Peteérés és progeszteron: kulcsfontosságú hormonok a női egészségben és a babatervezésben

A peteérés kimondottan fontossá válik, amikor egy nő babát tervez, ugyanis ebben az időszakban a legtermékenyebb a női szervezet. Annak érdekében, hogy mihamarabb sikeres legyen a babaprojekt, érdemes ismerni és követni a ciklus egyes szakaszait, főként a peteérés időpontját.

Fontos továbbá ismerni azokat az okokat, melyek egy elmaradt peteérés mögött húzódhatnak, valamint, hogy a tünetek ismeretében gyorsan fel tudjuk azt ismerni. Az alábbiakban olvashatsz a női ciklus szakaszairól, az elmaradt peteérés lehetséges okairól, valamint arról, hogyan lehet túllendülni az észlelt problémán.

A női ciklus szakaszai

A menstruációs ciklus jellemzően 28 napos, de 21 és 35 nap között normálisnak mondható. A ciklus első napján az ösztrogénnek köszönhetően megindul a peteérés, melyet az FSH nevű hormon szabályoz. Ennek hatására keletkezik a domináns tüsző, mely később megtermékenyítésre alkalmas lesz. A ciklus során az agyalapi mirigy és a petefészkek összehangolt munkával termelnek és bocsátanak ki megfelelő hormonokat, hogy felkészítsék a szervezetet egy esetleges teherbe esésre.

Hormonális változások a testben

A ciklus során az ösztrogén hormon szintje megemelkedik, majd ennek hatására megérik és kiszabadul egy petesejt a petefészekből. Ez maga az ovuláció. Ilyenkor a méhnyálkahártya is elkezd megvastagodnii. A ciklus második felében a progeszteron hormon tevékenysége kerül előtérbe, amely segíti a méhet felkészülni a megtermékenyített petesejt befogadására.

Az érzelmi változásokban is fontos szerepet játszanak a hormonok. A peteérés során a magas ösztrogén szintnek köszönhetően rendkívül energikusnak érzi magát az ember. Ezzel szemben a menstruáció előtti tünetegyüttes vagy PMS során az ösztrogénszint csökken, a progeszteronszint pedig megemelkedik; ez együttesen szorongáshoz, hangulatingadozásokhoz és alhas, mell, valamint a derék környéki fájdalmakhoz vezet.

Fázisok

• Tüszőfázis (follikuláris szakasz): A menstruáció első napjával kezdődik. A menstruáció végén, a méhnyálkahártya felső rétegének leválását követően az ösztrogén hormon hatására a méh újra megkezdi a felkészülést egy megtermékenyített petesejt beágyazódására. Ekkor a nyálkahártya megvastagszik, megtelik tápanyagokkal és kialakul egy ún. „petesejtágy”. Mindeközben a petefészekben megérnek a szunnyadó tüszők, amelyek egy-egy petesejtet foglalnak magukba. A fázis hossza egyénenként eltérő lehet; 28 napos ciklus esetén körülbelül 14 napig, hosszú ciklus esetén azonban 21 napig is tarthat, majd az ovulációval (peteérés) egyidőben ér véget.
• Ovuláció: Az ovuláció a ciklus második felében megy végbe - jellemzően annak 14. napján, 11-16 nappal a következő menstruáció előtt. Ilyenkor az egyik tüsző megreped és kiszabadul belőle egy érett petesejt, amely a petefészekből a méhbe vándorol a petevezetéken keresztül. A teljes fázis általában három-négy napig tart, de a termékeny napok száma hat: az ovuláció napja, plusz az azt megelőző 5 nap. Amennyiben a spermiumok ez idő alatt elérik a petevezetéket, megtermékenyítésre kerülhet sor. Az ovulációhoz közeledve az FSH helyett egyre inkább az LH hormon szerepe kerül előtérbe, és amikor a legnagyobb mennyiséget eléri (LH csúcs), akkor létrejön az ovuláció.
• Luteális fázis: Az ovuláció végével megkezdődik a luteális fázis, mely a menstruáció első napjáig tart. Lényege, hogy a szervezet felkészítse magát a következő ciklusra. Ennek során a megrepedt tüszők helyén kialakult sárgatest progeszteront termel, mely előkészíti a méhnyálkahártyát a megtermékenyített petesejt befogadására. A menstruáció akkor következik be, ha nem történik megtermékenyítés. Ilyenkor a nem megtermékenyült petesejt egy napon belül még a petevezetékben feloldódik. Ennek során a méhnyálkahártya felső rétegei, az előkészített a petesejtágy szükségtelenné válnak, leválnak, majd vérzés kíséretében a hüvelyen keresztül távoznak a szervezetből. Ezzel új ciklus kezdődik.

