A sárgaság a csecsemők általános állapota, amely az újszülöttek több, mint 50 százalékát, pontosabban 10 újszülöttből 6-nál, a koraszülöttek 80 százalékát, vagyis 10 koraszülöttből 8-nál érinti. Gyakoribb a koraszülötteknél és jellemzőbb a fiúknál. Az újszülöttkori sárgaság (vagy icterus neonatorum) egy átmeneti és természetes (fiziológiás) állapot, amely a bilirubin festékanyag felhalmozódása miatt a szemfehérje és a bőr sárga elszíneződésével jár a születést követő időszakban. Az esetek nagy részében az állapot nem igényel kezelést, magától elmúlik, azonban az elhúzódó magas bilirubinszint károsodást okozhat az újszülöttben. Ritkább esetben betegség is állhat a sárgaság hátterében, ezért az állapot kivizsgálása nélkülözhetetlen.
Mi okozza az újszülöttkori sárgaságot?
A sárgaság oka a felesleges bilirubin a vérben. Ez az anyag a vörösvérsejtek fokozott lebomlása során keletkezik. Az újszülötteknél a vörösvértestek élettartama rövidebb, mint felnőttkorban. A méhen belül olyan sok vörösvértestre van szükség, mintha a Mont Everesten lenne az ember, ahol sokkal alacsonyabb az oxigénszint. Amint a baba megszületik, és lélegezni kezd, a fölösleges vörösvértestek lebomlanak. A folyamat végterméke a bilirubin (vérfesték), amelyet a máj választana ki, de sokszor nem tudja fölvenni a ritmust, ezért a bilirubin lerakódik a bőrben.
Normál esetben a születés után kb. 2 hétig sárga a baba. A bilirubin egy részét a máj választja ki és az epével a bélbe kerül, majd a testből a széklettel távozik, a fennmaradó mennyiség pedig a vesén keresztül, a vizelettel ürül ki a szervezetből. Az újszülött mája még nem olyan fejlett, mint egy felnőtté, így nem tudja az összes bilirubint átalakítani. Ezért alakul ki az újszülöttkori sárgaság, amely egy természetes, fiziológiás állapot.
Kockázati tényezők és kóros sárgaság
A sárgaság kialakulásának valószínűségét fokozza a koraszülöttség és az elégtelen táplálás. Ha születés közben bevérzések jelentek meg az újszülöttnél, az szintén növelheti a kockázatot. Ha a sárgaság a fenti időszakokhoz képest hamarabb (az első napon) vagy később jelentkezik, valószínű, hogy valamilyen egyéb betegség okozza. Ez a kóros sárgaság kezelendő problémát jelez.
A kóros sárgaság lehetséges okai:
- Belső vérzés
- Szepszis (vérmérgezés)
- Alulműködő pajzsmirigy
- Fertőzések
- Rh-összeférhetetlenség (anya és baba közötti vércsoport-összeférhetetlenség)
- A máj és az epeutak fejlődési rendellenességei
- Enzimhiány (pl. glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány, Crigler-Najjar-szindróma)
- Vörösvértest-rendellenesség, ami a sejtek gyorsabb lebontásához vezet
Az epeútfejlődési rendellenesség ritka, de veszélyes oka lehet a sárgaságnak. Felismerésére a magzati korban nincs lehetőség, a születés utáni első 2-3 hét tünetei hívhatják fel rá a figyelmet: jelezheti a sárgaság mellett a sötét színű vizelet és a világos, agyagszerű széklet és a súlygyarapodás elmaradása.
Az újszülöttkori sárgaság tünetei és jelei
A csecsemők sárgaságának legfelismerhetőbb tünete és jele a sárga bőr és a sclerae, vagyis a szemek fehérjének sárgulása. Jól látható a baba bőrén, a fejen, a mellkason, néha az egész testen vagy a szemeken a kötőhártya sárgás elszíneződésében. Az újszülöttkori sárgaság általában a születés utáni 2-3. napon jelentkezik, és kéthetes korban tűnik el. A koraszülött babák hajlamosabbak a sárgaságra. Náluk később alakul ki, általában az 5-7. napon, és tovább tart, általában a 3. héten szűnik meg.
