A meddőség világszerte egyre gyakoribb probléma, és Magyarországon is minden ötödik pár érintett. A meddőségnek szervi, életmódbeli vagy lelki okai egyaránt lehetnek, illetve az időtényező (relatív magas életkor) is állhat a fogantatási nehézségek hátterében. Meddőségről akkor beszélünk, ha legalább egy éven át tartó, védekezés nélküli szexuális élet ellenére sem következik be a kívánt várandósság (35 év feletti nő esetében fél év).
A meddőségi intézet felkeresése azoknak a pároknak ajánlott, akiknél egy év rendszeres és védekezés nélküli házasélet sem vezetett várandóssághoz. A meddőségi centrumokban célzott vizsgálatokkal megállapítják a felek meddőségben való érintettségét (előfordulhat, hogy mindkét fél egészséges), és javaslatot adnak a megoldására, ami lehet életmódváltás, hormonkezelés, illetve humán reprodukciós beavatkozás. A meddőségkezelés akkor kezdhető el, ha az orvosilag indokolt és elvégezhető.
A meddőségkezelési eljárások elvégzésének feltételei közé tartozik a biztosítotti jogviszony, legalább két egymástól független szakorvosi szakvélemény a meddőség tényének és okának megállapítására, a nő életkora nem éri el a reprodukciós kor felső határát (45 év), valamint orvosilag megalapozott esély egészséges gyermek fogamzására és megszületésére. A közfinanszírozott meddőségkezelési eljárásban azok is részt vehetnek, akiknek már van természetes módon született gyermeke.
A reprodukciós beavatkozás nem végezhető el, ameddig bármelyik kérelmező a gyermek életét, egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető valamely megbetegedésben szenved, vagy fertőző megbetegedés kórokozóját hordozza; ha a létrejövő terhesség a kihordó anya életét súlyosan veszélyezteti, illetőleg abból nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem születhet. Nem vehetnek részt a térítésmentes meddőségkezelési eljárásban azok, akiknél korábban művi meddővé tétel történt (kivéve, ha orvosi javaslatra történt).
A meddőségkezelés körébe tartozó ellátások
Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások a következők:
- Testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés (in vitro fertilizáció, azaz IVF).
- A házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel (inszemináció).
- Ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés.
- Embrióadományozással végzett embrióbeültetés.
- A női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer.
Az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe vehető meddőségkezelések mértéke
A törvény megszabja, hogy a közfinanszírozott meddőségkezelési beavatkozások hány alkalommal és milyen időközönként vehetők igénybe.
2024. január 1-től hatályos szabályok
A 2024. január 1-től hatályos szabályozás értelmében a következő korlátozások érvényesek:
- Ovuláció indukcióból és mesterséges ondóbevitelből legfeljebb hat beavatkozás.
- Petesejtnyerés céljából történő gyógyszeres stimulációból legfeljebb öt beavatkozás.
Ezek a beavatkozások a kötelező egészségbiztosítás terhére vehetők igénybe.
A módosítások értelmében tehát a támogatás számbeli korlátozása már nem a beültetéssel végződő beavatkozásokra, hanem egy-egy újabb ciklus megkezdésére vonatkozik. Fontos továbbá, hogy a nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a fenti szabályozás.
A stimulációkba beletartoznak a 2024. január 1-ét megelőzően az Egészségbiztosítási Alap terhére elvégzett stimulációk is. Ennek megfelelően, a jövőbeni kezelésekre való jogosultságot a korábban igénybe vett stimulációk száma határozza meg.
Aki a korábbi szabályozás alapján a beültetések számával a közfinanszírozott lehetőségeit kimerítette, annak 2024. január 1-el sem keletkezik jogosultsága újabb beavatkozásokra.
Aki a korábbi szabályozás alapján a beültetések számával a közfinanszírozott lehetőségeit nem merítette ki, de az új szabályozás alapján már nem lenne jogosult további stimulációra, a stimulációk számától függetlenül a módosítás hatálybalépésétől számított egy évig annyi beavatkozásra jogosult, amennyire a hatálybalépést megelőző szabályok szerint jogosult volt.
