A gyermekelhelyezés kérdése az egyik legfontosabb és legérzékenyebb pontja a válási folyamatnak. Alapesetben a szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, de mi történik akkor, ha válás esetén csak egyiküknek ítélik ezt a jogosultságot? A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) részletesen szabályozza a szülői felügyeletet, amely a gyermek nevelésére, gondozására, vagyonának kezelésére és képviseletére vonatkozó jogok és kötelezettségek összessége.
A szülői felügyelet fogalma és tartalma
A szülői felügyelet a kiskorú gyermek nevének meghatározását, gondozását, nevelését, tartózkodási helyének meghatározását, vagyona kezelését, törvényes képviseletét, valamint a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás jogát foglalja magában. A szülői felügyeletet a gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülői felügyelet legkésőbb a gyermek 18. életévének elérésekor, vagy házasságkötés esetén szűnik meg.
A Ptk. a Negyedik Könyvében részletesen rendezi a részjogosítványokat. A gyermek nevének meghatározása már a házassági szándék bejelentésekor a szülők feladata, de a későbbi névmódosítás is a felügyeleti jogok körébe tartozik.
A gyermek gondozása és nevelése a szülői felügyelet legfontosabb részjogosítványa. Ide tartozik a gyermek megélhetésének és felnevelkedésének biztosítása, valamint lakóhelyének és tartózkodási helyének megválasztása. 16 év feletti gyermek gyámhatósági jóváhagyással elhagyhatja a szülői házat. A Ptk. rendezi a tanulmányok, vagy egyéb ok miatti huzamosabb külföldi tartózkodás és a letelepedési célú külföldre távozás szabályait is.
A szülők a gyermek vagyonának kezelői is, ami szintén a szülői felügyeleti jogok körébe tartozik. Kivételt képez a gyermek által külön kikötéssel kapott vagyon, vagy az, amellyel a gyermek maga rendelkezik (pl. korlátozottan cselekvőképes kiskorú saját jövedelme).
A gyermek törvényes képviselete alapján a szülő jogosult és köteles is képviselni gyermekét személyi és vagyoni ügyeiben, kivéve azokat a jognyilatkozatokat, amelyeket a gyermek önmaga is meg tud tenni, vagy ha érdekellentét áll fenn. A gyámnevezés és a gyámságból való kizárás is a szülőket illeti meg, de csak a szülői felügyeletet gyakorló szülők rendelkeznek ezzel a jogosítvánnyal.
Változások a gyermekelhelyezés szabályozásában
A jelenlegi polgári törvénykönyv életbe lépése előtt a szülők házasságának felbontásakor dönteni kellett a gyermek(ek) elhelyezéséről. A Ptk. 2014-től változtatott a korábban használt "gyermekelhelyezés" szóhasználaton, nem csupán kifejezésbeli, hanem tartalmi változtatást is eszközölve. Eszerint a gyermekelhelyezés kitétel csak arra az esetre maradt fenn, amikor a bíróság a szülőkön kívüli harmadik személynél helyezi el a gyermeket.
Közös szülői felügyelet és különélő szülők jogai
A szülők felügyeleti joga sarkalatos kérdés minden válás esetén. Ha a szülők megegyezésre jutnak, a szülői felügyeleti jogot közösen is gyakorolhatják. Azonban akár bíróság, akár a felek közötti megegyezés dönt a kérdésben, lehetséges az is, hogy a bontást követően csak az egyik szülő fogja gyakorolni a szülői felügyeleti jogot. Ebben az esetben a különélő szülőben sokszor felmerül a kérdés: vajon innentől minden jogát elveszíti a gyermek nevelésére vonatkozóan? A válasz egyértelműen: nem.
A magyar jogszabályok alapján a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja. Ilyen lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása, valamint iskolájának és életpályájának megválasztása. Tehát a felsorolt kérdésekben a szülők akkor is közösen döntenek, ha a szülői felügyeleti jogokat nem közösen gyakorolják.
A kapcsolattartás joga és kötelezettsége
A különélő szülőnek és a gyermekének joga van ahhoz, hogy egymással személyes kapcsolatot tartson, továbbá a különélő szülőnek kötelessége, hogy gyermekével rendszeresen érintkezzen. A gyermeket nevelő szülő ugyanakkor köteles a kapcsolattartás zavartalanságát biztosítani. A kapcsolattartás kérdésében elsősorban a szülőknek kell megállapodniuk. Ha a kapcsolattartás kérdésében nincs megállapodás a szülők között, akkor a gyámhivatal, ha pedig házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a bíróság dönt.
A szülői felügyeleti jog megváltoztatása és helyreállítása
Amikor egy család szerkezete megváltozik, például válás vagy külön költözés miatt, a gyermekelhelyezés kérdése rendkívül fontos szerepet kap. Sokan nem tudják, hogy a szülői felügyeleti jog megváltoztatása, valamint a gyermek elhelyezésének újbóli meghatározása jogi úton lehetséges, sőt, bizonyos esetekben szükséges is.
Akkor lehet tehát a szülői felügyeleti jog (gyermekelhelyezés) újra rendezésének helye, ha a korábbi elhelyezés nem szolgálja a gyermek érdekét, kevésbé alkalmassá vált a másik fél a szülői felügyeleti jog gyakorlására, ám mindenekelőtt a gyermek érdekében áll a változtatás. Tisztázni kell, hogy a gondozás és nevelés a gyermek érdekeinek megfelelő e. Fontos szempont, hogy a gyermek élete gyökeresen ne változzon meg alapos ok nélkül. Ilyen alapos ok lehet, ha nem járatja iskolába, elhanyagolja a gyermeket, iszik stb. a gondozó szülő.
A szülői felügyeleti jog megszüntetése kérdésében a bíróság jogosult dönteni, ez az eljárás mindig kérelemre indul. Amennyiben az az ok, amely miatt a megszüntetésre sor került, már nem áll fenn és más megszüntetésre okot adó tény sem merül fel, a bíróság - kérelemre - visszaállítja a szülői felügyeletet. A visszaállítás iránt mindkét szülő, a gyermek, a gyámhivatal és az ügyész is pert indíthat.
Jogellenes gyermekelhelyezés és végrehajtás
Amikor a bíróság ítélete értelmében a gyermek felügyelete az egyik szülőt illeti meg, ám a gyermeket a másik ún. "különélő szülő" jogellenesen magánál tartja, akkor a bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében "meghatározott cselekmény" végrehajtását lehet kezdeményezni. Az eljárás az erre a célra létrehozott formanyomtatványon, végrehajtási lap kiállításával és az illetékes bíróságra történő benyújtásával indítható meg. A végrehajtó a gyámhatóság és a rendőrség közreműködésével foganatosítja az átadást.
„Bizonyítani kell, hogy a másik szülő rosszabb” – A gyermekelhelyezési perek során ezek a viták okai
A jogellenesen külföldre vitt gyermek visszaszármaztatására is van lehetőség, amelyre kizárólag a 16. életévüket be nem töltött gyermekek esetében van lehetőség. Az eljárás során a bíróság megvizsgálja, hogy történt-e jogellenes elvitel vagy visszatartás, és hogy az elvitt gyermek még nem töltötte be a 16. életévét.
tags: #hogyan #lehet #visszaszerezni #egy #kisgyerek #felugyeleti