Az emberiség történelme során a terhességmegszakítás, vagy más néven abortusz, mindig is jelen volt, bár megítélése és jogi szabályozása drasztikusan változott az évszázadok során. Ez az oldal a művi vetélés történeti áttekintését nyújtja, bemutatva a különböző korok módszereit, társadalmi és jogi megítélését, valamint a napjainkban érvényes szabályozásokat.
Az ókori világ és a magzatvédelem
Már az emberiség legrégebbi törvénykönyvei, mint például Hammurapi törvénykönyve (i. e. 1792-1750), is foglalkoztak a magzat védelmével. A 209-214. §-ok szerint például magzat elvetéléséért pénzbüntetés járt. Az Ószövetségben is megjelenik a magzatvédelem gondolata, bár a művi abortusz még ismeretlen volt. A bibliai népek körében, bár az egyértelmű magzatvédelem mellett, a mai értelemben vett művi abortusz még nem volt ismert.
Hippokratész, az i. e. 460-ban született görög orvos híres esküjében kifejezetten tiltotta a magzat elhajtásához való hozzájárulást. Más görög filozófusok, mint Platón és Arisztotelész, eltérően gondolkodtak az emberi életről, Platón például bizonyos esetekben még a megszületett csecsemő megölését is megengedhetőnek tartotta.
A legkorábbi római törvénykódex, a Tizenkét táblás törvények (Kr. e. 450 körül) megengedte az apának a nem kívánt leánygyermek, vagy a fogyatékosan született gyermek megölését. A római jogban az abortusz megítélésében két korszakot különböztethetünk meg: a „klasszikus” szabályok szerint alapvetően erkölcsileg bűnös cselekedetnek számított, míg a császárkortól kezdve az erkölcsök lazulásával egyes források leírnak abortuszokat, de mindig elítélően.
Az ókorban az abortusz nem volt általános, a gyermekgyilkosságot viszont annál szélesebb körben gyakorolták. Ennek oka részben az volt, hogy az abortusz életveszélyes beavatkozásnak számított a nő számára. Kétféle módszert ismertek: mérgek alkalmazását, illetve fizikai eszközökkel történő beavatkozást a nő hasára.
Galenus, az i. sz. II. század orvosa is írt recepteket az abortuszra, például:
"Forralj fel ecettel két csésze egész finomra megtört lóbabot. Mikor félig megfőtt, adj hozzá csipetnyi aloét, ezzel főzd péppé, s azt egyenletesen kend a hasadra."
Vázaképeken maradt fenn ábrázolás, mely szerint állapotos nő kettős fogaton utazik gödrös úton, ami a korabeli, veszélyes módszerekre utal. Régészeti leletek között fennmaradtak tompa horgok, gyűrűs kések, vagy az embriosfacte, egy bronztű, mely az orvosok legfőbb eszköze volt.
A Római Birodalomban a kereszténység kialakulásakor a terhességmegszakítás bevett gyakorlat volt, az első keresztény közösségek azonban a megfogant élet védelmét hirdették. A Lukács-evangélium tanúsága szerint Jézus a Szentlélektől fogant, és mint magzat is a közösséghez tartozott. A Didakhé (az első század végéről) és a Barnabás levele (2. század) is tiltja a magzat elpusztítását.
Az ókeresztény egyházatya, Athénagorasz, Minucius Felix és Tertullianus is elítélték az abortuszt. Későbbi zsinatok is hasonlóan nyilatkoztak. Például a 314-es ankürai zsinat 10 év vezeklést írt elő az abortuszt elkövetőknek, míg az 524-es hispániai léridai zsinat 7 év után engedte őket vissza az egyház közösségébe.
A középkor és az egyház szerepe
A középkorban - a reformáció megjelenéséig - az egyház rossz szemmel nézte a magzatelhajtást, de néhány száz Miatyánk és Üdvözlégy ellenében gyakran szemet hunytak felette. Ez csak a magzat három hónapos koráig volt lehetséges, hiszen az akkori keresztény gondolkodók szerint ekkor alakult ki a lélek.
A teológusok között vita folyt az animáció (a lélek megjelenése a testben) kérdésében. Egyesek szerint ez a fontosabb szervek kialakulásakor, vagy az embrióállapot végén történik, mások szerint a fogantatás pillanatában. Aquinói Szent Tamás is foglalkozott ezzel a kérdéssel.
A 16. század végén V. Pál pápa egy bullában elítélte az abortuszt, mint gyilkosságot, és az elkövetőket kiközösítéssel sújtotta.
Az újkor és a népi praktikák
Az újkori Magyarországon is ismerték a különféle főzeteket. A paraszti közvélemény ugyan elítélte a gyerek "elcsináltatását", de ez nem jelentette azt, hogy ne alkalmazták volna. A babona és misztikum keveredett a népi gyógyászattal.
