Sok kezdő szülőt aggaszt, hogy gyermeke nem alussza át az éjszakát. Az alvás más. Orvosi, neurológiai szempontból ugyan informatív lehet az alvási “képesség” is, hiszen a túl sok alvás is jelezhet bajt, az elalvás, vagy átalvás nehézsége, vagy akár a rossz ébredés is lehet olyan jel, amire fel kell figyelnünk. Mégis, az, hogy a családba érkező gyerek alszik-e, az a szülők számára is “húsbavágó” kérdés lesz. Ha sokat sír, aggódunk, és keressük az okokat. Különösen az első gyereknél elementáris érzés (persze az anya már átélte azt az élményt, hogy a testén belül “valaki más” tartózkodik), hogy egyik legalapvetőbb biológiai szükségletünkben ennyire befolyásolva, akadályozva lehetünk. A “gyerekemért mindent megteszek”, és a szeretet érzése persze alakul, de ettől még nehéz lehet a sokaknak addig ismeretlen élmény, hogy meg kell szakítania éjszakai regenerálódását, illetve annak ideje lecsökken. A pár hetes, hónapos gyerek esetében bizonytalanok vagyunk, nem ismerjük még Őt. Ha éppen nem eszik vagy alszik, félünk, hogy sírni fog. Nehéz még elképzelni, hogy másra is képes lesz, hogy lesz olyan, hogy ébren van sírás nélkül. Főleg, hogy ehhez nem kell feltétlenül karban tartani, foglalkozni vele. El fogja tudni foglalni magát? A szülőnek, anyának joggal van arra igénye, hogy a sok gondoskodás, etetés mellett lehessen nyugalma, ideje önmagára, a felnőtt élete folytatására is. Hogy lehet ezt megoldani? Érdekes módon, az egyik gondolat, amit meg kell kérdőjeleznünk, éppen az a hiedelem, hogy nekünk kellene elaltatni a kicsiket! Mindenki magától alszik el. Mi magunk sem tudjuk, hogyan csináljuk! Valójában mit teszünk? Szokásokat, rituálékat alakítunk ki, amiket szinte mindig végigcsinálunk lefekvés előtt. “Fészket rakunk” magunknak, konkrét és szimbolikus értelemben. Életre szóló alap-képesség, ha valaki el tud aludni, az egészségének egyik alapja. Vagyis, a kisgyereknek is akkor teszünk jót, ha nem mi akarjuk őt elaltatni mindenféle varázslattal, hanem abban segítjük, hogy ő maga alakíthassa ki a saját szokásait, és valamiképp olyan állapotba tudja hozni magát, hogy egyszer csak ez a naponta ismétlődő rejtély, az álomba esés-zuhanás megtörténjen. Nem tudjuk előre, az ő “módszere” mi lesz. Ujjszopás, fészkelődés, takaró-csücsök-morzsolgatás, vagy egyéb. Ezt ő fogja kialakítani. Mi a gondoskodást, testi-lelki biztonságot, szellős alvóhelyet, meleg takarót tudjuk neki nyújtani. És azt, hogy számíthat ránk, nem hagyjuk magára! Ne szoktassuk lehetőleg semmi olyanhoz, amit hosszú távon nem szeretnénk végezni, nyújtani! A felnőttnek se lesz jó hónapokig a sétálgatás, rázogatás, autózás, stb, de a gyerektől sem szép egy idő után elvenni azt, amihez mi szoktattuk hozzá. Érdemes viszont jól megfigyelni: mit csinál, amikor fáradt? Hogyan próbál megnyugodni, vigasztalódni? Szereti-e, ha jól be van takarva, vagy éppen izeg-mozog, melege van, mindent lerúg magáról? Megtalálta-e már az ujját? (Érdemes erre várni, kibírni azt a kis időt, mielőtt cumit adnánk neki.) Van-e kedvenc tárgya, jó