Traumatikus szülés és a gyógyulás útja: Tudnivalók és lehetőségek

Minden leendő édesanya egyfajta ideális képpel a fejében készül a szülésre, a pillanatra, amikor végre a mellére fektetik a picit, és az univerzum a helyére billen. Sajnos azonban a valóság néha gyökeresen eltér ettől a rózsaszín álomtól. Bármilyen felkészültek is vagyunk, a szülés olykor váratlan fordulatot vehet, és az események nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is mély sebeket okozhatnak. Ha te is azok közé tartozol, akiknek a születés élménye inkább egy traumatikus szülés maradt, mintsem a beteljesülés öröme, tudd, hogy nem vagy egyedül.

Mi teszi a szülést traumatikussá?

A szülés egy rendkívüli fizikai és érzelmi megpróbáltatás, de mi teszi azt traumatikussá? A legtöbben hajlamosak a traumát kizárólag a drámai, életveszélyes helyzetekhez kötni, mint például egy sürgősségi császármetszés vagy súlyos vérzés. Valójában azonban a trauma definíciója sokkal tágabb, és elsősorban a szubjektív élményen alapul. Lehet, hogy a környezet azt mondja: „De hát egészséges a baba, mi a bajod?”, ám ez a mondat egyáltalán nem segít, sőt, súlyosbítja a lelki terhet. A trauma nem a tényeken múlik, hanem azon, ahogyan az agyunk feldolgozza az eseményeket. A kulcs abban rejlik, hogy az anya mennyire érezte magát támogatva, mennyire volt része a döntéshozatalban, és mennyire tartotta tiszteletben a személyzet a szükségleteit. A traumatikus szülés nem a tények listája, hanem a kontrollvesztés és a tehetetlenség mélyreható, szubjektív élménye.

Pleván Tímea perinatális szaktanácsadó, kétgyermekes édesanya, az Ablak A Világra projekt megálmodója úgy látja, az élményeinket megalapozza az, hogy mi magunk milyen attitűddel érkezünk, mennyi információnk van, mi az, amit magunkba szívtunk gyerekkorunktól, és milyen kép él bennünk a szülésről. „Foglalkoznak kutatások azzal, hogy mi befolyásolja a leginkább a szülésélményünket” - kezdi Tímea. „Általában azt hisszük, hogy a fájdalomhoz fűződő viszonyunk, és az, hogy miként éljük meg a fájdalmat. A szülésélmény egyik kulcseleme, hogy a kontrollt meg tudjuk-e tartani, hagyják-e, hogy megtarthassuk. Ez persze így még mindig általános, és nem ad választ az egyének közötti jelentős eltérésekre. Nem kell értenünk, elég, ha kellő empátiával elfogadjuk, hogy úgy van.”

Fizikai és lelki összefonódás

A fizikai sérülések, mint a III. vagy IV. fokú gátszakadás, a komoly szülési sérülések, vagy a hosszas gyógyulást igénylő sebek, elválaszthatatlanul összefonódnak a lelki feldolgozással. A testünk emlékszik. Minden fájdalmas ülés, minden nehéz vécéhasználat, minden tükörbe nézés, ami a megváltozott testet mutatja, újraaktiválhatja a szülés pillanatát.

A poszt-traumás stressz zavar (PTSD) és a szülés

A szülés utáni első hetekben a hormonok, az alváshiány és az újszülött gondozásának igénye szinte lehetetlenné teszi a tiszta gondolkodást. Ha ehhez hozzáadódik a trauma terhe, az anya könnyen a sokk és a disszociáció állapotába kerülhet. Nem minden traumatikus szülés vezet post-traumás stressz zavarhoz (PTSD), de ha a tünetek hetekkel vagy hónapokkal később is fennállnak, érdemes szakemberhez fordulni. A szülés képeinek vagy érzéseinek akaratlan, betörő emlékei, a szülésről való beszélgetés elkerülése, önvád, elszigeteltség érzése, képtelenség pozitív érzelmek átélésére mind jelezhetik a PTSD fennállását. A trauma feldolgozása akkor kezdődik, amikor felismerjük, hogy ezek a tünetek nem a gyengeség jelei, hanem az agyunk reakciója egy rendkívüli eseményre.

