Ez a cikk mélyreható betekintést nyújt Új-Guinea, a Hallig-szigetek és a Fülöp-szigetek lakóinak életébe, kultúrájába és a környezetük által meghatározott kihívásokba. A különböző földrajzi és társadalmi körülmények ellenére mindegyik területen fellelhetők a túlélésért vívott küzdelem, az alkalmazkodás és a hagyományok megőrzésének sajátos formái.
Új-Guinea: A Föld második legnagyobb szigete és természeti kincsei
Új-Guinea a Föld második legnagyobb szigete, területe 771 ezer km2. Hosszú ideig ismeretlen, tudományos Eldorádóként tartották számon, különösen a némely részeibe alig jutottak el a felfedezők.
A holland kormány és a hittérítők szerepe
1902-ben Bíró Lajos részt vett egy holland kormány szolgálatában álló expedícióban Új-Guineán. A partok mellett sokkal jobb volt a megszokott általános kép, mint máshol. Villajellegű kormányzói lakások álltak, és egy, a lombsátorban eldugott kis templomocskából a hollandi himnusz hangjai csapódtak felénk. Egy hittérítő integetett, mellette leánykája, egy szőke kisbaba. Ez a kép is jól mutatja, mennyire más volt ez a távoli vidék Európától.
Bíró Lajos felolvasása Új-Guineáról 1902-ben kiemelte a sziget egyedülálló jellegét és a bennszülöttek életmódját. Dr. Bíró Lajos 1902-ben ismét Új-Guineában járt, tovább folytatva kutatásait.
A bennszülött népek és szokásaik
Az egyik képen Bíró Lajos bemutatja az iskoláját, melyet a hittérítő harminc év óta él családjával a pápuák között. A törzsfőnök képe is szerepelt az expedíció feljegyzései között. A bennszülöttek a hajó érkezésének tiszteletére ünnepi köntöst vettek fel. A háttérben gyermekek és férfiak, akik szégyenlősen, de kíváncsian bámulnak az apparátusba. Bíró Lajos leírja, hogy a kényszermunkások és katonák munkáját kellett ellenőriznie.
A bennszülött lakosság nyilaikat és csónakjaikat viszik. Fontos megjegyezni, hogy Új-Guineán a legmagasabb fák sem látszottak ki az elöntött területekről, ahol a legfeljebb negyven mérföld széles folyók sziklástól, élőfástól együtt vittek magukkal mindent, mint valami tutaj. Az ilyen események hatalmas pusztítást okoztak az erdőkben, kunyhókban, ültetvényekben és minden másban, ami az útjukba került.
A Hallig-szigetek és lakóik: Harc a tengerrel
Az 1870-es "A Hallig-szigetek és lakóik" című írás részletesen bemutatja az Északi-tengerben fekvő szigetcsoport egyedi életét. Ezek a szigetek a Watt-tengernek nevezett tengersáv választja el a szárazföldtől, és a nép nyelvén „hallig"-oknak nevezik őket. A hallig-ok a lakók szülőföldje, lakhelye, hazája és mindene. Be vannak pázsitozva, és a lakók egyes szétszórt házikóit hordozzák az egész gazdaságot. Szükséges, hogy ezeken a helyeken emberi letelepedésről szó lehessen.
Az élet a szigeteken
A hallig-ok homokon elromolnának, ezért azokat iszaptól környezetten készítik. Az egyetlen cél, hogy mentől gyorsabban szabaduljon az elömlött víztől. Minden évben gyűjthetik a takarmányt, és gyakori megforgatással és sulykolással végre szénává szárítják meg. A szénagyűjtés alá kész ponyvákban kötegszámra hazaszállítják. A fő eleséget a kávé, tea, cukor és rum képezik, melyek hozzáelegyítése nélkül csaknem ihatatlan. Olnyi ásás után jóízű, kristálytiszta víz fakad, bár előfordult, hogy végképp kifogyott a kútban álló víz.
Tüzelés és ruházat
A tüzelés szűkösen és fáradságosan történik, mivel fa nem tenyészik, csak trágyával képesek tüzelni. A tőzegkészítés is fontos, melyet a hóban kezdenek meg, és utána úgy, mint a tapaszt, szerteszéjjel kenegetik. A tőzegből szoknyaszöveteket dolgoznak fel, melyeket a tojásával együtt szintén Schleswig-Holsteinban árusítanak. A lakosok társadalmi élete a legszűkebb korlátok közt mozog. Évente egyszer hagyják el lakhelyeiket rövid időre. Ez az egyetlen érintkezésük a külvilággal, hetek telnek el, míg egy idegen arcot megpillanthatnak.
