Fertőző betegségek a terhesség alatt: 7 hónapos magzatra gyakorolt hatásai és megelőzési lehetőségek

A terhesség egy gyönyörű, de sok kihívással járó utazás, amely során a várandós anyák fokozott figyelmet igényelnek. Különösen igaz ez a fertőző betegségek esetében, amelyek a magzatra is komoly veszélyt jelenthetnek. Baktériumok, vírusok vagy egysejtű élősködők a terhesség bármelyik időszakában megbetegíthetik a magzatot, anélkül, hogy tünetekkel járó betegséget okoznának az anyában.

Cikkünkben részletesen áttekintjük, hogy mely vírusfertőzések, bakteriális és egyéb fertőzések okozhatnak magzatkárosodást, milyen tünetekkel járnak, és milyen kezelési, illetve megelőzési lehetőségek állnak rendelkezésünkre, ha nem sikerült elkerülnünk a fertőzést. A méhen belüli fertőzések - amelyeket gyakran emlegetnek TORCH-fertőzésekként is - okozzák a veleszületett rendellenességek nagyjából 2-3 százalékát.

A terhesség alatti fertőzések veszélyei és az anyai immunrendszer

A terhesek fokozott figyelmet érdemelnek minden fertőzés esetén, két ok miatt. Az egyik, hogy léteznek olyan kórokozók, amelyek az anyát megfertőzve egyúttal a magzatot is megfertőzik, és ennek nagyon komoly magzati betegségek, fejlődési rendellenességek, vetélés, koraszülés, vagy akár halvaszülés is lehet a következménye. A másik ok pedig maga a terhes nő. Terhesség során az anyai szervezet arra van felkészülve, hogy egy genetikailag félig ismeretlen, így a teste számára részben idegen szervezetet neveljen sok hónapon át. Egy terhesség során a várandós szervezetében rengeteg fiziológiás változás következik be, és ennek része az immunrendszer működésének a változása is. Éppen ezért sohase várjuk, hogy a terhesek szervezete minden fertőzésre ugyanúgy reagál, és ugyanúgy megküzd azokkal, mint a nem terhes egészséges felnőtteké. A megváltozott immunfunkciók, mint a T- és B-sejtek, és a természetes ölő sejtek aktivitásának csökkenése, valamint bizonyos idegsejtek (dendritikus sejtek) aktivitásának növelése mind hozzájárulnak a nagyobb fogékonysághoz.

Vírusfertőzések, amelyek veszélyeztetik a magzatot

A magzati vírusfertőzések közül a legismertebbek a rubeola, a cytomegalovírus, a herpes simplex vírus, a hepatitis-B vagy az influenza, parvovírus B19 és varicella-zooster vírus (VZV) által okozott megbetegedések.

Rubeola (rózsahimlő)

A rubeola a gyermekkorban jelentkező kiütéses betegség, ami a szervezett oltási kampányoknak köszönhetően ma már viszonylag kevés gondot okoz a terhesség során. A vírus magzatkárosító hatása miatt a családtervezés vagy a terhesség elején mégis ajánlott a rubeolaszűrés elvégzése, ahol ellenanyagteszttel ellenőrzik a védettséget. A gyermekkorban nem immunizált vagy bizonytalan védettségű nőket pár hónappal a teherbeesés előtt ajánlott beoltani: a terhesség előtti immunizálás később már életre szóló védelmet biztosít az anyának. A vírus a vérárammal jut át a méhlepényen, és főleg a terhesség első harmadában okozhat fejlődési rendellenességet. Elsősorban hallás- és látáskárosodás, néhány esetben pedig szívfejlődési zavar fordulhat elő. Ultrahangvizsgálattal a máj és lép megnagyobbodásai is felfedezhetőek, emellett károsodhat a méhlepény, ami ilyenkor jelentősen megvastagszik és meszesedés is gyakran látható benne. A vírusfertőzés hatására a magzat visszamarad a fejlődésben és kimutatható a belső szervek működési zavara is. Amennyiben az első 8 hétben bekövetkezik a fertőzés, nagyon nagy valószínűséggel maradandó fejlődési rendellenesség alakul ki az embrióban. Nyolc-12 hét között még mindig elég magas a kockázat ahhoz, hogy terhességmegszakítást indokoljon.

