A Védőnői Hivatás Társadalmi Megítélése: Áttekintés

Talán kevesen tudják, de a több mint százéves múltra visszatekintő védőnői hivatás gyakorlói olyan kiterjedt, preventív családvédelmi szolgáltatást biztosítanak hazánkban, amely egyedülálló Európában. Sőt, sehol a világon nincs ilyen átfogó jellegű, az édesanyát és gyermekét érintő összehangolt egészségügyi ellátás, mint hazánkban. A nemzetközi szinten egyedülálló családvédelmi szolgáltatás nagyszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Magyar Védőnői Szolgálat 2013-ban Magyar Örökség Díjat kapott, 2015-ben pedig bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe.

A védőnő széles körű tevékenységet végez. Kapcsolatot tart a különböző társszakmák képviselőivel, az egészségügyi, a gyermekjóléti és a szociális ellátórendszer embereivel. Emellett szűrővizsgálatokat szervez, védőoltásokat készít elő, egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosít a gondozottak számára. Mindeközben szoros, és az esetek többségében igen személyes kapcsolatot ápol a gondozottaival.

A Védőnői Szolgálat Története és Jelene

A századforduló Magyarországának társadalmi, gazdasági és demográfiai változásai hívták életre a védőnői hálózatot. Lehetővé kellett tenni, hogy minden anya maga szoptassa csecsemőjét; valamint kiemelkedő volt az anyák megfelelő tájékoztatása. A környező országokban az anya-, gyermekvédelem elsősorban azon az elven működött, hogy a szociálisan rászoruló, vagy problémával küszködő anyának kellett felkeresnie azokat az intézményeket, melyek segítséget adnak. 1930-tól - az ország gazdasági helyzete miatt - nem volt lehetőség a hálózat további bővítésére, helyenként a működés feltételei is bizonytalanná váltak.

Az elnevezés a nemzetközi környezetvédő mozgalmakra utal, a szolgálat pedig a Rockefeller Alapítványhoz és Johan Béla nevéhez fűződik (ő dolgozta ki a falusi egészségvédelmi munka koncepcióját és gyakorlati megvalósítását). A zöldkeresztes védőnők feladatai az anya- és csecsemővédelem, az iskola-egészségügy, a nemibetegségek és a TBC elleni küzdelem, a szegény betegek otthoni ápolásának megszervezése és a szociális gondozás volt. A Stefánia Szövetség és a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat 1941-ben egyesült. 1948-tól a szolgálat működésében jelentős változások következtek be: 1950-ben megalakult az Egészségügyi Minisztérium és így egységes irányítás alá került a gyógyítással. 1951-től minden körzeti orvos mellé egy védőnő került. Az 1960-as évektől a községi szülésznői rendszert a körzeti ápolónői hálózat váltotta fel és a gyermekorvosi körzetek is ekkor alakultak ki. Az 1960-as és 1970-es években a védőnők feladata a védőoltások, orvosi vizsgálatok előkészítése, megszervezése, vizsgálatokon való közreműködés, valamint a dokumentáció vezetése.

A helyi önkormányzatok feladata - a helyi közszolgáltatások körében - az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás biztosítása. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rögzíti, hogy a helyi önkormányzatok kötelesek - az egészségügyi alapellátás körében - a védőnői ellátásról gondoskodni. Területi védőnői ellátást az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnő nyújthat a települési önkormányzat képviselő-testülete által megállapított és kialakított körzetben (ellátási területen). Feladatát az ellátási területén lakcímmel rendelkező személyekkel, illetve a körzetében életvitelszerűen tartózkodó olyan személlyel kapcsolatosan is köteles ellátni, aki az ellátás iránti igényét írásban bejelenti. A védőnő a tevékenységét tanácsadó helyiségben, a családok otthonában vagy a nevelési-oktatási intézményben végzi.