Mi befolyásolhatja, hogy megváltozzon a ciklus?

A ciklusod megváltozásának számos oka lehet, az alábbiakban összeszedtük, mikre gyanakodhatunk, ha változást észlelünk a megszokott ciklusban. Az okok között szerepelhet terhesség, bizonyos diéták, fogamzásgátló tabletták szedése, stressz vagy akár szervi rendellenesség is.

Elmaradt peteérés

Alapvetően akkor beszélünk elmaradt peteérésről, ha a finoman összehangolt folyamat valamelyik fázisának akadályozottsága miatt a pete nem érik meg és nem szabadul ki a petefészkéből. Nem lehetetlen, hogy valakinek egy hónapban elmarad a peteérése, majd a következőben ismét normálisan ovulál.

Előfordulhat, hogy észre sem vesszük az elmaradt peteérést, mert a menstruáció továbbra is normális, de az is megtörténhet, hogy a menstruáció leáll. Emellett ovulációs teszttel is tetten érhető a kimaradás. A rendszertelen menstruáció annak a jele is lehet, hogy esetleg nem történik állandó peteérés. Amennyiben az elmaradt peteérés krónikus, akkor beszélünk terméketlenségről.

Az elmaradt peteérés okai

A ciklus bármely pontjában lehet fennakadás

Mivel a ciklus során végbemenő folyamatok egymásra épülnek egy rendkívül érzékeny rendszerben, a legkisebb akadálytól is tapasztalhatunk elváltozást. A rendszerestől eltérő körülmények olyan hormonális változásokat indítanak el, amelyek az egész ciklusra hatással vannak.

PCOS

A PCOS az egyik leggyakoribb oka az elmaradó peteérésnek. Ilyenkor a hormonok nem képesek összehangolt működésre. Számos további tünete is lehet, mint például a petefészekben létrejövő kis ciszták, elhízás, zsírosodó bőr, depresszió, valamint nem kívánt arcszőrzet. Súlyos esetekben meddőséget is okozhat. Sajnos nem ritkák a tünetmentes esetek sem, ilyenkor előfordulhat, hogy az érintettek nem is tudják, hogy ez az állapot áll fenn, amíg meg nem próbálnak teherbe esni. Ha felmerül a rendellenesség gyanúja, mindenképp fordulj szakemberhez.

Korai menopauza és menopauza

Korai menopauzáról akkor beszélünk, ha a petefészek működése 40 éves kor előtt leáll, a peteérés és menstruáció megszűnik. Ez is egy folyamat azonban, akárcsak a rendes menopauza, tehát nem egyik napról a másikra következik be. A változókor közeledtével is megnövekedhet a peteérés nélküli hónapok száma, hiszen a petefészek működése csökken, a hormonszintek csökkennek.

Egyéb betegségek

A cukorbetegség, a kontrollálatlan magas vércukorszint is befolyásolhatja a peteérést.

