Újszülöttkori sárgaság és a napoztatás szerepe

Az újszülöttkori sárgaság (vagy icterus neonatorum) egy átmeneti és természetes (fiziológiás) állapot, amely a bilirubin festékanyag felhalmozódása miatt a szemfehérje és a bőr sárga elszíneződésével jár a születést követő időszakban. Ez az első életszakaszban nagyon gyakori állapot: 10 újszülöttből 6-nál, 10 koraszülöttből pedig 8-nál alakul ki. A sárgaság általában magától elmúlik, kezelése ritkán szükséges, azonban az elhúzódó magas bilirubinszint károsodást okozhat az újszülöttben. Ritkább esetben betegség is állhat a sárgaság hátterében, ezért az állapot kivizsgálása nélkülözhetetlen.

Mi okozza az újszülöttkori sárgaságot?

A sárgaság létrejöttéért a bilirubin nevű anyag felszaporodása a felelős, mely normálisan igen kis mennyiségben van jelen a vérben. A bilirubin a biliverdin nevű anyagból képződik, mely a vér oxigén szállításáért felelős vörösvértestekben található meg a hemoglobin részeként. A vörösvértest szétesés, illetve a hemoglobin lebomlás során szabadul fel a biliverdin, mely bilirubinná alakul át.

Az újszülött szervezetében a magzati életből hozott vörösvértestek lecserélődnek, amelyek már nem az anyai vérből, hanem a levegőből veszik fel az oxigént. Ennek során a vörösvértestek élettartama rövidebb, mint a felnőtteké, ezért hamarabb szétesnek. A szervezetben felszabaduló bilirubin átalakításában, kiválasztásában a májnak és a vesének is szerepe van. Mivel azonban ezek a szervek még éretlenek, így a bilirubin kiürítése, átalakítása késik, és megemelkedik a vérben mérhető szintje. Mindez természetes és átmeneti állapot, amely a baba fejlődésével rendeződik.

Vannak azonban olyan tényezők, amik hozzájárulhatnak az újszülöttek természetes sárgaságához:

• Elégtelen szájon keresztüli táplálás.
• A szülés során a köldökzsinór késői lefogása.
• Ha az újszülöttnél bevérzések jöttek létre.

Az élettani sárgaság tünetei

Az újszülöttkori sárgaság általában a születés utáni 2-3. napon jelentkezik, és kéthetes korban tűnik el. A koraszülött babák hajlamosabbak a sárgaságra. Náluk később alakul ki, általában az 5-7. napon, és tovább tart, általában a 3. héten szűnik meg.

Az újszülöttkori sárgaság látható tünetei:

• Természetes fényben az újszülött bőre enyhén sárgásnak tűnik. Általában a homlokon és az arcon kezdődik a színváltozás, ezután a mellkasra és a hasra terjed. Néhány gyermekben a kar és a láb bőre is sárgás lesz.
• Ha gyermeke bőrét enyhén benyomja, a sárga szín kifejezettebb.
• A sárgaság érintheti a szemfehérjét, a talp és a tenyér bőrét, a szájnyálkahártyát.
• A gyermek álmos, nem akar enni, a vizelete sötétsárga színű, a széklete világos.

Kóros sárgaság újszülötteknél

Előfordul, hogy a sárgaság nem csak a normális sárgaság része, hanem kezelendő problémát jelez. Éppen ezért nem szabad félvállról venni a tüneteket, és mindig figyelemmel kell kísérni a sárgaságot, valamint a bilirubinszint alakulását! Súlyos esetben, ha a sárgaság nagyfokú (hiperbilirubinéma), akkor a bilirubin az agyba átjut, és ott az agyi struktúrákba lerakódva maradandó károsodást (kernicterus) okozhat.

Kóros sárgaságra utaló tünetek:

• A bőr és szemfehérjéje kifejezetten sárgás színű lesz.
• A sárgaság sokszor már a születés utáni első napon jelentkezik, gyorsan erősödik, majd nem indul meg a normál esetben látható csökkenés.
• A baba aluszékonnyá válik, az etetésekhez sokszor nehezen ébreszthető, étvágya rossz.
• Vérvételek segítségével kell követni és kontrollálni a bilirubin szintjét, hogy a növekvő vagy csökkenő tendencia figyelhető-e meg, a tennivalók szempontjából a laborvizsgálat eredménye az irányadó.

A kóros sárgaság lehetséges okai:

• Fertőzések, akár szepszis.
• A mama és a baba közötti vércsoport-összeférhetetlenség.
• Pajzsmirigy-alulműködés.
• Belső vérzés.
• Veleszületett májbetegség.
• Epeútfejlődési rendellenességek.
• Kóros vörösvértesteket eredményező hematológiai megbetegedések.