A Magyar Védőnők Egyesülete honlapján található történeti áttekintés szerint a századforduló Magyarországának társadalmi, gazdasági és demográfiai változásai hívták életre a védőnői hálózatot. Lehetővé kellett tenni, hogy minden anya maga szoptassa csecsemőjét; valamint kiemelkedő volt az anyák megfelelő tájékoztatása.

A Védőnői Hálózat Jelenlegi Kihívásai

A védőnői hálózat működése régóta csak a szavak szintjén idilli: közel húsz éve súlyos válságát éli, mert a gyerekekre épül, és gyerekből a magyar vidék meg a főváros egy részén is olyan kevés van, hogy képtelen eltartani a védőnői szolgálatokat. Július elsejétől a megyei kórházakhoz kerültek a védőnők, az átszervezés azonban éppen ezekre a kihívásokra nem ad választ, mert annak inkább politikai, mint szakmai okai vannak: az önkormányzatiság kiüresítésének újabb állomásához érkeztünk.

A védőnői szolgálat fontos nemzeti intézmény. Mindenütt jelen van az országban, a végeken is, ahonnan a legtöbb közszolgáltatás, az iskola, az óvoda, a gyerekorvos vagy a háziorvos már eltűnt. A védőnők nemcsak a városok elit kerületeiben segítenek, ahol babajógás kismamákkal herbatea mellett beszélik meg a magzat fejlődésének következő lépcsőjét. A szolgálat ott is tanácsokat ad, ahol a házban sárpadlós szoba van, amin a baba még hat testvérével és a szüleivel osztozik.

Országosan a születések száma ugyan nagyjából egy évtizede stagnál (tavaly volt néhány ezres csökkenés), az ország nagy részén azonban olyan kevés gyerek él, hogy a védőnői pálya egész régiókban került válságközelbe. A gyerekes családok az ország bizonyos pontjain koncentrálódnak, másutt kritikusan alacsony a fiatalok aránya. A főváros egyes kerületeire, az agglomerációra, az iparosodott vidéki városokra és körzetükre, valamint néhány üdülőhelyre a fiatal családok erőteljes beáramlása jellemző. Máshonnan meg a kiáramlásuk.

A védőnő elsősorban kisgyerekekkel és várandósokkal dolgozik, a szolgálatokat is főként a gyerekszám alapján finanszírozzák. Ahol nincs gyerek, oda minek védőnő? - kérdezhetnénk. A születésszámnak a kétezres évek közepén történő bezuhanása idején a szolgálat tagjai iskolai védőnői állásokba menekültek, tömegével hoztak létre ilyeneket, de azóta a gyerekek ott is „utánuk fogytak”. Egy-egy területi védőnői körzet ellátásához optimális esetben 250 várandós nő vagy hat évnél fiatalabb gyermek kell. Ha ennél sokkal kisebb a létszám, akkor a körzet nem termeli ki a fenntartásához szükséges összeget (a védőnő bérét és a tanácsadó helyiség rezsijét), ha jelentősen több a gyerek, az után az egészségbiztosító nem fizet.

Alapvetően egészségügyi ellátásról lévén szó a számlát a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) állja. A védőnői szolgálatnak az ország összes településén hétköznap 48 órán belül fel kell keresnie az otthonába bocsátott újszülötteket, és szigorú előírások rögzítik, kinél, mikor és hányszor kell megjelennie. A matek azonban csak úgy jön ki, hogy a területen dolgozó védőnő akár öt-hat településen is kénytelen kopogtatni a családok ajtaján. Házhoz kell mennie, a kisbaba otthonában kell meggyőződnie a biztonságáról, és ez nem az a foglalkozás, amelyhez terepjárót biztosítanak.

A szolgálat lényegi eleme, hogy a védőnők mindenhol jelen vannak, és személyes kapcsolatokon keresztül építenek ki bizalmat, hogy ott segíthessenek, ahol baj van. Július első napjaiban 690 szolgáltatói hely volt betöltetlen, ami arra utal, hogy felbomlani látszik az a korábbi bizalmi viszony, amit a védőnő évtizedek alatt épített ki azzal, hogy egy-egy település vagy körzet minden lakójával kapcsolata volt. Fontos tudni, ha egy hely betöltetlennek minősül, attól még dolgozik ott védőnő. Hiány van tehát védőnőből, de azért ez sok helyen látszathiány, az állások egy részét nem is akarják betölteni, mert a körzetek nem tartják el magukat.

