, hogy a hangok és események forrásához oda kelljen fordulnia.
A veleszületett ferdenyak kezeléséhez mindenképpen szükség van tornagyakorlatokra, amelyeket ideideális esetben szakember végez; olyan nyújtógyakorlatokról van szó, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a megrövidült izom ne zsugorodjon nagyon. Emellett nem mindegy, hogy fektetik a babát: úgy kell elhelyezni, hogy a fény- és hangingerek, különböző zajok rákényszerítsék a fejmozgatásra; ha ugyanis a baba emiatt mozgatja a fejét, az segíti az izom nyúlását.
A konzervatív kezeléssel, tornával az esetek 90 %-ában néhány hónap alatt rendeződik a probléma, a ferdenyak maradéktalanul gyógyul. Amennyiben ezt elmulasztottuk vagy nem hozott kielégítő eredményt, nyaktartó gallérral lehet segíteni az izom fokozatos nyújtását. Még későbbi orvoslás esetén az izom tapadásának felszabadításával lehet csak segíteni. Ekkor műtéti eljárással a tartósan rövidült és hegesedett fejbiccentő izmot a kulcscsont közelében átvágják, hogy a nyakat néhány hétig nyaktartóval a helyes irányban rögzítve gyógyuljon.
A protokollok napi több alkalommal, óvatosan végzett nyújtásokat javasolnak; a gyógytornász megtanítja a helyes fogásokat és a játék, hordozás, alvás alatti helyzetek optimalizálását. A korai, strukturált beavatkozás rövidebb kezelési idővel és jobb kimenetellel jár. Ha 6-12 hónap következetes konzervatív kezelés mellett súlyos a kontraktúra és perzisztál a fejferdítés, műtét (általában distalis tenotomia a sternalis/clavicularis ínon, egyes esetekben Z-plasztika) mérlegelhető. A beavatkozást mindig hosszabb rehabilitáció követi, mert a heg hajlamos zsugorodni; ilyenkor ellenoldali billentést segítő gallér kiegészítésként szóba jöhet.
Eszköz nélküli nyak- és válltorna
A veleszületett rendellenesség igen jól gyógyul, nagyon ritkán fordul elő, hogy a torna nem elegendő - az esetek 90 százalékában pár hónap torna elegendő a teljes gyógyuláshoz. Ha mégsem, akkor a későbbiekben műtétre is sor kerülhet; ilyen jellegű, sebészi beavatkozásra jellemzően akkor lehet szükség, ha az izom tartósan rövid, és úgy hegesedik.
Megelőzés
A veleszületett ferdenyak nem előzhető meg, hiszen nem lehet előre tudni, milyen lesz a szülés lefolyása, sérülhet-e közben a baba. Ha az újszülött nagyon nagy, akkor eleve nagyobb eséllyel születik császármetszéssel, ami értelemszerűen kizárja a szülőcsatornában való sérülés lehetőségét.
tags: #spasticus #torticollis #csecsemoknel