Az újszülöttkori sárgaság diagnosztizálása és kezelése

Az orvos az újszülött külseje alapján fel tudja állítani a sárgaság diagnózisát. A kezelést a bilirubin szintje határozza meg. A bilirubinszint a bilirubinométer nevű eszközzel vagy vérvétel segítségével mérhető. Ha az orvos szerint a sárgaság hátterében valamilyen betegség áll, egyéb vizsgálatokat, többek közt vér- és vizeletvizsgálatokat kérhet.

Kezelési lehetőségek:

1. Gyakori táplálás: A bilirubin a magzatszurokkal, azaz az újszülöttek jellegzetes fekete színű székletével együtt tud hatékonyan ürülni az újszülött szervezetéből. A magzatszurkot pedig az előtej vagy más néven a kolosztrum hajtja ki a leghatékonyabban. Akkor jut elegendő előtejhez az újszülött babád, ha minimum 8 alkalommal (ennél sokkal többször is lehet) mellre kerül 24 óránként és minden alkalommal mindkét melledből szopizhat.
2. Fényterápia (fototerápia): A kékfény kezelés segíti a bilirubin lebomlását és kiürülését a szervezetből. A fényterápia során az újszülött meztelenül fekszik az inkubátorban, egyszer a hasán, máskor a hátán. Szemüket letakarják így óvják azokat az erős fénytől. A kékfény hatására a bőrben lévő bilirubin átalakul vízben oldódóvá és a máj munkája nélkül is kiürül a szervezetből.
3. Intravénás immunglobulin (IVIG) kezelés: Abban az esetben, ha a sárgaság vércsoport-összeférhetetlenség eredménye.
4. Vérátömlesztés: Rendkívül magas bilirubinszint esetén, ha az egyéb kezelések nem voltak hatásosak és fennáll az agyi szövődmény veszélye, vérátömlesztéssel lehet csökkenteni a baba vérében keringő bilirubin mennyiségét.

A napoztatás szerepe a sárgaság kezelésében

A bilirubin lebontásában a természetes napfény is segít, még akkor is, ha csupán az ablakon át süt rá a levetkőztetett babára. Azonban fontos tudni, hogy a napfény szintén tartalmaz olyan hullámhosszú kék sugarakat, amik még az ablaküvegen át is érvényesülnek, de ez komoly sárgaság esetén nem elegendő! Kisbabát közvetlen napsütésbe kitenni pedig sem nyáron, sem télen nem szabad a baba bőrének érzékenysége és a napsütés ultraibolya sugarai miatt!

3 hónapos kor alatt a csecsemőket nem napoztatjuk, nem visszük ki a napra lehetőség szerint 10-16 óra között, mert akkor a legerősebb az UV sugárzás. Naptejet sem alkalmazunk. Bőrüket úgy tudjuk védeni, hogy árnyékon tartózkodunk velük, világos, vékony, könnyű, lenge, sokat takaró ruházatot adunk rájuk, a kis sapka pedig elengedhetetlen. Ha a babakocsiba, vagy az autóba besüt pár pillanatig a napocska, attól semmi bajuk nem lesz a babáknak.

Kiemelten figyelni kell viszont arra, hogy a babakocsit ne takarják le, ez nagyon veszélyes mutatvány, hiszen akkor nem lesz légmozgás, tragédia is lehet a vége. Pici babák bőre nagyon érzékeny, érdemes meggondolni kétszer is, hogy mit kenünk a testünkre. Bőrvédelem nagyon fontos minden életkorban! Az UV sugárzás elnyomhatja a humán immunrendszert és károsíthatja a bőrsejteket.

3 hónapos kor felett fokozatosan és mértékletesen kezdődhet a napoztatás. Kora délelőtti órákban javasolt napozni, első nap 1 percig, majd minden nap 1 perccel többet. 10-12 perc alatt a napocska kifejti jótékony hatását már. Napozáshoz lehet a baba pucér, vagy 1 szál pelenkában. Nagyon kell figyelni a baba folyadékbevitelére is.

Az anyatej szerepe

Sok esetben a szopós babák elhúzódó sárgasága hátterében az anyatej áll. Ugyanis az anyatejben normális körülmények között is lehet olyan összetevő, amely a máj bizonyos enzimét gátolva késlelteti az epefesték lebontását. Ebben az esetben a csecsemők jól fejlődnek, egészséges csecsemő benyomását keltik.

Az újszülötteknél a bilirubin szint a 3. és az 5. nap környékén tetőzik, nagyon fontos, hogy akkor is lássa szakember a kisbabádat a 3. napon, ha ambulánsan szültél vagy ha már korábban hazamentél vagy otthon szültél. Ha bármilyen gyanú merül fel a sárgasággal kapcsolatban, akkor a bilirubinszintet egy lámpaszerű műszerrel ellenőrzik, és ha a műszer a normálisnál magasabb értéket mutat, akkor vérvétellel állapítják meg a bilirubin-szint pontos mértékét és ez alapján döntenek, hogy szükséges-e a kezelés vagy elég-e csak a szoptatás.

tags: #sargasagos #csecsemo #uvegen #keresztuli #napoztatas