tapintású, neki biztonságot adó textil, játék, egyéb, amit elalváshoz érdemes következetesen odaadni, -készíteni neki? Milyen az ő egyéni napi ritmusa? Próbáljunk meg szabadulni attól az erős gondolattól is, hogy ha egy csecsemőt betesznek az ágyába, akkor neki aludnia kell! Ez egyáltalán nem biztos. Talán meglepő, de az aktív, mozgó-játszó időket érdemes néhány hónapos kortól váltogatni pihenő időkkel. Ehhez is figyelnünk kell: ha elfáradt, tegyük be az ágyába - ennek nem kell egy elkülönített, zárt szobában lennie, elég, ha védett, nyugalmasabb hely, ami nincs tele ingerekkel, játékokkal. Idővel fog tudni ezzel élni: a játszóhelyen aktívabb lesz, az ágyban visszahúzódik, gőgicsél, nézelődik. És vagy elalszik, vagy nem, de a pihenés akkor is szükséges és időt nyerünk. Először lehet, hogy csak 10 percet, de ez nőni fog. Így segítjük abban, hogy saját állapotait, szükségleteit tanulja felismerni, később kifejezni, hogy az önszabályozása fejlődjön. Tehát amikor így igyekszünk kísérni a kisgyerek fejlődését, bízva abban, hogy fokozatosan kialakítja a szokásait, többek között az elalvási képességét, érdemes felismernünk, mennyiben befolyásol minket saját fáradtságunk, saját igényünk a nyugalomra. Ha nem izgulunk azon, hogy “miért nem alszik el már?”, és nem próbáljuk mindenféle módon “elaltatni”, kevésbé keveredünk olyan szokásokba, amiket később nehéz lesz leépíteni. Nem egyedül! Hiszen nem hagyjuk magára, egészen az alvás “partjáig” kísérjük, és a közelben maradunk. Sok anyuka panaszkodik róla, hogy nagyon nehezen tudja csak álomba segíteni a babát, arról nem is beszélve, milyen nehéz a már szaladgáló kisgyereket rábírni egy délutáni szundikálásra. Lássuk, mit tehetünk a gyors elalvás érdekében!
A babaaltatás alapjai és buktatói
Az alvás legalább annyira fontos gyermekünk testi épségének megőrzésében, mint az étkezés vagy a megfelelő ápolás. Az újszülötteknek két alvási állapota van, az aktív alvás (amely hasonló a felnőttek REM alvásához) és a nyugodt alvás (hasonló a mi nem-REM alvásunkhoz). Az újszülöttek alvását nagyobb százalékban tölti ki a REM fázis, azonban az álmok alatt könnyebben felébrednek a környezeti zajokra - emiatt nem állja meg a helyét az a nézet, hogy nyugodtan zajongjunk a baba mellett, meg kell szoknia, hogy családban él. A non-REM fázisban történik az elmélyülés, regenerálódás, a szervezet hormonális, immunológiai és egyéb élettani mechanizmusainak karbantartása. A két alvási fázis (REM és non-REM) ciklikusan követi egymást, attól függően hogy milyen idős a gyermek. Az első 1-2 hónapban a csecsemők alvása kiszámíthatatlan, ciklusaik rövidebbek, kb. 50 percenként váltakoznak, melyeket apró ún. mikroébredések követnek. Az első hónapokban az ébredést 2-3 óránként leginkább az éhség szabályozza, ugyanis az anyatej könnyen emészthető, a babák gyomra kicsi, így akár 2 óránkénti ébredés sem meglepő. Tápszeres babáknál az éjjeli ébredés 3-4 óránként várható. A nappali alvások kis csecsemőkorban gyakran csak 20-30 percesek. Alvásuk még éretlen, de néhány