A mozgástevékenység fejlesztő hatása csecsemőkorban és óvodáskorban

A mozgás életünk fontos része, különösen igaz ez a csecsemő- és óvodáskorra, amikor az alapvető motoros készségek, a mozgáskoordináció és az egyensúlyérzék alapjai megteremtődnek. Ebben az időszakban a mozgásfejlődés kritikus, hiszen hatással van a gyermek későbbi fizikai és szellemi képességeire, sőt, a beszédfejlődés egyik alapfeltétele is.

A mozgásfejlődés jelentősége a csecsemőkorban

Az újszülött kori reflexek és elemi mozgásminták megléte, illetve hiánya diagnosztikai jelentőséggel bír. A mozgásfejlődésben megjelenő problémák gyakran előre vetítik a később megjelenő egyéb fejlődési nehézségeket is. A korai fejlesztést követően sem maradhat abba a mozgás folyamatos nyomon követése, korrigálása és előnyeinek, pozitív hatásainak kiaknázása.

A mozgásfejlődés fejlesztő hatásai óvodáskorban

Az óvodáskorú gyermekek számára a mozgás elengedhetetlen része a mindennapoknak. A 3-6 éves kor közötti gyerekek intenzíven fejlődnek, és a mozgás nemcsak a testi fejlődés szempontjából jelentős, hanem szoros kapcsolatban áll a mentális, érzelmi és szociális fejlődéssel is.

Az alapvető motoros készségek fejlesztése

• A mozgásfejlesztő játékok segítenek az alapvető motoros készségek kialakításában és fejlesztésében, mint a futás, ugrálás, mászás vagy gurulás.
• Ezek a tevékenységek elősegítik az izomzat fejlődését, javítják az egyensúlyérzéket, valamint finomítják a mozgáskoordinációt.
• Az óvodai mozgásanyagban a természetes mozgások dominálnak, mint a mászás, kúszás, csúszás, járás, futás, szökdelés, ugrás, egyensúlyozás.

A fizikai mozgás és a kognitív fejlődés kapcsolata

A fizikai mozgás és a kognitív fejlődés szorosan összefügg. A mozgás során az agy több részét aktiváljuk, ami hozzájárul a gyerekek mentális érettségéhez.

• A mozgás és az értelmi fejlődés is nagyon szoros kapcsolatban áll, a beszéd kialakulásának egyik alapfeltétele. Köztudott, hogy amelyik gyerek mozgásfejlődése lassabb, általában később kezd beszélni.
• Az agy hőtérképes vizsgálatával bebizonyították, hogy az ülőtevékenység, illetve a séta során milyen nagy mértékben különbözik az agy aktivitási szintje.
• A tanulásban akadályozott gyermekek figyelmére is hatással van a gimnasztikai jellegű, rövid ideig tartó, de intenzív rendszeres reggeli testmozgás.

Szociális és érzelmi fejlődés

• A mozgásfejlesztő játékok nemcsak egyéni fejlődést szolgálnak, hanem elősegítik a gyerekek szociális készségeinek kialakítását is. Csoportos játékok során a gyerekek megtanulják a csapatmunkát, a kommunikációt és az együttműködést.
• A mozgás örömöt és sikerélményt nyújt, ami erősíti a gyermek önbizalmát és pozitív önértékelését.
• A mozgás, legyen az bármilyen mozgásforma, alapvetően neveli és tereli a gyermeket az egészséges életmód irányába, jótékony hatással van a figyelemre, fegyelemre, fejleszti a koncentrációt, játékos mozgás közben tanulják meg a stresszes helyzetek könnyebb elviselését, segíti őket a szociális beilleszkedésben és egy egészséges önbizalom kialakulásában is.

Mozgásfejlesztő játékok kiválasztása óvodásoknak

A megfelelő mozgásfejlesztő játék kiválasztása nagyban hozzájárulhat a gyermek fejlődéséhez. Fontos, hogy figyelembe vegyük a gyermek életkorát, érdeklődését és a játék célját is.

Fontos szempontok

• Életkornak megfelelőség: A játékoknak nem szabad túl nehéznek lenniük, hogy ne frusztrálódjanak a gyerekek, de kellően kihívást is jelenteniük kell, hogy a fejlődésüket ösztönözzék.
• Biztonság: A játékoknak megfelelő minőségű anyagokból kell készülniük, és meg kell felelniük a biztonsági előírásoknak.
• Fejlődési célok: Ha a cél a finommotorikus készségek fejlesztése, választhatunk olyan játékokat, amelyek a kéz-szem koordinációt vagy a kézmozgások precizitását segítik.
• Kreativitás ösztönzése: Olyan játékokat érdemes választani, amelyek többféle módon is használhatók, és ösztönzik a gyerekeket arra, hogy saját játékötletekkel álljanak elő.
• Beltéri vagy kültéri használat: A kültéri játékok általában nagyobb mozgásteret igényelnek, míg a beltéri játékok kisebb helyen is használhatók.

Udvari játékok és fejlesztő hatásaik

Az udvari játékok ideálisak arra, hogy a gyerekek szabad mozgástérben, a friss levegőn fejlesszék mozgáskoordinációjukat, egyensúlyérzéküket és izmaikat.