A természeti katasztrófák
A krónika tartotta fenn a pálfordulási gátszakadás szomorú emlékezetű földpontjaihoz, melyek az 1089-ik évre tették a vész idejét. Az ilyen események sokszor végtelen pusztítást, károkat okoztak. A sekély száraznak legmagasabb helyei, a „werft”-ek t. i. erőszakkal foglalják le egy-két borzalmas órára. Rémületesen recsegnek, ropognak a házak, miközben az emberek kézzel lábbal próbálnak megmenteni mindent, ami menthető. A vész színhelyén az áradás elvitte a házi bútorokat, ágyakat, ágy- és ruhaneműeket tarka egyvelegben. Amíg kedvező tengeri szellők, vagy fagy az iszapot járhatóvá nem teszik, addig csak részlegesen vehető számba a veszteség. A legmagasabb helyeken álló házak közül csak egy néhány maradt fenn. Egy egész Hallig minden rajta valóval a tenger örök mélyébe süllyedt.
Adatok a Hallig-szigetekről
| Hallig Neve | Terület (km²) | Lakosság (2015) | Jellemzők |
|---|---|---|---|
| Habel | 0.07 | 1 | Lakatlan, madárrezervátum |
| Hamburg Hallig | - | Lakatlan | Gáttal összekötött |
| Gröde | 2.52 | 11 | Két lakódomb |
| Hooge | 5.74 | 103 | Tíz lakódomb |
| Langeness | 11.57 | 110 | Tizenhét lakódomb |
| Nordstrandischmoor | 1.9 | 18 | Négy lakódomb, vasúttal |
| Oland | 2.01 | 30 | Egy lakódomb, vasúttal |
| Süderoog | 0.6 | 2 | Egy lakódomb |
| Südfall | 0.5 | Lakatlan | Madárrezervátum |
| Norderoog | 0.09 | Lakatlan | Madárrezervátum |
A Hallig-szigetek lakosai mélyen ragaszkodnak mostoha házacskájukhoz, minden mostohaságának dacára sem bírják elfeledni szülőföldjüket.
A Fülöp-szigetek lakói: Kulturális sokszínűség és modern kihívások
Az 1898-as írás a Filippini-szigetek lakóiról részletesen tárgyalja a szigetcsoport sokszínű népességét. A lakosságot tagálok, szíjjasok, pintadók és más népek is tartoznak. A bennszülöttek rendkívül sokféle eredetűek, nagyon eltérő törzset különböztetnek meg, bár sokat írtak össze anélkül, hogy a kérdést megfejtették volna. A spanyolok térfoglalása miatt sokan szorultak ki eddigi lakóhelyeikből. Közülük ősi állapotot a negritók mutatják, akik többsége valóságos nomád életmódot folytat. Fő fegyverük a mérgezett nyíl.
A negritók és a tagálok életmódja
A legtöbb negritó testét tetoválja. Nagyon kevés köztük a földművelő. Az a víz, amit iszik, azonnal elpusztul. A megsebesített részt, a többit mind megeszi. Kommunisztikus szervezetben élnek. Bár sokan megkeresztelték őket, a keresztség keveset változtat erkölcseiken. Amikor lakodalom van, a férfit leszállítják, fegyveresen körül táncolják őket, s kész a lakodalom is. Az első élő lényt, állatot vagy embert megölik, s ekkor nyugalma van a halottnak.
A tagálok életmódja meglehetős egyszerű. Az előkelők egy mozgatható deszkafallal választják ketté otthonaikat. A férfiak haja lefolyik a hátukon, az asszonyok ellenben kontyot csavarnak a fejük búbján. A tagál leány napjában tízszer is kibontja s újra fonogatja szép haját. A tagál nő szereti a cifrálkodást, s sokban hasonlít a japán nőkhöz: mosolygó arcú. Szenvedélyes szivarozó és javíthatatlan betel evő, mely a pálinkaivásnál is rombolóbb hatású, bnyo-nak nevezik. Törhetetlen munkásságú, józan, vagyonszerző és - kedélytelen a fásultságig.
Gazdaság és modernizáció
Az angol mérnökök építette vasútvonal 1892-ben adták át a közlekedésnek, mely Manila és Dagupan városok között húzódik. A Fülöp-szigetek gazdaságát két angol, egy spanyol és egy francia vállalat tartotta fenn, de a hadviselési okokból megszakítottak. Jelenleg a lávafolyam folyamatosan ömlik az óceánba, elöntve az országutat.
Természeti veszélyek
A földrengés, sőt a tűzokádó hegyek is sokszor pusztítanak. A Vezúv legújabb kitörése 1872-ben például áprilisban igen sok emberéletet is követelt áldozatul. A lap régebbi évfolyamaiból értesülhetünk, hogy a hegyre vezető utat egy idő óta már természetesen vasúton lehet megtenni. Vezetőket lehet bérelni, és akik nem képesek vagy nem akarnak, hordszéken vitethetik fel magukat.
A Kilauea vulkán, a földön jelenleg működő tűzhányók legnagyszerűbbje. 1881-ben Twain Márk humorista írt róla. A kráterhez vezető út gyermekjáték. A kénszag erős, de bűnös embernek nem kellemetlen. A tűzcsövek annál szebbeknek látszottak. A lávaömlés a szigetén országutat önt el 2018 júniusában, emellett jelentős morajlás kíséri a kitöréseket.