hónap elteltével képesek lesznek egy ciklusnyi alvásra, ami kb. egy óra és már pihentető is. Kezdetben nappal 3-4 x alszanak 0,5-2,5 órákat, majd 4-6 éves korra eltűnik a nappali alvás és a kisgyermekek csak éjszaka térnek nyugovóra. Fontos az egyhuzamban ébren töltött órák száma is, ami az első két hónapban 1,5 óra, 3-4 hónaposan 2 óra majd fél éves kor körül 2,5 órára nyúlik. Aludja már át az éjszakát...Néhány ritka példától eltekintve ez anyatejes újszülöttől sajnos nem elvárható. Tanítsuk meg a gyermekünket aludni! Csecsemőkorban a rutin kialakításával tudatosíthatjuk gyermekünkben a kívánt dolgokat. A baba idővel megtanulja, hogy etetés-fürdés-mese vagy játék-fürdés-etetés után az alvás következik. Teljesen mindegy, hogy ez éppen hét vagy kilenc órakor történik, csak a dolgok egymásutánisága fontos. Sok csecsemő szereti fürdés után a masszázst, ami kiváló közös program anyával és apával, mellette pedig ellazítja és felkészíti az alvásra. Ismerjük a gyermekünket!Ha éppen hasfájós, fogzik vagy beteg, sajnos nem fog jól aludni! Orvosoljuk a problémát és jöhet a nyugodt alvás. Ne zavarjuk a babát!A legnagyobb jószándék és anyai szeretet ellenére be kell látni, a babákat sokszor zavarják a szüleik. Az egy-ágyban alvás néhány kivételtől eltekintve nem megfelelő sem a gyermek, sem szülei számára. Teremtsünk ideális feltételeket az alváshoz!Egy hangulatos gyermekszoba, puha takaró és alvós kiskedvenc rengeteget segíthet. A korababák és normál súlyú újszülöttek is különösen szeretik a kuckós, szűk helyeket, emiatt nagyon praktikus a babafészekben altatás, ami egycsapásra megoldás lehet a sokat mozgolódó, nyugtalanul alvó kisbabáknak! Az első hónapokban jó szolgálatot tesz a pólya is, ami igazoltan növeli a mély alvás hosszát. Éjszaka sötét van és alszunk, nappal világos és pihenünk!A napszakok kezdetben nem különülnek el az újszülötteknek, akkor alszanak amikor álmosak! Néhány hónapos korra azonban megtanulják összekötni a sötétet az alvásidővel és a nappalt a világossággal. Fontos a szülőknek is tudatosítani ezt a gyermekben, este besötétíteni és reggel elhúzni a függönyöket. Jól ütemezett etetéssel javulhat az alvás!Az igény szerinti szoptatás mellett ha túl sokszor ébred a baba éjjel, átgondolást érdemel, hogy nap közben volt-e elég alkalma jóllakni? A nap második felében, nem túletetve a gyermeket, de praktikusabb gyakrabban mellre tenni, vagy több, magasabb kalória tartalmú étellel kínálni. Az éjszakai ébredések egy része az éhség által vezérelt, de ha ez 3 óránál sűrűbben jelentkezik, egyéb visszaaltatással kell próbálkozni éjjel - ha nem pelus gondja van, nem fázik, suttogva beszélve, „csicsicsics” hanggal vagy dúdolva álomba lehet simogatni. És végül nyugodjon le mindenki! Friss szülők, gyakran heteket gubbasztanak éjszaka a gyermekük felett és nézik hogy vajon vesz-e levegőt?! A gyermek a szülei rézgését maximálisan megérezve nyugtalanná válhat, így jó tanács, hogy bizonytalan szülők szerezzenek be légzésfigyelőt és tanulják meg az újszülött újraélesztés lépéseit!