Az újszülöttkori sárgaság látható tünetei:
- Természetes fényben az újszülött bőre enyhén sárgásnak tűnik. Általában a homlokon és az arcon kezdődik a színváltozás, ezután a mellkasra és a hasra terjed. Néhány gyermekben a kar és a láb bőre is sárgás lesz.
- Ha gyermeke bőrét enyhén benyomja, a sárga szín kifejezettebb.
- A sárgaság érintheti a szemfehérjét, a talp és a tenyér bőrét, a szájnyálkahártyát.
- A gyermek álmos, nem akar enni, a vizelete sötétsárga színű, a széklete világos.
Sötét bőrű babáknál nehezebb észrevenni a bőr elszíneződését! Az erőteljes sárgaságnál a kisbaba aluszékonnyá, nehezen táplálhatóvá válik, ami kórházi kezelést igényelhet.
Az újszülöttkori sárgaság lehetséges szövődményei
Súlyos esetben, ha a sárgaság nagyfokú (hiperbilirubinémia), akkor a bilirubin az agyba átjut, és ott az agyi struktúrákba lerakódva maradandó károsodást (kernicterus) okozhat.
Akut bilirubin-encephalopathia
Ha a vérben nagyon magas a bilirubinszint, a bilirubin átjuthat a vér-agy gáton. A bilirubin mérgező az idegsejtek számára. Az azonnali kezelés megakadályozhatja a maradandó károsodást.
A betegség tünetei a következők:
- Kedvetlenség
- A gyermek nehezen ébreszthető
- A gyermek magas hangon sír
- A gyermek alig szopik, vagy nehéz etetni
- A nyak és a test ívben hátrafelé görbül
- Láz
Kern-icterus
Kern-icterusról akkor beszélünk, ha az encephalopathia maradandó károsodást okozott.
Tünetei:
- Hallásvesztés
- Önkéntelen, szabályozatlan mozgások
- A gyermek tartósan felfelé tekint
- Fogfejlődési rendellenesség
Az újszülöttkori sárgaság diagnosztizálása
Az orvos az újszülött külseje alapján fel tudja állítani a sárgaság diagnózisát. A kezelést a bilirubin szintje határozza meg. A bilirubinszint a bilirubinométer nevű eszközzel vagy vérvétel segítségével mérhető. Ha az orvos szerint a sárgaság hátterében valamilyen betegség áll, egyéb vizsgálatokat, többek közt vér- és vizeletvizsgálatokat kérhet.
Az újszülöttkori sárgaság kezelése
Az enyhe sárgaság általában 2-3 héten belül magától elmúlik, így kezelés nem szükséges. Mérsékelt vagy súlyos esetben azonban szükség lehet orvosi beavatkozásra.
Gyakori szoptatás és megfelelő táplálás
Nagyon fontos, hogy az icterusos baba megfelelő mennyiségű anyatejet kapjon. Az újszülöttkori sárgaság általában a harmadik életnaptól kezdődik, éppen akkor, amikor a kisebb mennyiségű, koncentrált tápanyagtartalmú kolosztrum után megjelenik a tejszínszerűen sűrű, de már nagyobb mennyiségű tej. Miközben a sárgaság múlik, az anyatej teljesen felváltja a kolosztrumot - kb. a baba kéthetes korára - és ekkorra az esetek többségében már a baba bőre is “kivilágosodik”.
Az anyatejjel táplált babákban szintén tovább tart a sárgaság, amelyet vagy az elégtelen tejtermelés, vagy az újszülött még éretlenebb májfunkciói okoznak. Ha a baba bilirubin szintje nem ér el egy kritikus értéket, nincs semmi tennivaló, főleg, ha a csecsemő amúgy nem mutatja betegség jeleit: jól gyarapszik, jól eszik, és vannak éber időszakai.
