Romlott gyümölcslé adása csecsemőnek: Tünetek és teendők

Kánikula idején még körültekintőbben kell eljárnunk ételeink elkészítésekor, és ez különösen igaz a csecsemők és kisgyermekek táplálására. Dr. Hidvégi Edit, a Gyermekgyógyászati Központ gyermek gasztroenterológusa hangsúlyozza, hogy a nyár különösen nagy figyelmet igényel az ételek elkészítése és helyes tárolása szempontjából. A romlott élelmiszerek fogyasztása súlyos egészségügyi problémákat okozhat, különösen a legkisebbeknél, akik szervezete sokkal érzékenyebb.

Élelmiszerfertőzések és -mérgezések okai

Az élelmiszerfertőzések vezető oka a nem megfelelő hőkezelés, az ételek tárolásával kapcsolatos hiányosságok (pl. hűtés hiánya), illetve az élelmiszer-higiéniai szabályok figyelmen kívül hagyása. Gyakran előfordul, hogy maga az ételt készítő személy hordozza a fertőzést (pl. egy gennyesedéssel járó bőrbetegség vagy hányással-hasmenéssel járó betegség formájában), és szennyezi be a gyermek ételét. Az élelmiszerfertőzéseket az ételben lévő kórokozók (baktériumok, vírusok, gombák és paraziták) toxinjai okozzák, amelyek a tápcsatornán lejutva kerülnek a gyermek szervezetébe, és okoznak jellegzetes tüneteket. Fontos megjegyezni, hogy nem keverendők ide a gyermek túlérzékenysége (táplálkozási allergiája, intoleranciája) miatti megbetegedések, amelyek tünetei átfedést mutathatnak az élelmiszerfertőzés tüneteivel.

Az élelmiszerfertőzés élő baktériumokat (például Salmonella, Staphylococcus, patogén Coli-törzsek) tartalmazó étel, élelmiszer fogyasztását követően hosszabb-rövidebb lappangási idő után alakul ki. Ételmérgezés esetén nem élő baktériumok, hanem az általuk termelt toxinok (mérgező anyagcsere-termékek) okozzák a betegséget. A különböző ételekben, élelmiszerekben a helytelen vagy hosszabb tárolás közben belekerült kórokozók szaporodásának kedvezőek a feltételei. A legtöbb ételmérgezés a magánháztartásokban történik, gyakran a tudatlansággal és az alapvető szabályok be nem tartásával okozzuk saját magunknak.

Kockázatos élelmiszerek és kórokozók

Dr. Hidvégi Edit szerint a nyers tojásos hidegkonyhai készítmények, tészták, fagylaltok, tejes-, tejfölös-, tejszínes vagy darált hússal készült ételek, halból vagy gombából készült fogások és a felületesen átsütött (pl. grillezett) ételek jelentik a legnagyobb kockázatot az élelmiszer eredetű megbetegedések tekintetében. Ételfertőzés leggyakrabban a házi disznósajt, tejszínes vagy tojásos krémek, fagylalt, főtt tészta, hal- és gombás ételek, nyitva hagyott konzervek fogyasztása után jelentkezik, mivel ezek optimális táptalajt biztosítanak a kórokozók számára.

Nézzük meg részletesebben a főbb kórokozókat és az általuk okozott problémákat:

• Staphylococcus aureus: Jellemzően húsok, saláták, szószok, cukrászsütemények okozzák a fertőzést. A baktérium által termelt, hőtűrő enterotoxin okozza a megbetegedést.
• Clostridium perfringens: Többnyire húsok, pörköltek, szaftos fogások által terjed, amennyiben nem megfelelő hőmérsékleten történik a tárolás, vagy elégtelen a hőkezelés.
• Bacillus cereus: Ételmérgezést okozó baktérium.
• Clostridium botulinum (Botulizmus): Ez a legveszélyesebb baktériumok okozta ételmérgezés. Az esetek döntő többségét a házi disznóvágás során vétett hőkezelési problémák okozzák, ezért is kapta a kolbászmérgezés ragadványnevet. A baktérium méreganyagot termel, ami idegbénuláshoz, légzés- és szívműködés leállásához vezethet. Létezik ellenszérum, de azonnali orvosi segítség szükséges.
• Campylobacter fajok (Kampilobakteriózis): Tipikusan a baromfi húsból készült, nem megfelelően tárolt vagy hőkezelt ételek, illetve a nyers baromfi által szennyezett ételek jelentenek veszélyt. Lappangási ideje átlagosan 2-5 nap, hasi fájdalom és erős hányinger kísérheti.
• Trichinella (Trichinellózis): Sertéshús és vaddisznóhús veszélye, amelyet egy szabad szemmel nem látható parányi fonalféreg okoz. Lárvái a véráramba jutva az egész testben elszaporodhatnak, magas lázat, izom- és ízületi fájdalmakat, szemhéjduzzanatot, nehézlégzést, idegrendszeri tüneteket okozva.
• E.coli baktérium: Az egyik leggyakoribb oka az ételmérgezéseknek. A rossz hőkezelésű húsok, a helytelenül pasztőrözött tejtermékek, a rosszul érlelt szalámik, valamint bármilyen zöldség vagy gyümölcs melegágyai lehetnek. Egyes törzsei méreganyagokat termelnek, bélrendszeri gyulladást okozva.
• Salmonella: A tojás és a húsok veszélyforrások. Fontos, hogy minél hamarabb lehűtsük a belőlük készült ételt, és hűtőbe tegyük. Terjed az elégtelen hőkezelés, illetve nem megfelelő hőfokon való tárolás miatt.
• Vírusok: Nem szaporodnak ugyan az élelmiszerekben, de fertőzőképesek, például nyers tejben, tojásban, kagylókban fordulhatnak elő.
• Fonalas gombák: Az általuk termelt mikotoxinok is veszélyesek lehetnek, ilyen például az aflatoxin.

Az élelmiszerek lejárati ideje szintén kritikus tényező. Míg a minőségmegőrzési idő csak a minőség csökkenésével jár, addig a fogyaszthatóság idejét szigorúan kell venni. A lejárat ideje után ezek a termékek nem biztonságosak, így tilos forgalmazni őket, és elfogyasztásuk is erősen ellenjavallt.

Tünetek és diagnózis

Az élelmiszerfertőzések és -mérgezések többnyire gyomor- és bélrendszeri tünetekkel jelentkeznek: hányás, hányinger, émelygés, gyomorgörcs, gyomortáji görcsös fájdalom, görcsös hasfájás, hasmenés. Általános rossz közérzet és láz is kísérheti őket. Csecsemők és kisgyermekek esetében a hányás és hasmenés miatti nagyfokú folyadékvesztés súlyosabb esetben kiszáradáshoz és a só-víz háztartás felborulásához vezethet.

A kiszáradás jelei a beesett szemek, a bőr rugalmatlansága, szomjúság, a száj, illetve az ajkak kiszáradása, a ritka vizeletürítés (száraz pelenka). A gyermek állapota letargikus, beteg benyomását kelti.

Az ételmérgezés gyanúja általában akkor merül fel, ha azonos ételt fogyasztó emberek közül közel azonos időben többen hasonló tünetekkel megbetegszenek. A tünetek általában az étel elfogyasztását követően fél órától 48 óráig jelentkeznek, de néha ennél hosszabb lappangási idő is előfordul. Az ételmérgezéses esetek elkerülése érdekében figyelni kell az élelmiszerek lejárati idejére is.

A diagnózis felállítása

A beteg részletes kikérdezésével hamar kiderülhet a diagnózis. Az étkezés után röviddel jelentkező hányás, hasmenés sokszor önmagában kórjelző. Általában nem feltétlenül szükséges speciális kiegészítő vizsgálat. Heves panaszok esetén lehet hasi ultrahangra szükség más hasi kórképek kizárására (pl. vakbélgyulladás, epeköves görcs). Alapvető laborvizsgálatként a gyulladásos paramétereket, vérképet, vesefunkciót és ionokat kell ellenőrizni, ha a beteg orvoshoz kerül.