Az esti rituálé és a biztonságérzet fontossága
Gyakorlott szülők szerint fontos az esti rituálé kialakítása, segítségével a baba megtanulja, mikor jött el az alvás ideje. Az esti rituálé általában etetésből, fürdetésből, babaolajos masszázsból, altatódalból és kiságyba helyezésből áll. A babaaltatásban segítségére lehet az elektronikus bébiőr, amely biztosítja a babával való állandó kapcsolatot. Manapság már olyan elektronikus babaőrök is kaphatók, amelyek dallamokkal ringatják álomba a babát, és biztonságérzetet töltenek el őt. Az elektronikus bébiőr nem csak a modern szülők találmánya. Az első berendezést 1937-ben találták fel, és Eugene F. McDonald gondoskodott róla Isamu Noguchi japán-amerikai szobrász és tájépítész közreműködésével. Ezzel szemben a mai elektronikus bébiőrök kijelzővel rendelkeznek, okostelefonra köthetők és számos funkciót kínálnak, így lehetővé teszik távolról is tartani a kapcsolatot a csöppséggel. A francia Beaba márka Zen Premium elektronikus bébiszitter infra éjjellátó panoráma kamerával van ellátva. Az elektronikus bébiőrnek köszönhetően nyugodtabban végezheti a mindennapi tevékenységeit. A babaőr illetve mobiltelefon kijelzőjén azonnal láthatja a gyerekszobában történő összes változást a baba alvása közben. Nyugodtan ebédelhet, takaríthat, tornázhat, kényeztetheti magát vagy zavartalan estét tölthet, kettesben a párjával.
Az alvási környezet és a külső tényezők
A csecsemő fokozatosan kialakítja a nappali és éjszakai alvási rutint, amit 1-2 éves korban megzavarhat a sötéttől való félelem. A mennyezeti lámpa fénye viszont felborítja a baba és a szülők alvási ritmusát, ezért alternatívaként használjanak enyhén világító éjjeli lámpát. Az enyhe fény nyugtató légkört teremt, mellette a baba is könnyebben megnyugszik és elalszik. Az éjjeli lámpa elhelyezése is fontos, a hely kiválasztása a szórt fény erősségétől függ. A lágy fényű lámpa a babaágy közelében is elhelyezhető illetve a kiságyra rögzíthető. A baba szárazon tartásához: gondoljon a minőségi pelenkák használatára, amelyek az egész éjszaka folyamán kényelmesen tartják a babát. Tudta, hogy a gyermekek nem szeretnek teljes csendben aludni? Annyira hozzászoktak az anyjuk testhangjaihoz, hogy kedvelik a különféle „hangzásvilágot". Tehát segítheti gyermeke "alvását" napközben és éjszaka, például azzal, hogy un. fehér zajjal nyugtatja a szobában. Ezt megteheti egy alkalmazással az okos telefonján, egy speciális fehér zajjal működő készülékkel, vagy alternatívaként a bébiőrben előre beállított hangokkal. Az elsötétítő függönyök használata egy másik nagyszerű módja annak, hogyan hosszabbítsuk meg a baba alvását. A fény serkenti a szerotonin hormon termelését, amely felébreszti a testet és aktiválja az izmokat. Hacsak nem akarjuk, hogy a kisbabánk a nap első sugaraival ébredjen, akkor jó ötlet, ha a szobát, ahol alszik, a lehető legsötétebben tartjuk addig az időpontig, amíg szeretnénk, hogy a baba felébredjen.
Co-sleeping: Együttalvás előnyei és hátrányai
Az Egészségügyi Világszervezet javaslata szerint a baba legalább féléves koráig aludjon a babaágyban a szülők mellett. A webháló böngészése során találkozhat az angol co-sleeping kifejezéssel. Az ún. együttalvás során a baba a szülőkkel egy ágyban alszik, ilyenkor a szülők babafészket is használhatnak. Egyes szülők dicsérik, mások különféle veszélyeket látnak a babával megosztott ágyban való alvásnak. Egyszerű kérdés, bonyolult válasz. Dr. James McKenna, az együttalvás szakértője szerint nincs egy sablon, amit mindenkire érvényes. Bármi, ami a babát túl mély alvásra kényszeríti, veszélyes. Ez éjjel és nappal egyaránt igaz. Egyáltalán nem kell a babát a saját szobájába hagyni. Ha többször felébred a babád éjszaka, és te kimerült vagy, akkor megpróbálkozhatsz az egy szobában történő alvással. Az is fontos, hogy a baba napközben is közel legyen hozzád. Ölelgesd, legyen sok időt a karodban. Ahhoz, hogy egy gyermek önállóvá váljon, először is biztonságosan kell kötődnie. A csecsemőknek szükségük van a fizikai közelségre, szaglással, látással és hanggal érzékelik azt a személyt, akihez kötődnek.