Életmód

A stressz (főként a ciklus első időszakában jelentkező stresszhatás) szintén vezethet elmaradó peteéréshez. A hirtelen súlyveszteség vagy kórosan alacsony testsúly is a lehetséges okok között van. Egyes kutatások szerint minimum 22 százalékos testzsírszázalék szükséges a normális menstruációs ciklushoz. A kiegyensúlyozatlan, nem megfelelő táplálkozás is a lehetséges okok között van (kevés zöldség és gyümölcs, sok transzzsír és kevés telítetlen zsír, sok feldolgozott, finomított élelmiszer, túlzott húsfogyasztás). A túlzottan megterhelő testedzés is vezethet az ovuláció hiányához.

Az elmaradt peteérés tünetei

Az ovuláció elmaradásának gyakori jele a vérzés elmaradása, illetve a túl rövid/túl hosszú ciklusok. De vajon ezt honnan lehet tudni? A legtöbb nő úgy gondolja, hogy ha menstruál, akkor volt is ovuláció. Ez azonban nagy tévedés, és bár általában a túl rövid vagy a túl hosszú ciklusok utalnak a problémára, ám az is előfordulhat, hogy normál időközönként jelentkezik a vérzés. Ez persze megzavarhatja a gyermekre vágyó nőket, és csak azt látják, hogy késik a gyermekáldás, ám az nem tudják, hogy miért.

Az alábbiakban a leggyakoribb tünetek listája:

• Éjszakai izzadás, hőhullámok - Ezek a tünetek gyakran fel is ébresztik az érintettet, így alvászavarokhoz vezethetnek.
• Menstruációs rendellenességek - Ez jelentheti az egyes fázisok eltolódását, ritkán jelentkező vagy teljesen elmaradó menstruációt, szokatlanul erős vagy gyenge menstruációt is.
• Csökkenő libidó, hüvelyszárazság.
• Ingadozó hangulat - Ingerlékenység és szorongás is jelentkezhet tünetként.
• Külsőleg észlelhető tünetek - A hirtelen súlygyarapodás, hajhullás, vagy szokatlan helyeken (arc, has) észlelt szőrnövekedés is árulkodó lehet.
• Teherbeesési nehézségek - Ovuláció nélkül lehetetlen a teherbeesés, ezért a babaprojekt sikertelensége is egyik jele lehet a peteérés elmaradásának.

Mit tehetünk az elmaradt peteérés esetén?

Az elmaradt peteérés tünetei van, hogy enyhíthetők, de mindenképpen fontos kivizsgáltatni azokat, kimondottan abban az esetben, ha az ember éppen családalapítás előtt áll. Az elmaradt peteérés tünetei enyhébb esetekben enyhíthetők gyógynövényekkel, vagy természetes étrendkiegészítőkkel. Az alábbiakban röviden áttekintjük, milyen megoldások állnak rendelkezésre, amennyiben a korábbiakban felsorolt tüneteket tapasztaljuk, valamint, hogy pontosan mit is vizsgál az orvos, amennyiben orvosi vizsgálatra kerül a sor.

Keressünk fel orvost!

Első körben a legfontosabb, hogy kiderüljön, vajon mi okozza a peteérés zavarát. Ehhez szükség lehet az általános nőgyógyászati vizsgálaton túl ultrahangos ellenőrzésre, valamint hormonvizsgálatra is. A hormonszint vizsgálata szinte garantált, ezt vérvizsgálattal mérik (különös tekintettel a progeszteronszintre). Szintén vérvizsgálat mutathatja ki bizonyos antitestek jelenlétét a vérben. A petefészkek és a méhnyálkahártya állapotának ellenőrzéséhez előfordulhat, hogy ultrahangos vizsgálatot kell végezni.

Tanácsot ad a kezelést illetően

A számos lehetséges ok miatt különféle kezelések ajánlottak, ám minden esetben fontos, hogy hallgassunk az orvos által előírt szabályokra! A PCOS kezelése személyre szabottan, orvos által, valamint az orvos javaslatainak betartásával történik.