Kötődési nehézségek és az anyai identitás

Egy traumatikus élmény gyakran megnehezíti a kötődés kialakulását a babával. Ez nem azért van, mert rossz anya vagy, hanem mert a túlélő üzemmód aktiválódott. A stressz és a félelem hormonjai elárasztják a rendszert, ami gátolja az oxitocin, a kötődés hormonjának felszabadulását. A traumatikus szülés sokszor megingatja az anya identitását. Megkérdőjeleződik a képesség, az erő, a nőiesség. A gyógyulás része az önkép fokozatos helyreállítása. Ez a folyamat megköveteli, hogy elfogadjuk: egy nehéz szülés nem tesz minket rossz anyává vagy gyenge nővé.

A gyógyulás lépései

Az élmény elismerése és megosztása

A feldolgozás első és talán legnehezebb lépése az élmény elismerése. A társadalom elvárja, hogy a szülés után azonnal boldog és hálás legyél. Ha ez nem így van, az anyák gyakran szégyent és bűntudatot éreznek. Keresd meg a módját, hogy elmeséld a történetedet. Ez lehet egy naplóba írt, soha senkinek meg nem mutatott szöveg, vagy egy terapeuta szigorúan bizalmas meghallgatása. A lényeg, hogy a szavakba öntés segít a kaotikus emlékeket rendezett narratívává formálni. Amikor kimondjuk, hogy mi történt, az agyunk elkezdi áthelyezni a traumás emlékeket a limbikus rendszerből (az érzelmi központból) a prefrontális kéregbe (a logikus központba). A trauma csapdája a némaság. Amíg nem beszélünk róla, addig a történet birtokol minket.

Pleván Tímea azt mondja, bármilyen nehéz érzés keletkezik egy szüléssel kapcsolatban - ami még a legtámogatóbb környezet ellenére is előfordulhat, - érdemes vele foglalkozni, mert attól fog oldódni. Ebben segíthet egy elfogadó, empatikus barát, családtag, de bevonható a folyamatba perinatális területen jártas szakember - pszichológus, perinatális szaktanácsadó - is.

Partner bevonása és szakember segítsége

A partner gyakran maga is érintett, hiszen kívülállóként, tehetetlenül nézte végig a folyamatot. Fontos, hogy a pároddal is megoszd, mit éltél át. Használj „én” üzeneteket: „Én azt éreztem, hogy elvesztettem a kontrollt”, ahelyett, hogy „Te nem vettél észre semmit”. A traumatikus szülés feldolgozása ritkán sikerül külső segítség nélkül. Keress olyan szakembert, aki jártas a perinatális mentálhigiénében, a szülészeti traumák kezelésében, vagy kifejezetten a PTSD-ben. Nem minden pszichológus vagy pszichiáter érti a szülés kontextusát, és egy félreértő mondat is visszavethet a gyógyulásban.

Terápiás módszerek

• EMDR terápia: Az egyik legelterjedtebb és leghatékonyabb módszer a trauma feldolgozására. Segít az agynak abban, hogy a traumatikus emléket, amely eddig „lefagyott” vagy helytelenül tárolódott az érzelmi központban, feldolgozza és integrálja a memóriába.
• Szomatikus Tapasztalás (Somatic Experiencing - SE): Ez a módszer a test érzeteire fókuszál. A trauma nem csak az elmében, hanem a testben is tárolódik. A Szomatikus Tapasztalás segít a testnek lassan „kiengedni” a feszültséget és a félelmet, ami a vészhelyzeti reakció során felgyülemlett.
• Kognitív Feldolgozási Terápia (CPT): A CPT segít az anyának azonosítani és megkérdőjelezni azokat a negatív, önvádló gondolatokat, amelyek a traumából erednek (pl. „Én hibáztam”, „Nem vagyok elég erős”).

