Magyarországon a nők jó része szoptatja a kisbabáját, így becslések szerint legalább nyolcvanezer szoptató nő él egy időben az országban. Ők is lehetnek betegek, eltörhet a lábuk, fájhat a foguk, lehet arcüreggyulladásuk, és így tovább. Szükségük lehet röntgenvizsgálatra. De vajon mire számíthatnak ilyenkor?
A helyzet az, hogy egyáltalán nem lehet megjósolni, hogy a kismama mire számíthat, amikor belép a vizsgálószobába. Van, akit elküldenek, azzal az indokkal, hogy szoptató anyát nem röntgeneznek meg. Van, akinek azt mondják, hogy a vizsgálat után bizonyos ideig nem szoptathat. A skála széles: a tiltás egy órától akár negyvennyolc óráig is terjedhet. Van, akinek csak annyit mondanak, hogy a vizsgálat után fejjen, és a tejet öntse ki. És végül vannak, akiknek azt mondják, hogy bátran szoptathatnak, nincs semmi különös tennivalójuk.
A szoptatás időszaka alatt is előfordulhat, hogy az édesanyának radiológiai vizsgálatra van szüksége. A szoptatás különleges időszak, ezért érdemes áttekinteni, hogy az egyes képalkotó vizsgálatok közül melyik és miként végezhető el eközben.
Tévhitek a röntgensugárzásról és a szoptatásról
Sokan azt hiszik, hogy a röntgensugár sugárzóvá teszi az anyagokat, amelyeken áthalad, ezért káros a szoptatás a vizsgálat után. Ám az anyatejben nincsenek olyan sejtek, amelyek a kisbaba szervezetébe jutva tovább szaporodnának, tehát ennek a hatásnak a szoptatás szempontjából nincs jelentősége.
Említeni szokták még, hogy a röntgensugárzás hatására szabad gyökök jönnek létre. A röntgensugárzás ionizáló sugárzás, a molekulákról képes elektronokat eltávolítani. Valóban keletkeznek szabad gyökök, de ezek igen rövid idő alatt reakcióba lépnek egymással vagy a környező anyagokkal, így megszűnnek szabad gyöknek lenni. Gondoljunk bele: bizonyos élelmiszereket tartósítás céljából ionizáló sugárzásnak vetnek alá. Ezek biztonsággal fogyaszthatók, pedig akár százmilliószor nagyobb dózist kaptak, mint amit egy mellkasröntgen jelent!
Nagyon fontos tudni, hogy a röntgenvizsgálatokkal járó ionizáló sugárzás - ellentétben az izotópvizsgálatokkal - csak addig a rövid ideig terheli a szervezetet, amíg áthalad rajta. Tehát a vizsgálatot követően sem az anya testében, sem az anyatejben nem marad káros sugárzás.
Képalkotó vizsgálatok szoptatás alatt
Ultrahangvizsgálat
Az ultrahangvizsgálatok esetén nincs semmilyen korlátozás, káros hatásai nincsenek, akár az emlő, akár más szervek vizsgálatára kerül sor.
Röntgen- és CT-vizsgálatok, mammográfia
Egyes hiedelmekkel ellentétben a röntgensugárnak nincs semmilyen hatása a szoptatásra, a sugárzás nem marad benn az emberi testben, nem befolyásolja a tejelválasztást. A szájon át adott kontrasztanyagok közül a báriumtartalmúak nem, és a jódos kontrasztanyagok is csak minimális mértékben szívódnak fel a bélrendszerből, utóbbiakból az anyatejbe még jelentéktelenebb mennyiség juthat csak át, aminek nincs kimutatható káros hatása a szoptatott csecsemőre.
Mammográfia
Ugyanez érvényes a mammográfiára (az emlők röntgenvizsgálata) is. Szoptatás időszakában a mammográfia elvégezhető. Figyelembe kell venni azonban, hogy az emlő a nyomásra érzékenyebb lehet, valamint a szövet fokozott sűrűsége (sugárelnyelése) miatt a képe megváltozik, ami a diagnosztikát nehezítheti. Javasolt a mammográfia előtt szoptatás vagy a tej lefejése, hogy egyrészt az érzékenység, másrészt a sűrűség is mérséklődjön.