A népi gyógyászatban számos receptet alkalmaztak, például:
- "Hármas útkereszteződésnek a szögeibe amilyen füvet csak meg lehet találni, ahány fajta, mindegyikből szedni, nagy üstben felforralni, és legalább egy hétig minden nap inni belőle és benne megfürödni."
- Esztergomban a gyöngyvirágról, Szekszárd környékén a bürök száráról, Kalotaszegen a nadragulya főzetéről terjedt el, hogy ilyen hatással bír.
- Délvidéken a sáfrányt részesítették előnyben.
- Nem riadtak vissza a higany alkalmazásától sem.
- Petrezselyem élesztővel kevert főzete, rutafű pálinkában, kovászlé, citromlé - általában savanyú italok; ricinusolaj, szappanlé, anyarozs főzete, kékköves víz, füzzőrózsát megfőzni egy liter borban és meginni, muskátlilapit vagy citromot kell dugni a hüvelybe.
Ezek azonban nem mindig bizonyultak hatásosnak. Ilyenkor a nők attól sem riadtak vissza, hogy a méhükbe juttassanak különféle szereket egy tölcsér vagy purgáló fecskendő segítségével. Az oldat alkoholt, jódot, ásványi anyagokat, szappanos vizet tartalmazhatott.
Próbálkoztak a terhes nő legyengítésével (érvágás) vagy túlerőltetésével (súlyok emelgetése), forró vizes fürdővel, gőzöléssel (sziksóval vagy főtt burgonyával). Előfordult, hogy a méhet horgolótűvel, orsóval, tollszárral szurkálták meg. Az ún. „kenőasszonyok” masszírozással próbálkoztak.
Vallási tiltások és babonák fonódtak a magzatelhajtás gyakorlata köré. A hiedelem szerint a mérlegre állított terhes asszonytól elmérték a gyereket. A gyerek sírján hétévente „ártatlan láng” lobbant fel, figyelmeztetve az anyát tettére. Az anya halála után „tüzes nyoszolyára” került, és a pokolban meg kell ennie magzatát.
Ha a terhesség elérte a harmadik hónapot, kevesebb eszköz állt a nők rendelkezésére. Tehetősebb nők az angyalcsinálónak is nevezett fűzővel, szegényebbek kötéllel szorították el hasukat. Kampókkal vagy kaparókanalakkal emelték ki a magzatot a méhből.
A 20. század és a modernizáció
A 20. században a vákuumszívásos módszer terjedt el. Csövet vezettek a méhszájba, majd elektromos szívógéppel vagy kézi vákuumfecskendővel kiszívták annak tartalmát.
A Ratkó-korszakban Magyarországon propagandát folytattak a születésszám növelése érdekében. Bár az ismert jelmondat szerint igen, a valóságban még mindig nem volt dicsőség leányfejjel szülni - főleg falun. A nők elképesztő dolgokat találtak ki azért, hogy a nem kívánt terhességtől megszabaduljanak.
Ljudmila Ulickaja regényében, a "Kukockij esetei"-ben, egy az abortusz elfogadtatásáért küzdő nőgyógyászról ír, aki az oroszországi háború utáni időszakban szembesül az abortusz tilalma miatti drasztikus következményekkel.
Még a hetvenes években is használtak mérgező dohánylevelet, melyet a hüvelybe helyeztek. Gyakran röntgeneztették magukat, vagy otthon kvarclámpát használtak a vetélés reményében. Hiszen ha kórházba mentek volna, az kitudódott volna a közösségben.
Napjainkban az abortusz egyre több országban válik törvényileg elérhetővé, bár léteznek ezzel ellentétes tendenciák is (például Lengyelország, El Salvador, Nicaragua).
A terhességmegszakítás jogi szabályozása napjainkban
A terhességmegszakítás jogi szabályozása napjainkban országonként eltérő. Egyes országokban legális, más országokban minden körülmények között illegális, számos országban pedig csak speciális esetekben (a magzat vagy embrió fogyatékossága, veszélyeztetett terhesség, nemi erőszak vagy vérfertőzés esetén) engedélyezett a terhességmegszakítás.
Ha a terhességmegszakításnak nem állnak fenn a törvényes feltételei, akkor magzatelhajtásról beszélünk, ami bűncselekmény.
Magyarországon a terhességmegszakítás alapvető szabályait a magzati élet védelméről szóló 1992. évi 79. törvény határozza meg.
Az európai jogállamok gyakorlata
Napjainkban az európai jogállamokban korlátlan, kizárólag a nő akaratától függő abortusz nem létezik. Mindenütt jogilag korlátozott abortuszrendszer létezik. Különbség a korlátozások rendszerében van:
- Az indikációs korlátozások módszerét követő országokban csak valamilyen meghatározott ok megléte esetén lehet a terhességet megszakítani (például a nő életének veszélyeztetése, a terhességet bűncselekmény okozta). Ezen országok közé sorolható: Belgium, Egyesült Királyság, Finnország, Írország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Portugália, Spanyolország, Svájc és részben Olaszország. A gyakorlatban az Egyesült Királyság szabályozása, a törvény idővel kialakult megengedő értelmezése miatt a terhesség igen késői szakaszáig, a 24. hetéig bármilyen indokkal lehetségessé teszi az abortuszt.