Ha az orvos nem lát okot a kezelésre, akkor az anya dolga egyedül az, hogy sokszor tegye mellre a kisbabát. Ha aluszékony, akkor ébressze, legalább naponta 8 alkalommal. Fontos, hogy a baba szoptatás alatt valóban jusson tejhez, mert az éhezés fokozza a sárgaságot. Ha szoptatás közben a baba jól rátapad a mellre, és hallhatóan nyel percekig, akkor biztosan elég anyatejhez jut.
Az újszülött sárgaság kezelése otthon is megvalósulhat. A legtöbb esetben nem igényel kórházi tartózkodást. A megelőzés és kezelés legfontosabb eleme az igény szerinti, gyakori, jó mellrehelyezés, hogy az újszülött elegendő előtejhez jusson. A bilirubin a magzatszurokkal, azaz az újszülöttek jellegzetes fekete színű székletével együtt tud hatékonyan ürülni az újszülött szervezetéből. A magzatszurkot pedig az előtej vagy más néven a kolosztrum hajtja ki a leghatékonyabban.
Ha a baba többet és gyakrabban szopik, a termelődő tej mennyisége is több lesz. Akkor jut elegendő előtejhez az újszülött babád, ha minimum 8 alkalommal (ennél sokkal többször is lehet) mellre kerül 24 óránként és minden alkalommal mindkét melledből szopizhat.
Ha sok súlyt vesztett és annyira aluszékony a besárgult baba, hogy nem tud hatékonyan szopni, akkor átmenetileg lehet, hogy szüksége van pótlásra a sárgaság kezelésének részeként. Ezt lehetőleg saját lefejt tejből kapja vagy donor női tejből. Csak víz vagy cukros víz itatása nem javít, hanem inkább ront a baba állapotán, hiszen a víztől a baba nem fog gyakrabban kakilni.
Hiperbilirubinémia » Sárgaság típusai » Okok, kezelés, szövődmények » Anya-baba szoptatás
Fényterápia (fototerápia)
Az orvos ítélheti úgy, hogy a baba állapota kék fény kezelés hatására fog javulni. Az újszülöttet egy kék-zöld spektrumban fényt kibocsátó lámpa alá teszik, ez átalakítja a bilirubint, hogy a széklettel és a vizelettel távozni tudjon. Ebben az esetben sem kell felfüggeszteni a szoptatást, a babát kezelés mellett is gyakran meg kell szoptatni.
A kék fénykezelés során a baba szemét gondosan letakarják, hogy a fény ne károsítsa. A fénykezelés során az újszülött folyadékot veszít, ezt a szájon át történő táplálás mellett sokszor infúziós kezeléssel is pótolni szükséges. Mivel kékfényt otthon nem tudunk előállítani, csak kifejezetten erre a célra tervezett eszközt szabad használni. Létezik már kékfényt kibocsátó takaró is. Ennek előnye, hogy a baba a kezelés teljes ideje alatt az anyukája kezében lehet, szopizhat.
A napfény szintén tartalmaz ilyen hullámhosszú kék sugarakat, amik még az ablaküvegen át is érvényesülnek, de ez komoly sárgaság esetén nem elegendő! Kisbabát közvetlen napsütésbe kitenni pedig sem nyáron, sem télen nem szabad a baba bőrének érzékenysége és a napsütés ultraibolya sugarai miatt! A napfény is tudja oldani az újszülött sárgaságot, azonban csak szűrt napfénynek szabad a besárgult baba bőrét kitenni.
Egyéb kezelési módok
- Intravénás immunglobulin (IVIG) kezelés: Abban az esetben, ha a sárgaság vércsoport-összeférhetetlenség eredménye.
- Vértranszfúzió: Rendkívül magas bilirubinszint esetén, ha az egyéb kezelések nem voltak hatásosak és fennáll az agyi szövődmény veszélye, vérátömlesztéssel lehet csökkenteni a baba vérében keringő bilirubin mennyiségét.