Személyes Tapasztalatok a Védőnőkkel Kapcsolatban

- Tíz évvel ezelőtt, az első fiunk, Bazsi születésekor Óbudán laktunk - kezdi Bettina. - Ott ismertük meg az első védőnőnket. Andrea akkor már csaknem 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezett, ami újdonsült anyukaként nagyon sokat jelentett számomra. Nyilván a várandósságom alatt rengeteg mindennek utánaolvastam, és megpróbáltam felkészíteni magam arra, hogy mit és hogyan kell majd csinálni a baba körül, de Andrea segítsége és támogatása nélkül nehezen boldogultam volna. A védőnőnk a baba 6 hetes koráig minden héten jött, olyankor mindig átbeszéltük az adott hetet, illetve, ha volt valami aggodalmam, akkor azt vagy eloszlatta, vagy, elmondta az azzal kapcsolatos tanácsait, és közben rendre biztatott, hogy mindenbe bele fogok jönni. Kimondottan megnyugtatott a jelenléte, és az is, hogy tapasztalt szakemberként segíti a kisfiammal való összehangolódást. Andrea nemcsak lelkileg támogatott, hanem sok gyakorlati tanácsot is adott a szoptatással, a pelenkázással, a hozzátáplálással kapcsolatban. Emlékszem, még anyukám is megjegyezte, hogy Andrea milyen kedves, kellemes személyiség, merthogy annak idején az ő védőnője egy túlságosan rámenős, amolyan „megmondós” asszony volt. Andrea is elmondta a véleményét egy-egy adott kérdésben, vagy dologgal kapcsolatban, de mindig rám bízta, hogy mit fogadok meg és mit tartok jónak a kisfiam szempontjából. Annak is nagyon örültem, hogy a legkevésbé sem volt vaskalapos, sőt, abszolút tisztában volt az aktuális gyermekgondozási és -nevelési trendekkel. Igazán szerencsésnek éreztem magunkat, hogy első három gyermekünk fejlődését ő követte végig.

Bettina elmondása szerint a fordulat akkor állt be az életükbe, amikor háromgyermekes családként Veresegyházra költöztek, ahol egy fiatal, huszonéves védőnőt „kaptak”, Esztert, aki ma is aktívan segíti az időközben héttagúra bővült családot. - A gyermekgondozás gyakorlati részében a sok gyermeknek hála nagy tapasztalatom volt, ő pedig őszinte érdeklődéssel figyelte, mit és hogyan csinálok - meséli az anyuka. - Igazi szakmai élményként élte meg, hogy figyelemmel kísérhette, miként alkalmazom a gyakorlatban mindazt, amit ő a hivatásával kapcsolatban tanult. Láthatóan elégedett volt azzal, ahogy többgyermekes anyukaként helyt állok, ami nekem megerősítést is jelentett abban, hogy jól csinálom. Az elméleti részt illetően viszont Eszter hatalmas segítséget jelentett, mert a negyedik gyermek után már sokszor elvesztettem a fonalat azzal kapcsolatban, hogy mikor, milyen oltás következik egyik vagy másik gyereknél, mikor kell őket hallás-, vagy éppen szemvizsgálatra vinni. Nagyon precízen számontartotta és tartja ezeket az időpontokat, és amikor valamilyen szűrés vagy vizsgálat esedékes, arról külön értesít.“Annak idején kezdő anyukaént kimondottan megnyugtató volt számomra, hogy egy tapasztalt védőnő szárnyai alatt rázódhattam bele az anyaságba.”- A két fiam már iskolás, a legnagyobb kislányom ősszel kezdi a sulit, vele nemrég voltunk a 6 éves státuszvizsgálaton. A nagyobbik húga óvodába jár, a kisebbikkel, aki 1 éves, még itthon vagyok - teszi hozzá Bettina. - Annak idején kezdő anyukaént kimondottan megnyugtató volt számomra, hogy egy tapasztalt védőnő szárnyai alatt rázódhattam bele az anyaságba. Aztán egyre rutinosabb lettem ugyan, de ahogy egyre többen lettünk, egyre több dologra kellett odafigyelnem, és ebben a mostani védőnőnk sok terhet levesz a vállamról. Arról nem beszélve, hogy korban viszonylag közel áll hozzám, és nagyon jó, hogy szinte már baráti kapcsolat alakult ki köztünk.