Cytomegalovírus (CMV)

A legtöbb méhen belüli vírusfertőzésért a cytomegalovírus (másnéven cytomegáliavírus) felelős, amelyet sok ember tünetmentesen hordoz magában. A CMV leginkább a legyengült immunrendszerű szervezetben okoz gondot, ami a legtöbbször lázzal, torok- és fejfájással, izomfájdalmakkal, valamint étvágytalansággal jár együtt. A betegségen átesett személyek többször is elkaphatják a vírust, vagyis a rubeolával ellentétben nem alakul ki védettség a fertőzést követően. A magzat fertőződésére akkor a legnagyobb az esély, ha az anya először betegedett meg: a fejlődő gyermek ilyenkor körülbelül 40 százalékos eséllyel kaphatja meg a vírust. A fertőzöttség ultrahangos vizsgálattal valószínűsíthető a következő jelek alapján: a méhlepény vagy az agyállomány meszesedése, illetve máj- és lépduzzanat jelenléte. Az ultrahangos képek alapján nyert gyanút további laborvizsgálatokkal lehet igazolni. A fertőzés magzati tünetei változatosak. A magzatok 5%-a meghal, többnyire vetélés következik be. A magzati CMV fertőzések 10 %-a súlyos elváltozásokkal jár, melyek többnyire az agyat és az idegrendszert érintik. A súlyosság a fertőzés időpontjától függ. A CMV fertőzés kezelésére nincs lehetőség. Megelőzése a többi felső légúti vírusos betegségekhez hasonlóan lehetséges. A kockázatot elsősorban azzal csökkentheti a várandós nő, ha kerüli a csecsemők és kisgyermekek nyálával és vizeletével való érintkezést, és evőeszközeit, poharait nem osztja meg velük.

Herpes simplex vírus (HSV)

A herpes simplex vírusnak két típusa ismert, a HSV-1 és a HSV-2. Mindkettő a bőr és nyálkahártya fertőzését okozza. A herpeszvírusok a fertőzött területtől függően a szájból vagy a száj környékéről származó váladékkal, az elváltozásokkal való közvetlen érintkezéssel, leggyakrabban nemi kontaktus útján vihetőek át. A tüneteket mutató terhes asszonyoknál mindössze egy százaléknál kisebb arányban várható a magzat fertőződése, ami ultrahangvizsgálattal az előzőekben már leírt jelek alapján (a méhlepény károsodása, máj- és lépduzzanat) ismerhető fel. A születendő magzat azonban 40-60%-os eséllyel fertőződhet a szülőcsatornán keresztül, ami szintén súlyos fejlődési rendellenességekhez, például agyvelőgyulladáshoz vezethet. A nemi szervi herpeszek egyébként nem zavarják a terhességet és a szülést sem, aminek oka, hogy a fertőzésen már átesett kismamák szervezetében a magzatot is óvó ellenanyagok termelődnek. Veszélyesnek kizárólag azok az eseteket minősülnek, amikor az elsődleges fertőzés súlyos: ez egyrészt spontán vetélést okozhat a terhesség első harmadában, később pedig akkor járhat halálos kimenetellel a magzatra nézve, ha a terhesség végéig nem termelődik elég ellenanyag az anya szervezetében. Aktív stádiumban lévő fertőzés esetén a császármetszés indokolt. A kezelésben elsődlegesen választandó szer az acyclovir (Zovirax, Virolex).

