A gyermekelhelyezés kérdése az egyik legérzékenyebb és legkomplexebb témakör a válóperes eljárások során. Bár a köztudatban gyakran az az elképzelés él, hogy az apák alulmaradnak a gyermekelhelyezési perekben, a valóság ennél árnyaltabb lehet. A jogszabályok és a bírósági gyakorlat igyekszik a gyermek mindenek felett álló érdekét érvényesíteni a döntéshozatal során.
A gyermekelhelyezés jogi alapjai
Az alapvető jogi iránymutatást az 1952-es családjogi törvény adja meg, melyet a legfelsőbb bírósági eseti döntések és magyarázatok töltöttek meg tartalommal. Eszerint a gyermeket annak a szülőnek a felügyelete alá kell helyezni, akinél a testi, lelki és szellemi fejlődése a leginkább biztosított.
Az Alaptörvényben, valamint a gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezményekben is rögzítve vannak a gyermeki jogok, amelyek érvényre juttatása érdekében a jogalkotás és a bírósági gyakorlat is eljár. A gyermeknek joga van emberi méltóságához, a bántalmazással, elhanyagolással és információs ártalommal szembeni védelemhez. Továbbá, joga van a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez, elsősorban befogadó szülőnél.
Az anya esélyei a gyermekelhelyezési perben
Statisztikák szerint Magyarországon a fővárosban az anyáknak 50%-kal nagyobb esélyük van arra, hogy náluk helyezzék el a gyermeket, mint az apáknak. Azt is megfigyelték, hogy a perekben ítélkező bírák túlnyomó többsége nő, akik maguk is családanyák. Azonban a gyermekelhelyezés nem automatikus. A bírónak minden esetben a gyermek érdekeit kell mérlegelnie.
A szülők hivatkozhatnak a másik fél alkalmatlanságára is, de ennek bizonyítása rendkívül nehéz. Tanúkkal kell alátámasztani, hogy a másik szülő nincs abban az állapotban, hogy a gyermeket rá lehessen bízni. Például, ha az apa szerint az anyának problémái vannak az alkoholfogyasztással, nehéz lehet ezt bizonyítani, hacsak nem nyilvánvaló és rendszeres. Ugyanígy, ha az anya éjszakai kimaradása vagy a gyermekkel való kevés foglalkozása merül fel, az is hosszúra nyúló ügyet eredményezhet.
Sajnos előfordulnak olyan esetek is, amikor a bíróság elsőfokú döntése ideiglenesen az apánál helyezi el a gyermeket, de a másodfokú bíróság már az anyánál. Ha a gyermek már jelezte, hogy az édesapjával szeretne élni, de ezt nem veszik figyelembe, az évekig tartó negatív hatással lehet a gyermek életére.
A gyermek akarata és a 14. életév betöltése
A jogszabályok szerint a 14. életévét betöltött gyermek már szabadon eldöntheti, hogy melyik szülővel kíván élni. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy a gyermek akarata is figyelembe vételre kerüljön a döntéshozatal során. Amennyiben a gyermek nem tud nyilatkozni, hároméves kor felett szakértőt kell kirendelni, és gyakran szükséges a hozzátartozókat is bevonni a tanúmeghallgatásba.
A bíróság a gyermekelhelyezési perekben a gyermek akaratát is figyelembe veszi, különösen a 14. életévét betöltött gyermek esetében. Ha a gyermek kifejezi szándékát, és ez az érdekeivel is egybevág, a bíróság dönthet ennek megfelelően. Azonban a 14 év alatti gyermekek esetében is lehetőség van a gyermek meghallgatására, pszichológus szakértő bevonásával, hogy feltárják érzelmi kötődését és véleményét.
A peres eljárás és az egyezség fontossága
Ha a szülők nem tudnak megegyezni a gyermekelhelyezésben, akár 3-4 évig is eltarthat a per. A per indításához keresetlevelet kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, házassági levelet (ha releváns), valamint költségmentességi kérelmet (ha a felperes jogosult rá).
A bíróságnak a per során vizsgálnia kell, hogy van-e még remény a család egységének helyreállítására. A döntés két fő alapelvre épül: mindig a kiskorú gyermek érdekeit kell figyelembe venni, és minden lehetséges körülményt meg kell vizsgálni. A bíróság igénybe vehet igazságügyi pszichológus szakértő véleményét, környezettanulmányt kérhet, és kikérheti az óvoda, iskola, bölcsőde véleményét is.
Fontos kiemelni a békéltető eljárás és az egyezség fontosságát. A svédországi gyakorlatban a "próbaválás" intézménye is működik, ami sok esetben segít a pároknak átgondolni döntéseiket. Magyarországon szerencsére még nem létezik a "könnyű válás" intézménye, és a békéltető eljárást jó ötletnek tartják.
Az apa szerepe és az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete
Statisztikák szerint az elmúlt negyven évben megnégyszereződött az az idő, amit az apák gyermekeikkel töltenek. Ennek fényében pedig igényük lehet a hosszabb kapcsolattartásra vagy a heti váltásban történő gondoskodásra. Az Elvált Apák Érdekvédelmi Egyesülete támogatja a hátrányos helyzetű apákat, jogi tanácsot és pszichológiai segítséget nyújtva számukra.
Az egyesület a családcentrikus szemlélet kialakításáért küzd, és tagjai főként a gyermekhez való joggal kapcsolatos egyenlőtlenségek megszüntetését célozzák. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye is kimondja, hogy a házas feleknek egyenlő jogaik vannak a házasságban, és a házasság felbontása után is.
A gyermekvédelmi jogszabályok és a szakértői szerep
A gyermekvédelmi rendszerben a személyes gondoskodást nyújtó intézményekben és személyekben dolgozók szakmai feladatait jogszabályok rögzítik. Nem foglalkoztatható olyan személy a gyermekvédelmi rendszerben, aki büntetett előéletű, vagy akinek a bíróság jogerős ítéletben megállapította a felelősségét bizonyos bűncselekmények kapcsán.
A gyermekjogi képviselő feladata a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak védelme, és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat kérni, és a helyszínen tájékozódni. Emellett a minisztérium foglalkoztatja, és figyelemmel kíséri az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet.
Így válunk? - gyermekelhelyezési perek és szülői elidegenítés a mindennapokban
A szülői felügyelet rendezése, a válóperek egyik legfontosabb és legérzékenyebb kérdése. A bíróságnak a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartania, figyelembe véve a gyermek életkorát, egészségi állapotát, iskoláztatási lehetőségeit, valamint a szülők személyiségét, életmódját és erkölcsi tulajdonságait. Az állandóság elve is fontos, de nem mehet a gyermek érdeke rovására.