A sérv egy gyakori egészségügyi probléma, amely akkor alakul ki, amikor valamilyen belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, amelyben normál esetben elhelyezkedik. A sérv gyógyítása kizárólag sebészeti úton lehetséges. A műtét utáni felépülés és az esetleges terhességi tervek kapcsán számos kérdés merülhet fel, különösen a hasi izomzat terhelhetőségével és a hálóbeültetéssel kapcsolatban.
A sérv típusai és kialakulása
A sérv a hashártya kitüremkedése, amely a hasfal gyenge pontjain alakulhat ki. Előfordulhat a lágyék, a köldök, az egyenes és oldalsó ferde hasizmok találkozásánál, de megjelenhet a műtéti hegekben, továbbá a rekeszizomban is. A hasfali sérv egy gyakori betegség, amely akkor alakul ki, amikor a hasüreg tartalma (pl. bél vagy zsírszövet) a hasfal gyenge pontján keresztül kitüremkedik. A lágyéksérv a lágyékcsatorna területén alakul ki. Ez a dudor a lágyékhajlatban látható vagy érezhető, és kellemetlenséget, fájdalmat okoz, különösen erőlködés vagy terhelés közben. Nemzetközi statisztikák szerint a lágyéksérv a felnőtt lakosság 5%-ánál fordul elő, Magyarországon évente kb. 20 000 lágyéksérvműtétet végeznek. A lágyéksérv a leggyakoribb sérvtípus. A férfiaknál a lágyékcsatornán át száll le a here, itt halad az ondóvezeték, valamint a herét ellátó artéria és véna. Nőknél ezen a területen található a kerek méhszalag. Az előbbiek miatt ez a terület eleve egy gyenge pontja a hasfalnak, ahol könnyebben alakul ki sérv is. Általában a vékonybél, vastagbél, vagy a cseplesz türemkedik ki a sérvtömlőbe.
A sérv tünetei
Sérv keletkezésekor a sérvkapu tájékán a beteg húzó, égő, nyilalló, feszülő vagy nyomó fájdalmat érez, majd ezzel egy időben egy elődomborodó duzzanat is megjelenhet. Ennek nagysága mozgásra, emelésre vagy hasprésre általában nő, lefekvéskor megkisebbedik vagy eltűnik. A beteg panaszai és a sérv nagysága nem mindig korrelálnak: sokszor nagy sérvek sem okoznak jelentős panaszt, máskor az egészen kicsik is fájdalommal járhatnak.
Miért van szükség műtétre?
A sérv önmagától nem gyógyul meg, és idővel akár súlyos szövődményekhez is vezethet, például kizáródáshoz. Ennek során a sérv tartalma beszorul, ami az érintett szövetek vérellátásának megszűnésével járhat, és sürgős beavatkozást igényel. A műtét célja a sérv megszüntetése és a hasfal megerősítése. A sérv kizáródásakor hirtelen igen erős helyi és hasi fájdalmak, görcsök, bélelzáródás és akut hasi katasztrófa képe alakul ki, mely azonnali sebészeti ellátást igényel. Fontos időben felismerni a sérv korai tüneteit. A kezeletlen sérv nem fog magától elmúlni, továbbá túl nagy nyomást gyakorolhat a környező szövetekre, ami duzzanatot és fájdalmat okozhat a környező területeken. A sérv tartós fennállása esetén a sérvkapu és a sérv növekedésével és a nem időben végzett műtétek kevésbé jó eredményeivel is számolni kell.
A sérvműtét típusai és menete
A sérv egyetlen oki kezelési lehetősége a műtéti megoldás. A műtét történhet nyitott, vagy laparoszkópos eljárással, ezt minden esetben a műtétet végző szakorvos határozza meg, a sérv típusának, elhelyezkedésének, illetve az esetleges korábbi betegségek, műtétek és a páciens általános állapota és kísérő betegségei ismeretének függvényében.
Nyitott műtét (hagyományos technika)
A sebész egy metszést ejt a lágyéktájon, a sérvtartalmat visszahelyezi a hasüregbe, majd az esetek túlnyomó többségében hálót (protézist) helyez be a hasfal megerősítésére. Helyi, gerincvelői érzéstelenítésben vagy altatásban végezhető. Gyakran javasolják idősebb vagy krónikus betegségekben szenvedő betegek számára.
