A shunt beültetése koraszülött babáknál: életmentő beavatkozás és utógondozás

A shunt beültetése olyan életmentő beavatkozás, amelyre gyakran van szükség koraszülött babáknál, különösen agyvérzés következtében kialakuló vízfejűség (hydrocephalus) esetén. Ez a cikk részletesen bemutatja a hydrocephalus kialakulásának okait, a shunt beültetésének módjait, a műtét utáni gondozást és a lehetséges szövődményeket, valamint rávilágít az információhiányra és az alapítványok szerepére a szülők támogatásában.

Mi a hydrocephalus és miért alakul ki koraszülötteknél?

A hydrocephalus, vagy más néven vízfejűség, olyan állapot, amelyet az agyvíz (liquor cerebrospinalis) túlzott felhalmozódása jellemez az agyban elhelyezkedő agykamrákban. Ennek következtében nyomásfokozódás alakul ki, amely károsíthatja az agyállományt.

A hydrocephalus leggyakoribb oka koraszülötteknél a súlyos agyvérzés. Ismert, hogy az agyvérzés koraszülöttekben az első három életnapon következik be leggyakrabban. A vérzés nem minden esetben egyforma súlyosságú; négy súlyossági fokozatot különböztetnek meg. A III. fokozatú agyvérzésnél a vérzés már az agykamrákba tör, és emellett az agykamrák tágulása is észlelhető. A vér direkt módon tágíthatja az agykamrát és ezen kívül az agy-gerincvelői folyadék elfolyását is akadályozza.

Lehet veleszületett is, ami azt jelenti, hogy már méhen belül kialakult. Ennek hátterében lehet örökletes probléma vagy valamilyen méhen belüli történés, például fertőzések vagy a magzat agyvérzése. Az újszülöttkori elváltozások mellett felnőttkori és időskori hydrocephalusok is léteznek, melyek okai lehetnek agydaganatok, agyi ciszták, traumás fejsérülések, agyhártya- vagy agyvelőgyulladás, vagy egyéb gyulladásos betegségek szövődménye.

A hydrocephalus diagnosztizálása és tünetei

A hydrocephalus diagnosztizálása kulcsfontosságú a korai beavatkozáshoz.

Diagnosztikai módszerek:

• Koponya ultrahang (UH) vizsgálat: Koponya UH vizsgálattal jól követhető a folyamat.
• MR vizsgálat: A veleszületett hydrocephalusok esetében, mivel ennek számos oka lehet, általában szükséges valamilyen speciálisabb képalkotó vizsgálat is az UH-on kívül megszületés után, vagy néha már méhen belül, ez döntően MR vizsgálat. Az MR vizsgálat után tudja azt az idegsebész eldönteni, hogy milyen típusú beavatkozás jön szóba és mikor. Az MR vizsgálaton az is jól megítélhető, hogy van-e koponyán belüli nyomásfokozódásra utaló eltérés.
• Fejkörfogat mérése: Csecsemők esetében a fejkörfogat rendszeres mérése ad támpontot a diagnózishoz. A gyanút felkeltheti laikusok számára is az, ha a fej gyorsabban nő, mint az egyéb testrészek. Széles homlok, tömegesebb koponya jellemző lehet. A fejkörfogat szinte napról napra nőhet.
• Agynyomás mérése: Az agynyomás legalább 24 órán át tartó mérésével is kezdhetik a kivizsgálást. Ez történhet gerinccsapolással, vagy közvetlenül az agykamrákban történő nyomásméréssel.
• Festékanyaggal jelölt liquor: Az agyvizet festékanyaggal jelölik meg, majd képalkotó vizsgálatok segítségével keresik meg az elzáródás helyét.

Tünetek csecsemőkorban:

Csecsemőkorban a túl sok agyvíz feszítőereje miatt a koponya aránytalanul megnőhet a nyitott koponyavarratok miatt. Ebben az életkorban viszont az agyállomány kevésbé károsodik, mert a nyitott koponyavarratok többlet mozgásteret biztosítanak. Csecsemőknél a betegség tünetei lehetnek: megnövekedett fejméret, kidudorodott kutacs, hányás, nehéz táplálás, befelé forduló szem, görcsrohamok.

Tünetek nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél:

Későbbi életkorokban, amikor a koponya már elcsontosodott, az agykamra csak az agyállomány összenyomásával tud növekedni, melynek hatására - kezeletlen betegség esetén - az agykéreg elsorvadhat. Amikor a koponya mérete már nem tud nőni, az alábbi tünetek jelentkezhetnek: fejfájás, émelygés, hányás, látászavarok (homályos- vagy kettőslátás), mozgászavarok, mozgáskoordinációs problémák, fokozódó tudatzavar, koncentrációs problémák, izommerevség, vizeletürítési problémák, álmosság, aluszékonyság, görcsrohamok. A felszaporodott liquor nyomást gyakorolhat a látóidegre is, ami a látászavarokon kívül kancsalságot vagy akaratlan szemrezgést is okozhat.