A ringatás és más altatási módszerek
Vannak babák, akik csak ringatás közben karban szeretnek elaludni. Mindez rendben is lenne, amíg a baba kicsit, de idővel nő a súlya és bizony sokkal nehezebb egy 10-12 kilós babát ringatni, mint egy 3-4 kilós újszülöttet. Meddig aludjon el ringatva a baba és hogyan változtass ezen a szokáson? Erről szól ez a cikk. Miért szeretnek ringatva elaludni a babák? Bár sok szülő mondja azt, hogy „az én babám csak ringatva tud elaludni” valójában egy baba sem születik egy táblával a nyakában, amire az van írva, hogy „csak ringatva tudok elaludni” 🙂 Ugyanakkor az elalváshoz biztonságérzet kell. A biztonságérzetet az újszülöttek számára pedig azok a helyzetek teremtik meg, amik az anyaméh biztonságos közegére emlékeztetik őket. Egyáltalán nem az. Nem káros a baba számára, semmi baja nem lesz tőle a későbbiekben sem. 1. 2. Sokan rutinból ringatással altatnak és ki sem próbálnak más altatási módot, ezért nem értik, miért nem aludt el ringatva a baba, pedig ők mindent megtettek. Nem kell leszoktatni, ha nektek megfelel így. Ha viszont nem felel meg, akkor bele lehet vágni. Mivel általában 6 hónapos korra már csak 2-3x alszanak napközben a babák, ezért célszerű eddig az időpontig elkezdeni más altatási módot is a ringatás mellett. Minél többféle tapasztalata van ugyanis a babának arról, hogyan érezheti biztonságban magát, annál könnyebb lesz később elhagyni azokat a szokásokat, amiket már nem igazán tudtok kivitelezni, hiszen ott lesz helyette a másik szokás. Legkésőbb 1 éves koráig érdemes leszoktatni a ringatva altatásról, mert addigra 8-9 kilós a baba és egyre hosszabb is, ezért fizikailag is megterhelő a dolog, valamint ebben a korban már nagyon mereven ragaszkodnak a gyerekek a szokásaikhoz. Ennek az az oka, hogy a kicsi ebben a korban tanulja, mi hogyan működik a világban és még csak egyféle működést képes megtanulni. Biztonságérzetet nyújt számára, hogy egy adott helyzet csak egyféleképpen működhet, ezért mereven ragaszkodik a szokásaihoz és kétségbeesik, ha valami nem a megszokott módon történik. Éppen ezért 1-2 éves kor között nagyon nehéz elhagyni a korábbi szokásokat, csak apró léptekben haladhattok. A legkönnyebben úgy, hogy van más altatási módotok is (pl. cicin altatás vagy az ágyában alszik el meseolvasás után, miközben a hátát simogatod) és egyszerűen áttértek arra. 1. lépés: A szokott módon kezdd el altatni, de csak ringatás legyen, mászkálás ne (ezt a lépést kihagyhatod, ha csak ringatni kellett, mászkálni nem) Ha sír, nyugtasd meg, de ne mászkálj, csak ringasd. Néhány nap alatt megszokja ezt. 2. lépés: Kezdd el azt, hogy ringatás helyett, csak karban tartod, dédelgeted és ha elaludt, akkor teszed le a kiságyába. Ha felriad vigasztald meg, de ne ringasd. 3. lépés: Ha már ez is megy, akkor térj át arra, hogy karban tartod, de nem várod meg, míg nagyon mélyen alszik, hanem akkor, amikor már ellazult, de még nem alszik teljesen. Így végül hozzászokik, hogy nincs hosszú ringatás lefektetés előtt. Éjjel nem kell ezt csinálni, kezdheted kapásból azzal, hogy csak karban tartod és vársz, mert olyankor eleve könnyebben szokott lenni a visszaalvás. Fontos, hogy ha elhatároztad, hogy változtass legyél következetes és nagyon türelmes! Emlékeztesd magad arra, hogy a baba számára a biztonságérzet a fontos és a karodban biztonságban van. Ha