Az ételmérgezés kivizsgálása során fontos elkülöníteni más hasi kórképet, fertőzés okozta hasmenést vagy hányást, salmonellosist. Ennek megállapításához széklettenyésztés kérhető. Kimenetele miatt a gombamérgezéstől való elkülönítés szintén nagyon lényeges, és ha felmerül a gyanú, inkább gombamérgezésként kell kezelni a beteget (ekkor gomba toxinok irányában is történik vérvétel). A biztos diagnózist az ételminta, illetve a széklet bakteriológiai vizsgálata adja. Az ételfertőzés vagy ételmérgezés gyanúja bejelentési kötelezettséggel jár.

Teendők és kezelés

Dr. Hidvégi doktornő arra hívja fel a figyelmet, hogy hányás és hasmenés (napi háromnál több, nagy mennyiségű, híg széklet) esetén a legsürgetőbb feladat a folyadékpótlás, hogy elkerüljük a kiszáradást.

Csecsemők és kisgyermekek esetén

• Anyatejes csecsemőknél ne hagyjuk abba a szoptatást, sőt igyekezzünk minél gyakrabban mellre tenni a babát.
• Nagyobb gyermekek előzőleg lehűtött folyadékot (pl. limonádét, enyhén cukros teát) kortyolgassanak kis adagokban. Célszerű szívószállal vagy egy-egy kiskanállal adagolni, és pár perces szünetet tartani a kortyok között.
• A folyadékpótlás során jegyezd fel, hogy gyermeked mennyi folyadékot veszített! Pelenkás gyerkőcöknél célszerű lemérni a pelenkát (ebből ki kell vonni a száraz pelenka súlyát), nagyobb gyermek esetében folyamatosan figyeld a hányás és hasmenés mennyiségét.
• Ha ismétlődnek a hányások, akkor vényköteles hányáscsillapító kúp jön szóba, mely után rehidratáló szereket lehet adni.
• A hasmenés többnyire jól kezelhető otthon is, ám ha hányás is jelentkezik, az sokkal veszélyesebb, nagyobb odafigyelést igénylő állapot. Hasmenés és hányás esetén a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőt mindenképpen lássa a gyermek háziorvosa. Akkor is forduljunk szakemberhez, ha a gyermek tünetei súlyosak (erős hasi görcsök, letargia, csillapíthatatlan hányás/hasmenés) vagy folyadékpótlása elégtelen és fennáll a kiszáradás kockázata.
• Kórházi kezelés szükséges, ha a kicsi folyadékpótlása megoldhatatlan (nem fogadja el a folyadékot, illetve minden folyadék azonnal azonnal távozik belőle), és a kiszáradás jeleit tapasztalod.
• A problémát követően nem kell szigorú diétát tartani, de ügyelj arra, hogy az étkezés kis adagokban történjék, hogy a gyermek gyomra ne legyen megterhelve! Nagyobb gyermek a megszokott tápszerét, gyümölcsöt, zöldséget, rizst, könnyű húsokat, savanyított tejterméket is fogyaszthat.

Általános kezelési elvek

Specifikus terápia nincsen, ezért minden esetben tüneti terápia szükséges, amely a következőket jelentheti:

• Folyadékpótlás: Szükség esetén infúzióval. Ez a legfontosabb, főleg a csecsemők, kisgyerekek, idősek esetén, akik hamar kiszáradhatnak. Kaphatók szájon át elfogyasztható rehidráló, magas iontartalmú folyadékok (csecsemőknek is adható).
• Ionok pótlása: Az elvesztett sók pótlása.
• Hányinger csillapítása.
• Fektetés, pihenés alacsony vérnyomás esetén.
• Fájdalomcsillapító, görcsoldó adása a hasi panaszok enyhítésére.
• Fontos, hogy antibiotikum alkalmazása nem indokolt! A hasfogó, bélmozgást lassító gyógyszerek ugyan csökkentik a hasmenést, ami kényelmesnek tűnik, ugyanakkor éppen emiatt lassítják a mérgek kiürülését a szervezetből, így összességében lassíthatják a gyógyulást.
• Lázcsillapításra is szükség lehet.
• Ha a hányinger csökkent, akkor az orvosi szén vizes oldatát itatják a beteggel.
• Diéta: A terápia fontos része. Ennek feladata a gyulladt gyomor-bél nyálkahártya izgalmának csökkentése. Ennek érdekében a beteg 12 órán keresztül koplal. Ezután először pirított kenyér, kétszersült, vízben főtt burgonya, rizs, banán, keserű tea lehet az étrend.

