Oxigénhiányos születés: Mikor indokolt a szülés megindítása és milyen következményekkel járhat?

Az újszülöttkori oxigénhiány (perinatális asphyxia) egy olyan állapot, melyben a magzat a terhesség 28. hetétől a születés utáni 28. napig valamilyen okból oxigénhiányos lesz. Ez az állapot sürgős figyelmet igényel a szülészet-nőgyógyászati ellátás során, mivel súlyos szövődményeket, akár életveszélyt is okozhat.

A gyermek szervezetében kialakuló oxigénhiány miatt a véroxigénszint lecsökken, a vér széndioxid szintje viszont megemelkedik. Ebből kifolyólag alakul ki az acidózis, vagyis túl sok sav halmozódik fel a baba vérében, savas irányba tolódik a pH. Bár az oxigénhiány a gyermek összes szövetét és szervét érinti, mégis az agy és a vese a legérzékenyebb erre az állapotra. Az újszülöttkori oxigénhiány súlyossága és időtartama befolyásolhatja a rövid- és hosszú távú hatásokat.

Az újszülöttkori oxigénhiány okai

Többféle tényező is okozhat újszülöttkori oxigénhiányt, melyek kapcsolódhatnak az édesanyához és a magzathoz is. Fontos megérteni, hogy az agy rendkívül energiaigényes szerv, és működéséhez folyamatos oxigén- és glükózellátásra van szüksége. Amikor ez az ellátás megszakad, az agysejtek károsodni kezdenek. A károsodás mértéke függ az oxigénhiány súlyosságától és időtartamától. A perinatális asphyxia egy spektrumot ölel fel, azaz az enyhe, átmeneti oxigénhiánytól a súlyos, hosszantartó állapotig terjedhet.

Az oxigénhiány lehetséges okai:

• Köldökzsinór-előesés: a köldökzsinór a magzat előtt kerül a szülőcsatornába, és a magzat feje elszorítja, elzárva az oxigén útját. Ilyenkor a tartós oxigénhiány elkerülésére császármetszésre van szükség.
• Köldökzsinór összenyomódása: a köldökzsinór nyomódása a szülőcsatornában, vagy ha a baba rátekeredik, gátolhatja az oxigén áramlását.
• Magzat túlhordása: veszélyes, ha a méhlepény elöregedik, ami oxigénhiányos állapotot és mekónium ürítését okozhatja.
• Méhlepény idő előtti leválása: a leggyakoribb ok a méhfal és a méhlepény között kialakuló hematóma. Sürgősségi császármetszés szükséges.
• Méhen belüli fertőzések: sok kórokozó szerepet játszhat az oxigénhiány kialakulásában, leggyakrabban a B típusú streptococcus baktérium.
• Koraszülés: ha a magzat a 37. hét előtt születik, valószínűleg nem képződött elég surfactant a tüdejében, ami károsítja az oxigéncserét.
• Toxémiás terhesség (preeclampsia vagy eclampsia): magas vérnyomás miatt kialakuló állapot, ami magzati oxigénhiányhoz vezethet.
• Méhrepedés: szignifikáns összefüggés van a méh izmos falának repedései és az újszülöttkori oxigénhiány között.
• Gyógyszerhatás.
• Fejlődési rendellenességek.
• Hosszan tartó vagy nehéz szülés.
• Az édesanya magas vagy alacsony vérnyomása a terhesség alatt.
• Vérszegénység: az édesanya és/vagy csecsemő esetében a vérsejtek nem szállítanak elegendő oxigént.

Kockázati tényezők az oxigénhiányra:

• A várandós személy életkora 20-25 év között van.
• Ikerszülés.
• Ha az anya figyelmen kívül hagyja a terhesgondozást.
• A magzat rendellenes helyzete szülés során.
• Kórelőzményekben szereplő (korábbi szülés alkalmával előforduló) újszülöttkori oxigénhiány.
• Alacsony születési súly.