Jódtartalmú intravénás kontrasztanyagokkal készülő vizsgálatok, érfestések és kontrasztanyag adásával járó radiológiai beavatkozások
A jódtartalmú intravénás kontrasztanyagokkal készülő CT és más vizsgálatok már egy kicsit árnyaltabb megítélés alá esnek. Szoptatás mellett az intravénás kontrasztanyag korlátozás nélkül adható. A ma érvényes állásfoglalások, alkalmazási előiratok szerint az intravénás kontrasztanyagokból olyan kis mennyiség (1%) juthat át az anyatejbe, ami a csecsemő számára nem ártalmas, és annak is csak kb. 1%-a szívódik fel a baba bélrendszeréből. Ennek ellenére, a hagyományos óvatos hozzáállás szerint a vizsgálatot végző személyzet adhat olyan tanácsot, hogy a vizsgálat után 24 óráig az édesanya ne szoptasson, hanem előre lefejt tejjel etesse a gyermekét, amennyiben erre módja van.
MR-vizsgálatok
A kontrasztanyag nélküli MR-vizsgálatok nincsenek hatással a szoptatásra. A gadolíniumtartalmú intravénás kontrasztanyagok indokolt esetben beadhatóak az anyának. Ezeknél hasonló a helyzet a CT-nél leírtakkal. Az anyatejbe minimális mennyiség juthat át, amely nem jelent káros hatást a kisgyermekre, így nem szükséges abbahagyni a szoptatást, de óvatosságból adható olyan tanács az édesanyának, hogy a kontrasztanyag után egy napig ne szoptassa a csecsemőt.
Izotópos vizsgálatok
Szoptatás alatt a radioaktív izotópos vizsgálatok általánosságban kerülendők, mert a radioaktív izotópok az anyatejbe is kiválasztódnak, továbbá az anya testéből a vizsgálat után még egy ideig radioaktív sugárzás lép ki. Ennek mértéke és időtartama az alkalmazott izotóptól függ.
Amennyiben a szoptató anya állapota, betegsége miatt a kezelőorvos szerint a vizsgálat elvégzése feltétlenül szükséges, a csecsemő egészsége érdekében szigorú szabályok tartandók be, melyek tartalmazzák a meghatározott ideig a szoptatás felfüggesztését, az anyatej lefejésének módját és azt az időtartamot, ami alatt a vizsgálatot követően a csecsemővel (illetve más kisgyermekekkel, továbbá terhes nőkkel) való szoros fizikai közelség kerülendő. Ennek részleteit a vizsgálatot végző szakszemélyzet ismerteti a pácienssel.
Gyakori kérdések és tanácsok
Várandósokban és szoptatós édesanyákban sokféle bizonytalanság merül fel a képalkotó vizsgálatok kapcsán. Amennyiben azonban szükségessé válik az emlő vizsgálata ebben az érzékeny időszakban, fontos tudniuk, hogy melyik eljárás biztonságos és melyikre mikor lehet szükség.
Kérdés: Kislányom 11 hónapos, még sokszor szopik napközben és éjszaka is. Nekem tumor-protézisem van, emiatt felülvizsgálatra kellett mennem, ahol RTG-vizsgálatot kértek kettőt a lábamról, kettőt a derekamról fájdalom miatt. Az utóbbin elváltozást láttak, még újabb 4 RTG-felvétel készült, tehát összesen 8. Ezalatt a mellemre kértem védőt, kisméretű volt ugyan, de valamit takart. Hazajövetelem után megszoptattam kislányomat, de közben aggódós anyukaként felmerült bennem a kérdés, nem okoztam mégis valami károsodást a kislányomnak? Az anyatejben kiválasztódik a testem által elnyelt sugárzás? Nem tudom, nem butaság-e kérdésem, de engem mégis aggaszt. Kérem, világosítson fel erről a kérdésről, ha kérhetném!