- A védőnőnkkel, Icukával már a várandósságom alatt megismerkedtünk - mondja Zsófi. - Családlátogatáson, afféle környezettanulmányozáson is járt nálunk, amin a férjemmel leendő szülőkként meg is lepődtünk, mert nem tudtuk, hogy ez is a védőnő feldatatai közé tartozik. Az első látogatásakor kedvesen elbeszélgetett velünk, hogy egy kicsit megismerjen bennünket, és jó érzéssel töltött el bennünket ez a fajta odafigyelés, még mielőtt Barnus megszületett volna. - Attól kezdve Icuka folyamatosan jelen volt az életünkben és végigkísérte a fiam fejlődését, valamint a családunk életét is, egészen Barnus 6 éves koráig. Nagyon kedves, barátságos, nyitott hölgy volt, abszolút jól tudtunk együttműködni. Bármilyen kérdésben bizalommal fordulhattam hozzá, és ha tanácsot kértem tőle, mindig számíthattam a segítségére. Ha esetleg azt vette észre, hogy a kisfiam valamit kicsit késve csinál a kortársaihoz képest, azt azonnal jelezte, illetve abban is megpróbált segíteni. Amikor Barnus lassabban tanult meg kúszni-mászni, mint a vele egykorú picik, Icuka javasolta, hogy keressünk fel egy konduktort. Megfogadtuk a tanácsát, elvittük a kisfiunkat egy szakemberhez, aki alaposan megvizsgálta, és ellátott bennünket a megfelelő szakmai útmutatással. Talán ennek is köszönhető, hogy a fiam ma már sportolói pályára készül. Azt gondolom, hogy a kezdeti időszakban különösen fontos, hogy egy ilyen tapasztalt, rátermett védőnő álljon a család mellett, mert egy szülő lehet, hogy máshogy látja, felméri az adott problémát, és azt, hogy mit kellene tennie abban a helyzetben.

- Annak idején kisgyermekes anyukaként kevés segítségem, illetve segítségünk volt, ami azt jelentette, hogy gyakorlatilag reggeltől késő délutánig, amíg a férjem haza nem jött a munkából, egyedül voltam a gyerekkel - magyarázza Zsófi. - Az a kertvárosi rész, ahol laktunk, akkoriban épült ki, abban az időben még játszótér is kevés akadt a környéken, és baba- vagy gyerekbarát foglalkozások, programok is ritkák voltak a közelünkben. Időnként át tudtam menni az egyik barátnőmhöz, és Barnus féléves kora után néha eljártam edzésre is, de ezt a pár alkalmat - a korábbi pörgős életvitelemhez viszonyítva - kevésnek éreztem ahhoz, hogy érdemben kiszakadjak az otthoni mókuskerékből. A kisfiam 1 éves kora körül úrrá lett rajtam a bezártság-érzés: mondhatni, kikészültem egy picit, amit nem is én vettem észre, hanem Icuka. Ő jegyezte meg, hogy mintha egy kicsit depressziós lennék, és azt javasolta, hogy mielőbb vigyem Barnust gyerekközösségbe, én pedig próbáljak kapcsolatba lépni anyukatársakkal a környéken, akikkel megoszthatom az örömeimet, a bánatomat, a napi problémákat, akikkel támogathatjuk és bátoríthatjuk egymást, és foghatjuk egy kicsit egymás kezét a mostani élethelyzetünkben. Mi több, ajánlott konkrét helyeket, lehetőségeket, programokat is, ami akkor elmondhatatlanul nagy segítséget jelentett. Jólesett, hogy rám is odafigyel. A mai napig jó szívvel gondolok rá, a pozitív hozzáállására, és a feltétel nélküli segítőkészségére.