A szülés körüli időszakban a kóros elváltozások esélye körülbelül akkora, mint az ember hatvanéves kora után. A magzati oxigénhiányos állapot létrejöttéhez rendkívül sok tényező járulhat hozzá, és ezek elsősorban nem a szülés körüli időszakhoz köthetők. Gyakrabban feltételezhető viszont, hogy a magzat már a méhen belül is hosszan tartó oxigén- vagy tápanyaghiányban szenvedett. A flowmetria, vagyis az ultrahangos áramlásmérés sok esetben alkalmas arra, hogy ezt a kérdést eldöntse, mert segítségével nyomon követhetők az áramlási viszonyok a köldökzsinór és a magzat ereiben. Az oxigénhiányos állapot kialakulásának hátterében leggyakrabban rossz lepényi működés áll. Hogy ki milyen lepényt „kap”, az persze a nő szülést megelőző életmódjától, aktuális egészségi állapotától és genetikai tényezőktől is függ.

Szülésindítás oxigénhiány esetén

A szülésbeindítás kérdése rengeteg kismamát és családot érint, ugyanis Magyarországon a szüléseknek körülbelül a harmadát indítják be orvosi eszközökkel. A szülésindítás leggyakoribb oka a terminus túllépése, vagyis az, hogy elmúlt a „kiírt” dátum. Ilyenkor a legtöbb leendő édesanya gondolkodás nélkül elfogadja az indítást, sajnos anélkül, hogy valóban tisztában lennének a szülésbeindítás tényleges előnyeivel és kockázataival. Fontos, hogy a konkrét esetet az ellátó orvossal, bábával beszéljék át, és közösen döntsenek, mivel valóban vannak olyan helyzetek, amikor a baba és/vagy az édesanya állapota indokolja a szülés beindítását, és a beindítás kockázatai alacsonyabbak a várandósság további fenntartásának kockázataival (pl. preeclampsia, kolesztázis, stb.).

A szakirodalom normális, term szülésnek nevezi azt, amikor a vajúdás a várandósság betöltött 37. hete után és a 42. hete előtt történik. Ez egy öt hetes, nagyon széles intervallum. A betöltött 37. hét előtt megindult szülés esetén koraszülésről, 42 hét eltelte után túlhordásról beszélünk. A magzatnak akkor a legjobb megszületnie, amikor arra készen áll a szervezete. A szülés beindítása akkor válik indokolttá, ha ennek előnyei meghaladják a várandósság fenntartásával járó kockázatokat.

A szülés beindításának legnagyobb kockázata az, hogy senki nem tudja, mikor kész a kisbaba a megszületésre. Csak annyit tudunk, hogy ez az időszak valamikor a 37. és a 42. hét között van, de hogy ezen belül mikor - azt csak a kisbabád tudja! Nincs ugyanis semmiféle műszer, ami ezt megmondaná! Ahogy mi felnőttek eltérőek vagyunk és egy picit máshogy működik a testünk, ugyanúgy a babák sem futószalag-szerűen működnek!

A szülésbeindítás kockázatai az újszülött szempontjából:

• Senki nem tudja, mikor kész a kisbaba a megszületésre, ami fokozott kockázatot jelent a nem teljesen érett babák számára.
• A burokrepesztés és a szintetikus oxitocin hirtelen erős összehúzódásokat válthat ki, ami a baba stresszes állapotához vezethet, és akár császármetszést is indokolhat.
• A császármetszés is nagyobb kockázatot jelent a babának és az édesanyának is, mint egy hüvelyi szülés.

A szülésbeindítás kockázatai az anya szempontjából:

• A szülés beindítása nem garantáltan sikeres, Nyugat-Európában és az USA-ban nem ritka a 2-3 napos szülésindítási procedúra. Magyarországon azonban sokkal hamarabb sikertelennek nyilvánítják az indítást és még aznap császármetszést végeznek.
• A folyamatos CTG miatt a vajúdás alatti mozgás korlátozott lesz, a vajúdómedencét és a zuhanyt sem lehet használni, így a fájdalomkezelő lehetőségek is beszűkülnek.
• A hirtelen jövő, erős összehúzódásokat testi-lelki ráhangolódás nélkül nemcsak a babának, de az anyának is nagyon nehéz megbírkózni: emiatt válik gyakrabban szükségessé az epidurális érzéstelenítés is egy indított szülésnél, ami legtöbbször további beavatkozásokat tesz szükségessé.
• A beindítási protokoll általában előző napi kórházi felvétellel jár, és a ballon vagy méhszájérlelő felhelyezése után az anya egyedül lehet, ami lelkileg is nehezebb.