• Hinta: A hintázás során a gyerekek megtanulják a testüket koordinálni és az egyensúlyukat megtartani. Fejleszti a ritmusérzéket és a fizikai állóképességet.
• Mászóka: Fejleszti a gyerekek erőnlétét, kéz-láb koordinációját és térérzékelését.
• Trambulin: Kiváló eszköz az ugráláshoz, amely egyszerre fejleszti a gyerekek egyensúlyérzékét, rugalmasságát és állóképességét. Javítja a szív- és érrendszer állapotát, valamint növeli a gyerekek kitartását.
• Homokozó: Bár gyakran inkább kreatív játékként emlegetik, ez a játéktér segíti a finommotorikus készségek, a kéz-szem koordináció és az izomerő fejlesztését.
• Egyensúlyozó gerenda: Rendkívül hatékony eszköz az egyensúly fejlesztésére, segíti a test koordinációját és a mozgás stabilizálását.
• Csúszda: Fejleszti az erőnlétet, a koordinációt és a gravitáció kezelésének képességét.

Preventív szemléletű testnevelés és gyógytestnevelés

Sajnos, az utóbbi években nyilvánosságra hozott szűrővizsgálatok és a személyes tapasztalatok is azt mutatják, hogy 40-70% azoknak a gyerekeknek az aránya, akik valamilyen kezdődő mozgásszervi elváltozásban szenvednek. Az óvodáskorban jelentkező problémák leggyakrabban lábstatikai rendellenességek, talpboltozat süllyedés (lúdtalp), tartáshibák (hanyagtartás, helytelen tartások), egyre gyakoribb gyermekkori elhízás, kezdődő mellkas- és gerincdeformitások tüneteit mutatják. Meggyőződésünk, hogy a gyógytestnevelés mellett a preventív szemléletű testnevelés, mozgásfejlesztés az egyedüli lehetséges módszer arra, hogy ezek az elváltozások ne rögzüljenek, és ne alakuljanak át a csontrendszert is érintő deformitássá.

Az óvodai mozgásfejlesztéshez gyakorta hívnak segítségül az óvodapedagógusok bizonyos gyógytornai eszközöket is, amikkel megelőzhető a rossz testtartás, a gerincferdülés és a lúdtalp kialakulása. Mivel ebben a korban mindenük a játék, ezért az óvodai mozgásfejlesztési gyakorlatok legnagyobb részét magára a játékra, a játékosságra, az élményekre kell építenünk.

Testi képességek fejlesztése

A gyermek születésétől fogva szervrendszeri fejlődésének megfelelően mozgásokat végez. Azokat az egyéni sajátosságokat, amelyek a mozgástevékenység sikeres végrehajtásának lehetőségét biztosítják, testi képességeknek nevezzük.

Alapvető képességek

• Ügyesség: Azok az egyéni sajátosságok, melyek a cselekvések célszerű megválasztásának és az eredményes végrehajtás módjának lehetőségét biztosítják. Kisgyermekkorban biztosított legnagyobb mértékben ennek alakíthatósága.
• Erő: A legalapvetőbb testi képesség, mely révén külső és belső ellenállásokat le tudunk küzdeni. Az óvodás gyermek testi képességei közül az erő fejlődik a leggyorsabban, ha fokozatosan növeljük az ellenállást.
• Állóképesség: Azok az egyéni sajátosságok, melyek segítségével egy mozgástevékenységet huzamosabb ideig és eredményesen tudunk végezni. Fejlesztésére a legalkalmasabb a ciklikus szerkezetű mozgások: járás, lassú vagy közepes tempójú futás, korcsolyázás, ugráló kötéllel végzett szökdelések stb.
• Gyorsaság: Az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy különböző cselekvéseket célszerűen a lehető legrövidebb idő alatt elvégezzünk.
• Koordinációs képességek: Olyan sajátos feltételrendszert alkotnak, amelynek segítségével a mozgásszabályozás megvalósul. A koordinációs képességek fejlesztésében kiemelkedő szerepe van a mozgásos játékoknak!

A mozgásos játékok szerepe a testnevelésben

Az óvodáskorú gyermek legtermészetesebb tevékenysége a játék és a mozgás. A testnevelési foglalkozások tartalmát megfelelően kiválasztott testnevelési játékokkal tehetjük teljessé, s a gyermek számára élményt adóvá. A játék során fejlődnek a gyermekek mozgásszervei, testi képességei.

Hatására fontos személyiségtulajdonságok alakulnak ki, mint például a bátorság, fegyelmezettség, kitartás, együttműködés, ötletgazdagság, akarat, leleményesség. A páros versengések, sor- és váltóversenyek, csapatjátékok segítik a közösség kialakulását. A játékban való részvétel során a gyermek megismeri saját képességeit, és megtanul a játékszabályok keretein belül agresszivitástól mentesen küzdeni.

Mozgásfejlődésben megjelenő eltérések a tanulásban akadályozott gyermekeknél

A mozgásfejlődésben megjelenő problémák, sokszor előre vetítik a később megjelenő egyéb fejlődési nehézségeket is. A tanulásban akadályozott gyermekek mozgásfejlődése során eltérések jelenhetnek meg, amelyek hatással vannak a későbbi teljesítményükre.

• Motoros és orientációs képességek: Eltérés lelhető fel az izomtónusban, az egyensúlytartásban, a finom- és nagymozgásokban, valamint a térbeli és időbeli tájékozódás hibáiban és hiányosságaiban.
• Finommotorika: A finommotorikai fejlődés során érintett lehet a kéz, az ujjak, a száj és a szemek izomzata is.
• Testséma fejlődésének hiányosságai: Ezek az elégtelen testtudatban, bizonytalan testfogalomban jelennek meg. Gyakran előfordul, hogy nem tudja megfelelően megmutatni és megnevezni a saját testrészeit.
• Észlelés és motoros kivitelezés: Az egyensúlyészlelés nehézségei, taktilis-kinesztikus problémák, auditív és vizuális észlelés funkciózavarai mutatkozhatnak meg.

tags: #a #mozgastevekenyseg #testneveles #fejleszto #hatasa #csecsemo