sír, akkor az nem azt jelenti, hogy utál téged és ez nem számít sírni hagyásnak, szimplán csak nagyon fáradt és várja, hogy az történjen, amit már megszokott és azért reklamál, mert nem az történik. Komoly kihívást jelenthet a baba altatása, különösen akkor, ha a baba kólikás, éppen fogzik vagy egy-egy növekedési ugrás következik be. 1. Sokan sokfélét fognak javasolni azzal kapcsolatban, hogyan altasd a babát, vagy hogy mennyi ideig kéne aludnia. Hallgass az ösztöneidre, te ismered legjobban a gyerekedet. Minél többet stresszelsz azon, hogy helyes-e ahogy altatod a babát, annál inkább elveszed az örömöt a vele töltött időből. 2. 3. Nincs olyan, hogy egy baba nem aludhat el szoptatás közben, babakocsiban vagy mindig úgy, ha ringatják. Nem lehet elrontani semmit, különösen nem a babát. Figyelj arra is, hogy neked mi a jó: például ha az első pár hónapban hordozóban aludt el rajtad a baba, de később ez már kényelmetlen számodra, akkor változtass a szokásaitokon. Miután mély álomba merült a baba, óvatosa, lábbal előre tedd be a kiságyba és lassan fektesd le. 4. A cumi nyugtató hatású, különösen az újszülöttek alvására. Ha azonban a csecsemő eléri a 3 hónapos kort, a cumi már inkább zavaróvá válhat. Amennyiben a baba alvás közben elveszíti a cumit, valószínűleg felébred és sírni fog, amíg vissza nem kapja. Ezért a 3. hónap után jobb, ha más nyugtató technikákat vezetünk be. Tehát melyek azok a jó nyugtató segédeszközök, amelyekkel a következő hónapokban folytatni lehet? Amennyiben a baba 6 hónapos vagy idősebb, az alvóka (más néven szundibaba) lehet pontosan a megfelelő társ a kiságyba. Ez egy nyuszi vagy esetleg egy plüssmackó formájú játék, amelyet a gyermeke nagyon szeret, és amellyel biztonságosabbnak érzi magát alvás közben. A legtöbb gyermek megkedvel egy bizonyos plüssállatot vagy játékot. Ajánlja fel neki, hogy vigye magával a kiságyba. Komfortjátékként működhet a szundikendő is. Ugyanakkor ügyeljen arra, hogy a babának ne legyen túl sok játéka a kiságyban. Ezek zavaróak lehetnek. Felkeltik a figyelmet, és megakadályozzák a gyermek elalvását.
Kell-e altatni a babát? És, ha igen, akkor hogyan?
Alvászavarok és megoldási javaslatok
Az éjszakai felriadás (pavor nocturnus) nem más mint alvás-ébrenlét zavara, egyféle kisgyermekkori alvajárás. Az oka, hogy a gyermek a mélyalvásból vagy a mélyalvást követő felszínes alvási szakaszba érve felriad, de mivel nagyon fáradt, ezért nem ébred fel teljesen, hanem álmában sír, beszél vagy mozgolódik. Kiválthatja, ha a gyermeket túl sok élmény érte napközben vagy az átlagosnál jobban elfáradt, esetleg a megszokottnál később feküdt le. Amennyiben mindennapos, érdemes naplóban rögzíteni a napi programot, mit csinált a gyerek aznap, mikor feküdt le, mennyit aludt napközben és ezt követően mikor jelentkezett a pavor-roham, így néhány nap után kiderülhet milyen életmódbeli változásra lehet szükség, hogy megszűnjenek az ébredések. Felébreszteni ilyenkor nem lehet a kisgyermeket és nem is szabad. Ne kapcsoljunk lámpát, amikor felriad, mert így általában tovább tartanak a “rohamok”! Amit tehetünk, hogy mellette maradunk, nehogy kárt tegyen magában, vagy leessen az ágyról, majd pedig a roham múltán betakargatjuk, megszeretgetjük. A rémálmok az éjszaka második felében illetve hajnalban jelentkeznek, amikor gyakoribbak a REM fázisok. A 3-6 éves korosztályt