Előfordulhat, hogy gyógyszeres kezelést írnak elő - a hormonszintet növelő gyógyszerek elősegíthetik a tüszőérést. Az injekciós kezelések is gyakran felmerülnek - a hCG, FS, valamint GnRH injekciók elősegítik a peteérés előfordulását. Amennyiben kimondottan a családalapítás a cél, a teherbeesés alternatív módja lehet az IVF (közismertebb nevén lombikbébi) módszer. Ez az eljárás azoknál alkalmazható, akik több mint egy éve nem tapasztaltak ovulációt. Az eljárás során a petesejteket manuálisan kivonják ki a petefészkekből, majd megtermékenyítik és beültetik azokat a méhbe.

Életmódbeli változtatások

Ahogy korábban is írtuk, a kezelés nagy mértékben függ a kiváltó októl, de gyakran életmódbeli változtatásokkal is érhető el pozitív eredmény. A stresszkezelés, a helyes táplálkozás és a mérsékelt fizikai aktivitás is arra ösztönözheti a szervezetet, hogy helyreállítsa a hormonális egyensúlyhiányt.

Ha a peteérés elmaradásának oka az egyén testsúlya, az egészséges testsúlyhoz való visszatérés és annak megőrzése segíthet az egészséges ovuláció visszaállításában. Az ovuláció támogatásában étrend-kiegészítők is segítségedre lehetnek, úgymint: mio-inozitol, folát, Q10 koenzim és N-acetil-cisztein.

Sok esetben tehát megelőzhető, vagy helyreállítható a rendszertelen, megszűnő peteérés. Ha a közeljövőben babát tervezel, érdemes kiemelt figyelemmel követni a ciklusod, főként a termékeny napokat - az ovulációt-, hogy mihamarabb új családtagot köszönthessetek.

Progeszteron: a sárgatest hormon fontossága

Nem túlzás azt állítani, hogy a progeszteron az egyik legfontosabb nemi hormonok közé tartozik. Létfontosságú szerepe van a petesejt beágyazódásának elősegítésében, a várandósság létrehozásában és fenntartásában, továbbá a női nemi ciklus szabályozásában. Ennek ellenére sajnos nagyon sok nő szenved hormonális nehézségektől az alacsony progeszteronszinttel összefüggésben.

Mi a progeszteron szerepe a női testben?

A progeszteron, vagy másnéven sárgatest-hormon a női nemi ciklus szabályozásában és a terhesség létrejöttében elengedhetetlen szerepet játszó, kémiai sajátosságait tekintve ún. szteroidhormon. Kiválasztását legfőképp a sárgatest (corpus luteum) végzi, mely a női nemi ciklus második felében, azaz az ovulációt követően alakul ki a megrepedt tüsző helyén. A sárgatest tulajdonképpen egy hormontermelő-szövet, mely a petefészek felszínén progeszteront termel.

A létrejött progeszteron feladata a méhnyálkahártya megvastagításával a megtermékenyített petesejt befogadása, azaz a terhesség létrejöttének biztosítása, majd pedig a terhesség fenntartása. Sikeres beágyazódás esetén a méhlepény fokozatosan átveszi majd a sárgatest progeszteron-termelő szerepét, a teljes „átállás” azonban csak a 11-12. terhességi héten következik be. Amennyiben nem történik megtermékenyítés, a sárgatest körülbelül 2 hét alatt elsorvad.

A progeszteront nem csupán a petefészekben kialakult sárgatest, vagy terhesség esetén a méhlepény képes előállítani. Gyakran feledésbe merül, ám a mellékvesekéreg egyaránt termel progeszteront (a női szervezetben található progeszteron kb. 10%-át), biztosítva a hormonháztartás egyensúlyának fenntartását.

Mikor beszélünk optimális progeszteronszintről?