Parvovírus B19 (lepkehimlő)

A parvo B19 vírus gyakori a 2-12 éves korosztálynál, az ennél idősebbek 40 százaléka azonban nem mutat védettséget. A vírus cseppfertőzés révén terjed: a legnagyobb veszélynek az imént említett korosztállyal találkozó várandós anyák vannak kitéve. A fertőzést kiütések és az ezzel egy időben jelentkező ízületi fájdalmak jelezhetik: a tünetek körülbelül minden négyszázadik terhes nőnél fordulnak elő. Nagyjából minden harmadik magzat fertőződik méhen belül és a kialakult magzati fertőzések 10 százalékában fordul elő vetélés. A terhességi parvovírus fertőzés magzati hydrops fetalis kialakulásához vezethet a súlyos vérszegénység következtében, előfordulhat ennek következtében vetélés és magzati halálozás. A magzati veszteség kb. 10%, amennyiben a fertőzés a 20. hét előtt (különösen a 14-20 hét között) alakul ki, de csekély ha a 20 hét után. Nincs direkt bizonyíték arra, hogy a Parvovirus magzati fejlődési rendellenességet okozna.

Varicella-zooster vírus (VZV, bárányhimlő)

A varicella-zooster vírus (VZV) jellegzetessége, hogy az első fertőzést követően bárányhimlőt, majd hosszabb-rövidebb ideig tartó lappangást követően övsömört idéz elő. Bárányhimlő-fertőzésen gyermekkorban szinte mindenki átesik, ami egész életre szóló védettséget jelent a vírussal szemben. A betegség cseppfertőzés és pörkök útján terjed. VZV-fertőzés körülbelül minden hatezredik terhességnél fordul elő, többnyire már idősebb korban. A terhesség első harmadában 10 és 50 százalék között okoz magzati rendellenességet. Ultrahanggal a megvastagodott, meszes méhlepény mellett a központi idegrendszer, a szem és a végtagok rendellenességei figyelhetőek meg. A bárányhimlő elleni védőoltás nem tartozik a kötelező oltások közé, de ajánlott, különösen a terhesség előtt álló, bárányhimlőn át nem esett nők számára. A magzatok érintettsége az anyai fertőzések 25%-ában fordul elő. Magzati károsodás azonban csak 2 %-ban következik be. A terhesség első harmadában bekövetkezett fertőzések esetében magasabb, 10 % a magzati érintettség. Tekintettel az ilyenkor kialakuló súlyos fejlődési rendellenességekre a terhességmegszakítás a 12. hétig indokolt. A terhesség 20. hetétől nem jelent veszélyt a fertőzés a magzatra nézve, még akkor sem, ha a terhes ténylegesen bárányhimlős beteg. A terhesség utolsó heteiben lezajló fertőzés is súlyosan veszélyezteti a magzatot, ill. újszülöttet.

Hepatitis B vírus

A hepatitis B vírust a vér, a vérkészítmények, a szövetnedvek és más váladékok terjesztik: a fertőződés szexuális úton vagy igen kis mennyiségű vér vírusos szennyeződése során történik. A vírushordozó anyáról a magzatra terjedő fertőzés ritkán fordul elő: amennyiben mégis megtörténik, ultrahanggal a máj- és lépduzzanat mellett a növekedés visszamaradása látható. Magzati rendellenesség kialakulása ebben az esetben nem várható. A magzati fertőződéssel szemben különleges jelentőséggel bír a vírushordozó anyák újszülöttjeinek szülés során elszenvedett fertőzése, mert a gyermekből is vírushordozó, később pedig krónikus májbeteg válhat. Az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást. Itt is a megelőzés a fontos, ezért a terhesség 16. hetében ajánlott a szűrés.

Influenza

Az influenza nem jelent közvetlen veszélyt a fejlődő embrióra, a magas láz viszont már problémákat okozhat, ezért ezt feltétlenül csillapítani kell. Bár több olyan hatóanyag is létezik, amelyek szedése a terhesség során is biztonságosnak ítélhető, a legfontosabb alapelv mégis az, hogy bármilyen gyógyszer alkalmazása előtt ki kell kérni a terhességet gondozó orvos tanácsát. Meg kell még említeni, hogy ha különösen nagy megbetegítő-képességű influenzavírusról van szó, akkor átmeneti gyulladásos reakcióként ritkán folyadékfelgyülemlés alakulhat ki a magzat mellkasában. Az influenza elleni védőoltás (úgynevezett split vakcina) adása csak a terhesség első három hónapjában nem javasolt, utána viszont igen. A terhességben az influenza veszélye inkább az anyára nézve nagyobb, ha ugyanis szövődményes formája alakul ki tüdőgyulladással, az már komoly életveszélyt jelenthet.