A shunt beültetése: a kezelés alapja

Az esetek nagy részében shunt beültetésére van szükség, ha a vízfejűség kialakulásához vezető ok nem gyógyítható. A liquor elvezetését rendszerint egy shunt (vékony, hajlékony, rugalmas cső) beültetésével oldják meg. A shunt tulajdonképpen egy egyenirányító szelepet tartalmazó katéterrendszer. A behelyezni való shunt típusát az idegsebész határozza meg, a beteg állapota, kora és a betegség sajátosságai alapján.

Shunt típusok:

• Ideiglenes shunt: Bizonyos esetekben, például magas fehérjetartalmú agyvíz vagy fertőzés esetén, először ideiglenes shuntöt alkalmaznak. Ez lehet egy kamra drain, amellyel a külvilágba vezetik el az agyvizet, vagy egy subgalealis shunt, amely az agykamrákból egy fejbőr alatt képzett tasakba vezeti a liquort.
• Végleges shunt: A végleges shunt beültetése akkor ajánlott, ha az agyvíz fehérje tartalma nem magas, a korábbi vérzések felszívódtak, nincs sejtszám emelkedés és kórokozó az agyvízben.
  • Ventriculo-peritoneális (VP) shunt: Ez a csőrendszer az agyvizet a hasüregbe vezeti le, ahol a felesleges liquor felszívódik a hashártyán keresztül. Ez a leggyakoribb típus.
  • Ventriculo-atriális (VA) shunt: Néhány esetben, amikor korábbi hasi történések voltak, akkor lehet olyan megoldás is, hogy a végleges shunt nem a hasüregbe, hanem valamelyik nagy éren keresztül a szívbe vezetődik, ahonnan a vérkeringésbe jut az agyvíz.

A mágneses shunt és működése:

Magyarországon jelenleg mágneses shunt beültetése a jellemző, például a Debrecenben beültetett Sophyisa shunt. Ennek a shuntnek az a lényege, hogy a kamrai szár és a perifériás szár közé egy mágneses szelep is beültetésre kerül. Ezt a szelepet egy külső mágnes segítségével lehet állítani, és ez szabályozza az agyvíz átfolyását ezen a csőrendszeren keresztül. A liquor mennyiségének termelődése időszakosan eltérő lehet, így szükségessé válhat a szelepen való „állítás”. Ha alacsonyra van állítva, az azt jelenti, hogy a legkisebb nyomásfokozódásra is nyit (30 vízmm), míg a legmagasabb érték (200 vízmm) esetén kevesebb agyvíz folyik át ezen a kis csőrendszeren keresztül.

Tudni kell azt is, hogy a gyermek testhelyzete is befolyásolja az átfolyást: függőlegesben a folyadék könnyebben folyik, fekvő helyzetben ez kevésbé kifejezett.

Hátrányok és óvintézkedések:

A mágneses shuntök hátránya az előnyükből származik: erős mágneses tér hatására elállítódhat a szelep, így alakulhat ki az alulvezetés vagy túlvezetés. Ezért kerülendő a telefon, hangfal, hajszárító és minden olyan eszköz, tárgy fejhez közeli használata, amely mágneses teret gerjeszt maga körül.

A shunt beültetése utáni élet és gondozás

A beültetett shunt állandó marad, de a hasi szár cseréje időnként szükségessé válhat. Gyermekkorban ez akkor történik, ha a gyermek növekvő testméretei ezt indokolják (általában 120-140 cm testmagasság elérésekor), illetve bármilyen életkorban, amennyiben a shunt elzáródik vagy elszakad.

A gondozás kapcsán legalább évente, a jól fejlődő gyermeknél is ellenőrizni kell a shuntöt. Egy alkalommal, mikor jól van, és ultrahangra már nincs lehetőség a záródott kutacs miatt (ez 1-1,5 éves kor után szokott bekövetkezni), akkor koponya MR vizsgálatot szoktunk készíttetni. Ez jó összehasonlítási alap lesz shunt elégtelenség esetén végzett vizsgálathoz.