A biztonság érzésének helyreállítása

A terápia az alap, de a gyógyulás a mindennapi élet apró döntéseiben rejlik. A trauma utáni élet legfontosabb eleme a biztonság érzésének helyreállítása. Ez magában foglalja a fizikai és érzelmi biztonságot. Minimalizálod a stresszforrásokat (pl. kimerítő feladatok, negatív emberek). A biztonság nem a külső körülmények hiánya, hanem a belső bizonyosság, hogy képes vagyok kezelni, ami történik.

Türelem és gyász

A traumatikus szülés feldolgozása egy maraton, nem sprint. Légy türelmes magaddal, és engedd meg a gyászt. Gyászolnod kell a szülésélményt, amit elveszítettél, a tökéletes kezdést, és néha még az önmagadról alkotott képet is, ami a szülés előtt volt.

Kapcsolódás a testtel

A trauma gyakran elszakít minket a testünktől, mert a test a fájdalom helyszíne. A gyógyulás része a testtel való újbóli kapcsolatfelvétel, de ezt nagyon óvatosan kell tenni. Kezdd apró lépésekkel: egy meleg fürdő, egy gyengéd nyújtás, vagy csak a légzésre való fókuszálás.

A szülési dokumentáció átolvasása

Sok anya érzi szükségét, hogy újra és újra átolvassa a szülési dokumentációt vagy a kórházi zárójelentést. Ezt hívják trauma-ismétlésnek. Ha felkészültél, kérj egy találkozót a szülészorvosoddal vagy a bábával. Ez a találkozó nem a hibáztatásról szól, hanem a hiányzó láncszemek pótlásáról, a szakmai magyarázatok megértéséről.

A párkapcsolat és szexuális intimitás

A szülési trauma és a fizikai sérülések súlyosan érinthetik a párkapcsolatot és a szexuális intimitást. A fájdalom, a testi változások és a félelem kombinációja falat emelhet a felek közé. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a partner is trauma-tanú volt. Ő is tehetetlennek érezte magát, félt, és valószínűleg a saját elvárásai is összetörtek. Az ő érzéseinek validálása is elengedhetetlen a közös gyógyuláshoz. Ha a szülés fizikai sérüléssel járt (pl. hosszas gátsérülés gyógyulás, vagy a medencefenék diszfunkciója), a szexualitás visszatérése rendkívül nehéz lehet.

A szexuális intimitás helyreállításához szükséges lépések:

• Orvosi felmérés: Először is, győződj meg róla, hogy a fizikai gyógyulás teljes.
• Kommunikáció: Mondd el a partnerednek, hol tartasz.
• Türelem: Ne siettessétek a folyamatot.

Sebhelyek átkeretezése

A szülési sérülések, legyenek azok a császármetszés hegei, a gátszakadás nyomai vagy a vacuum által hagyott jelek, állandóan emlékeztetnek a traumára. A sebhelyek gyakran a „hibák” vagy a „kudarcok” szimbólumai a traumatizált anya szemében. A feldolgozás során meg kell tanulnunk átkeretezni ezeket a jeleket. A heg nem a kudarc, hanem a túlélés bizonyítéka. Ez a test története arról, hogy mi mindent volt képes kibírni.

Post-traumás növekedés (PTG)

Bár a trauma szó szörnyen hangzik, a gyógyulás végső fázisa a post-traumás növekedés (Post-Traumatic Growth - PTG). A PTG magában foglalja az élet értékelésének növekedését, a másokkal való szorosabb kapcsolatot, a spirituális fejlődést és az új lehetőségek felismerését.

Következő gyermek vállalása trauma után (TTC after trauma)

Az egyik legnagyobb kihívás a traumát átélt anyák számára a következő gyermek vállalása. A „TTC after trauma” (Trying to Conceive after Trauma) egy speciális terület, amely rendkívül magas szorongással jár. Tudatos választás: Keress egy szülészeti ellátót és egy kórházat, ahol biztonságban érzed magad, és ahol tiszteletben tartják a korábbi tapasztalataidat. A következő szülés nem törli el az első trauma fájdalmát, de lehetőséget ad egy gyógyító, megerősítő élményre.