- Akkoriban még a 8. kerületben laktunk - mondja Ria. - Az első védőnőnk, Kati egy nagyon kedves hölgy volt, amolyan jó nagymama-típus: amikor megismertük egymást, neki már volt három unokája. A rokonszenves személyisége miatt is hamar egy nevezőre jutottunk, másrészt közvetett módon ugyan, de voltak közös ismerőseink, ami szintén segített abban, hogy könnyen megtaláljuk a hangot. Eleinte rengeteg kérdés kavargott a fejemben, számos jel van, amit sokféleképpen lehet értelmezni egy csecsemőnél. Kezdő anyukaként nem feltétlenül tudja az ember, hogy mire figyeljen, úgyhogy bőven elkelt a segítség.

- Kati általában rohant egyik helyről a másikra, de amikor megérkezett hozzánk, mindig nyugalmat árasztott - teszi hozzá Ria. - Abszolút rugalmas volt, bármikor lehetett keresni őt telefonon vagy Messengeren, így könnyű volt vele kapcsolatot teremteni. Bármilyen kérdéssel, problémával fordulhattam hozzá, illetve, most már így utólag látom, hogy terelgetett is. Akár a hozzátáplálásról volt szó, akár a cumi-nem cumi dilemmáról, mindig elmondta, mi az, amit érdemes megpróbálni egy helyzetben. Soha nem erőltette rám a véleményét, inkább csak finoman utalt a lehetőségekre, amit akkor vagy észrevettem, vagy nem. Utólag látom, hogy nagyon sok mindent megtanított, olyan dolgokat is, amelyekre nem biztos, hogy az információk tengerében rátaláltam volna az interneten.

- Egy gyermek születésekor az első év a legmarkánsabb időszak, amikor az újdonsült édesanyának leginkább szüksége van arra, hogy valaki pátyolgassa egy kicsit. Ráadásul a szüléstől hormonálisan megbillen az édesanya, legalábbis én ezt tapasztaltam magamon, és olyankor a szakmai hozzáértésen túl néhány jókor elhangzó, biztató mondat nagy segítség lehet. Az elején voltak nehézségeim a szoptatással: a védőnőnk ellátott hasznos tanácsokkal. Emberileg is megnyugtató volt a támogatása, eloszlatta az aggodalmaimat, és ezzel segített túllendülni a kritikus szakaszon.

- A kislányom 20 hónapos volt, amikor elköltöztünk a fővárosból, és emiatt védőnőt váltottunk: olyan volt, mintha egy családtagtól kellett volna elbúcsúznunk. A második gyermekemnél is nagyon sok mindenben abból a tudásból éltem és táplálkoztam, amit tőle, illetve az első gyermekorvosunktól tanultam. Még akkor is előfordult, hogy őt hívtam fel egy-egy kérdésemmel, amikor már nem hozzá tartoztunk.

- A jó védőnő a praktikus tanácsokon túl abban is segít, hogy az édesanya és gyermeke egymásra találjon - vélekedik a kétgyermekes anyuka. - Kati mondott egyszer egy nagyon jót nekünk: „Ezzel a gyerekkel semmi mást nem kell csinálni, csak szeretni!” Ez egy szuper tanács. Igazán jólesik egy ilyen támogató mondat, amikor az ember éppen össze akar esni a fáradtságtól. A mai napig nagyon hálás vagyok neki a tapasztalatáért, az odaadásáért, a következetességéért.