Válasz: Kedves Anyuka! Aggodalma érthető, de szerencsére alaptalan. A röntgensugárzás ionizáló sugárzás, ami csak addig hat a szervezetre, amíg áthalad rajta. Nem halmozódik fel a testben, és nem teszi sugárzóvá az anyatejet. Ön a vizsgálat során kapott védővel is csökkentette a közvetlen expozíciót, de még enélkül sem lenne indokolt az aggodalom a szoptatást illetően.
Mit kell tudni a mammográfiáról? - Affidea Magyarország (Röntgen, ultrahang, tapintásos vizsgálat)
Anyatejgyűjtő állomások és szűrővizsgálatok
Az Anyatejgyűjtő Állomásokat rendelet kötelezi [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet] arra, hogy minden dolgozójukat és az anyatejet adó édesanyákat szűrővizsgálatoknak vessék alá. Ebbe beletartozik a bőrgyógyászati, a bakteriológiai és a nemi betegségek szűrése mellett a tuberkulózis kizárására irányuló mellkasi röntgenvizsgálat is.
Sugárterhelés és természetes háttérsugárzás
Magyarországon egy embert átlagosan 2,4 mSv/év effektív dózissal terhel a természetes háttérsugárzás. A szervezetünket érő sugárzás származhat a világűrből, a talajból, a növényekből, az élelmiszerekből, környezetünk tárgyaiból, vagy akár a saját testünkből is. Egy mellkasi röntgenvizsgálat sugárdózisa felnőttek esetében testalkattól függően kb. 0,05-0,1 mSv, ami nagyjából 10 napi háttérsugárzásnak felel meg.
| Sugárforrás | Átlagos effektív dózis (mSv/év) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Természetes háttérsugárzás | 2,4 | A világűrből, talajból, növényekből, élelmiszerekből, tárgyakból, saját testből származó sugárzás. |
| Mellkasi röntgenvizsgálat | 0,05-0,1 | Felnőttek esetében, testalkattól függően. Megfelel kb. 10 napi háttérsugárzásnak. |
A szoptatás jelentősége
A szoptatás nem csupán a táplálkozás egyik módja. Nem csak arról szól, hogy bizonyos mennyiségű tápanyagot bejuttassunk a kisbabába, és ez bármikor felcserélhető a cumisüveges etetéssel. A szoptatás az anya és a baba közötti élő kapcsolat, a biztonság, a megnyugtatás és megnyugvás forrása. A WHO által javasolt igény szerinti szoptatás esetén nincsenek szoptatási idők, nincs a szoptatásnak meghatározott hossza, nem mérjük a szoptatás mennyiségét.
Nem ritka, hogy a meglévő klinikai tünetek alapján röntgen nélkül is el lehet dönteni, mi játszódik le a beteg szervezetében. Ha valóban szükséges a vizsgálat, sok helyütt azt mondják, hogy miután hazaért, fejjen le egy adag tejet, öntse ki, és utána szoptasson.
Tudjuk, hogy magas hegyeken erősebb a sugárzás, légiközlekedés során is erősebb sugárzás éri az utasokat, ám az senkinek nem jutna eszébe, hogy a repülőn, kirándulás közben vagy a síparadicsomban ne szoptassa meg amúgy szoptatott gyermekét. Sőt, a CDC (az Egyesült Államok egészségügyi hatósága) kifejezetten javasolja a repülőút alatti szoptatást.
Gyógyszerek és beavatkozások
A legtöbb gyógyszer hatóanyaga nem jelenik meg jelentős mértékben az anyatejben, és ami átjut, annak is csak kis része szívódik fel a baba bélrendszeréből. Az egyes gyógyszerek szoptatás alatti rendelhetőségéről remek nemzetközi adatbázisok állnak rendelkezésre.
Lázasan lehet szoptatni. A banális betegségek nem veszélyeztetik a babát anyatejen keresztül.
Ha kérdésed van, legjobb, ha felkeresel - akár telefonon - egy orvos végezettségű szoptatási tanácsadót.