Homeopátiás szerek
A születéskor adott Aconitum golyócska jó hatású a sárgaság megelőzésében és az anya-magzat kötődés kialakulásában. Ha 3 napnál tovább tart a sárgaság, mindenképpen célszerű az Aconitum magas hígítását megismételni. A tünetek enyhítésére első választandó homeopátiás szer lehet a SULFUR közepes hígítása. Ha a kékfény kezelés hatásosságát szeretnénk fokozni, adhatunk mellé CHELIDONIUM MAJUS közepes hígításban és NATRIUM SULFURICUM-ot szintén közepes hígításban. A máj működésének támogatása révén segít a SEPIA OFFICINALIS közepes hígítása és a LYCOPODIUM CLAVATUM közepes hígítása, főleg akkor, ha kicsi, törékeny, nehezen szoptatható babáról van szó.
Sárgaság megelőzése és a teendők otthon
A szövődményes újszülöttkori sárgaság megelőzésének kulcsa, hogy megfelelően etesse gyermekét. A megelőzés és kezelés legfontosabb eleme az igény szerinti, gyakori, jó mellrehelyezés, hogy az újszülött elegendő előtejhez jusson. A kolosztrum vagy más néven előtej hashajtó, segíti a kisbabát abban, hogy megszabaduljon a szurokszerű első kakijától. Ha egy picit korábban érkezett a 37. hét környékén, már épp nem koraszülött, de még egy picit gyengébben megy a szopizás, akkor sem juthat elég tejhez a baba, ha elviszik mellőled és csak három óránként hozzák szopizni, pláne ha eközben cukros vízzel vagy tápszerrel „kiegészítik” a szoptatást.
Ha szeretnéd csökkenteni a besárgulás esélyét, vagy a már kialakult sárgaság mértékét szeretnéd csökkenteni, akkor a legfontosabb, hogy ne engedd, hogy a kisbabádat elvigyék mellőled! Tedd minél gyakrabban mellre, még akkor is, ha úgy látod, hogy „nincs tejed”! Az icipici cseresznye méretű gyomrocskába pedig bőven elég az a mennyiség, ami van a melledben, de mivel ezt hamar megemészti a baba, ezért gyakran kell, hogy hozzájusson!
Ha a sárgaság akkor üt be, amikor már otthon vagytok, akkor nagyon fontos, hogy lássa a babát gyerekorvos vagy védőnő legalább minden másnap, de inkább naponta. Érdemes felvenni a kapcsolatot egy IBCLC szoptatási tanácsadóval, aki praktikus trükkökkel tud segíteni, hogy sikeres legyen a szoptatás is. Nagyon fontos az is, hogy ne csak akkor szoptass, ha a baba sír! A legkisebb éhségjelre vedd fel és tedd mellre azonnal! Éhségjel az is, ha a baba még alszik, de elkezd mocorogni, szuszogni vagy a fejecskéjét forgatni. Besárgult babánál fontos az is, hogy a cumit és a cumisüveget teljesen mellőzzétek, hogy a szopási ösztönét és az energiáját ne ezekre a pótlékokra pazarolja, hanem inkább a te melleden elégítse ki hasznos táplálkozással.
Ha besárgult a babád, akkor legegyszerűbb, ha szépen egy ágyba költöztök. Legyetek minél többet közvetlen bőrkontaktusban, a babát altasd a testeden, a melleid között és próbálj elfelejteni mindenféle házimunkát és egyéb tevékenységet! A baba valószínűleg nagyon aluszékony, álmos és nem nagyon akar szopizni, ezért nagyon sok türelemre és kitartásra lesz szükséged! Próbálj beszélni a babához, énekelni, hogy egy picit felébredjen, és az is segíthet a kis álomszuszék felébresztésében, ha mindketten nekivetkőztök a szoptatáshoz. A közvetlen bőrkontaktus jó eséllyel felébreszti az ősi táplálkozási ösztönt és így könnyebben mehet egy a mellretétel is. Megpróbálkozhatsz azzal is, hogy szoptatás előtt egy langyos, nedves kendővel áttörlöd az arcát! Fontos, hogy a baba legalább 15 percig aktívan szopizzon, hogy elég táplálékhoz jusson, ezért ha megint hamar elalszik a melleden, akkor vedd le és kezd előről megint a procedúrát!