A várandósság 21. hetében a magzat nagysága már jelentős, hossza körülbelül 27 cm, súlya pedig 350 gramm, ami nagyjából egy padlizsán súlyának felel meg. Ebben az időszakban a magzat fejlődése látványos: kialakulnak a koponyacsontokon a barázdák, amelyek a születés utáni serdülőkorig bezáródnak, formálva a végleges fejformát. A magzat alvás-ébrenlét ritmusa tovább fejlődik, ami fontos mérföldkő a fejlődésében. Az ultrahangfelvételeken jól látható, ahogy a magzat felveszi az alvási pozíciókat, fejét hátra hajtja, vagy állát mellkasára illeszti, mintegy védve fejét. Az alvási szokásait, akárcsak egy újszülöttét, a zajok és a fény is befolyásolják. A kismama étkezési szokásai szintén hatással vannak rá: bőséges étkezés esetén az emésztőrendszer hangjai miatt a magzat aktívabbá válhat.
A 21. héten a magzat arckifejezése egyre inkább kirajzolódik, már szemöldöke és szempillái is láthatóak. Bőre feszessé válik, kialakul a felhám és az irha. A magzat ebben az időszakban rendkívül aktív, gyakran megfordul, a köldökzsinórért nyúl, és magzatvizet nyel. Képes már megemészteni a lenyelt magzatvizet, emésztőrendszere pedig a születés utáni első évig fejlődik tovább.
Az ízlelés is fejletté válik, a magzat megízlelheti az édesanya által elfogyasztott ételek ízét, amely a magzatvízbe jut. Ezek az ízek később, a születés után, felismerhetőek lesznek a gyermek számára.
A kismama a 21. héten egyre intenzívebben érzékeli a magzat mozgását, bár a hét elején ez még nem mindig egyértelmű. A pocak növekedése nyomást gyakorol a belső szervekre. Ebben az időszakban megnő a magnéziumszükséglet, melynek jele lehet a hirtelen, éjszaka jelentkező lábgörcs, különösen a vádliban. A méh növekedése a bélrendszerre is hat, ami székrekedéshez és puffadáshoz vezethet, akár fájdalommal is járva. A gyógynövényteák segíthetnek a puffadás enyhítésében.
A medencecsont tágulása, az ízületek lazulása és a nyálkahártya fokozott érzékenysége miatt a húgyúti fertőzések kockázata is megnőhet. Fontos a réteges öltözködés, a pamut alsónemű viselése és a mielőbbi mosdóba járás vizelési inger esetén. A székrekedés megelőzésére javasolt a rostban gazdag étrend, a bőséges folyadékfogyasztás és a rendszeres mozgás. A magnéziumban gazdag élelmiszerek fogyasztása szintén ajánlott.
A terhesség előrehaladtával a kismamák gyakran érezhetik magukat fáradtnak, kedvetlennek, ami alacsony vastartalomra is utalhat. A vas létfontosságú a hemoglobin termeléséhez, szintjét vérvizsgálattal ellenőrzik. Tartósan alacsony vastartalom esetén az orvos vastartalmú készítményeket írhat fel, melyek azonban székrekedést okozhatnak. A kismamáknak szóló speciális készítményekről érdemes orvossal vagy védőnővel konzultálni.
A magnéziumszükséglet ugrásszerű növekedése a terhesség középső szakaszában csökkenti az izomgörcsök és a méh túlzott összehúzódásainak kockázatát, így hozzájárulva a koraszülés megelőzéséhez.
Az éjszakai hányinger akadályozhatja az elalvást, vagy akár fel is ébresztheti a kismamát. Bár a legtöbb esetben a rosszullétek a 9. terhességi hét környékén kezdődnek és a 14-20. hét között enyhülnek, előfordulhat, hogy tovább tartanak, sőt, akár a teljes terhesség alatt fennállnak. A terhességi hányinger pontos oka nem ismert, de valószínűleg több tényező együttes hatása áll a hátterében, leginkább hormonális változásokra és a szervezet megváltozott anyagcseréjére vezethető vissza.
Enyhe éjszakai hányinger esetén néhány egyszerű életmódbeli változtatás is segíthet. Ha hányingerrel ébredsz éjszaka, egy kis sós keksz elfogyasztása javíthatja az állapotodat. Kerülni kell a vacsora túl közeli időzítését a lefekvéshez, mivel az étkezés utáni alvás lassíthatja az emésztést. Este ajánlott kerülni a zsíros, fűszeres, savas és sült ételeket, amelyek irritálhatják az emésztőrendszert. A gyömbértea csökkentheti a hányingert és a hányást. Fontos a megfelelő szellőzés a hálószobában.
A hányinger leggyakrabban akkor jelentkezik, ha üres a gyomor. A három nagy étkezés helyett érdemesebb kisebb, gyakoribb étkezéseket tartani, tízórai és uzsonna beiktatásával. A kiszáradás is okozhat émelygést és hányingert, ezért a megfelelő folyadékbevitel kiemelten fontos.