Közösségi támogatás

Az elszigeteltség a trauma egyik legnagyobb ellensége. A többi anyával való kapcsolódás, akik hasonlóan nehéz élményeket éltek át, rendkívül gyógyító hatású lehet. Keress szülési trauma támogató csoportokat, akár online, akár személyesen. Amikor mások elmesélik a történeteiket, az segít abban, hogy a saját élményed ne tűnjön annyira elszigeteltnek vagy extrémnek.

Gátsérülések és a szülési élmény

Valamilyen szintű gátsérülés a szülések 80%-ánál előfordul (ennek nagy része felületes, csak a bőrt érinti), ám ez tipikusan az a terület, ahol nem kell, és nem is lehet bűnbakot keresni. Jó hír viszont, hogy a gát jó gyógyhajlamú terület - nem túlzás, hogy az emberi test egyik csodája. A szülési sérüléseket két csoportba oszthatjuk. Vannak a látható, felismerhető, evidens sérülések, amikor sebet, vérzést, szövetfolytonosság-megszakadást észlelünk. És vannak a rejtett sérülések (ezek képezik a nagyobb csoportot), amikor a felszínen minden rendben van, de a mélyebb kötőszöveti rétegben olyan károsodás történik, ami a felszínen nem nyilvánvaló. Az utóbbi csoportba tartozó sérülések nem járnak együtt törvényszerűen olyan tünetekkel, amelyek rövid távon, a szülést követő időszakban orvosi ellátást igényelnének, hanem általában elég sokáig némák maradnak, és inkább a hosszabb távú vonzatuk markáns - mondja dr. Ádám Zsolt, a TritonLife szülész-nőgyógyász főorvosa.

A gátmetszés a világon leggyakrabban alkalmazott kis műtét. Sok magyar intézményben még mindig extrém magas a gátmetszés gyakorisága. Amikor nem végeznek gátmetszést, de látható, evidens gátsérülés történik, akkor a túlfeszülés miatt a szövetek megrepednek és vérzés jelentkezik. Mivel nem respektálja az egyenes vonalakat, határokat, még egy látszólag kisebb, felszíni sérülést is nehezebb ellátni, mint egy nagyobb gátmetszést. Az orvosoktól tehát még több skillt, rutint és felelősséget igényel. Arra kell törekednünk, hogy visszaállítsuk az eredeti állapotot, hogy a gát alakja, formája, tónusa és funkcionális működése is helyreálljon - fogalmaz a szülész-nőgyógyász főorvos.

Rejtett sérülések és tünetek

Nagyobb sérülés mellett is lehet, hogy alig jelentkezik tünet, és kisebb sérülések is párosulhatnak komoly tünetekkel. Szülés után azt vehetik észre a hölgyek, hogy odalent megváltozott valami, nem tudják úgy tartani a vizeletet, a szelet vagy a székletet. Érezhetik, hogy a hüvelynél valami leereszkedett, kifordul. Sokféle panasz lehet a szeretkezéssel kapcsolatban is: úgy érezhetik, hogy szűkebb vagy tágabb a hüvely, fájdalmat vagy éppen semmit sem észlelnek, és mindezt az is komplexszé teszi, hogy az anatómiai problémák mellett lelki eredetű gondok is jelentkezhetnek.

Felkészülés a gátvédelemre

Az, hogy egy asszony lehetőleg gátsérülés nélkül tudjon szülni, nagyon sokszor felkészülés függvénye is. A szülésznőknek nagy szerepük van abban, hogy olyan gyakorlatokról, gátedző eszközökről tájékoztassák a várandósokat, amelyekkel a terhesség 36-37. hetétől szimulálni lehet a gát feszülését, előkészítve a gátat arra, hogy a szülés során képes legyen ellazulni. Így az asszony megtanulja, hogy hogyan érdemes ellazítani ezt a területet, uralni és további lazítással még könnyebbé tenni a feszülő érzést. Ha egy nő életében ez a terület tabuterület, és semmilyen módon nem befolyásolt, tudatosított zóna, akkor a szülésnél sokkal nehezebben válik kooperatívvá. Roppant lényeges, hogy a gátvédelem ne divatból kerüljön bele a szülési tervbe, hanem az asszonyok járják körül azokat a szülésfelkészítő technikákat (a gátedző eszközök és illóolajok mellett akár a relaxációkat, hipnózisközeli állapotokat is), amelyek segítenek a gát ellazításában!