A várandósság hossza és a halvaszületés kockázata közötti összefüggést kereső kutatásokban eléggé eltérő számokkal találkozhatsz, abban viszont mindegyik kutatás egységes, hogy a halvaszületés kockázata egy U alakú görbét mutat. A 37. hét előtt viszonylag magas, majd lassan csökken a 37. és a 40. hét között, legalacsonyabb a 40. héten, majd lassú emelkedés után a 42. héttől viszonylag gyorsan emelkedik a halvaszületés kockázata.

Tehát amikor azzal "fenyegetnek", hogy a kisbábád meghalhat, ha nem indítják be a szülésedet, akkor ez nem más, mint riogatás és a tények elferdítése! Ráadásul, a kutatók és a kutatások elemzői nem értenek egyet abban, hogy a szülés beindítása javítja-e egyáltalán a szülések kimenetelét. Valószínűsíthető, hogy a rutin szülésbeindítással sikerül megmenteni valamennyi kisbaba életét, de arról már nem esik egyetlen szó sem, hogy a szülés beindítása milyen problémákat okozhat más kisbabáknak, akik amúgy minden gond nélkül születhettek volna meg egy spontán szülés során!

Az újszülöttkori oxigénhiány tünetei és diagnózisa

Az újszülöttkori oxigénhiány egy olyan állapot, amelyben a csecsemő nem kap elég oxigént a születést megelőzően, annak során vagy közvetlenül azt követően. A szervezet elégtelen oxigénellátása következtében a baba véroxigénszintje alacsony lehet (hypoxia), vagy túl sok sav halmozódhat fel (acidózis) a baba vérében. Az orvosok különböző kritériumok alapján osztályozzák a súlyosságot, például a baba légzését, szívverését, izomtónusát és reflexeit vizsgálva.

A születés során előforduló tünetek a következők lehetnek:

• Szokatlan bőrszín.
• A baba erőtlenül sír fel vagy nem sír fel.
• Alacsony pulzusszám.
• Gyenge izomtónus.
• Rengeteg reflexek.
• Légzés hiánya vagy légzési nehezítettség.
• Magzatszurokkal szennyezett magzatvíz.
• Rohamok.
• Elégtelen keringés.
• A baba erőtlen vagy letargikus.
• Alacsony vérnyomás.
• Vizeletürítés hiánya.
• Véralvadási zavar.

A születést követő oxigénhiány súlyosságának megítélésére az APGAR-pontozást (0-10 pont) használják az egészségügyi szakemberek. Minden megszületett csecsemőt az alábbi öt funkció alapján 0-2 pont között értékelnek, az első, az ötödik és a tizedik percben. Amennyiben ez a pontérték 0-3 közötti, akkor súlyos, ha 4-7 közötti az érték, akkor közepes-enyhe fokú hypoxiás állapotról beszélünk.

• Appearance: arc- és testszín
• Pulse: pulzus
• Grimace: grimasz (pl. légutak leszívására adott válasz)
• Activity: aktivitás, izomtónus
• Respiration: légzés

Az újszülött állapotának felmérésére az egyik legismertebb és leggyakrabban használt módszer az APGAR-score. Ez egy egyszerű, gyors értékelési rendszer, amelyet a születés utáni 1., 5. és 10. percben végeznek el. Minden paraméter 0, 1 vagy 2 pontot kaphat, így a maximális pontszám 10. Az alacsony APGAR-score (különösen az 5 perces érték) jelezheti az oxigénhiányos állapotot és a szükségessé váló azonnali orvosi beavatkozást. Vérgázanalízis: A köldökzsinórból vett vérből meghatározzák a pH-értéket és az oxigén-, szén-dioxid-szintet. MR (mágneses rezonancia) vizsgálat: Ez a legérzékenyebb képalkotó módszer az agyi károsodások kimutatására.