Megelőzés - Hogyan kerüljük el az ételmérgezést?

Igen fontos a megfelelő élelmiszerhigiénia betartása! Ehhez az ételek feldolgozása mellett a konyha tisztántartása (pl. a hűtő rendszeres tisztítása, a háztartási szemét megfelelő tárolása, a konyhai eszközök fertőtlenítése) is hozzátartozik. Az ételmérgezések, fertőzések elkerüléséért nemcsak a vendéglátóhelyeken, a közétkeztetésben szerepet játszó konyhákban, hanem a háztartásokban is meg kell tenni mindent.

• Alapos hőkezelés: Főzés, sütés elpusztítja az esetleges baktériumokat. Fontos azonban azt is szem előtt tartani, hogy a készételekben újra elszaporodhatnak, főként, ha nem megfelelő módon tároljuk őket. Jó, ha tudjuk, hogy bizonyos esetekben még hőkezeléssel sem biztosítható a megfelelő élelmiszerhigiénia, mert egyes baktériumok enterotoxinjai 100°C-on akár 30 percig is túlélik.
• Frissen készített ételek: A frissen készült ételeket azonnal el kell fogyasztani, főleg nyári melegben.
• Kerülendő ételek: Kerülendő a nem átfőtt, nem kellően sütött, nyers elemeket tartalmazó ételek fogyasztása. Gondolni kell a húsokra, tejtermékekre, halra, tenger gyümölcseire, akár salátára, majonézre, szószokra. A nyers tojást tartalmazó ételek, félig nyers húsok veszélyesek lehetnek.
• Hűtési lánc: Figyelni kell az élelmiszerek lejárati idejére is, és arra, hogy a hűtési lánc lehetőség szerint ne szakadjon meg, vagy csak minimális időre (pl. vásárlás során). A hűtőszekrények hőfoka + 5 °C körül kell, hogy legyen. A romlandó élelmiszert mindig hűtőben kell tárolni.
• Konyhai higiénia: A konyhában előkészítés során el kell különíteni a „nem tiszta”, nyers élelmiszerekkel történő munkafolyamatot. Főleg nyers hús, tojás vagy a földdel érintkező zöldségek és gyümölcsök használata során legyünk nagyon körültekintőek. A szennyezett nyersanyagokról baktériumok átkerülhetnek a fogyasztásra kész élelmiszerekre. Ennek oka lehet a gyakori kézmosás hiánya, a szennyezett és tiszta termékek érintkezése, nem megfelelő elkülönítése, (pl. ugyanazon edények, eszközök használata a nyers húshoz és kész élethez), a mosogatás, takarítottság hiányosságai.
• Személyes higiénia: Az alapos kézmosás étkezések előtt, valamint ételkészítés során elengedhetetlen! Az ételkészítő személynek egészségesnek, tisztának, ápoltnak kell lennie, és gyakran, alaposan kell kezet mosnia.
• Romlás jelei: A romlás jeleit mutató élelmiszerek (pl. penészes kenyér, savanykás tej, nyálkás bevonatú felvágottak, kellemetlen szagú húsok) fogyasztását még lemosás, az érintett területek eltávolítása mellett sem ajánlott, mert ezek már az egészségre ártalmasak lehetnek!
• Maradék ételek: A maradékot gyorsan hűtsük le. A főtt étel elkészülte után 2-3 óráig tekinthető veszélytelennek, ha már elkészítése során nem követtek el súlyos hibát.

tags: #romlott #gyumolcslevet #adtam #a #babamnak