Zika-vírus

A Zika-vírus fertőzött szúnyogok csípése révén jut az ember szervezetébe, és a várandós édesanya magzatának is átadhatja. A terhesség alatti Zika-vírusfertőzés mikrokefáliát (kisfejűséget) és más súlyos agyi rendellenességeket okozhat. Mivel a betegség megelőzésére nem áll rendelkezésre védőoltás, nincs célzott terápia, ezért a várandósoknak nem ajánlott Zika-vírus fertőzéssel érintett területre utazni. A szúnyogcsípések elleni védekezés elengedhetetlen.

Bakteriális és parazita fertőzések

A vírusfertőzéseken túl számos bakteriális és parazita fertőzés is komoly veszélyt jelenthet a terhesség alatt.

Toxoplazmózis

A toxoplasma (Toxoplasma gondii) egy olyan parazita, mely főleg a macska ürülékén keresztül kerül kapcsolatba az emberrel. A kórokozó nyers vagy nem rendesen átsütött hús, illetve nem hőkezelt (pasztörizálatlan) tej fogyasztásával is bejuthat az emberi szervezetbe. A terhesség első trimeszterében (első 12 hét) a fertőzés igen komoly fejlődési rendellenességeket okoz, mely legtöbbször végzetes, azaz vetélés következik be. Így terhesség ezen szakaszában felfedezett friss toxoplasma fertőzés terhességmegszakítást tesz szükségessé. A később bekövetkezett fertőzés esetén nem egyértelmű a magzati károsodás mértéke, sokszor csak kisebb elváltozások észlelhetők, mint jelentős magzatvíz szaporulat (polihydramnion), de a magzat sértetlen marad. Megelőzésként a terhes ne egyen nyers húst, ne fogyasszon mosatlan zöldséget és gyümölcsöt, szappannal mosson kezet zöldségek mosása után. A macskaalmot lehetőleg kerülje el, amennyiben ez nem lehetséges, használjon maszkot az alomcseréhez. A macska váladékával sem szabad érintkezni.

Hüvelyfertőzések (bakteriális vaginózis, gombás fertőzések, B csoportos Streptococcus)

A legtöbb egyszerű hüvelyfertőzés semmilyen problémát nem okoz terhesség alatt, és a második trimesztertől könnyedén kezelhetőek. Azonban vannak olyan esetek, amikor a kórokozókat nehezebb kiirtani, azok megtelepedhetnek a méhszájban, és időnként semmilyen panaszt nem okozva egy krónikus fertőzést alakítanak ki. Ezek a baktériumok okozhatnak komoly gyulladást is felszálló fertőzésként a méhben és a húgyutakban, ami miatt vetélés, koraszülés, és nagyon ritkán, de az egész szervezetet érintő szeptikus, életet veszélyeztető gyulladásos folyamat is kialakulhat.

A várandós nők 32%-ában jelentkezhet gombás fertőzés (Candida albicans) a terhesség során. Nem mindig okoz panaszokat, és csak akkor kell kezelni, ha panaszok ezt megkívánják. A B csoportos Streptococcus (GBS) egy baktérium, melyet a terhesek kb. 15-20%-a hordoz, de egyáltalán nem okoz problémát és nem is kell kezelni, amennyiben a 36. héten történő GBS-szűrés negatív. Ha azonban pozitív az eredmény, az időben megkezdett antibiotikumos kezeléssel meggátolható az újszülött fertőzése, aki súlyos tünetekkel járó betegséget (ízületi gyulladást, szívbetegséget vagy vérmérgezés is okozhat) kaphat el a szülőcsatornán áthaladva.