- Abban a lakóparkban, ahol akkor éltünk, nagyon sok kisgyerekes család lakott, akikkel ugyanarra a játszótérre jártunk - meséli. - Katival nemcsak az előre egyeztetett időpontokban találkoztunk, hanem időnként a játszótéren is összefutottunk, amikor éppen egy másik családhoz jött. Ügyesen összehozta a „hozzá tartozó” anyukákat, akikről pontosan tudta, ki milyen problémákkal küzd, milyen élethelyzetben van, miben szorul támogatásra. Ezzel elősegítette, hogy az anyukatársakkal sorsközösséget alkossunk.

A Védőnői Hivatás Jövője és Támogatása

A védőnői intézmény valójában igazi hungarikum, mivel ilyen jellegű szolgálat a kontinensen csak hazánkban működik, immáron 95 esztendeje. A hungarikumnak is besorolt hazai védőnői rendszer szervezeti és finanszírozási anomáliákkal küzdött a korábbi években. Idén nyáron államosították ezt a szektort is, önkormányzati helyett központi, kórházi irányítás alá került a védőnők túlnyomó része. A védőnőktől lényegében teljes családgondozást várnak már el, az iparág is bonyolultabb lett, sokkal nagyobb csapatok folyamatos együttműködéséből áll össze a modern egészségügy. A védőnők feladata szerteágazó lett: a gyerekgondozástól kezdve a pszichés vagy táplálkozási tanácsadáson át az állami családtámogatási lehetőségek bemutatásáig egy sereg egészségügyi, szociális és egyéb ismeretterjesztési feladat hárul rájuk.

Az első komoly probléma, hogy nincsenek elegen erre a feladatra. Novemberben hivatalosan 277 területi és ötven iskolai védőnői állás volt üres. Jelenleg a hozzávetőleg négyezerből összesen nagyjából 650 körzetnél dolgozik helyettes védőnő, ami százezres nagyságrendű érintettet jelenthet. 2022 decemberétől lehetett tudni, hogy a kormány államosítani kívánja ezt a szektort, ami tavaly júliustól meg is történt. Ez a gyakorlatban elsősorban azt jelentette, hogy a több ezer önkormányzat helyett a megyei centrumkórházak lettek a védőnők munkáltatói.

Semmilyen valós szakmai indok nincs arra, hogy a védőnőket miért a megyei kórházak alá rendeljék. Az ispotályok a szakellátásért felelnek, a védőnők pedig az alapellátás részei, ahogy a háziorvosok is. Éppen a helyben elérhetőségük a lényeg. Nem kis tömegről van szó, Fejér megyében mintegy kétszáz emberről, de van olyan fővárosi kórház, amelyhez még ennél is több védőnőt soroltak. Budapesten ráadásul éppen júliustól vették el a kórházaktól a nem egészségügyi dolgozóikat (takarítók, kertészek, karbantartók) és centralizálták a működésüket.

Nem tudjuk, mit terveznek a kórházak a védőnőkkel, és vélhetően sok kórházigazgató maga is így van ezzel. Több általunk megkérdezett intézmény odáig jutott el, hogy már van, vagy lesz védőnői főosztály a kórházban. Még nem tudni, mi lesz a dolga, de ha hozzájuk tartozik több száz ember, akkor azoknak mégis kell valami főnökféle. Az állam valószínűleg nem mérte fel, hogy az önkormányzatok milyen jelentős összeggel egészítették ki a védőnői szolgálatok finanszírozását, egyes helyeken ez a 30 százalékot is elérhette. Nem állítható az sem, hogy egy stabil hálózat kapná meg a védőnői szolgálatokat. A megyei kórházak több évtizede finanszírozási válsággal küzdenek, országosan több tízmilliárdos kifizetetlen számlaállományt görgetnek maguk előtt.

A védőnők egészségügyi dolgozók, nem keresnek jól, egy kutatás a pályaelhagyás legfőbb indokaként jelöli meg az alacsony fizetéseket. A védőnői bérrendezés félreérthető rendeletei azt sugalmazzák, hogy a védőnői hivatást csak olyannyira tartják fontosnak, mint amennyire a védőnők tisztességes bérezését. E szakma képviselőit motiválni kellene az újabb kihívásokra, hisz feladat az egészségfejlesztés területén van bőven. A védőnői hivatás méltó arra, hogy hungarikummá nyilvánítsák, hiszen ez a hivatás, mint szakma, a világon egyedülálló, Magyarországon kívül máshol nem létezik.