Mivel a női nemi ciklus során a progeszteronszint változik, nehéz meghatározni, hogy mikor beszélünk optimális, alacsony, vagy éppen magas progeszteronszintről. Ezen felül jól tudjuk azt is, hogy minden nő testének működése más és más, különbözőképpen reagál az egyes környezeti hatásokra, stresszre, egészségügyi állapotokra, melyek mind befolyásolják a hormonháztartást. Alapvetően a ciklus első napjától az ovuláció időpontjáig a progeszteron szintje viszonylag alacsony (milliliterenként csupán 1-2 nanogramm), majd a tüszőrepedést követően folyamatosan emelkedni kezd (2-25 nanogramm/milliliterre).

Terhesség során a progeszteronszint a szokásos mennyiség százszorosát is elérheti (100-200 nanogramm/milliliter). Az első trimeszterben csupán lassú emelkedés történik (kb. 40 nanogramm/milliliterig), majd a terhesség második harmadában még kifejezettebb növekedés történik. Ha nem történik megtermékenyítés, nagyjából a ciklus 21-22. napján a progeszteronszint elér egy csúcsértéket, majd a sárgatest elhalásának következtében folyamatos csökkenésnek indul.

A 21. napi vérvétel

A 21. napi vérvételnek elnevezett hormonvizsgálat a nevéből adódóan arra utal, hogy a női ciklus 21. napján mérik meg a vérben található progeszteron mennyiségét. Miért pont a 21. napon? Mint korábban írtuk, általában a ciklus 21. napján, az ovuláció után éri el a vérben található progeszteronszint a csúcsértékét. A vérvétel eredménye pontos információval szolgálhat arról, hogy megtörtént-e az ovuláció, illetve hogy elég magas progeszteronszint áll a szervezet rendelkezésére ahhoz, hogy kialakulhasson a terhesség.

Ha a szimptotermális-módszert használva megfigyeled a ciklusodat, akkor ha nem is nanogrammra pontosan, de egész jól tudni fogod, hogy megfelelő-e a progeszterinszinted a ciklus adott napján a szervezetedben. Ebből kifolyólag az is világos lesz, hogyha a progeszteron-csúcs nem a ciklus 21-22. napján következett be. Ne feledd, hogy ha esetleg a 21. napi vérvételi adatok szerint nem elégséges a progeszteronszint a szervezetedben, nem kell a legrosszabbra gondolni. Könnyen lehet, hogy egész egyszerűen az ovulációd nem a „tankönyvi” 14. napon következett be, hanem mondjuk a 20. napon. Ez még nem feltétlen jelent bajt. Tény és való, hogy így nehezebb lesz teherbe esned, hiszen ha a 14. napi peteérésre időzítitek a szexet, akkor az nem fog kisbabát eredményezni. Ebben az esetben meg kell találnod a termékeny napokat, ami lehet akár a ciklusod 20-21. napján is.

Az alacsony progeszteronszint jelei

Amennyiben tartósan alacsony a progeszteronszint, a hormonháztartás felborul, és a szervezet az ösztrogén túltermelésével próbálja menteni a helyzetet, azaz ösztrogén-dominancia léphet fel. Hosszú távon ez számos komolyabb megbetegedéshez is vezethet, ezért mindenképpen fontos a részletes orvosi kivizsgálás.

Az alábbiak a leggyakoribb jelek és tünetek:

• Menstruációs rendellenességek: hosszú ciklusok, rendszertelen ciklusok, rövid luteális fázis (az ovuláció és a menstruáció között kevesebb mint 10 nap telik el), PCOS diagnózis, menstruációs görcsök, erős PMS tünetek, pecsételő vérzés a ciklus közepén vagy a menstruáció előtt. Fájdalmas menstruáció, rövidebb menstruációs ciklus, erősebb vagy gyengébb menstruáció, részben hosszabb vérzés.
• Teherbeesési nehézségek, meddőség, vetélés.
• Pattanások, töredező körmök, száraz, kirepedezett bőr.
• Depresszió, szorongás, hangulatingadozás.
• Alacsony libidó.
• Fáradtság, koncentrációs nehézségek, fejfájás.
• Lassú anyagcsere, hastájéki hízás, cukor iránti sóvárgás.
• Migrén, fejfájás.
• Hőhullámok.
• Szédülés.
• Alvászavarok, álmatlanság.
• Ödémák (vizesedés).
• Mellfeszülés, mellérzékenység, mellfájdalom.
• Ingerlékenység, türelmetlenség, hangulatingadozások.
• Fokozott izzadás.