Szülés utáni ellátás és rehabilitáció

Természetesen az a legelőnyösebb, amikor egyből, a szülőszobában felismerhető a probléma, és a szülést vezető orvos azonnal ellátja az édesanyát. A helyreállítás hatékonysága frissen, egyből szülés után a legjobb. A pontos diagnózishoz elengedhetetlen a profi ultrahangkészülék, amellyel a 2020-ban megnyílt TritonLife Kismedence Központ is dolgozik. Gyakori kérdés, hogy vajon később is érdemes-e hozzánk fordulni, akár évek, évtizedek múltán. Erre mindig az a válasz, hogy igen, érdemes! A sérülés felismerésére időnként csak 50 éves kor körül kerül sor, amikor a kompenzációs mechanizmusok kimerülnek, az izmok gyengülnek. A gátrekonstrukciós műtét (bár nem kis operációról beszélünk, a lábadozás általában 6 hét) az életminőséget jelentősen javító beavatkozás. A mellette szóló érvek táborát erősíti, hogy kezelés nélkül az idő előrehaladtával sajnos nagy valószínűséggel súlyosbodni fognak a panaszok, elsőfokúból másodfokú inkontinencia is kialakulhat. A gyógytorna a gyógyulás másik központi pillére: miután az asszonyok túl vannak a beavatkozás utáni lábadozáson, a gyógytornász kollégák kiváló segítséget nyújtanak a funkció mihamarabbi helyreállításában. Fontos megjegyezni, hogy bár a műtéten átesett asszonyok a megfelelő idő elteltével vállalhatnak gyermeket, a továbbiakban hüvelyi úton nem, hanem csakis császármetszéssel szülhetnek.

Császármetszés és VBAC

Hazánkban minden öt gyermek közül kettő műtéti úton jön világra - miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt állítja, hogy a 10 %-nál magasabb császármetszési arány már nem eredményez csökkenést az anyai, illetve újszülöttkori halálozási mutatókban, sőt 15 % felett nő az anyai halálozás. Igaz ugyan, hogy a császármetszés nem kizárólag a haláleseteket hivatott megelőzni, hanem a súlyos sérüléseket, egészségkárosodást is. Ezzel együtt is mára több szakember megfogalmazta, hogy e műtéteknek akár a felére világszerte valós egészségbeli ok nélkül, vagyis szükségtelenül kerül sor! Ráadásul - az „egyszer császár, mindig császár” szállóigével fémjelzett, orvosi körökben is máig élő tévhit következtében - császármetszést követően a legtöbb anya következő gyermeke szintén ily módon fog születni. Sok-sok szülészorvos számára még mindig nem evidencia, hogy a császármetszést követő hüvelyi szülés biztonságos, és alapvetően biztonságosabb választás, mint az ismételt, tervezett császármetszés.

A császármetszés - maga a műtét - elég biztonságos beavatkozás, ugyanakkor gyakori és súlyos, akár a következő várandósságokra is kiható szövődmények jellemzik, amelyekről az édesanyák rendszerint nem kapnak kellő mélységű tájékoztatást. A császármetszés nem csupán alternatívája a hüvelyi szülésnek. Egészen más folyamatok zajlanak le mind az anya testében és lelkében, mind a babáéban. Michel Odent Császármetszés című könyvében a vajúdás nélküli császármetszések kapcsán megfogalmazott aggodalmait ismertetve egészen odáig megy, hogy felveti: ha egyre több és több gyermek jön világra a szeretethormon (oxitocin) áramlását nélkülözve, az akár az adott társadalom tagjainak és egészének mások és önmaga szeretetére való képességét is veszélybe sodorja. Ha nem is megyünk ilyen messzire, akkor is kijelenthetjük, hogy a szülés „minőségének” kérdése nemcsak egyéni, de társadalmi szinten is jelentős, hiszen a szülés élménye nagy mértékben befolyásolja a nők gyermekvállalási kedvét. Sok második-harmadik-többedik gyermek az anya szülés közben átélt traumatikus élményei (szülészeti erőszak, akár feleslegesen elszenvedett császármetszés) miatt nem születik meg.