Laparoszkópos műtét (minimálisan invazív eljárás)
Egy kisebb, minimálisan invazív eljárás, ahol apró metszéseken keresztül kamerát és speciális műszereket használnak a sérv helyreállítására. Ilyenkor a háló rögzítése a sérvkapura a hasüregen belül történik. Altatásban végzik. Rövidebb felépülési idővel és kevesebb fájdalommal járhat. Gyakran javasolják fiatalabb, aktív életet élő betegeknek vagy azoknak, akiknek kétoldali sérvük van. A sebész apró nyílásból a hasüregbe (TAPP, IPOM), vagy a hasfal rétegei közé (TEPP) egy kis kamerával felszerelt optikát helyez be, aminek segítségével monitoron figyeli a műtétet. Két másik apró vágáson át speciális sebészi eszközöket juttat be, melyek segítségével visszahelyezi a sérvtartalmat a hasüregen belülre, majd zárja a sérvkapukat megfelelő méretű háló behelyezésével és rögzítésével. A TEPP technika esetén a háló rögzítése nem szükséges, a hálót a hasűri nyomás a helyén tartja.
Háló beültetése a műtét során
A sérvműtétekben használt hálók testbarát, speciális műanyag szövetből készülnek, amelyeket úgy terveztek, hogy a szervezet saját kötőszövete idővel „benője” őket. A háló tehát nem idegen testként úszik a hasfalban, hanem lassan részévé válik annak. A beültetést követő hetekben finom kötőszöveti rostok épülnek be a háló apró szövetszálaiba, így az egész szerkezet egyre stabilabbá válik. Ez a folyamat magyarázza, miért különösen fontos a műtét utáni időszakban a túlzott terhelés kerülése: a hálónak időre van szüksége ahhoz, hogy szilárdan rögzüljön. A modern hálók nem bomlanak le, nem oldódnak fel, és a legtöbb esetben semmilyen problémát nem okoznak a későbbiekben. Minél stabilabban integrálódnak a szövetbe, annál kisebb a kiújulás esélye. Ritkán fordul elő, hogy a szervezet irritációval reagálna, de a mai anyagok ezt a kockázatot jelentősen minimalizálják.
Háló használata sérvműtétben. Biztonságos?
Kisebb hálós, laparoszkópos sérvműtétet követően a beteg a beavatkozás után hat órával, kísérettel már haza is mehet, akár egy héttel később munkába is állhat. Azonban megerőltető fizikai tevékenységet, teljes terhelést csak három-négy héttel a műtétet követően javasolt végezni. Amennyiben háló kerül behelyezésre hamarabb lehet terhelni. Ma már nem igaz, hogy hálót nem lehet a terhesség előtt beültetni, bár az igaz, hogy itt a hasfal tágulékonysága kisebb lesz, de ez a terhességet nem befolyásolja. Lehet felszívódó hálót alkalmazni, ami kb 6-9 hónap alatt felszívódik és helyette a kialakult új kötőszövetek fognak tartani. Természetesen vannak esetek, amikor nincs szükség a műtétnél hálóra, például jó izomzattal rendelkező betegnél, vagy terhesség előtt.
Felépülés a sérvműtét után
A sérvműtét gyors és biztonságos beavatkozás, de a teljes felépülés ennél jóval összetettebb folyamat. A műtét menete, a háló beépülése és a terhelésre való fokozatos visszatérés mind olyan tényezők, amelyekre érdemes tudatosan figyelni.
Műtét utáni első napok és fájdalomcsillapítás
Műtét után az enyhe húzóérzés, fáradékonyság és a seb körüli duzzanat teljesen természetes. A legfontosabb feladat a pihenés, még ha a közérzet gyors javulást is mutatna. A sebkezelésnél tartsa be az orvos utasításait: a kötés cseréje és a seb tisztán tartása ebben az időszakban kulcsfontosságú. A beavatkozást követően enyhe fájdalom jelentkezhet, amit fájdalomcsillapítókkal kezelnek. Enyhe-közepes húzó, feszítő fájdalom természetes a területen, amely néhány nap alatt jelentősen mérséklődik. Hatékony fájdalomcsillapítókkal jól kontrollálható.