Húgyúti fertőzések

Az egyszerű hólyaghurutnak is lehetnek terhesség alatt komoly következményei. Terhesség esetén gyakrabban fordulnak elő hólyaggyulladások, melyek sokszor bizony panaszmentesek is lehetnek (tünetmentes bakteruria). A húgyutakban jelen levő baktériumok minden esetben kezelést igényelnek, mert a tünetmentes terheseknél is koraszülés, idő előtti burokrepedés, és a méhbe felszálló fertőzés lehet a következménye. Emellett fontos a nyomon követés, látni kell, hogy a baktériumok valóban eltűntek, vagy szükség esetén mikrobiológiai tenyésztéses vizsgálattal lehet specifikus baktériumot keresni, és annak ismeretében megfelelően kezelni azokat. A terhesség alatt jelentkező vesegörcs esetén is ellenőrizni kell a baktériumok jelenlétét, mert a vesemedence-gyulladás is gyakrabban fordulhat elő.

Szexuális úton átvihető fertőzések (STD)

Vannak olyan kórokozók, amelyek már a teherbeesést is megnehezítik, ilyen például a Chlamydia vagy a Gonorrhoea, krónikus kismedencei gyulladást, összenövéseket okozhatnak, a méhen kívüli terhesség kialakulásának az esélyét növelik. Emellett a Gonorrhoea jelenléte a szülőcsatornában a magzatot születés közben megfertőzheti, ez pedig igen súlyos magzati szemfertőzéshez vezethet. Hasonló kórokozó a herpeszvírus és a humán papillomavírus is, melyek a szeméremtesten aktív betegséget okozva szintén a születő magzatot fertőzik meg. Ezt a magzati fertőzésveszélyt aktívan jelen lévő betegség esetén legkönnyebben császármetszéssel lehet elkerülni. A szifilisz egy klasszikus nemi úton átvihető betegség, mely kezeletlen pacienseknél nagyon komoly magzati fejlődési rendellenességet is okozhat, de antibiotikummal kezelhető, és hazánkban a terhesgondozásban kötelezően szűrni is kell. A HIV-fertőzéstől mindenki retteg, de megfelelő kezeléssel a magzati fertőzés esélye jelentősen csökkenthető, és teljesen egészséges magzatot hordhatnak ki a fertőzött anyukák is. Emiatt rendkívül fontos, hogy amennyiben tudomása van valakinek arról, hogy HIV-fertőzése van, mielőbb megfelelő kezelésben részesüljön.

Étel eredetű fertőzések (lisztéria, szalmonella, E. coli, toxoplazmózis)

A fertőző betegségek másik csoportja az ételek fogyasztása során elkapható fertőzések. A felsorolt betegségek elsősorban nem megfelelően hőkezelt vagy nem megfelelően tisztított ételek fogyasztása során kaphatóak el. Terhesség során különös figyelmet kell fordítani ezen fertőzések megelőzésére, mert koraszülést, vetélést és magzati fejlődési rendellenességeket is okozhatnak. Kerülje a pasztörizálatlan, nyers tejet, tejterméket!

Diagnózis és kezelés

A méhen belüli fertőzésnek jellegzetes, ultrahanggal felismerhető jelei lehetnek a magzaton és a mellékrészeken (méhlepény, magzatvíz) egyaránt. Az anatómiailag károsodott szervek működése is megváltozik, amit ultrahangos áramlásvizsgálatokkal szintén ki lehet mutatni. A gyanút megerősítheti a terhes nő kikérdezése, hiszen először ő fertőződik meg. További segítséget nyújtanak a kialakult betegség tünetei, bár ezek sokszor rejtve maradnak. Pontos diagnózist a megfelelő laborvizsgálatokkal lehet felállítani: a további teendőket a fertőzést kiváltó vírus, valamint az általa okozott elváltozás ismeretében kell meghatározni.