A terhesség alatti émelygés és hányinger leghamarabb az utolsó menstruációt követő 5-6. héten jelentkezhet, legintenzívebben a harmadik hónapban (8-12. hét), és általában a 12-14. hétre enyhül. Oka a hormonális változásokban és a megváltozott anyagcserében keresendő, de az idegrendszeri labilitás és a stressz is szerepet játszhat.
A reggeli rosszullétek elkerülése érdekében érdemes az ágyban maradni 10-15 percet ébredés után. Kényelmes, nem szoros ruházat viselése is ajánlott. A B6-vitamin és a magnézium csökkentheti a hányingert és az émelygést. Ezek megtalálhatóak többek között almában, banánban, szőlőben, májban, tejtermékekben, húsokban, élesztőben, tojássárgájában és kukoricában.
Ritkán előfordulhat úgynevezett kóros terhességi hányás (hyperemesis gravidarum), amely súlyos tünetekkel, nagyfokú súlyveszteséggel, kiszáradással és ionháztartási zavarokkal járhat. Ilyen esetben mindenképpen orvosi segítség szükséges.
A legjobb módja a reggeli rosszullét enyhítésének az első trimeszterben
A terhességi hányásnak számos rizikófaktora lehet, többek között a pajzsmirigy alulműködése, bizonyos gyomor-bélrendszeri megbetegedések, az üszökterhesség (mola terhesség), vagy többes terhesség. Gyakrabban fordul elő korábbi terhességben tapasztalt súlyos hányás esetén, valamint pszichiátriai kezelés alatt állóknál, túlsúlyos, alacsonyabb iskolázottságú vagy rossz szociális körülmények között élő kismamáknál.
A hányinger és hányás hátterében hormonális (hCG, ösztrogének, progeszteron), a gyomor-bélrendszer, a belső fül egyensúlyozó rendszere, valamint a szaglórendszer eltérő működése állhat. A magasabb ß-HCG szint és az ezzel járó magasabb ösztrogénszint fokozhatja a tüneteket. A terhességi hányinger hiánya vagy megszűnése nem feltétlenül utal kóros állapotra.
Az életmódváltás hatékonyan csökkentheti a terhességi hányinger tüneteit. Gyakori, kis mennyiségű étkezés, a fűszeres, zsíros, nehéz ételek kerülése, valamint a pihenés és a napközbeni alvás beiktatása enyhítheti a panaszokat. Az üres gyomor provokálhatja a hányingert, ezért érdemes az ágy mellé készíteni néhány szem kekszet, vagy lefekvés előtt kis mennyiségű szénhidrátot (pl. kenyeret) fogyasztani.
A megfelelő folyadékbevitel elengedhetetlen. Az első 12 hétben érdemes kerülni a gyógyszereket, kivéve a B6-vitamint, mely recept nélkül kapható, de használata előtt konzultálni kell orvossal. A terhesség előtt elkezdett multivitamin szedése is csökkentheti a tüneteket, de bizonyos esetekben éppen fokozhatja a hányingert, ilyenkor érdemes lecserélni vagy elhagyni a készítményt. A folsavbevitel kiemelten fontos a velőcső-záródási rendellenességek megelőzésében.
A gyömbér tea hatásos hányáscsillapító, de óvatosan kell vele bánni, mivel összefüggésbe hozták a vetélés esetén kialakuló erőteljesebb vérzéssel is. Pszichológus bevonása is segíthet, ha az életmódváltás, a folyadékbevitel, a gyógyszerek vagy a gyógynövények nem hoznak javulást.
Súlyos esetekben kórházi felvételre lehet szükség a folyadékpótlás és az ionháztartás rendezése érdekében. Bár a terhesség alatti hányás a kismamák közel 70%-ánál előfordul, általában átmeneti és kórházi kezelést ritkán igényel. Tartós hányás esetén azonban mindenképpen jelezni kell a tünetet a gondozó orvosnak, mivel a háttérben terhességen kívüli megbetegedés is állhat.
A 12. hét után jelentkező hányinger akár fertőzés jele is lehet, amit kezelni kell. A gyógyszeres hányáscsillapítás az első trimeszterben különösen óvatosan alkalmazandó a fejlődő magzat miatt. Az amerikai protokoll szerint enyhe esetben B6-vitamin és doxylamine kombinációja, súlyosabb esetben promethazin, dimenhydrinate, metoclopramid vagy ondansetron alkalmazható orvosi felügyelet mellett.
A hyperemesis gravidarum, azaz a súlyos terhességi hányás, amely veszélyeztetheti az anya és a magzat egészségét, genetikai tényezőkkel is összefüggésbe hozható. Tanulmányok kimutatták, hogy 17-szer nagyobb eséllyel jelentkezik azoknál az anyáknál, akiknek lánytestvéreinél is előfordult ez a terhességi szövődmény.