Mozgás és terhelés
A visszatérés időpontja mindig az elvégzett műtét típusától, a sérv nagyságától, a beteg általános állapotától és a végzett munka jellegétől függ. Általánosságban el lehet mondani, hogy egy 18 hónapos gyermeket a műtétet követően 4 hétig nem szabad cipelni, emelni. Lényeges, hogy használjon adaptálható haskötőt akkor, ha ezt mégsem tudja elkerülni. Kérje az operáló sebész segítségét.
Felépülési idők a sérvműtét típusa szerint:
- Laparoszkópos műtét esetén: A betegek gyakran néhány nap után visszatérhetnek a könnyebb tevékenységekhez. A napi életvitelhez tartozó mozgásokat végezheti és fokozatosan kis lépésekben növelheti a mozgások intenzitását, növelheti a séta hosszát. Kerülendő a hasi nyomás hirtelen fokozódásával járó mozgás, nagyobb súlyok emelése. Szellemi tevékenység, ülő munka 1 hét, fizikai munkavégzés 2-3 hét után lehetséges.
- Nyitott műtét esetén: A teljes gyógyulás általában 4-6 hét. Legalább egy hét ágynyugalom, pihenés szükséges, ezalatt a sebet ne érje víz. A nehéz emelés és a megerőltető mozgás kerülendő a gyógyulás első heteiben. Szellemi tevékenység, ülő munka 1-2 hét, fizikai munkavégzés 3-4 hét után lehetséges.
A sporthoz való visszatérés mindig fokozatos legyen. A könnyű séta már a műtét utáni első napokban megengedett, a kíméletes tempójú gyaloglás, enyhe kerékpározás vagy úszás azonban általában csak a harmadik-negyedik héten javasolt. A hasizmokat megterhelő mozgások - például a felülések, súlyzózás vagy futás - csak 6 hét után, óvatosan vezethetők vissza. Ha a beteg laparoszkópos műtéten esett át, a felépülés gyakran gyorsabb, de a szövetek rögzülése ilyenkor is hasonló időt vesz igénybe. A legjobb iránymutatás továbbra is a szervezet jelzéseinek követése: ha egy mozdulat fájdalmat vagy húzó érzést okoz, az annak a jele, hogy még korai a terhelés.
Táplálkozás a felépülés idején
A műtét után gyakori, hogy a belek lassabban indulnak be. A felfúvódás vagy a székrekedés nemcsak kellemetlen, de megemelheti a hasűri nyomást is, ami a seb gyógyulását veszélyezteti. Érdemes ezért könnyen emészthető, rostban gazdag ételeket fogyasztani: főtt zöldségek, levesek, zabkása, joghurtok jó választásnak számítanak. A túl zsíros, puffasztó fogásokat, valamint az alkoholt jobb elkerülni az első napokban. A folyadékfogyasztásra különösen érdemes figyelni. A napi 1,5-2 liter víz segíti a széklet rendeződését és támogatja a szervezet regenerációját. Ha mégis tartós székrekedést tapasztal, kérjen tanácsot kezelőorvosától: gyakran egy enyhébb hashajtó, székletlágyító is segíthet. Célszerű nagy dózisban C-vitamint szedni, megfelelő mennyiségű folyadékot inni (3-4 liter) és többször, kevesebbet étkezni.
Sebgyógyulás és ápolás
A sebgyógyulás egyénenként változik, de általában két hét alatt kezd szépülni, négy-hat hét alatt pedig már erősebb a szövetek szerkezete. Fontos, hogy a területet ne érje erős dörzsölés, ne üljön meleg vizes fürdőbe, és kerülje a szoros ruhadarabokat, amelyek irritálhatják a gyógyuló bőrt. A varratszedés - ha szükséges - általában 7-10 nap múlva történik. Addig csak akkor zuhanyozzon, ha kezelőorvosa engedélyezi, és utána mindig gondosan szárítsa meg a sebet. A seb ápolása magába foglalja a kötés napi szintű cseréjét, illetve fertőtlenítőszeres tisztítását. A beavatkozás utáni negyedik-ötödik naptól kötés nélkül érheti víz a sebet zuhanyozás közben.
