A sipoly, vagy más néven fisztula, egy rendellenes átjáró, amely két olyan szervet vagy eret köt össze, amelyek általában nem kapcsolódnak egymáshoz, vagy egy üreges szervet a külvilággal. Bár gyakran felnőtteknél diagnosztizálják, gyermekeknél és csecsemőknél is előfordulhat, különösen a fül előtti sipoly vagy a végbélsipoly formájában. Ez a cikk részletesen bemutatja a sipolyok különböző típusait, tüneteit, diagnózisát és kezelési lehetőségeit, különös tekintettel a gyermekekre.
Mi is az a sipoly?
A sipoly egy kóros járat, amely a testben alakul ki, és legtöbbször a végbélnél jelenik meg, kellemetlen tüneteket okozva. Ezen a járaton folyadék, de akár szilárd anyag is ürülhet a külvilág felé, ami nemcsak súlyos szövődményeket okozhat, hanem rengeteg kellemetlenséggel is járhat. A sipolyok kényelmetlen állapotokat okozhatnak, gyakori tünetük a fájdalom, valamint tályogok képződése, a kellemetlen szagú váladékozás és fájdalmas székletürítés. Emellett a sipolyok, ha nem kezelik őket, további súlyos szövődményeket is eredményezhetnek. Egyes sipolyok bakteriális fertőzést okozhatnak, ami akár szepszishez is vezethet, mely állapotot nem csak alacsony vérnyomás vagy szervkárosodás kísérheti, de akár halálozás is.
A fül előtti sipoly
A fül előtti sipoly egy fejlődési rendellenesség. Az elváltozás oka egy a fülkagyló környéki, a bőr alatt található vakjárat, tömlő. Leggyakrabban a fül előtt nyílik a külvilág felé, ritkább esetben a fül körül máshol alakul ki.
Önmagában a sipoly egy ártalmatlan jelenség, viszont gyakran felülfertőződik, ami ilyenkor váladékozik, fájdalmassá válik, a környékbeli bőr megduzzad, piros lesz. A sipoly megoldása műtéti. Néha előfordulhat kiújulás, ami a nem tökéletes eltávolítás miatt fordulhat elő. Ennek oka az, hogy nehéz megállapítani a tömlő pontos határát.
Végbélsipoly gyermekeknél
A végbélnyíláson belül vannak folyadéktermelő mirigyek, amelyek néha eltömődhetnek és megfertőződhetnek, ami úgynevezett tályogot hoz létre. Ennek hatására gennyes váladék képződik, amely a folyamatos feszülésből kifolyólag megpróbál utat törni magának a szövetek között úgy, hogy közben járatok keletkeznek. A végbél sipoly férfiaknál és nőknél egyaránt kialakulhat, de a férfiakat némileg nagyobb arányban érinti.
A végbél mirigyei számos okból kifolyólag elzáródhatnak. A legtöbbször az egészségtelen és mozgásszegény életmód, az ülőmunka, a tartós székrekedéses állapotok vezetnek el ide. Előfordulhat ugyanakkor, hogy a folyamatot valamilyen bélgyulladás indítja el. A kiváltó okoktól függetlenül a végbélben megjelenő sipoly minden esetben ugyanolyan kellemetlen tünetegyüttest idéz elő.
Kicsiny hazánkban a speciális gyermek-proktológiai ellátás nehezen (vagy sehogy) elérhető, inkább gyermek-gasztroenterológusok veszik gondozásba a szorulásos lurkókat. Ez nem egyszer több, akár altatásos vizsgálattal is jár anélkül, hogy a lelki-, vagy külső okok egyáltalán szóba kerülnének. Érdemes ezekért első körben olyan gyermekorvost felkeresni, aki gyermekkori szorulásos problémák mind lelki-, mind testi részével tisztában van.
Tracheoesophagealis fisztula (TEF)
A tracheoesophagealis fisztula (TEF) egy veleszületett vagy szerzett állapot, amelyet a légcső (légcső) és a nyelőcső (a szájból a gyomorba táplálékot szállító cső) közötti rendellenes összeköttetés jellemez. Ez az állapot súlyos szövődményekhez vezethet, beleértve az aspirációs tüdőgyulladást, a táplálkozási nehézségeket és a légzési distresszt.