Amennyiben hosszú ideig kezeletlenül marad, a progeszteron hiánya, illetve az ösztrogén túlsúlya egészen komoly egészségügyi problémákhoz is vezethet. Ilyen többek között az endometriózis, mióma, petefészekrák, alacsony fokú demencia, mellrák, szívbetegség, és a stroke.

Mitől lehet alacsony a progeszteronszint?

Sajnos nagyon sok olyan környezeti hatás ér minket, amely befolyásolja a hormonháztartásunkat. Mint a legtöbb testi-lelki betegség esetében, így az alacsony progeszteronszint kialakulásában is számottevő szerepe van a krónikus, azaz hosszan fennálló stressznek és az egészségtelen életmódnak.

Krónikus stressz

A tartós stressz hatására fokozódik a mellékvesekéregben termelődő kortizol (azaz „stresszhormon”) kiválasztása, mely blokkolja a női ciklus szempontjából „kincset érő” progeszteron létrejöttét. Ennek következtében elindul az ösztrogén túltermelése, mely tovább fokozhatja a testi tünetek megjelenését. A szervezet stressz esetén fokozza a kortizol termelést, és „megfeledkezik” a progeszteronról.

Környezeti ösztrogének

Manapság több úgynevezett xenoösztrogénnel (ösztrogénként viselkedő anyaggal) találkozunk, érintkezünk, mint korábban valaha. Ezek szinte mindenhol ott vannak, a környezetünkben és az ételeinkben is: megtalálhatóak például a műanyagokban, szintetikus hormonokban, növényvédő és rovarirtó szerekben, kozmetikumokban, és az állati eredetű termékekben. A xenoösztrogének miatt a szervezet magasabb ösztrogénszintet észlel, amihez viszonyítva a progeszteronszint egyszerűen eltörpül.

Túl kevés vagy túl sok testmozgás

Ahogy az élet minden területén, úgy a testmozgásban is az egyensúly elérésére kell törekedni. A fizikai aktivitásnak nagyon fontos szerepe van a normális hormonműködés, a termékenység, illetve az általános egészség fenntartásában is, a túlzásba vitt, naponta akár több órányi edzés azonban ellentétes hatást válthat ki. Heti 4-5 alkalommal végzett edzés - alkalmanként 30-60 perc - elegendő ahhoz, hogy a szervezetünk egészséges működését támogassuk.

Menopauza

Átlagosan 45-55 éves korban következik be a menopauza, más néven klimax vagy változó kor. A menopauza természetes életszakasz, amelyben a női nemi hormonok, elsősorban az ösztrogén és progeszteron szintje drámai mértékben csökkenek. A perimenopauza a menopauza előtti időszak, ami 35-45 éves korban elkezdődhet, ilyenkor a progeszteronszint ingadozása rendszertelen, erősebb, és hosszabb menstruációkat okozhat.

Pajzsmirigy alulműködés

A pajzsmirigy problémák (hypothyroidism) is okozhatnak, összefüggésben állhatnak az alacsony progeszteron szint jeleivel. Éppen ezért érdemes a terhesség alatt, sőt már a „próbálkozás” idején is megméretni a pajzsmirigy értékeinket!