Műtét utáni szövődmények és mikor forduljunk orvoshoz?
Bár a lágyéksérv műtét biztonságos és rutinszerű beavatkozásnak számít, ritkán előfordulhatnak komplikációk, például: sebfertőzés; vérömleny a műtéti területen; az operált oldalon a herezacskó duzzanata; érzéskiesés a műtéti területen; férfiaknál a here vérellátásának károsodása, esetleg az ondótermelés csökkenése; az ondóvezeték, a húgyhólyag vagy a bél sérülése; alsó végtagi trombózis és tüdőembólia; a sérv kiújulása. A műtét után azonnal forduljon orvoshoz, ha: A seb vörös, duzzadt, váladékozik vagy erősen fáj. Magas láz jelentkezik. Erős fájdalom esetén, vagy ha a sérv tünetei visszatérnek. Ha bőrpírt, fokozódó fájdalmat, gennyes szivárgást vagy lázat tapasztal, mielőbb keresse fel az orvost, mert ezek fertőzés jelei lehetnek. Ha valaki köhögéskor vagy álláskor újra dudorodást észlel a műtéti területen, az a sérv kiújulására is utalhat - ezt minél hamarabb érdemes ellenőriztetni.
Sérvműtét és terhesség
A teherbeesés elmaradásának lehetséges okaként a többség szeme előtt egyből valamilyen hormonális probléma lebeg, pedig ennél sokszor kézenfekvőbb a magyarázat. Valamilyen fizikai akadály nem hagyja, hogy találkozzon a petesejt a spermiummal, vagy ha találkoztak, sikeresen beágyazódjon. Az ilyesminek több oka lehet, ezek közül az egyik a korábbi műtétekből visszamaradt hegek. Mikor műtéti hegről beszélünk, általában a bőrön lévő hegre gondolunk. Csakhogy vannak/lehetnek belső hegek is, amik változóan gyógyulnak, emellett a megbolygatott területen kialakulhatnak összenövések, amik szintén okozhatnak termékenységi problémákat. Bármilyen műtét esetében felmerülhetnek ezek, amit az adott területen végeznek: császármetszés, polip, mióma, méhsövény eltávolítás stb. Klasszikus és szemléletes példa, amikor valakinél a kistesó nem akar összejönni, pedig az első simán ment. Csakhogy az első gyermek császármetszéssel született, aminek következtében ott a heg a méhfalon, ráadásul kialakulhattak olyan összenövések, amik érintik a petevezetőket, így meddőséget okoztak. Nem kell megijedni, nem egy általános jelenségről van szó, általában császár után simán teherbe lehet esni újra, de azért láttunk már ilyet. A sebek gyógyulása mindenkinél egyéni, vagyis azt senki nem tudhatja előre, hogy maga a heg hogy fog viselkedni a műtét után. Van, akinek gyakorlatilag észrevehetetlen, és semmi problémát nem okoz, másnak pedig burjánzik, és akadályt képez. Az összenövés is olyasmi, ami gyakori a műtétek után, de hogy kinek milyen mértékben lesz jelen, és mennyire okoz problémát, az megjósolhatatlan. Az összenövésekkel az a baj, hogy ultrahangon nem igazán látszanak, legfeljebb következtetni tudunk rá, ha egy petefészek például nem úgy áll, ahogy kellene neki. Általában itt-ott jelentkező fájdalmak, feszülés hívja fel a figyelmet a jelenlétére. Nagyobb gond azonban, hogy még ha tudjuk is, hogy vannak összenövések, megszüntetni csak újabb műtéttel lehet, ami pedig új összenövéseket generálhat, így ez egy kicsit ördögi kör. Vannak olyan helyzetek, amikor érdemes műtét után foglalkozni a korábbi hegekkel, összenövésekkel, és van, amikor nem - ezt az adott eset részletei döntik el.