Amikor nőgyógyászati vizsgálaton esünk át, a kapott lelet gyakran tele van számunkra ismeretlen orvosi szakkifejezésekkel. Ez a cikk segít eligazodni a leggyakoribb kifejezések és problémák világában, hogy jobban megértsük testünk jelzéseit és a kapott diagnózisokat.
Gyakori nőgyógyászati kifejezések és azok jelentése
Nézzük meg részletesen azokat a szakkifejezéseket, amelyekkel egy nőgyógyászati leleten találkozhatunk:
- Hüvelykenet: P2 mycosis, Candida, Gyull.
- A P2 citológiai eredményt jelent. A méhnyakról eltávolított sejteket Papanicoleau festési móddal festik, innen ered a rövidítésben a P betű. A P betű utáni számok a sejtek normálistól való esetleges eltérésére utalnak.
- A mycosis (mikózis) gombafertőzést jelent.
- A Candida egyfajta gomba.
- A Gyull. természetesen gyulladást jelöl.
- LLETZ Szdg: HPV mellett kialakult középidős dysplasiát mutató ectocervicalis hám a vizsgálatra küldött anyagban. CIN 2.
- Az „Szdg” a „szövettani diagnózis” kifejezés rövidítése.
- A HPV a humán papilloma vírus rövidítése, amely gyakran szerepet játszik a nemi szervek fertőzésében, és a méhnyak bizonyos HPV vírustörzsekkel való fertőzése hajlamosít rosszindulatú folyamat (méhnyakrák) kialakulására.
- A dysplasia sejtek rendellenes fejlődését jelöli.
- A CIN 2 (cervicalis intraepithelialis neoplasia 2) a méhnyakrák előtti állapot súlyosságát jelző besorolás.
- Ép külső genitáliák, kp. tág vagina. Jó levátorfunctio. Operált collum. Rendes nagy mobilis uterus afv.-ben, szabad környezetben. Adnexumok nem tap.
- Ép külső genitáliák: ép külső nemi szervek.
- Kp. tág vagina: közepesen tág hüvely.
- A levátor izom a medencefenéken elhelyezkedő erős izom, amelynek a méh és a hólyag „megtartásában” van szerepe.
- A collum a méhnyak.
- Az uterus a méh, amelynek elhelyezkedése (afv - anteflexio, azaz előrehajlott állapot), kimozgathatósága (mobilitása) normális.
- Az adnexumok a méh függelékei, vagyis a méhből jobbra és balra kinyúló petevezetékek, illetve a petefészek. A "nem tap." azt jelenti, hogy nem tapinthatók ki kóros elváltozások.
Gyakori nőgyógyászati problémák
A nőgyógyászati problémák széles skálán mozognak és eltérő gyakorisággal fordulnak elő. Jellemzően nem egymagában jelentkeznek (még ha éppen nincs is más tünet), és gyakran hosszú évek előzményei állnak a háttérben.
1. Menstruációs zavarok
Ide tartoznak a szabálytalan méhvérzések, amelyek egyre gyakoribbak már a fiatal nők és a tinédzserek körében is. Hormonális egyensúlytól való eltérés, méhpolipok, miómák, ciszták vagy egyes esetekben daganatos elváltozások is okozhatják.
2. Endometriózis
A méhnyálkahártya szövet a méhen kívül nő. Leggyakrabban a petefészekben, a petevezetékben és/vagy a kismedencében.
3. Petefészekciszták
A ciszták tokkal körülvett folyadékkal telt hólyagok, amelyek a petefészekben alakulnak ki. Egy terhesség során a bal petefészekben lévő 30 mm-es ciszta gyakori jelenség, de fontos a nőgyógyásszal való konzultáció a szúró érzés miatt.
4. Policisztás Ovárium Szindróma (PCOS)
Hormonális problémaként alakul ki, ami a nőknél reproduktív korban jelentkezik. A petefészekben kialakulnak folyadékkal teli kis zsákocskák, vagyis ciszták sokasága. De nem csak a petefészket érinti, hanem ugyanúgy az egész szervezetet. Gyakran társul túlsúllyal és/vagy inzulinrezisztenciával.
5. Miómák
A miómák valójában jóindulatú daganatok. Például egy 10 mm-es mióma a méh hátsó falában, ahogyan egy UH leleten is szerepelhet, befolyásolhatja a teherbeesést, ha befelé, a méh ürege felé nő.