- Az időbeli korlátozások rendszerét követő országokban egy meghatározott időpontig - általában a fogamzástól számított 12 hétig - az anya szabadon dönthet a terhesség megszakításáról. Az időpont eltelte után általában csak meghatározott indikáció esetén szakítják meg a terhességet.
Világviszonylatban megállapítható, hogy a nagy népességű országok (például USA, Kína, Oroszország, Japán) követik általában az időbeli korlátozást, míg az alacsony népességűek (pl. Izrael) az indikációs korlátozást követik.
Az Egyesült Államok szövetségi államai közül a liberális Colorado, Minnesota, New Jersey, Új-Mexikó, Oregon és Vermont, valamint Washington DC korlátlanul, bármilyen indokkal engedélyezi a terhességmegszakítást a születésig.
A magyarországi gyakorlat
Magyarországon a terhesség orvosi megállapítása után, ha a terhes nő súlyos válsághelyzetet jelöl meg okként a terhesség megszakítására, akkor a terhesség orvosi papírjaival köteles a Családvédelmi Szolgálat védőnői tanácsadásán megjelenni. A védőnő felvilágosítást nyújt az állami segélyek lehetőségeiről, az örökbeadásról, a fogamzásgátlásról és a terhességmegszakításról. A beszélgetést pár nappal később még egyszer megismétlik.
Amennyiben a terhesség megszakításának oka egészségi, úgy nem szükséges megjelenni a Családvédelmi Szolgálatnál. Ez esetben az adott egészségi ok igazolására jogosult szakorvost kell megkeresni, és ki kell töltetni vele az erre a célra használatos bizonyos "E" jelű formanyomtatvány 4. pontját.
A terhességmegszakítást a nő szabad akaratából a magyar állam a 12. terhességi hétig engedélyezi, afelett csak különleges orvosi indok mellett hajtható el a magzat.
18 éves kor alatti lányok esetében a terhesség megszakítása a 18. életévük betöltéséig csak akkor lehetséges, ha a szülő vagy törvényes képviselő hozzájárul. Ha a szülő vagy törvényes képviselő nem járul hozzá, akkor a gyámügy intézkedik.
A megszakítás költségeit a nő állja, és csekken fizeti be az Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő számlájára. 2022-ben ennek maximális összege 41 667 forint volt.
Mind állami, mind magánkórházak végeznek abortuszműtéteket Magyarország területén, azonban - akár más „egészségügyi szolgáltatások” igénybevétele esetén - nagy különbségek mutatkoznak az állami- és a magánpraxisok tarifái között.
A pro-life és pro-choice mozgalmak
A társadalmi vitákban két fő irányzat ütközik meg a terhességmegszakítással kapcsolatban:
- Pro-life (életért) mozgalom: E mozgalom képviselői szerint a foganás pillanatától kezdve szent és tiszteletre méltó az emberi élet, amit óvni és védeni kell. Az orvosi és társadalmi beavatkozásoknak is az életért kell történniük, még olyan nehéz esetekben is, mint amikor az anya és a magzat élete egyszerre forog kockán.
- Pro-choice (választásért) mozgalom: Ez a mozgalom az utód elvállalásának kérdésében teljes szabadságot követel a kismamáknak. Érvként hozzák fel a nők önrendelkezési jogát, amely alapján szabadon dönthet a terhesség megszakításáról vagy megtartásáról.
A pro-choice mozgalomnak létezik mérsékelt, az abortuszt csak a terhesség korai szakaszában (első 10-12 hetében) támogató irányzata, ez főleg Európára jellemző.
A terhességmegszakítás módszerei
A 20. században a vákuumszívásos módszer terjedt el. Csövet vezettek a méhszájba, majd elektromos szívógéppel vagy kézi vákuumfecskendővel kiszívták annak tartalmát.
Ma már létezik egy olyan tabletta, mely szigorú orvosi felügyelet mellett alkalmazható. Sajnos még ma is előfordul, hogy illegális úton szerzik be a nők ezt a tablettát, és otthon végzik el a kényes és veszélyes műveletet.
Hogyan működik az abortusz az egyes trimeszterekben – Teljes körű orvosi útmutató
Reméljük, hogy ezek a módszerek örökre a múlt homályába vesznek, és csak a néprajzkutatók könyveiben láthatjuk viszont őket. Sajnos a legális kórházi abortuszra szükség van. Jó lenne, ha mindenkinek lenne lehetősége és tudása a fogamzásgátláshoz. Jó lenne, ha minden megfogant gyermeket szeretettel fogadnának.