Szájon át szedhető fogamzásgátlók

A kombinált hormonális fogamzásgátlók - melyek szintetikus úton előállított ösztrogént és progeszteront is tartalmaznak - elsősorban az ovuláció leállításával előzik meg a terhességet. Emellett a méhnyaknyákot is sűrűbbé teszik. A kizárólag progesztint (szintetikus progeszteron) tartalmazó tabletták esetén az ovuláció bekövetkezhet, és a progeszteronszint is követheti a normális, ciklikus változást. Egy tanulmány ugyanakkor kimutatta, hogy a csak progesztint tartalmazó tablettát szedő nők 60%-ánál alacsony volt a progeszteronszint és nem érte el a jellemző csúcsot, ami az ovuláció hiányára vagy a sárgatest alacsony progeszterontermelésére utal.

Policisztás ovárium szindróma (PCOS)

Alacsony progeszteronszintet okozhat a policisztás petefészek (ovárium) szindróma (PCOS), melynek során a petefészekben sok-sok kisebb-nagyobb ciszta, azaz folyadékkal teli zsákszerű képződmény keletkezik. Ennek hatására több férfi nemi hormon, azaz андроgén termelődik a szervezetben, mely értelemszerűen felborítja a női ciklust és a hormonháztartást. A PCOS-ben szenvedő nők túlnyomó többsége egyúttal inzulinrezisztenciával is küzd, ez pedig szinte minden esetben alacsony progeszteronszinttel is társul. Az emelkedett inzulinszint hatására több androgén (férfi nemi hormon) termelődik a PCOS-es nők szervezetében, ami azt is jelenti, hogy a petefészek kevesebbet tud előállítani azokból a nemi hormonokból, melyeket normális esetben termelnie kellene: az ösztrogénből és a progeszteronból.

Helytelen táplálkozás

A fejlett országokban, így Magyarországon is elterjedt, tipikus nyugati étrend meglehetősen sok zsírt és cukrot, ellenben kevés zöldséget, gyümölcsöt, omega-3-at, illetve rostot tartalmaz. Ennek eredménye lehet, hogy a vitaminok, ásványi anyagok és egyéb különböző tápanyagok hiánya miatt megzavarodik a hormonrendszer, és a nemi hormonok szintje a normálistól eltérő értékeket mutat. Varga Dóra dietetikus szerint táplálkozással is elő lehet segíteni a peteérést és növelni a termékenységet.

Bizonyított tény, hogy növeli a teherbeesés esélyét, például, ha kevesebb állati eredetű fehérjét fogyasztasz, ráadásul ez a férfiaknál jobb minőségű spermiumokat eredményez. Eközben növényi eredetű fehérjékből túl keveset fogyaszt az átlag populáció, ezért javasolt növelni a hüvelyesek, olajos magvak, mivel magas vas és folsav tartalmuknak köszönhetően elősegítik a peteérést és az ovulációt. Egyes vizsgálatok szerint omega-3 zsírsavban gazdag ételek (pl. tengeri hal, lenmag) is növeli a teherbeesés esélyét.

A dietetikus továbbá azt tanácsolja -főleg a PCOS-sel küzdőknek-, hogy részesítsék előnyben az alacsony glikémiás indexű ételeket, kerüljék a finomított pékárukat és a cukros készítményeket. Továbbá a tejtermékek esetében kedvezőbbnek tűnik a magasabb zsírtartalmú tejtermékek fogyasztása PCOS-sel és IR-rel küzdők számára.

Hogyan tudod növelni és helyreállítani a progeszteronszintet?

Ha úgy gondolod, hogy alacsony a progeszteronszinted, mindenképpen keresd fel a kezelőorvosodat, vizsgáltasd ki a tüneteidet és ellenőriztesd a progeszteronszintedet!

Hormonterápia

A progeszteronszint helyreállításának egyik módszere a hormonterápia, ami növeli a progeszteronszintet és segíthet a méhnyálkahártya stabilizálásában, fenntartásában. Ez növelheti az egészséges terhesség és a terhesség fennmaradásának esélyét. A hormonterápia javíthat a menstruációs rendellenességeken és az abnormális vérzésen is. A súlyos menopauzás tünetek kezelésére általában ösztrogén és progeszteron kombinációját alkalmazzák. Fontos tudni, hogy az ösztrogént progeszteron nélkül szedő nőknél magasabb a méhnyálkahártya-rák kialakulásának kockázata.