VBAC: Császármetszés utáni hüvelyi szülés

A császármetszést követő hüvelyi szülés biztonságos, és alapvetően biztonságosabb választás, mint a tervezett császármetszés. Ha nincs valós ellenjavallata, akkor az az anya, aki úgy dönt, hogy megkísérli a hüvelyi szülést, felelős, egészségtudatos dönt hoz, amely az ő és babája - és az egész család - érdekét szolgálja.

A korábbi császáros heg és a hegszétválás kapcsán négy kulcsfontosságú tény:

1. A heg várandósság alatt ultrahanggal mért vastagsága nem mérvadó. Semmit nem jelez előre arról, hogy bírni fogja-e a heg a vajúdást, hiszen a vékony heg is lehet erős, és a vastag heg is megrepedhet.
2. A szintetikus oxitocin túladagolása növeli a hegszétválás esélyét. VBAC-nél (is) az a legjobb, ha a vajúdás spontán indul és a saját ütemében haladhat.
3. A heg az esetek legnagyobb részében jól bírja a szülést. Előfordul, hogy elvékonyodik, esetleg részlegesen szétválik, ilyenkor szülés után nincs is vele teendő. Valódi, teljes hegszétválás csupán az esetek fél százalékában fordul elő.
4. A hegszétválás önmagában nem vezet azonnal halálhoz vagy egészségkárosodáshoz, általában időben felismerhető és kezelhető.

Reméljük, hamarosan új szállóige veszi át a régi helyét: „Egyszer császár, aztán CSUSZ!” (A császármetszés utáni szülést ritkábban CSUSZ-nak is rövidítik.)

Betegjogok a szülés körül

A betegjogok az alkotmányos alapjogokat - az emberi méltóság jogát, az önrendelkezés jogát, az egészséghez való jogunkat - hivatottak védeni. A várandós és a szülő nőt csakúgy, mint a beteget, megilletik az alapvető jogok az egészségügyi ellátások során, mert saját életéről, testéről és lelkiismereti ügyeiről mindenki maga dönthet.

Kiemelten fontos betegjogok a szülés körül:

• az egészségügyi ellátáshoz való jog;
• a szabad orvosválasztás joga;
• az emberi méltóság joga;
• a tájékoztatáshoz való jog;
• az egészségügyi dokumentációkba történő betekintés joga;
• a kapcsolattartás joga;
• az önrendelkezési jog;
• a beavatkozások elfogadásának és visszautasításának joga;
• a gyógyintézet elhagyásának joga.

Részletes jogok és kötelezettségek

1. Az egészségügyi ellátáshoz való jog és a szabad orvos(intézmény)választás joga: Hazánkban törvény biztosítja a szabad intézmény- és orvosválasztás lehetőségét a terhesgondozásnál és a szülésnél. Az ellátás sürgőssége azonban megelőzi a szabad választási jogot, mivel ilyenkor a páciens egészségének megmentése a cél.

2. Az emberi méltósághoz való jog: Az emberi méltósághoz való jog, olyan alapvető jog, amely soha, semmilyen körülmények között sem korlátozható. Az ellátás során a páciens jogainak gyakorlásában csak az egészségügyi állapota által indokolt ideig - törvényben meghatározott - mértékben és módon korlátozható. Amennyiben egyes konkrét esetekben kifejezetten tiltakozik a beteg a hallgatók jelenléte ellen, ezt a kívánságot az intézménynek tiszteletben kell tartania.