A szervezetben a fertőzéskor immunválasz alakul ki, mely a fertőzés elleni védelem része. Ennek az immunválasznak a jellegéből következtethetünk a fertőzés idejére. Legelőször az IgM, majd az IgA, ezt követően az IgG (immunglobulin) termelődik a szervezetben. Fertőzés kialakulásától számított két hónapon belül mindegyik IG növekvő koncentrációt mutat a vérben. Hat-kilenc hónap elteltével az IgM-t és az IgA-t már nem lehet kimutatni, míg az IgG évekkel a fertőzés követően is kimutatható. Amíg az IgG megtalálható a vérben újabb fertőzés nem következik be, tehát az egyedüli IgG a védettség jele.

Szűrési és diagnosztikai lehetőségek

A jó hír, hogy az ilyen jellegű magzati károsodások jó eséllyel elkerülhetőek, mégpedig célzott szűrések és óvintézkedések segítségével. A teszteket célszerű még a teherbeesés előtt elvégeztetni, hogy felmérhessük a lehetséges kockázatokat, illetve megelőzhessük a problémákat.

• Kombinált teszt: Fetal Medicine Foundation (FMF) rendszerű kiterjesztett genetikai szűrővizsgálat, melyet a terhesség 11-13. hetében végzünk, ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációjával.
• iGen NIPT szűrések: A lehető legnagyobb biztonságban tudhatja születendő gyermeke egészségét. Bármely NIPT tesztet is választja, a 99% feletti megbízhatóságon kívül komplex szolgáltatásra számíthat. A legújabb és legmodernebb NIPT teszt, a Trisomy Teszt COMPLETE a baba teljes genetikai állományát vizsgálja.
• Szülői hordozóságszűrések: Örökíthető betegségek szűrése, bármely NIPT teszthez kérhető szülői szűrések, 13. betöltött terhességi hétig végezhetők.

Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb fertőzéseket, azok magzatra gyakorolt hatását és a szűrési lehetőségeket:

Megelőzési lehetőségek és általános tanácsok

A terhesség alatt a komolyabb fertőzéseket megelőzéssel lehet elkerülni, védőoltás és megfelelő személyi higiénia kialakításával. Amennyiben mégis elkapunk valamilyen betegséget, mielőbb orvoshoz kell fordulni a megfelelő és időben elkezdett kezelés érdekében, hogy a lehetséges szövődményeket, következményeket, amennyire lehet, elkerüljük.

• Higiénia: Gyakori és alapos kézmosás, kézfertőtlenítés.
• Védőoltások: Mielőbbi védőoltások beadatása a rubeola, bárányhimlő és influenza ellen, ha nincs védettség. Érdemes a családtervezés időszakában átgondolni, milyen fertőzéseken esett át az anya, megkapta-e a szükséges védőoltásokat, és azok elegendő védettséget biztosítanak-e számára.
• Kerülni a zsúfolt helyeket: Különösen járványidőszakban.
• Élelmiszerbiztonság: Ne fogyasszon nyers vagy nem megfelelően hőkezelt húsokat, mosatlan zöldséget és gyümölcsöt. Kerülje a pasztörizálatlan tejet és tejtermékeket.
• Állatokkal való érintkezés: Kerülje a macskaalmot, és ne engedje, hogy az állat nyaldossa. Kerülje az egereket és rágcsálókat.
• Orvosi konzultáció: Bármilyen gyógyszer alkalmazása előtt konzultáljon kezelőorvosával. Panaszok esetén mielőbb forduljon orvoshoz.
• Folyadékfogyasztás: Naponta legalább két liter folyadékot, de inkább 3 litert fogyasszon.
• Egészséges táplálkozás: Vitamindús étrend, friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása.
• Utazás: Terhesség alatti utazások előtt tájékozódjon az úti cél fertőzésveszélyeiről, és szükség esetén halassza el az utat.

tags: #7 #honap #fertozo #betegseg #hatasa #a