érinti leggyakrabban, iskoláskor után csökkennek a lidércek. A félelmet keltő rémálomból a gyermek felébredés emlékszik rá, nyugtalan, sír. Megelőzése hasonló a pavor-os rohamhoz, illetve érdemes róla beszélni a gyermekkel, hogy feloldjuk az álomba burkolt stresszhelyzetet. Ötletes megoldás még a rossz álmok elleni varázspálca vagy szörnyűző plüssállat. Marijke den Baas Prágában él, és a gyermekek alvásgyakorlásával foglalkozó okleveles alvás tanácsadó. A: Miért aggódunk annyira a gyermekeink alvása miatt? M: Az alvás nagyon fontos a gyermek fejlődése és a szülők számára, mert hiánya megnehezíti a mindennapi életet. Ugyanakkor ez egy nagyon forró téma, és az első dolgok egyike, amire ismerősei rákérdeznek, amikor gyermeket hoz a világra. „Hogyan alszik a kicsi? Át tudja aludni az éjszakát?" Egy ilyen ártatlan kérdés nagyon kellemetlen és ijesztő lehet az Ön számára, ha épp most volt az ötödik egymás utáni átvirrasztott éjszakája egy síró és nagyon alváshiányos babával. A: Tényleg olyan sok szülő számára égető kérdés a baba alvása? M: Biztosíthatok minden szülőt, akinek gondot okoz a kisbabája elaltatása, hogy biztosan nincsenek egyedül. A 4-12 hónapos gyermekek mintegy 40%-ának van szüksége kevesebb vagy több segítségre az elalváshoz és az alvás biztosításához. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem szégyen az alvásgyakorlás alkalmazása, és hogy ezt nagy szeretettel és gondossággal lehet csinálni. A legtöbb gyermek ennek köszönhetően mindössze 2 héten belül megtanul rendszeresen elaludni és aludni. Azzal, hogy gyermekét a rendszeres lefekvés felé vezeti, egy nagyszerű, egész életre szóló készséget ad neki. És persze: minél jobban alszik a baba, annál jobban fog Ön is aludni! A: Az interneten (és nem csak ott ) a babák nyugodt alvására vonatkozóan rengeteg tanács és tipp található. Honnan lehet megtudni, hogy melyik tanács az igazi? M: Az első számú tanács az, hogy már a kezdetektől fogva nyugtassa meg magát azzal, hogy minden újszülött, csecsemő vagy kisgyermek megtanulhat rendszeresen elaludni és (egész éjjel) aludni. Ugyanúgy, ahogy megtanulnak járni vagy szilárd ételt enni. Az ok, amiért ennyi különböző vélemény és módszer létezik, egyszerű - minden baba más és az igényei eltérőek. Ezért meg kell találnia a megfelelő technikát, amely megfelel a gyermeke természetének és az Ön saját nevelési stílusának. A: Honnan ismerem fel egyáltalán, hogy a gyermekemnek gondjai vannak az elalvással és az alvással? M: Amit meg kell említeni: bármilyen alvási szituáció csak akkor válik problémává, ha az a gyermek vagy a család többi tagja számára kellemetlen. Ha úgy érzi, hogy minden úgy van, ahogyan lennie kell, ne változtasson semmin. Bármit is mondanak Önnek mások! Ha azonban éppen olyan fázisban van, amikor a baba nehezen alszik el az Ön segítsége nélkül, akkor ez valószínűleg a baba által kialakított helytelen alvási asszociációnak köszönhető. Ez egy olyan szokás vagy helyzet, amelyre a babának szüksége van ahhoz, hogy elaludjon. Lehet, hogy a baba mindig ringatás közben alszik el, vagy az alvás az etetéshez kapcsolódik. Néhány csecsemő nem tud elaludni anélkül, hogy ne feküdne az anyja mellkasán vagy ne ringatnák a babakocsiban. Ezek csecsemők esetében nagyon gyakori jelenségek, amelyek végső soron stresszes helyzeteket teremthetnek az egész család számára.