A TEF különböző formákban jelentkezhet, a leggyakoribb típus a nyelőcső alsó része és a légcső közötti kapcsolat, amely gyakran nyelőcső-atresiával (olyan állapot, amelyben a nyelőcső nem fejlődik megfelelően) társul. Bár a TEF elsősorban veleszületett állapot, bizonyos környezeti tényezők a terhesség alatt növelhetik a kockázatot. Az anya bizonyos fertőzéseknek, gyógyszereknek vagy toxinoknak való kitettsége potenciálisan megzavarhatja a normális magzati fejlődést, ami TEF-hez vezethet.
A genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak a TEF kialakulásában. Gyakran társul más veleszületett rendellenességekkel, például szívhibákkal, amelyek genetikai hajlamra utalhatnak. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy a TEF olyan szindrómák részeként jelentkezhet, mint a VACTERL-asszociáció (születési rendellenességek csoportja, amelyek több rendszert érintenek).
Bár az életmódbeli és táplálkozási tényezők nem közvetlen okai a TEF-nek, az anya terhesség alatti egészsége befolyásolhatja a magzati fejlődést. A terhesség alatti rossz táplálkozás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás különféle veleszületett rendellenességekkel, köztük a TEF-fel is összefüggésbe hozható.
A tracheoesophagealis fisztula tünetei és diagnózisa
A TEF tünetei az állapot típusától és súlyosságától függően változhatnak. A tünetek közé tartozik a köhögés vagy fulladás etetés közben, légzési nehézség, fokozott nyálképződés és kellemetlen szagú lehelet.
A TEF diagnózisa jellemzően alapos klinikai vizsgálattal kezdődik, amely magában foglalja a beteg részletes kórtörténetének felkutatását és fizikális vizsgálatát.
How A Tracheoesophageal Fistula Is Repaired
A sipolyok diagnózisa és kezelése
A sipoly diagnózisa mindig összetett feladat, amit alapvetően meghatároz, hogy hol helyezkedik el az elváltozás. A legkönnyebben akkor diagnosztizálható a betegség, ha a járat végződése jól látható, illetve tapintható is. Ha belső sipolyról van szó, a pontos diagnózis felállítása bonyolultabb feladat. A szonda vége ilyenkor kitapintható a végbélnyílásban, kivéve abban az esetben, ha elágazó sipolyról van szó. A sipolynál előfordulhat, hogy túl magasan helyezkedik el.
A sipoly kezelése során a súlyosságától függően különböző lehetőségek állnak rendelkezésre. A nagyobb sipolyok megfelelő kezeléséhez, lezárásához altatásos műtétre lehet szükség. Kisebb sipoly esetén a gyógyulás napokat, esetleg heteket vehet igénybe. Ha sipoly tüneteit tapasztalja, mihamarabb beszéljen orvosával. A kezelés könnyebb, gyorsabb és diszkrétebb lehet, mint gondolná.
Műtéti kezelés
A sipoly kezelése csak műtéti úton lehetséges. A sipoly fel- vagy kivágása a legegyszerűbb és leggyakrabban alkalmazott módszer. Alkalmazása csak felületes sipolyok esetén javasolt, ilyenkor ez az egyértelműen választandó megoldás. A felületes sipolyos mellett az izmon keresztül vezető alacsony sipolyok esetén is alkalmazható. A beavatkozás eredményeként valamilyen mértékű deformitás (úgynevezett kulcslyuk végbélnyílás) jöhet létre.
A végbélnél kialakult sipoly esetében a kezelés célja, hogy a kapcsolódó járatot egyszerűen megszüntessék. Minden esetben komplikáltabb kezelést igényel a végbél sipoly olyan esetekben, ha a járat mély, szerteágazó és a záróizmot is érinti. Korábban teljesen általános volt, hogy a sipoly megszüntetéséhez a járatba fonalat vagy gumiszalagot fűztek, ami biztosította a folyamatos hegesedést. A sipolyok még enyhébb esetben is nagyon lassan gyógyulnak.