Oxigénhiány esetén szükséges kezelés és rehabilitáció

Az újszülöttkori oxigénhiány azonnali kezelése segíthet csökkenteni a hosszú távú szövődmények megjelenésének kockázatát. Az élettani légzés visszatérése előtt eltelt idő és az oxigénhiány súlyossága befolyásolhatja a rövid- és hosszú távú hatásokat.

Azonnali kezelések:

• Extra oxigén biztosítása az édesanyának, ha az újszülöttkori oxigénhiány a szülést megelőzően jelentkezik.
• A szülés sürgősségi megindítása vagy császármetszés.
• Mekónium-aspirációs szindróma esetén a folyadék leszívása a légutakból.
• Az újszülött lélegeztetőgépre helyezése.

Súlyos esetek kezelése:

• Az újszülött hiperbárikus (magas nyomású) oxigéntartályban történő elhelyezése, ami 100% oxigént biztosít a baba számára.
• Indukált hipotermia a szervezet hűtésére és az agykárosodás megelőzésére. A módszer lényege, hogy lelassítja a szervezetben zajló anyagcsere-folyamatokat, így annak kevesebb oxigénre van szüksége. Az esetek 30-40 százalékában ez sikerül is, de a fennmaradó hányadnál is jelentősen lehet csökkenteni a későbbi károsodást.
• Dialízis a veseműködés támogatására és a felhalmozódott salakanyagok szervezetből történő eltávolítására.
• Gyógyszeres kezelés a vérnyomás szabályozására és a rohamok oldására.
• Parenterális táplálás.
• Lélegeztetés endotracheális tubussal.
• Életfolyamatok fenntartása szív-tüdő gép segítségével.

Az újszülöttek hűtése egy új, a klinikai teszt időszakában lévő terápiás eljárás, mely növeli annak az esélyét, hogy az érintett csecsemők teljesen meggyógyulhassanak. A kezelést általában a születés utáni 6 órán belül kell elkezdeni, mivel ez az „időablak” kritikus a hatékonyság szempontjából. A babát egy speciális hűtőmatracra helyezik, vagy hűtősapkát adnak rá, és a testhőmérsékletét precízen szabályozzák 72 órán keresztül. Ez idő alatt a baba folyamatosan intenzív megfigyelés alatt áll. A folyamatos monitorozás magában foglalja az agyi aktivitás (EEG), a vérgázok, a vércukorszint és az egyéb laborparaméterek rendszeres ellenőrzését.

Rehabilitáció és hosszú távú hatások

Az oxigénhiánnyal született babák számára a hosszú távú rehabilitáció jelenti a kulcsot a fejlődési lehetőségeik maximalizálásához és a lehetséges következmények enyhítéséhez. A sikeres rehabilitáció alapja a multidiszciplináris csapatmunka, azaz különböző szakemberek - gyógytornászok, ergoterapeuták, logopédusok, konduktorok, pszichológusok - dolgoznak együtt a gyermek fejlődésének támogatásán.

Az újszülöttkori oxigénhiány rövid távú hatásai:

• Acidózis - a szervezet sav-bázis egyensúlyának veszélyes felborulása.
• Légzési elégtelenség.
• Magas vérnyomás.
• Véralvadási zavarok.
• Veseproblémák.

Az újszülöttkori oxigénhiány hosszú távú hatásai:

Az oxigénhiány súlyosságától függően eltérőek lehetnek. Ha a baba körülbelül 5 percig nem lélegzik, fennáll az agykárosodás kockázata. Az enyhe vagy közepesen súlyos oxigénhiány kognitív és viselkedésbeli változásokat okozhat gyermekkorban, kamaszkorban és felnőttkorban is. A hosszú távú hatások a következőket foglalhatják magukba:

• Hiperaktivitás.
• Autizmus spektrumzavar.
• Figyelemzavar.
• Alacsony intelligenciahányados.
• Skizofrénia.
• Pszichotikus zavarok felnőttkorban.

A súlyos fokú oxigénhiány hosszú távú hatásai lehetnek:

• Értelmi fogyatékosság.
• Cerebrális parézis (agyi bénulás).
• Epilepszia.
• Látás- vagy halláskárosodás.