3. A tájékoztatáshoz való jog: A páciensnek teljes körű tájékoztatást kell adni és ennek egyéniesített formában, a páciens által érthetően kell megtörténnie. A tájékoztatásnak interaktívnak kell lenni. Fontos tudni, hogy a tájékoztatásra a betegnek az ellátás teljes időtartama alatt joga van, még akkor is, ha nem szükséges a beleegyezése egy adott beavatkozáshoz.

4. Önrendelkezéshez való jog: Ennek gyakorlása keretében a páciens szabadon eldöntheti, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve ha igen, akkor mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele, illetve melyeket utasít vissza. A vajúdás nem a legjobb alkalom a teljes körű tájékozódásra, célszerű a beleegyező nyilatkozatokat már a várandósság alatt elkérni és áttanulmányozni. Fontos tudni, hogy a beteg a beavatkozás elvégzéséhez való hozzájárulását bármikor, a beavatkozás (annak természetétől függő) egész tartama alatt visszavonhatja.

Jog az otthonszüléshez: 2011 óta hazánkban a várandós nő a szülés két formája közül választhat: vagy kórházban szül, vagy otthon hozza világra a gyermekét, bába segítségével. Az otthonszülést szabályozó rendelet részletesen meghatározza az otthonszülés szakmai szabályait, tárgyi és higiénés feltételeit, a kórházba szállítás okait. Kizáró okok hiányában a várandós nőnek a várandósság betöltött 36. hetéig kell eldönteni, hogy hol szeretne szülni, és ez jelezni kell a választott bábának.

5. Az egészségügyi intézmény elhagyásának joga: A szülő nőnek jogában áll az intézményt elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. Az ún. ambuláns szülés lehetősége, vagyis a kórház elhagyása a szülést követő 24 órán belül, mindenki számára adott lehetőség, amelyet az egészségügyi törvény is biztosít. A beavatkozást csak abban az esetben nincs lehetőség visszautasítani, ha közvetlen életveszély áll fenn, vagy annak elmaradása mások - ideértve a 24. hetet betöltött magzatot is - egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyeztetné. Fontos tudni, hogy ez minden egyes beavatkozásra külön-külön értendő, tehát nem elfogadható, ha olyan beleegyező nyilatkozat aláírását kérik, amin az áll, hogy „a szükséges beavatkozások elvégzéséhez hozzájárulok”.

6. A kapcsolattartás joga: A szülő nőnek is nevesített joga van arra, hogy egy általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen (pl. apás szülés). Fontos megjegyezni, hogy a „megjelölt nagykorú személy” nemcsak hozzátartozó lehet, hanem akár egy bába is. Továbbá a szülő nőnek joga van ahhoz is, hogy az újszülöttjével egy helyiségben helyezzék el, amennyiben ezt a szülőnő vagy újszülöttje egészségi állapota nem zárja ki.

7. Az egészségügyi dokumentációba való betekintés joga: A törvény rendelkezése szerint az egészségi állapotával kapcsolatos dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adataival pedig a beteg rendelkezhet. A beteg mást is felhatalmazhat arra, hogy az egészségügyi dokumentációba betekinthessen. Az egészségügyi intézmény vagy a háziorvos a beteg kérésére köteles átadni a rá vonatkozó teljes körű orvosi dokumentációt.

A beteg kötelességei

• A betegek kötelesek tiszteletben tartani a betegellátással kapcsolatos jogszabályokat és az intézményi rendet.
• Kötelesek együttműködni az ellátásukban közreműködő egészségügyi dolgozókkal, tájékoztatást adni mindarról, ami szükséges a kórisme megállapításához, a kezelési terv elkészítéséhez és a beavatkozások elvégzéséhez.
• Kötelesek a gyógykezelésekkel kapcsolatos rendelkezések betartására.
• A beteg és hozzátartozói jogaik gyakorlása során kötelesek tiszteletben tartani más betegek jogait, illetve nem sérthetik az egészségügyi dolgozók törvényben foglalt jogait.
• Hitelt érdemlően igazolnia kell a személyes adatait és egészségbiztosítását.

tags: #serult #felnott #szules