A shunt elégtelensége és tünetei:

A shunttel kapcsolatos szövődmények (elzáródás, fertőzés) a beültetés után leggyakrabban az első 6 hónapban fordulnak elő. Két fő probléma szokott fellépni:

1. Elzáródás: Valahol a shunt elzáródott. Lehet a kamrai szár vagy a hasi szár elzáródása, ezt a shunt vizsgálatával a hozzáértő orvos el tudja differenciálni.
2. Fertőzés: Ez ritkábban fordul elő, de sajnos erre is gondolni kell időnként. Ilyenkor a kezelés komplexebb, a fertőzött csőrendszert el kell távolítani és esetleg átmenetileg kamra drainre kell helyezni a gyermeket.

A túlvezetésnek is lehetnek ugyanolyan tünetei, mint a shunt elégtelenségnek, amikor valami miatt elzáródik. A shunt elégtelenségnél nem csak hányás szokott jelentkezni, hanem egyéb tünetek is: fejfájás mindig megelőzi, de lehet viselkedés zavar (aluszékonyság vagy nyugtalanság), súlyos esetben epilepsziás görcsök is felléphetnek. A hozzáértő orvos fizikális vizsgálattal meg tudja ítélni, a shunt megfelelő benyomásával, hogy vezet-e, illetve ellenőrizni kell, hogy a korábban beállított értékről valamilyen ok folytán nem állítódott-e el a szelep nyomása.

Folyadékbevitel és egyéb szempontok:

A folyadék bevitelre nagyon kell figyelni, hiszen csak megfelelő folyadék bevitel mellett lesz optimális a shunt vezetés. Lázas betegség kapcsán vagy nagy melegben, ha nem iszik elég folyadékot a gyerek, akkor túlvezetéses tünetek jelentkezhetnek. Tehát a gyerek egy kicsit aluszékonyabb lesz, elfekvővé válik, esetleg jelentkezik hányása és ez tovább fogja rontani a helyzetet, amíg nem kap plusz folyadékot.

Veszélyt jelenthet továbbá a shunt esetleges elzáródása, szakadása is, ezért a betegnek kerülnie kell a szár nyúlásával, feszülésével járó mozgásformákat, például fejenállást, kézenállást, erős fizikai megterhelést.

Az információhiány és a Shunt-ös Életek Alapítvány

Számos szülő szembesül azzal a problémával, hogy a shunt beültetéssel és a hydrocephalusszal kapcsolatos magyar nyelvű információk hiányosak. Ezt a problémát ismerte fel Leimsider Rózsa, akinek kislánya, Szofi extrém koraszülöttként agyvérzést kapott, melynek következtében vízfejűség alakult ki nála, és shunt beültetésre volt szüksége. Rózsa az információhiány miatt hozta létre a Shunt-ös Életek nevű weboldalát, majd alapítványát, hogy könnyebbé tegye mind az érintettek, mind a velük foglalkozó egészségügyi szakemberek dolgát.

Az alapítvány ma már nemcsak a sorstárs szülők, hanem a szakorvosok munkáját is segíti, hiszen az érintetteket tovább tudják irányítani, az Alapítvánnyal együttműködő orvosok pedig válaszolnak a szülőkben felmerült kérdésekre. Elkészült a Gombolyag története című mesekönyv is, mely Bartos Erika írásában és rajzaival segíti megérteni a szülőknek ezt a beavatkozást. Az edukáció mellett mára valódi támogató közösséggé alakultak, gyűjtéseken és felajánlásokon keresztül anyagilag is támogatják a szülőket és az ország több kórházi osztályát a szükséges eszközök beszerzésével.

A shunt és a gyermek fejlődése

Noha a shunt beültetése egy komoly beavatkozás, a modern orvostudomány lehetővé teszi, hogy a shunttel élő gyermekek teljes életet élhessenek. Az agy plaszticitásának köszönhetően a korai fejlesztéssel elérhető, hogy a gyermek szellemi és fizikai képességei ne térjenek el az átlagtól. Fontos, hogy a szülők ne félték túl a gyermeküket, ne tápláljanak belé betegségtudatot, és adja át azt a félelmet, ami benne szülőként ott van.

A legtöbb hydrocephalusszal élő gyermek szépen beszél, és teljesen átlagos iskolába jár. Felnőttként a legtöbbeknek lesz lehetősége megtanulni vezetni és családot alapítani. Azonban fontos a folyamatos fejlesztés és a rendszeres kontroll.

Az orvosok hajlamosak arra, hogy a legrosszabbat mondják el, ami történhet. A szülőknek fontos, hogy pozitívan álljanak a helyzethez, és tudják, hogy egy shunt beültetése mellett is lehet teljes, boldog életet élni. A shunt egy életmentő eszköz, nem pedig egy mumus.

tags: #shunt #beultetes #koraszulott #babanal