A prevenció nagyon fontos, hiszen erre kiemelt projektek jöttek létre - nem kis befektetéssel. Ezek sok olyan elemet tartalmaztak/tartalmaznak, melyeket a védőnő lelkiismeretesen végzett és végez folyamatosan külön finanszírozás nélkül. Miért kifizetődőbb egy új néven milliárdokért létrehozni valamit, amit már végeznek, működtetnek? A várandós gondozás eredményességével egy-egy koraszülést megelőzve több millió forintot spórolunk a nemzetgazdaságnak, a koraszülött ellátás költsége milliárdos nagyságrendre rúg. Az utógondozás, a károsodások miatti további kezelések, fejlesztések ezt megsokszorozzák.

A felsoroltak azonban csak kiragadott példák feladataink sokaságából, mindez csak a jéghegy csúcsa. Hiszen „mellesleg” oktatjuk a családtervezést; szűrjük, figyelemmel kísérjük a gyermekek szomato-pszicho-szocio-mentális fejlődését születéstől a felnőttkorig. Tanítjuk és szorgalmazzuk az önvizsgálatot, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és időbeni megjelenést, szűrünk vérnyomást és vércukorszintet. Felhívjuk a figyelmet helyes táplálkozási szokásokra szükség esetén a diétatartás fontosságára. Szembesülünk a családok mindennapi problémáival és elsődleges szűrő szerepet is betöltünk nemcsak a testi-lelki, hanem szociális területen is.

Az utóbbi időszakban nagyon sok gyermekelhanyagolással, gyermekbántalmazással kapcsolatos hír jelent meg a médiában. Ezeknél az eseteknél kulcs szerepe van a védőnőnek, hiszen valószínűleg az első személy lehet, aki bármilyen problémát észlel a családban. Alapos munkát azonban csak megfelelő létszámú körzetek esetén tudunk végezni, újra gondolt racionális feladatelvárás mellett. A jelenlegi körzet létszámok mellett gyakorlatilag nem teljesíthető az elvárt minőségi munka, valamint a 49/2004. ESZCSM rendelet által kötelezően felajánlott látogatási és tanácsadási rend sem.

A védőnői hivatás jelenleg nem vonzó! A védőnők pszichés leterheltsége sajnos nagy problémaként jelentkezik. Ki segíti a segítőt? A munkánk során felmerülő mindennapi gondokat, kihívásokat, tragédiákat nehéz egyedül feldolgozni. Nemcsak egy-egy uniós projekt keretén belül szeretnénk élni a szupervízió lehetőségével. Munkánk értékes, egyedi és pótolhatatlan. Ezt a komplex tevékenységet csak higgadtan, kiegyensúlyozottan lehet végezni. Viszont ha az ember maga is létbizonytalanságban él, nehezen tud munkája során gondjaitól elvonatkoztatni.

A védőnői szolgálat nagy része súlyos gyerektelenségi válsággal küzd, és a következő években a hálózat a mai formában már nem működtethető, amikor a népességcsökkenés a vidéki Magyarország nagy részén a mainál még sokkal drasztikusabb méreteket ölt. A szolgálatokat erre kellene felkészíteni, professzionálisabban szervezett, gépkocsikkal, informatikai eszközökkel segíteni a munkájukat, jutalmazva a helyi összefogásokat. Valószínűleg éppen ezt nem lehet, mert a célkitűzés az, hogy politikai okokból újabb feladatokat szedjenek el az önkormányzatoktól, és ezzel kiüresítsék a működésüket. Az oktatás, a szociális ügyek után most az alapellátás került sorra.

tags: #a #vedonoi #hivatas #tarsadalmi #megitelese