Az Észak-Pesti Tankerületi Központ átszervezéseket tartalmazó dokumentumot küldött véleményezésre a XV. kerületi önkormányzatnak, amely módosítaná a Károly Róbert Általános Iskola, valamint a Kontyfa Általános Iskola és Gimnázium szakmai alapdokumentumait. A Kontyfa iskola esetében a tankerület új alapfeladattal bővítené az intézmény feladatait, mégpedig a sajátos nevelési igényű tanulók gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási iskolai osztályban történő ellátásával.
A Kontyfa iskolában a legtöbb a sajátos nevelési igényű tanuló a XV. kerületi iskolák közül. Az iskola befogadóképessége 840 fő, ami lehetővé teszi a gyógypedagógiai osztály indítását, amellyel a XV. kerületi érintett gyermekek helyben kaphatnák meg a szükséges fejlesztést, és nem kellene a XVI. kerületbe utazniuk. Ez a változtatás jelentős előrelépést jelenthet a sajátos nevelési igényű diákok oktatásában és integrációjában.
Demokratikus működés a Kontyfa Utcai Iskolában
Bányai Sándor, a budapesti Kontyfa Utcai Középiskola, Általános Iskola és Óvoda szabadidő-szervező pedagógusa képviseletében érkezett egy KOMA pályázati beszélgetésre. Tizenkét éve dolgozik az iskolában, és akkor került kapcsolatba a diákönkormányzattal is. Elmondása szerint a Kontyfa egy tipikus lakótelepi mamutiskola, amelynek környezete is megszabta alapvető feladataikat. Célul tűzték ki, hogy a demokratikus működési formákkal megismertetik a gyerekeket. Kezdetben minimális ismeretek és technikák voltak a gyerekek birtokában, de nemcsak ők, hanem az egész közösség nélkülözte ezeket.
A folyamat azóta is tart, és nem is lesz vége, hiszen mire igazán elmélyülnének ezek az ismeretek, a diákok elballagnak. Ennek ellenére a cél az, hogy az alapokat megadják, és időnként megújítsák saját tudásukat is. Nemegyszer tapasztalták, hogy a korábban jól működő formák kiüresedtek, újra kell gondolni őket, vagy újakat kell bevezetni. Radikális változtatások is voltak, amikor olyan elveket kellett elvetniük, amelyeket ők dolgoztak ki, közösen fejlesztettek ki, és saját gyermekeiknek tekintettek.
Az iskolai házirend kialakítása és a demokrácia
A Kontyfa Iskola házirendjét példaként mások elé szokták tárni, de ez nem azt jelenti, hogy készen átnyújtják az érdeklődőknek. Bemutatják a saját változatukat, de ebből csak ötleteket lehet meríteni egy önerőből kidolgozott újabb változathoz, amely az iskola által bejárt évtizedes utat követi. Kiindulási pontot tudnak adni a tapasztalataikkal, de nem tudják megmondani, milyen megoldást lehet találni egy másik kerületben, városban, faluban vagy egy 50 személyes iskolában.
Bányai Sándor elmondta, hogy ezelőtt tizenkét évvel a házirendet még egyedül az intézményvezető dolgozta ki. Később a törvényi szabályozás miatt az igazgató elkészítette, majd megkérdezte a kollégáit, hogy jól van-e. A nagy munka az volt, hogy kitalálják, hogyan érjék el, hogy a diákok valóban érdemben beleszóljanak a házirend alakításába. Végül iskolai közgyűlést szerveztek, ahová mindenki eljöhetett és elmondhatta a véleményét.
Izsó János, aki szintén részt vett a KOMA pályázati beszélgetésen, matematikusként rendszerbe foglalná a demokrácia négy alappillérét:
- Elérhető legyen a szükséges alapinformáció, amely az egyént érdekelheti.
- A véleménynyilvánítás szabadsága.
- A véleményét meg tudja védeni, alá tudja támasztani érvekkel, tudja indokolni.
- Legyen egy szervezet, ahol érvényesítheti a jogait, érdekeit.
A demokrácia tanulási folyamat és a Kontyfa tapasztalatai
Bányai Sándor hangsúlyozza, hogy ők még nem értik a demokráciát, csak tanulják. Tízéves tanulási folyamatot tudhatnak maguk mögött, és nincs vége. Akkor beszélhetnének a végéről, ha évről évre kész polgárok lépnének ki az iskola kapuján, de ilyen nincs. Még mindig láthatnak olyan eseteket, például egy lakógyűlésen, hogy a felnőttek összeverekszenek, mert ez bevett formája a konfliktuskezelésnek. Más magatartásformát látnak a tömegkommunikációban, a környezetükben, az iskolában és a közgyűléseken vagy egyéb fórumokon pedagógus és diák, illetve pedagógus és pedagógus között.
Nem az a cél, hogy eltűnjön az erőszak csírája is, de az, hogy a fiatal lásson más kommunikációs formákat, más kulturális tartalommal megtöltött lehetőségeket, olyanokat, amelyek egy civilizált társadalomhoz, értékes emberi léthez illenek. A jogi keret megadja a lehetőséget a demokratikus működésre, de még ugyanazok a viszonyok uralkodhatnak, mint ezelőtt tíz évvel, ha nem építkezett alulról egy olyan diák- vagy tanárkör, amelyik képes lenne változtatni.
Fontos, hogy még diákkorban megtanulják - akár képzések során is - azokat a működési mechanizmusokat, amelyeket felnőttkorukban használniuk kell. Hiszen hiába van meg a jogi szabályozás, például az egyik alapvető demokratikus attitűdre, a szabad véleménynyilvánításra, ha nem lesznek rá képesek.
tags: #kontyfa #utcai #bolcsode #velemenyek