A hormonterápia szintetikus hormonok bevitelét jelenti, szájon át szedhető gyógyszerek, bőrön vagy hüvelyben alkalmazott krémek és gélek, vagy hüvelykúp segítségével. A szintetikus hormonterápiának sajnos megvannak az árnyoldalai is: sok szakértő, és egyre több kutatás szerint is a lehetséges veszélyek meghaladják az előnyöket. A hormonterápia fokozhatja a szívroham és stroke, a vérrögök, az epehólyag problémák, és egyes mellrák fajták kockázatát.

Alacsony progeszteronszint kezelése természetesen

Nem kell feltétlen és egyből a gyógyszeres kezeléseket választanunk, a progeszteronszint növelésének szerencsére léteznek természetes, biztonságosabb módszerei is, például:

1. Természetes, bioazonos (bioidentikus) progeszteront tartalmazó krémek: A bioazonos, vagyis biológiailag azonos hormonok növényi forrásokból származnak és kémiailag megegyeznek azokkal a hormonokkal, melyeket az emberi szervezet természetes úton előállít. Ha ilyen krémet szeretnél vásárolni, mindig keresd az összetevők között a „természetes progeszteron USP”-t! Az „USP” az Amerikai Gyógyszerkönyv (United States Pharmacopoeia) előírásai szerinti vizsgálatoknak megfelelő hatóanyagokat jelzi.
2. A xenoösztrogéneknek való kitettség minimalizálása: Használj szintetikus vegyületektől mentes, természetes kozmetikumokat, tisztálkodószereket, illetve mosó- és tisztítószereket! Mindig alaposan moss meg minden zöldséget és gyümölcsöt, valamint törekedj az ökológiai gazdaságból származó, azaz bio élelmiszerek vásárlására! Szerezz be egy jó minőségű vízszűrő berendezést! Válassz a műanyag helyett inkább üveg- vagy kerámiaedényt az ételek tárolására!
3. A stressz csökkentése és uralása: Ahogyan korábban már írtuk, a szervezet stressz esetén fokozza a kortizol termelést, és „megfeledkezik” a progeszteronról. A stressz enyhítésében legfőképpen az életmód- és szemléletbeli változtatás tud segíteni (pl. rendszeres testmozgás, relaxációs technikák, légzőgyakorlatok, stb.). Emellett a táplálkozásra és a megfelelő tápanyagbevitelre is érdemes kiemelt figyelmet fordítani.
4. Az egészséges testsúly elérése és fenntartása: A zsírsejtjeink ösztrogént termelnek, ami azt jelenti, hogy minél több testzsírral rendelkezik valaki, annál több ösztrogént termel a szervezete. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem növekszik a progeszterontermelés, amitől felborul az érzékeny ösztrogén/progeszteron egyensúly. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a plusz kilóktól megszabadulj, és az elért egészséges testsúlyt fenn is tartsd, rendszeres mozgással és helyes táplálkozással.
5. Vitaminok, ásványi anyagok pótlása, gyógynövények használata: A B-komplex vitaminok, D-vitamin illetve a C-vitamin bevitelének növelése egyaránt fontos szerepet tölt be a normális progeszteronszint fenntartásában. Az E-vitamin a progeszteron termelődéséhez kiemelten fontos. Kutatások bizonyították, hogy kapcsolat van a szervezet E-vitamin szintje és a test azon képessége között, hogy előállítsa a progeszteron hormont. A cink hiánya szintén hatással lehet a progeszteronszintre. A vitaminok és ásványi anyagok mellett léteznek olyan gyógynövények is, melyeket előszeretettel alkalmaznak a progeszteronszint növelésére, ilyen a barátcserje és a ligetszépe olaj.

tags: #sargatest #elegtelensegnel #nincs #tuszorepedes