Továbbra is fennáll, hogy ha a közfinanszírozottan elvégzett reprodukciós eljárások eredményeképp legalább egy gyermek élve születik, további 4 közfinanszírozott ciklusra (beültetés helyett petesejtnyerés céljából történő stimulációra, illetve inszemináció indítására) keletkezik jogosultság, amely lehetőségek a rendelet 2. § (1) bekezdés ca) és cb) alpontjai szerinti öt, illetve hat lehetőség kimerítését követően, a további jogszabályi feltételek fennállása esetén vehetők igénybe.
A testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés beavatkozássorozatai között a támogatott formában történő igénybevételhez már nem szükséges három hónapos időközöknek eltelnie. A következő, orvosilag indokolt IVF-ciklus az egyéni egészségügyi állapot függvényében - egyéb jogszabályi feltételek teljesülése esetén - indítható.
Intrauterin inszemináció, a meddőségi kezelés első lépése
A beavatkozást megelőző vizsgálatok és beutaló
A beutalás részletszabályait a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet tartalmazza. Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások az egészségi állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe. A meddőség megállapítására és kezelésére irányuló egészségügyi szolgáltatás csak orvosi indikáció alapján, az Egészségbiztosítási Alapból e feladatra finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál vehető igénybe térítésmentesen, amennyiben a beteg az egyéb feltételeknek is megfelel, és Magyarországon térítésmentes ellátásra egyébként jogosult.
Megszakadt kezelések
Amennyiben a petesejtnyerés céljából indított gyógyszeres stimuláció, az ovulációindukció, a mesterséges ondóbevitel vagy az embrióbeültetés folyamata esetlegesen megszakad, térítésmentesen kizárólag akkor vehető igénybe, ha a megkezdett beavatkozás megszakításának orvosi indoka volt, vagy a megkezdett beavatkozás megszakítására az egészségügyi szolgáltatóra visszavezethető indok miatt került sor. Amennyiben tehát nem páciensen kívülálló okok valamelyikéből kifolyólag szakad meg az ellátás, az a páciens számára térítéskötelessé válik.
Tekintettel arra, hogy a 2024. január 1-től hatályos szabályok értelmében a petesejtnyerés céljából végzett stimulációk (inszemináció esetén pedig az azt megelőző ovulációindukció) száma korlátozott, az e céllal indított, azonban valamilyen okból megszakadt kezelés szintén csökkenti a közfinanszírozottan igénybe vehető ciklusok számát.
Várakozási idő
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. Az intézményi regisztrációs lista nem várakozási lista, azaz a biztosított nem attól az időponttól kezdődően kerül a listára, amikor az igény az ellátás iránt megjelenik, hanem csak azt követően, hogy az ellátás elvégzésére jogosult egészségügyi szolgáltató az IVF program megvalósítását az adott biztosított esetében elkezdi.
Amennyiben meddőségi kivizsgálás, inszemináció vagy IVF eljárás indítására kerül sor, az ezek végzésére jogosult egészségügyi szolgáltató köteles a biztosítottat intézményi regisztrációs listára felvenni a szükséges ellátási feladatok tervezése és ütemezése érdekében. Tekintettel arra, hogy az ellátások több alkalommal vehetők igénybe közfinanszírozottan, így minden indításkor szükséges a biztosítottat regisztrálni.
A szerződött egészségügyi szolgáltatók a közfinanszírozott ellátás mellett jellemzően magánfinanszírozás keretében is végeznek IVF kezeléseket. Tekintettel arra, hogy a közfinanszírozott ellátások fentebb részletezett okokból esetlegesen csak hosszabb várakozási idővel végezhetők el, a várakozás elkerülése érdekében igénybe vett szolgáltatás magánfinanszírozott ellátásnak minősül, azaz annak felmerült költségei a pácienst terhelik függetlenül attól, hogy egyébként a társadalombiztosítás terhére (is) elvégezhető beavatkozásra került sor.
Hol kaphatok részletesebb tájékoztatást?
Az egyéni esetben tervezett ellátások kapcsán a páciensek tájékoztatáshoz való jogát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §-a biztosítja. Az egészségbiztosító (NEAK) tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez. Az Integrált Jogvédelmi Szolgálat (IJSZ) a Belügyminisztérium önálló szervezeti egységeként működik a beteg-, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében.
A vonatkozó jogszabályi háttér:
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
- 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról
- 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról
tags: #sote #meddosegi #kozpont #inszeminacio