6. Hüvelyi fertőzések, hüvelygyulladás
Szexuális együttlét vagy közösségi helyek (fürdők, szaunák) közös használatából eredhetnek. Gombás (candida) és bakteriális fertőzés egyaránt előfordulhat. A hüvely normál bélflórájának felborulása áll a háttérben, de közrejátszik a bélflóra túlzott felborulása is.
7. Méhnyakrák
A HPV vagyis a Humán Papilloma Vírus az egyik leggyakoribb okozója. A szűrés eredményének kiértékelése érdekében javasolt a nőgyógyásszal felvenni a kapcsolatot.
Méhnyakrák: okok, tünetek, kezelés és HPV megelőzés | Brigham tábornoki tanács
A peteérés folyamata és tünetei
A női szervezet a menstruációval és a peteéréssel készül fel az utódnemzésre. A „tankönyv szerinti” ciklus 28 napig tart, és a 21 és 35 nap közötti időintervallum még a normál ciklust foglalja magába.
Minden ciklus elején, a 2-3. napon megemelkedik a tüszőserkentő hormon (FSH) szintje, amely beindítja ezt a folyamatot. A petefészekben lévő tüszők közül több elkezd nőni, majd egy bonyolult hormonális folyamat során egy kiválasztódik. Egy normál ciklusban egy domináns tüsző van, a többi nem nő tovább, hanem szépen elhalnak.
Az ovuláció - tehát amikor a petesejt leválik a domináns tüsző egy speciális részéről, lényegében megreped a tüsző és kijut belőle a petesejt - az LH-szint megemelkedése után 36-40 óra múlva következik be. A hasüregbe való kilökődés után magához vonzza a petevezető, és felszívódik. Ezt követően vagy találkozik hímivarsejttel, vagy sem.
A peteérés jelei és a termékeny napok azonosítása
A peteérés folyamata a ciklus körülbelül 3. napjától annak 13-14. napjáig tart. A folyamatot nem különösen érzékeljük, ám a petesejt kilökődését változó intenzitású alhasi fájdalom, akár minimális barna váladék is kíséri.
A megfelelő peteérés, majd ovuláció után progeszteronszint-emelkedés történik, amitől körülbelül fél fokkal feljebb mehet a testhőmérsékletünk. Amikor a petesejt kilökődik a domináns tüszőből, hasi görcsöket lehet tapasztalni. Szintén jellemző tünet, hogy középidős, pecsételő vérzés jelentkezik, ugyanis a nyálkahártya picikét leeshet, egy-két pöttynyi barnás vérzést mutatva. A harmadik, egyben talán a leggyakoribb tünet, hogy a hüvelyváladék, vagyis a méhnyaknyák sűrűbb és több lesz a megnövekedett progeszteronszint miatt.
A hőmérőzés mellett két másik módszerrel is megállapíthatjuk, hogy ovulálunk-e. Az úgynevezett LH-teszt - a terhességi teszthez hasonlóan - a vizeletből állapítja meg, hogy megemelkedett-e az LH-szintünk.
Fontos megjegyezni, hogy bár ezek a tesztek remek segítséget jelenthetnek a családtervezés folyamatában, a „naptármódszer” a legkevésbé hatékony védekezési technika, többek között azért is, mert a hímivarsejt akár több hétig is életképes maradhat a női genitális traktusban.
Különleges esetek és teendők
Amennyiben a menstruáció rendszertelenné válik serdülőkor után, vagy egy év alatt csak 2-3 alkalommal jelentkezik, érdemes endokrinológiai kivizsgáláson részt venni a hormonális háttér feltérképezése érdekében. A tartósan elhúzódó menstruációval, erős folyással, szokatlan hüvelyváladékkal, hasi görcsökkel vagy vizelési ingerrel mindenképpen nőgyógyászhoz kell fordulni.
Magas vérnyomás esetén a Mirena spirál alkalmazásáról, korábbi műtétek (pl. köldöksérv miatti háló beültetés) esetén a terhesség alatti esetleges problémákról, valamint a menopauza korai jeleiről (pl. 34 éves korban) minden esetben szakorvosi konzultáció szükséges. Antibiotikumok szedésekor, vagy fogamzásgátló tabletta alkalmazása/cseréje esetén is javasolt a nőgyógyász felkeresése, hogy a leghatékonyabb fogamzásgátlási módszert válassza ki.