A speciálisabb esetekben a sipoly kezelésére szolgáló műtét bonyolultabb, hosszadalmas, altatást igénylő beavatkozással jár, kórházi ápolást, megfigyelést igényel, és a gyógyulás ideje is meghosszabbodik. A műtéti megoldás kiválasztása mindig előzetes fizikális, szükség esetén képalkotó vizsgálat eredményére támaszkodva történik.
Általánosságban a végbélsipoly műtét napján reggel egy beöntést kap a beteg, valamint az altatás alatti gyógyszerelés biztosítására, vénakanült vagy más néven branült helyeznek be a karba, kézfejbe. Altatásban elvégzik a műtétet, ami kb. 15-60 perces a sipoly járatainak száma, és állapota függvényében.
A TEF elsődleges kezelése szintén sebészeti beavatkozás. A TEF-ben szenvedő betegek prognózisa nagymértékben függ a fisztula típusától, a kapcsolódó rendellenességektől, valamint a diagnózis és a kezelés időzítésétől.
Műtét utáni teendők és gyógyulás
A sikeres műtét nem a műtőben fejeződik be. Sőt, a gondos műtét utáni ellátásnak kulcsszerepe van a gyógyulásban. A műtét után fontos a megfelelő fájdalomcsillapítás, a seb ápolása. Amennyiben „zárt műtét” történt, célszerű néhány napig bent tartani a draint, hogy minél több váladékot távolítson el, ezzel is csökkentve a fertőzés lehetőségét. Amennyiben a „nyitott műtétet” választottuk, akkor a sebet a műtőben kitamponáljuk, a tampont néhány nap után távolítjuk el.
Otthon a beteg segítségre szorul: a sebét nem tudja egyedül kötni. Ez kamaszokról lévén szó, sokszor komoly pszichés megterhelést jelent. Ezért is fontos már az elején mindenbe bevonni magát a beteget és a szülőt is. Otthon a sebet rendszeresen kötni, nyitott kezelés esetén zuhanyoztatni kell. A sebgyógyulást követő néhány héttel lehet uszodába, strandra menni, sportolni kezdeni.
A műtét után infúziós terápiával biztosítják a megfelelő folyadékbevitelt, és a műtéti protokollban előírt, műtét után alkalmazandó véralvadásgátló szert. Ez lehet egy kis előregyártott fecskendőben is, amit a bőr alatti rétegbe fecskendeznek a nővérek. A műtét utáni napon, csak folyadékot lehet fogyasztani és pépeset.
Az egyszerű sipolyok ambuláns műtétje után aznap nem kell a sebhez nyúlni. Másnaptól azonban önnek naponta többször kell a műtéti területnél mosakodni, vagy ülőfürdőt venni. Legalább 4-5x, majd gézlappal fedni a sebet. 3-5 hét a gyógyulási idő. A betegek beszámolói alapján az első hét kellemetlen, ezért is javasolt 10 nap nyugalmi helyzet, azután a fájdalom már kicsi. Fontos teendő az első pár napban a lazább, könnyebben üríthető széklet biztosítása. Emiatt bő folyadékfogyasztás és kevesebb szilárd étel, de bő rost fogyasztása szükséges.
Mivel a sipolyok nagyon sokfélék, így a gyógyulási időszak, annak jellege is sokféle. A magasabbra terjedő, elágazó vagy elhanyagoltabb sipolyok gyógyítása jóval nehezebb, esetükben a kezelés kombinált műtétekkel történik. 1-2. napon a műtét során a sipoly járatába helyezett fertőtlenítővel és gyógyszerekkel átitatott gézcsíkot, ha volt ilyen, eltávolítják. Általában, ha a seb szépen gyógyul, 3. napon otthonába engedhető. Ezután kontroll vizsgálatokon kell megjelenni, az előírt időpontokban.