Az elakadt születés trauma nemcsak az újszülött fizikai egészségére lehet hatással, hanem érzelmi és mentális fejlődésére is. A korai trauma gyakran rejtve marad, és csak felnőttkorban nyilvánul meg különböző pszichés és érzelmi problémák formájában, mint a pánikbetegség, a klausztrofóbia, vagy akár a változásoktól való erős félelem. Az elakadt születés különösen nagy kihívást jelent, mivel az újszülöttre jelentős stressz hat, például oxigénhiány, köldökzsinór okozta komplikációk vagy a szülőcsatornában való elakadás miatt.

Rehabilitációs módszerek:

• Fizioterápia: Bobath terápia, Vojta terápia, Hydroterápia (víz alatti gyógytorna), TSMT (Tornázz Okosan Sportosan Mozgásfejlesztő Terápia), DSGM (Dévény Speciális Manuális Technika).
• Ergoterápia: Fejleszti a finommotorikát, a szem-kéz koordinációt, a szenzoros feldolgozást és a problémamegoldó képességet.
• Logopédia: Beszéd- és nyelésfejlődési zavarok esetén.
• Szenzoros integrációs terápia: Az érzékszervi feldolgozási zavarokkal küzdő gyermekeknek.
• Konduktív pedagógia (Pető-módszer): Mozgássérült gyermekek, különösen cerebrális parézisben szenvedők számára.
• Pszichológiai támogatás: A gyermekek és családjaik számára egyaránt.
• Alternatív és kiegészítő terápiák: Zene-, művészet-, állatasszisztált terápia, hippoterápia (lovaglás terápia).

A trauma feldolgozása után az egyén belső erőt és stabilitást érezhet, mivel már nem korlátozzák a régi félelmek és bizonytalanságok. A trauma által okozott elakadás érzése megszűnik, és a korábban kihívást jelentő helyzetek sokkal kezelhetőbbé válnak.

Prevenció és prognózis

Az újszülöttkori oxigénhiány megelőzése nem egyszerű feladat, mivel az állapot hirtelen és minden előjel nélkül beállhat. A megfelelő terhesgondozás és rendszeres ellenőrzés a szülés előtt és azt követően létfontosságú. Egy friss cikk szerint az alábbi lépések alapvető fontosságúak az oxigénhiány megelőzésében:

• Hatékony újraélesztés, testhőmérséklet-szabályozás.
• Megfelelő felszerelés biztosítása.
• Megfelelő képzettséggel és kompetenciákkal rendelkező egészségügyi szakemberek jelenléte minden szülés alkalmával.
• Bizonyos gyógyszerekkel, például barbiturátokkal történő előzetes kezelés, az agysérülés kockázatának csökkentése érdekében.
• Speciális kezelések, pl. a test hűtése a toxinokat kibocsátó károsodott sejtek miatt fellépő oxigénhiány okozta másodlagos szövődmények megakadályozása érdekében.

Azok az enyhe vagy közepesen súlyos újszülöttkori oxigénhiányos csecsemők, akik azonnali kezelésben részesülnek, teljes mértékben felépülhetnek. Időnként azonban az újszülöttkori oxigénhiány halálos kimenetelű lehet. Azoknál a csecsemőknél, akiknél újszülöttkori oxigénhiány fordul elő, a halálozási ráta legalább 30% a születést követő első néhány napban. Az újszülöttkori oxigénhiánynak lehetnek hosszú távú szövődményei is, és az enyhétől a súlyosig terjedő idegrendszeri rendellenességeket, például rohamokat, agyi bénulást vagy fejlődésbeli visszamaradást is okozhat.

A megfelelő ellátás és ellenőrzés a szülést megelőző és az azt követő időszakban bizonyos esetekben segíthet csökkenteni az újszülöttkori oxigénhiány kockázatát. A kutatások és a technológiai innovációk folyamatosan javítják a perinatális asphyxia diagnosztizálását és kezelését. A regeneratív medicina, például az őssejtterápia, ígéretes, bár még kísérleti fázisban lévő területeket képvisel, amelyek hosszú távon potenciálisan segíthetnek a sérült agyszövet regenerációjában. Minden gyermek egyedi, és az oxigénhiányos születés utáni fejlődés rendkívül változatos lehet.

tags: #rossz #a #baba #keringese #ezert #beinditjak